Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-19 / 267. szám, szerda

VI Pénzvilág ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 19. www.ujszo.com (Képarchívum) A harmadik pillérnek mintegy 800 ezer ügyfele van Konzervatív nyugdíjalapok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALO A kiegészítő nyugdíjpénztári (korábban biztosítás) rendszer már több mint 10 éve létezik. Igaz, hogy sok módosításon esett át, de a lényege nem változott. A munkaadó szociális programja Ennek a spórolásnak az a lé­nyege, hogy a munkaadó is hoz­zájárulhat alkalmazottja megta­karításához, havonta rendszeres összeget fizethet, amely adóked­vezményben részesüLA hozzájá­rulás az alkalmazott bruttó béré­nek 6 százalékáig az adó szem­pontjából kiadásnak számít. A ki­egészítő nyugdíjbiztosítás ezért általában nem hiányzik a munka­adók által nyújtott szociális prog­ramokból, kezdetben elsősorban a nagyobb, jó nevű társaságok él­tek ezzel a lehetőséggel, de már évek óta a kis- és középvállalko­zók is élnek ezzel a lehetőséggel. Ennek a spórolási terméknek te­hát egyértelműen az a legna­gyobb előnye, hogy a munkaadó is hozzájárulhat. Ilyen lehetősé­get egyetlen más spórolási ter­mék sem biztosít. Ezt bizonyítja az is, hogy a munkaadók átlagos hozzájárulása évek óta maga­sabb, mint az alkalmazottak havi befizetései. A harmadik pillér célja és egyben alapja, hogy hos­szú távú spórolásra késztesse az ügyfeleket, és a végén olyan megtakarítást eredményezzen, melyből havi nyugdíjjáradékot tudnak vásárolni. Hosszú távú spórolás A kiegészítő nyugdíjspórolás hosszú távra szóló pénzügyi ter­mék, a spórolás minimális ideje 15-20 év. A nyugdíjkorhatár emel­kedésével várható, hogy az ügyfe­lek ennél hosszabb ideig fognak takarékoskodni. Az egyik legfőbb előnye a már említett munkaadói hozzájárulás és az adókedvez­mény mellett, hogy lehetővé teszi, a hozamok is hozamot termelje­nek, vagyis például a kötvények vagy a lekötött betétek hozama tovább dolgozik a pénzpiacon” - magyarázza Miloš Krššák, a Stabilita kiegészítő nyugdíjpénz­tár igazgatótanácsának elnöke. Szerinte az ilyen hosszú távú ter­méket nem szerencsés, és nem is szabad bizonyos rövid távú muta­tók, egy bizonyos rövidebb idő­szak alapján értékelni. Az optimális kor 35 év alatt A spórolás annál kifizetődőbb, minél korábban bekapcsolódik az ügyfél a harmadik pillérbe. Ezzel reálisabbá válik, hogy viszonylag alacsony havi befizetés mellett, melyek szinte egyáltalán nem ter­helik meg az ügyfeleket, komoly összeget tud megtakarítani. A szerződéskötés optimális idősza­kának felső határa az ügyfél 30- 35 életéve közé tehető. Az ügyfe­lek átlagéletkora jelenleg 40-42 év. Az átlagéletkor nem emelke­dik, ami annak tudható be, hogy egyre több, fiatalabb ügyfél kap­csolódik be a harmadik pillérbe. A harmadik pülér 1996-ban jött létre a kiegészítő nyugdíjbiz­tosítókról szóló törvény alapján. A nyugdíjbiztosítók 2006-2007 folyamán átalakultak kiegészítő nyugdíjpénztárakká (DDS), me­lyek működésének szabályozása hasonló a befektetési alapok sza­bályozásához. A nyugdíjalapok a legkonzervatívabb befektetők kö­zé tartoznak, ami azt jelenti, hogy ugyan kisebb hozamot biz­tosítanak, de kisebb a befekteté­seik kockázata is. Az erejük és a stabilitásuk ezért csak hosszabb idő elteltével mutatkozik meg. A Kiegészítő Nyugdíjpénztárak Szö­vetségének (ADDS) adatai szerint a harmadik pillérnek napjaink­ban mintegy 800 ezer ügyfele van, ami megközelítőleg a gaz­daságilag aktív lakosság 42 szá­zaléka. (lpj, in) Adókedvezmények dióhéjban A biztosított befizetései: ♦ továbbra is csökkentik az adóalapot, a törvény szerint az éves jö­vedelemnek 10 százaléka, legfeljebb azonban 12 ezer korona adómentességet élvez; ♦ be kell tartani azonban a további feltételeket: legalább 10 évig kell takarékoskodni, és a megtakarított összeget csak az 55. élet­év betöltése után lehet felhasználni, ha valaki ezeket a feltétele­ket nem tartja be, utólag be kell fizetnie az elmaradt adót. A munkaadó befizetései: ♦ a munkaadó költségtételként könyvelheti el az alkalmazott után az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett járulékot, melynek összege azonban nem haladhatja meg a biztosítottak béralapjának 3 száza­lékát, a veszélyes munkát végzők esetében - például bányászok, egyes vegyipari dolgozók stb., - esetében a béralap 6 százalékát. A nyugdíjjáradék adóztatása: ♦ az önkéntes nyugdíjpénztár által folyósított járadék a 2004-től érvényes adótörvények szerint adóköteles, az adóalapba azon­ban csak az éves hozamot kell beszámítani, melyet 19 százalé­kos adó terhel. Az önkéntes nyugdíjpénztárak kezelési költségének felső határát 1,5%-ra csökkenthetik a jelenlegi 3%-ról Ha fizet a munkaadó, ne habozzon A kormány a második nyug­díjpillér elleni támadásaival elérte, hogy a figyelem az utóbbi két évben az első két kötelező pillérre irányul, miközben a harmadik, ön­kéntes rendszer háttérbe szorult. Pedig a nyugdíj- rendszer 2004-2005-ös re­formja három pilléres rend­szerrel számolt, igaz, a har­madik pillért megtartotta önkéntesnek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A nyugdíjrendszer három pillé- ressé alakítása során a kormány az intézményeket átalakította, és bővítette azoknak a pénzügyi ter­mékeknek a körét, melyek igényt tarthatnak erre a megnevezésre. Az önkéntes nyugdíjpénztárak ügyfeleinek száma az intézmé­nyek szövetsége (ADDS) szerint közelít az egymillióhoz, nem mondhatjuk azonban, hogy mint­egy egymillió ember spórol ilyen módon is a nyugdíjára. Gyakori ugyanis, hogy egy ember több nyugdíjpénztárnak is ügyfele. A több szerződésnek ma egy­szerű a magyarázata: az illetékek. A megtakarítást ugyanis nem le­het szabadon mozgami a pénztá­rak között, az ügyfélnek ilyen esetben büntetést kell fizetnie. Egyáltalán nem általános, hogy a munkaadók szerződésben állnak minden pénztárral, amely a szlo­vák piacon létezik, ezért munka­helyváltásnál egyszerűbb, ha az ügyfél azzal a pénztárral is szer­ződést köt, mellyel az új munka­adója kapcsolatban áll, és ennek fizeti majd a havi járulékot. A ko­rábbi pénztárba befizetett megta­karítása továbbra is megmarad, és kamatozik, nem veszik el tehát akkor sem, ha további új befizetés már nem érkezik hozzá. Ha a megtakarítását a másik pénztárba szeretné átvinni, akkor az összeg 5 százalékát a pénztár levonná. A pénzügyminisztérium elképzelé­se szerint ezt a büntetőkamatot el kellene törölni, így az átlépés tel­jesen ingyenessé válna. A hozam és a munkaadó befizetései Az önkéntes nyugdíjspórolás hosszú távra tervezett termék, ezért a rövid távú értékcsökkenés nem szabad, hogy elvegye az ügy­fél kedvét a spórolástól. A harma­dik pillér hozamai azonban már évek óta alacsonyak. Idén a pia­con jelenlévő 14 társaság közül csak 7 tudott pozitív hozamot ki­mutatni. Évekkel ezelőtt az ala­csony hozamot a konzervatív be­fektetési politikával magyarázták a társaságok, a pénzügyi válság idején azonban ez a konzervatív politika nem tud konkurálni a be­fektetési alapok hasonlóan kon­zervatív termékeivel vagy a banki kamatokkal. Az alacsony hozamok oka már évek óta a magas kezelési költség, melyet a törvény ugyan 3 száza­lékban maximalizál, de szinte va­lamennyi pénztár éppen ezt a fel­ső értéket alkalmazza ügyfeleivel szemben. Még ha az alapkezelő képes is volt profitot termelni az ügyfeleknek, a pénztár által kive­tett 3 százalékos kezelési költség leszámítása után az ügyfeleknek gyakorlatilag kevesebb pénzük volt év végén, mint év elején. Megállapíthatjuk tehát, hogy a harmadik pillér fő vonzóereje a munkaadó hozzájárulása, vala­mint az a tény, hogy a munkaadó a befizetésekkel csökkentheti sa­ját adóalapját (legfeljebb évente (Képarchívum) 12 ezer koronával - 398,30 euró). Az adókedvezménynek köszönhe­tően az ügyfél évente 2 280 koro­nát (75,70 euró) takarít meg. Ha fizet a munkaadó Az az alkalmazott, akinek mun­kaadója is hajlandó hozzájárulni a befizetéseihez a harmadik pil­lérbe, mielőbb kössön szerződést valamelyik pénztárral. A cég ugyanis nem kompenzálja a ki­esést azoknak az alkalmazottai­nak, akik nem spórolnak nyugdí­jukra. A harmadik pillérbe már havi 100 korona befizetéssel is be lehet kapcsolódni, még ez a mini­mális spórolás is többet ér, mintha valaki egyáltalán nem takarékos­kodik. A többlet köszönhető a munkaadó hozzájárulásának is. Fontos szempont a spórolás idő­tartama is, minél hosszabb ideig spórol az ügyfél, annál többet „dolgozik” a pénze, annál hama­rabb emelkedik a hozam. Egy év különbség akár néhány százalé­kot is jelenthet a megtakarítás összegében. Biztosan sajnálni fog­ja, ha amiatt esik majd el például 1000 eurótól, mert egy évvel ké­sőbb kezdett el takarékoskodni. Ez a pillér is változni fog Az önkéntes nyugdíjpénztárak ügyfelei pozitív változásra számít­hatnak, a pénzügyminisztérium ugyanis az illetékek módosítására készül. Az alapok kezelői költsé­gének felső határát várhatóan 1,5 százalékra csökkenti majd a jelen­legi 3 százalékról. Ez körülbelül megegyezne a befektetési alapok által elkért kezelési összeggel. A pénzügyminisztérium lehetővé tenné azt is, hogy az ügyfelek hoz­zájuthassanak a minimális megta­karításukhoz is. Az elképzelés szerint egyszerre felvehetnék a pénzüket azok, akiknek a megta­karítása alacsonyabb, mint az át­lagbér kétszerese. Ezzel elejét venné annak, hogy az ügyfelek­nek néhány eurós havi járadékot kelljen kifizetni. Ez elsősorban azokat fenyegetné, akiknek több pénztárral is van szerződésük, és valamelyik pénztárban valóban csak minimális megtakarításuk van. A tervezett változásoknak köszönhetően áttekinthetőbbé válik majd az alapok egymás közti összehasonlítása, és a hozzáméré- se más takarékossági termékek­hez. Itt is bevezetik a hozamráta fogalmát, mely a második pillér­ben bevett szokás. Az ügyfeleknek tehát nem kell majd a következő év elejéig várniuk arra, hogy a pénztárak nyilvánosságra hozzák előző éves adataikat. Mibe fektetik be a vagyont? Az önkéntes nyugdíjpénztárak alapjainak korlátozottak a befek­tetési lehetőségeik. A törvény szi­gorúan behatárolja, hová fektet­hetik be ügyfeleik pénzét. Néha a korlátozott választék a hozam ro­vására megy. A külföldi nyugdíj­alapok például gazdagíthatják portfoliójukat ingatlanvásárlás­sal, ingatlanbefektetéssel, hedge alapokat alkalmazhatnak, és más, kockázatosabb befektetéseik is le­hetnek. Ilyen lehetőségekkel a szlovák alapok nem rendelkez­nek. A szélesebb skála javítja a be­fektetési lehetőségeket, jobban megosztja, diverzifikálja az ala­pok portfolióját, és lehetővé teszi az átlagon felüli hozamot. Kérdés azonban, hogy ismerve a szlovák befektetők viselkedését, valóban kihasználnák-e az alapok a széle­sebb befektetési lehetőségeket. Az alapok többsége ugyanis ma sem él a lehetőségekkel, a befektetési politikájuk sokkal konzervatívabb a megengedettnél. Idén a nyugdíjalapok befekteté­si lehetőségei bővültek, a vagyon nagyobb részét fektethetik részvé­nyekbe. Ezt a befektetők már ré­gen kérték. Jelenleg a nyugdíj­alapok vagyonának mindössze 2 százaléka fekszik részvényekben, 81 százalékot kötvényekbe és bankok számláin helyeztek el. A kockázat ára A nagyobb kockázatot vállaló alapok azonban nem a legjobb időszakban kezdték munkájukat - közvetlenül a pénzügyi válság kezdete előtt. Az ügyfelek tehát jelenleg csak a vagyonuk értéké­nek csökkenését látják. Az is az igazsághoz tartozik azonban, hogy a tőkepiaci válság a legalkal­masabb időszak a bevásárlásra. Olcsón lehet vásárolni, és a jövő­ben ezeket a részvényeket nagy haszonnal lehet majd értékesíte­ni. Ha az alapok kezelői a jövőben nagyobb hasznot szeretnének rea­lizálni, akkor a vagyon nagyobb hányadát kellene részvényekbe fektetniük, mint ahogyan azt te­szik napjainkban. Másrészt azon­ban az ügyfelek, akik eddig meg­szokták a lassabb, de fokozatos növekedést, nem biztos, hogy el­viselnék az esetleges értékcsökke­nést, és a pénzüket, akár még veszteséggel is, inkább kivennék az alapból. Itt látszik, hogy ho­gyan áll ellentétben egymással a magasabb hozam iránti vágy a kockázatosabb befektetésektől való félelemmel. Az önkéntes nyugdíjbiztosítási piac legnagyobb játékosa az ING Tatry-Sympatia. A piac 40 száza­lékát ellenőrzi, akár a kezelt va­gyon nagysága, akár az ügyfelek száma alapján. A legkisebb része­sedése az Aegonnak van, ezt azonban könnyen megmagyaráz­hatjuk azzal, hogy a piacon a leg­fiatalabb szereplőnek számít. Az átlagos megtakarítás is az Aegonnál a legalacsonyabb, mint­egy 6700 korona, a legmagasabb pedig a Tatra banka ÖNYP-nél. A legnagyobb hasznot az ING Tatry Sympatia könyvelhette el, mintegy 33 millió koronát (1,1 millió euró). Az átlagos munka­adói hozzájárulás 500 korona (16,60 euró) körül mozgott, az átlagos alkalmazotti befizetés pedig meghaladta a 400 koronát (13,28 euró). Kinek éri meg? Az önkéntes nyugdíjspórolás­nak még mindig van egy nagy előnye: a munkaadói hozzájáru­lás. Ha az ember takarékoskodni akar nyugdíjára, sokféle lehető­ség közül választhat: befektetési alapok, életbiztosítás, lekötött betét a bankokban, vagy értékpa­pír-kereskedők. Ha az ügyfélnek a magas hozam a legfontosabb, akkor hosszútávon a részvények­be fektető befektetési alapok a legelőnyösebbek számára. Ha biztosítani akarja magát az előre nem látható események ellen, akkor érdemes életbiztosítást kötnie. A leginkább optimális mindig megosztani a kockázatot. Maximalizáljuk a munkaadó hozzájárulását, melyet valame­lyik önkéntes nyugdíjpénztárba fizet, és az évi 12 ezer koronás adómentes összegig fizessünk valamilyen befektetési alapba vagy vásároljunk életbiztosítást, (lpj, Pavel Škriniar, Investor) € € i € i I t I

Next

/
Thumbnails
Contents