Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-19 / 267. szám, szerda
VI Pénzvilág ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 19. www.ujszo.com (Képarchívum) A harmadik pillérnek mintegy 800 ezer ügyfele van Konzervatív nyugdíjalapok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALO A kiegészítő nyugdíjpénztári (korábban biztosítás) rendszer már több mint 10 éve létezik. Igaz, hogy sok módosításon esett át, de a lényege nem változott. A munkaadó szociális programja Ennek a spórolásnak az a lényege, hogy a munkaadó is hozzájárulhat alkalmazottja megtakarításához, havonta rendszeres összeget fizethet, amely adókedvezményben részesüLA hozzájárulás az alkalmazott bruttó bérének 6 százalékáig az adó szempontjából kiadásnak számít. A kiegészítő nyugdíjbiztosítás ezért általában nem hiányzik a munkaadók által nyújtott szociális programokból, kezdetben elsősorban a nagyobb, jó nevű társaságok éltek ezzel a lehetőséggel, de már évek óta a kis- és középvállalkozók is élnek ezzel a lehetőséggel. Ennek a spórolási terméknek tehát egyértelműen az a legnagyobb előnye, hogy a munkaadó is hozzájárulhat. Ilyen lehetőséget egyetlen más spórolási termék sem biztosít. Ezt bizonyítja az is, hogy a munkaadók átlagos hozzájárulása évek óta magasabb, mint az alkalmazottak havi befizetései. A harmadik pillér célja és egyben alapja, hogy hosszú távú spórolásra késztesse az ügyfeleket, és a végén olyan megtakarítást eredményezzen, melyből havi nyugdíjjáradékot tudnak vásárolni. Hosszú távú spórolás A kiegészítő nyugdíjspórolás hosszú távra szóló pénzügyi termék, a spórolás minimális ideje 15-20 év. A nyugdíjkorhatár emelkedésével várható, hogy az ügyfelek ennél hosszabb ideig fognak takarékoskodni. Az egyik legfőbb előnye a már említett munkaadói hozzájárulás és az adókedvezmény mellett, hogy lehetővé teszi, a hozamok is hozamot termeljenek, vagyis például a kötvények vagy a lekötött betétek hozama tovább dolgozik a pénzpiacon” - magyarázza Miloš Krššák, a Stabilita kiegészítő nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke. Szerinte az ilyen hosszú távú terméket nem szerencsés, és nem is szabad bizonyos rövid távú mutatók, egy bizonyos rövidebb időszak alapján értékelni. Az optimális kor 35 év alatt A spórolás annál kifizetődőbb, minél korábban bekapcsolódik az ügyfél a harmadik pillérbe. Ezzel reálisabbá válik, hogy viszonylag alacsony havi befizetés mellett, melyek szinte egyáltalán nem terhelik meg az ügyfeleket, komoly összeget tud megtakarítani. A szerződéskötés optimális időszakának felső határa az ügyfél 30- 35 életéve közé tehető. Az ügyfelek átlagéletkora jelenleg 40-42 év. Az átlagéletkor nem emelkedik, ami annak tudható be, hogy egyre több, fiatalabb ügyfél kapcsolódik be a harmadik pillérbe. A harmadik pülér 1996-ban jött létre a kiegészítő nyugdíjbiztosítókról szóló törvény alapján. A nyugdíjbiztosítók 2006-2007 folyamán átalakultak kiegészítő nyugdíjpénztárakká (DDS), melyek működésének szabályozása hasonló a befektetési alapok szabályozásához. A nyugdíjalapok a legkonzervatívabb befektetők közé tartoznak, ami azt jelenti, hogy ugyan kisebb hozamot biztosítanak, de kisebb a befektetéseik kockázata is. Az erejük és a stabilitásuk ezért csak hosszabb idő elteltével mutatkozik meg. A Kiegészítő Nyugdíjpénztárak Szövetségének (ADDS) adatai szerint a harmadik pillérnek napjainkban mintegy 800 ezer ügyfele van, ami megközelítőleg a gazdaságilag aktív lakosság 42 százaléka. (lpj, in) Adókedvezmények dióhéjban A biztosított befizetései: ♦ továbbra is csökkentik az adóalapot, a törvény szerint az éves jövedelemnek 10 százaléka, legfeljebb azonban 12 ezer korona adómentességet élvez; ♦ be kell tartani azonban a további feltételeket: legalább 10 évig kell takarékoskodni, és a megtakarított összeget csak az 55. életév betöltése után lehet felhasználni, ha valaki ezeket a feltételeket nem tartja be, utólag be kell fizetnie az elmaradt adót. A munkaadó befizetései: ♦ a munkaadó költségtételként könyvelheti el az alkalmazott után az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett járulékot, melynek összege azonban nem haladhatja meg a biztosítottak béralapjának 3 százalékát, a veszélyes munkát végzők esetében - például bányászok, egyes vegyipari dolgozók stb., - esetében a béralap 6 százalékát. A nyugdíjjáradék adóztatása: ♦ az önkéntes nyugdíjpénztár által folyósított járadék a 2004-től érvényes adótörvények szerint adóköteles, az adóalapba azonban csak az éves hozamot kell beszámítani, melyet 19 százalékos adó terhel. Az önkéntes nyugdíjpénztárak kezelési költségének felső határát 1,5%-ra csökkenthetik a jelenlegi 3%-ról Ha fizet a munkaadó, ne habozzon A kormány a második nyugdíjpillér elleni támadásaival elérte, hogy a figyelem az utóbbi két évben az első két kötelező pillérre irányul, miközben a harmadik, önkéntes rendszer háttérbe szorult. Pedig a nyugdíj- rendszer 2004-2005-ös reformja három pilléres rendszerrel számolt, igaz, a harmadik pillért megtartotta önkéntesnek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A nyugdíjrendszer három pillé- ressé alakítása során a kormány az intézményeket átalakította, és bővítette azoknak a pénzügyi termékeknek a körét, melyek igényt tarthatnak erre a megnevezésre. Az önkéntes nyugdíjpénztárak ügyfeleinek száma az intézmények szövetsége (ADDS) szerint közelít az egymillióhoz, nem mondhatjuk azonban, hogy mintegy egymillió ember spórol ilyen módon is a nyugdíjára. Gyakori ugyanis, hogy egy ember több nyugdíjpénztárnak is ügyfele. A több szerződésnek ma egyszerű a magyarázata: az illetékek. A megtakarítást ugyanis nem lehet szabadon mozgami a pénztárak között, az ügyfélnek ilyen esetben büntetést kell fizetnie. Egyáltalán nem általános, hogy a munkaadók szerződésben állnak minden pénztárral, amely a szlovák piacon létezik, ezért munkahelyváltásnál egyszerűbb, ha az ügyfél azzal a pénztárral is szerződést köt, mellyel az új munkaadója kapcsolatban áll, és ennek fizeti majd a havi járulékot. A korábbi pénztárba befizetett megtakarítása továbbra is megmarad, és kamatozik, nem veszik el tehát akkor sem, ha további új befizetés már nem érkezik hozzá. Ha a megtakarítását a másik pénztárba szeretné átvinni, akkor az összeg 5 százalékát a pénztár levonná. A pénzügyminisztérium elképzelése szerint ezt a büntetőkamatot el kellene törölni, így az átlépés teljesen ingyenessé válna. A hozam és a munkaadó befizetései Az önkéntes nyugdíjspórolás hosszú távra tervezett termék, ezért a rövid távú értékcsökkenés nem szabad, hogy elvegye az ügyfél kedvét a spórolástól. A harmadik pillér hozamai azonban már évek óta alacsonyak. Idén a piacon jelenlévő 14 társaság közül csak 7 tudott pozitív hozamot kimutatni. Évekkel ezelőtt az alacsony hozamot a konzervatív befektetési politikával magyarázták a társaságok, a pénzügyi válság idején azonban ez a konzervatív politika nem tud konkurálni a befektetési alapok hasonlóan konzervatív termékeivel vagy a banki kamatokkal. Az alacsony hozamok oka már évek óta a magas kezelési költség, melyet a törvény ugyan 3 százalékban maximalizál, de szinte valamennyi pénztár éppen ezt a felső értéket alkalmazza ügyfeleivel szemben. Még ha az alapkezelő képes is volt profitot termelni az ügyfeleknek, a pénztár által kivetett 3 százalékos kezelési költség leszámítása után az ügyfeleknek gyakorlatilag kevesebb pénzük volt év végén, mint év elején. Megállapíthatjuk tehát, hogy a harmadik pillér fő vonzóereje a munkaadó hozzájárulása, valamint az a tény, hogy a munkaadó a befizetésekkel csökkentheti saját adóalapját (legfeljebb évente (Képarchívum) 12 ezer koronával - 398,30 euró). Az adókedvezménynek köszönhetően az ügyfél évente 2 280 koronát (75,70 euró) takarít meg. Ha fizet a munkaadó Az az alkalmazott, akinek munkaadója is hajlandó hozzájárulni a befizetéseihez a harmadik pillérbe, mielőbb kössön szerződést valamelyik pénztárral. A cég ugyanis nem kompenzálja a kiesést azoknak az alkalmazottainak, akik nem spórolnak nyugdíjukra. A harmadik pillérbe már havi 100 korona befizetéssel is be lehet kapcsolódni, még ez a minimális spórolás is többet ér, mintha valaki egyáltalán nem takarékoskodik. A többlet köszönhető a munkaadó hozzájárulásának is. Fontos szempont a spórolás időtartama is, minél hosszabb ideig spórol az ügyfél, annál többet „dolgozik” a pénze, annál hamarabb emelkedik a hozam. Egy év különbség akár néhány százalékot is jelenthet a megtakarítás összegében. Biztosan sajnálni fogja, ha amiatt esik majd el például 1000 eurótól, mert egy évvel később kezdett el takarékoskodni. Ez a pillér is változni fog Az önkéntes nyugdíjpénztárak ügyfelei pozitív változásra számíthatnak, a pénzügyminisztérium ugyanis az illetékek módosítására készül. Az alapok kezelői költségének felső határát várhatóan 1,5 százalékra csökkenti majd a jelenlegi 3 százalékról. Ez körülbelül megegyezne a befektetési alapok által elkért kezelési összeggel. A pénzügyminisztérium lehetővé tenné azt is, hogy az ügyfelek hozzájuthassanak a minimális megtakarításukhoz is. Az elképzelés szerint egyszerre felvehetnék a pénzüket azok, akiknek a megtakarítása alacsonyabb, mint az átlagbér kétszerese. Ezzel elejét venné annak, hogy az ügyfeleknek néhány eurós havi járadékot kelljen kifizetni. Ez elsősorban azokat fenyegetné, akiknek több pénztárral is van szerződésük, és valamelyik pénztárban valóban csak minimális megtakarításuk van. A tervezett változásoknak köszönhetően áttekinthetőbbé válik majd az alapok egymás közti összehasonlítása, és a hozzáméré- se más takarékossági termékekhez. Itt is bevezetik a hozamráta fogalmát, mely a második pillérben bevett szokás. Az ügyfeleknek tehát nem kell majd a következő év elejéig várniuk arra, hogy a pénztárak nyilvánosságra hozzák előző éves adataikat. Mibe fektetik be a vagyont? Az önkéntes nyugdíjpénztárak alapjainak korlátozottak a befektetési lehetőségeik. A törvény szigorúan behatárolja, hová fektethetik be ügyfeleik pénzét. Néha a korlátozott választék a hozam rovására megy. A külföldi nyugdíjalapok például gazdagíthatják portfoliójukat ingatlanvásárlással, ingatlanbefektetéssel, hedge alapokat alkalmazhatnak, és más, kockázatosabb befektetéseik is lehetnek. Ilyen lehetőségekkel a szlovák alapok nem rendelkeznek. A szélesebb skála javítja a befektetési lehetőségeket, jobban megosztja, diverzifikálja az alapok portfolióját, és lehetővé teszi az átlagon felüli hozamot. Kérdés azonban, hogy ismerve a szlovák befektetők viselkedését, valóban kihasználnák-e az alapok a szélesebb befektetési lehetőségeket. Az alapok többsége ugyanis ma sem él a lehetőségekkel, a befektetési politikájuk sokkal konzervatívabb a megengedettnél. Idén a nyugdíjalapok befektetési lehetőségei bővültek, a vagyon nagyobb részét fektethetik részvényekbe. Ezt a befektetők már régen kérték. Jelenleg a nyugdíjalapok vagyonának mindössze 2 százaléka fekszik részvényekben, 81 százalékot kötvényekbe és bankok számláin helyeztek el. A kockázat ára A nagyobb kockázatot vállaló alapok azonban nem a legjobb időszakban kezdték munkájukat - közvetlenül a pénzügyi válság kezdete előtt. Az ügyfelek tehát jelenleg csak a vagyonuk értékének csökkenését látják. Az is az igazsághoz tartozik azonban, hogy a tőkepiaci válság a legalkalmasabb időszak a bevásárlásra. Olcsón lehet vásárolni, és a jövőben ezeket a részvényeket nagy haszonnal lehet majd értékesíteni. Ha az alapok kezelői a jövőben nagyobb hasznot szeretnének realizálni, akkor a vagyon nagyobb hányadát kellene részvényekbe fektetniük, mint ahogyan azt teszik napjainkban. Másrészt azonban az ügyfelek, akik eddig megszokták a lassabb, de fokozatos növekedést, nem biztos, hogy elviselnék az esetleges értékcsökkenést, és a pénzüket, akár még veszteséggel is, inkább kivennék az alapból. Itt látszik, hogy hogyan áll ellentétben egymással a magasabb hozam iránti vágy a kockázatosabb befektetésektől való félelemmel. Az önkéntes nyugdíjbiztosítási piac legnagyobb játékosa az ING Tatry-Sympatia. A piac 40 százalékát ellenőrzi, akár a kezelt vagyon nagysága, akár az ügyfelek száma alapján. A legkisebb részesedése az Aegonnak van, ezt azonban könnyen megmagyarázhatjuk azzal, hogy a piacon a legfiatalabb szereplőnek számít. Az átlagos megtakarítás is az Aegonnál a legalacsonyabb, mintegy 6700 korona, a legmagasabb pedig a Tatra banka ÖNYP-nél. A legnagyobb hasznot az ING Tatry Sympatia könyvelhette el, mintegy 33 millió koronát (1,1 millió euró). Az átlagos munkaadói hozzájárulás 500 korona (16,60 euró) körül mozgott, az átlagos alkalmazotti befizetés pedig meghaladta a 400 koronát (13,28 euró). Kinek éri meg? Az önkéntes nyugdíjspórolásnak még mindig van egy nagy előnye: a munkaadói hozzájárulás. Ha az ember takarékoskodni akar nyugdíjára, sokféle lehetőség közül választhat: befektetési alapok, életbiztosítás, lekötött betét a bankokban, vagy értékpapír-kereskedők. Ha az ügyfélnek a magas hozam a legfontosabb, akkor hosszútávon a részvényekbe fektető befektetési alapok a legelőnyösebbek számára. Ha biztosítani akarja magát az előre nem látható események ellen, akkor érdemes életbiztosítást kötnie. A leginkább optimális mindig megosztani a kockázatot. Maximalizáljuk a munkaadó hozzájárulását, melyet valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárba fizet, és az évi 12 ezer koronás adómentes összegig fizessünk valamilyen befektetési alapba vagy vásároljunk életbiztosítást, (lpj, Pavel Škriniar, Investor) € € i € i I t I
