Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-19 / 267. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 19. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Fico szerint nőhet a deficit Pozsony. A kormány korábbi ígéretei ellenére jövőre mégis nőhet az államháztartás hiánya. Robert Fico az elmúlt hétvégén bevallotta, hogy „az államház­tartás hiánya magasabb lehet a bruttó hazai termékhez viszo­nyított 1,7%-ánál”. A kormány­fő szerint a hiány akár fél száza­lékkal is nőhet, amit a globális pénzpiaci válsággal magyaráz. Ivan Sramko, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke tegnap ugyancsak nem tartotta kizárnak, hogy a vártnál magasabb arányú lehet a hiány, már csak azért is, mert a viszonyítási alapul szolgáló ha­zai össztermék a jelzettnél ki­sebbnek ígérkezik. A kormány korábban jövőre 6,5%-os gazda­sági növekedéssel számolt, amit nemrég 4,6%-ra módosított. Az alacsonyabb bevételek ellenére a szociális kiadásokat nem fog­ják vissza. (SITA) Most igényeljünk jelzáloghiteit! Pozsony. Ha az elkövetkező időszakban jelzáloghiteit sze­retnénk felvenni, akkor nem ér­demes halogatni a döntésünket. Elemzők egybehangzó vélemé­nye szerint ugyanis jövőre szinte az összes hazai pénzintézet szi­gorítja a hitelhez jutás feltétele­it. Míg nemrég a pénzintézetek a zálogba helyezett ingatlan érté­kének a 100-120 százalékára nyújtottak hitelt, manapság ez 50-100% között mozog-nyilat­kozta Jana Šlachtičová Lauková, a jelzáloghitelezéssel foglalkozó Hypocentrum képviselője. Ajel- záloghitelekhez az elkövetkező hónapokban várhatóan még drágábban juthatunk hozzá. Az elmúlt év azonos időszakához képest a kamatok több pénzin­tézetben már most egy százalék- ponttal magasabbak. (SITA) Több pénzt a mezőgazdaságnak Pozsony. A földművelésügyi tárca 800 millió koronával (26,56 millió euró) szeretné nö­velni a mezőgazdaságnak jutta­tott állami támogatások mérté­két. Az erről szóló javaslatotmár benyújtották a parlamentbe. Stanislav Becík földművelésügyi miniszter mindezt azzal magya­rázza, hogy a gazdáknak nyúj­tott állami támogatások mértéke az elmúlt tíz évben csökkent. Mára így az Európai Unióban a legalacsonyabb támogatást nyújtjuk, hektáronként alig 4 eu- rót (120,5 Sk). A miniszter sze­rint elsősorban azon ágazatok­nak nyújtanának támogatást, amelyek nem juthatnak közvet­len uniós pénzekhez. (SITA) Egyre több a leminősített állam London. Egyre erőteljeseb­ben érinti Európát a globális pénzügyi válság, ami kihatással van az egyes országok hitelmi­nősítésére — áll a hitelminősí­téssel és hitelbiztosítással fog­lalkozó Coface elemzésében. A cég Nagy-Britannia és Írország adósosztályzatát Al-ről A2-re, Izlandét két kategóriával vitte le, A3-ra. A cég figyelőlistára helyezte Olaszországot, Fran­ciaországot és Hongkongot. A Coface azzal számol, hogy a válság legalább másfél évig - vagy akár két évig - is eltarthat. Hétfőn pedig a Standard & Poor's minősítette vissza egy fokozattal a magyar adósosz­tályzatot arra hivatkozva, hogy a pénzügyi-gazdasági környe­zet romlása kedvezőtlenül hat a magyar gazdaságra, (m) A dráguló távhőszolgáltatás és a jobb szigetelés miatt a panelházak kevesebb energiára tartanak igényt Olcsóbb fűtés? Egyelőre csak káosz VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,39-31,39 23,18-24,84 1,16-1,22 10,60-11,90 OTP Bank 29,59-31,14 23,36-24,65 1,16-1,21 10,82-11,65 Postabank 29,38-31,38 23,19-24,85 1,14-1,22 10,22-12,22 Szí. Takarékpénztár 29,59-31,11 23,32,24,55 1,15-1,22 10,73-11,74 Tatra banka 29,59-31,17 23,40-24,64 1,16-1,22 10,79-11,67 Dexia banka 29,59-31,17 23,39-24,64 1,15-1,21 10,93-11,51 Általános Hitelbank 29,60-31,18 23,38-24,63 1,15-1,22 10,60-11,90 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Pozsony. Mennyit fizetünk jövőre a távfűtésért? A lát­szólag egyszerű kérdésre egyelőre a Szlovák Hőszol­gáltatók Szövetsége (SZVT) is képtelen vála­szolni, hiszen továbbra sem tudják, milyen össze­get fizetnek a földgázért, ami a lakossági hőszolgál­tatás árának mintegy 70 százalékát teszi ki. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „A hatályos törvények alapján október 31-ig be kell nyújtanunk az áremelési javaslatainkat az Ár­szabályozási Hivatalhoz” - állítja Jozef Krázel, a hőszolgáltatók szö­vetsége (SZVT) igazgatótanácsá­nak alelnöke. Szerinte azonban eddig az időpontig sem tudták meg, hogy számukra mennyivel is növelik a gáz árát, így képtelenek voltak objektiven felmérni a jövő évi áremelések mértékét. Emiatt az árakat az árszabályozási hivatal által ajánlott árszint alapján szab­ták meg. Ajövő évi árakról az elkö­vetkező időszakban azonban to­vábbi tárgyalásokra számítanak. „Azt sem zárjuk ki, hogy 2009-ben esetleg ugrásszerűen is nőhetnek az árak” - állítja Krázel. A legnagyobb problémát az em­lített társaságok számára a nemrég elfogadott ártörvény jelenti, amely szerint a társaságok áremelési ja­vaslatát a cégek által összehívott közgyűlésnek kellene elfogadnia. Az SZVT úgy látja, az említett ren­delkezés számukra elfogadhatat­lan. Miroslav Obšívaný, a szövet­ség elnöke mindezt azzal magya­Aki maga fűt, az már most tudja, mennyit fizet a melegért. A távfűtésre szorulók viszont máig nem tud­ják, mennyire lesz melegük a jövő évi számláktól. (Jón Krošlók felvétele) rázza, hogy a hőszolgáltatóknak évente október végéig kell meg­tenniük az áremelési javaslatukat. A javaslatokról szóló közgyűlés képviselőit azonban a gyűlés előtt harminc nappal kell értesíteni az áremelési javaslatról. Szeptem­berben ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy a hószolgáltatók költ­ségei mennyivel is nőnek. így ha október végéig szeretnék megten­ni az áremelési javaslataikat, ak­kor nem vehetik figyelembe a hő­szolgáltatás árát 70%-ban befo­lyásoló gázköltségek növekedését. Az előzetes jelentések szerint azok a távhőszolgáltatók, amelyek idén a januári árszintből indultak ki, vagyis nem növelték az áraikat, az elkövetkező időszakban valószínűleg magasabb árakat szabnak az ügyfeleiknek - állítja Miroslav Obšívaný, az SZVT igaz­gatótanácsi elnöke. Több olyan szolgáltató is van azonban, amely idén szeptemberben vagy novem­berben emelte a díjait. Ez utóbbiak jövőre csökkenthetnék az árakat. Az előzetes jelentések szerint az árait jövőre a pozsonyi és a nyitrai hőszolgáltató is csökkenthetné. Obšívaný szerint is rendkívül ne­héz azonban meghatározni, hogy mely szolgáltatók kínálják jövőre drágábban a szolgáltatásaikat. A hószolgáltatók arra számíta­nak, hogy megismétlődik az idei helyzet, és jövőre ugyanúgy több esetben is az év folyamán kell emelni a hőszolgáltatás díjszabá­sát. Obšívaný azt állítja, hogy az ál­taluk előterjesztetett árakat az ár­szabályozási hivatal nem fogadja el, így ezeken módosítaniuk szük­séges. A hőszolgáltatók szerint manapság ugyanis csak az általuk nyújtott szolgáltatás fix ára ismert, ami a költségeik alig 30 százalékát teszi ki. Az SZVT arra számít, a távhőszolgáltatás ára jövőre első­sorban a szénnel fűtő szolgáltatók ügyfeleinél nőhet. Az elemzők azonban azt sem zárják ki, hogy az egyre drágább távhőszolgáltatás miatt a panelházak részéről is csökkenhet a kereslet, ami az új nyílászárók eredménye is lehet. Jozef Krázel megjegyezte, infor­mációik alapján a jövő évre szóló kereslet már most 5-7%-kal csök­kent. A hószolgáltatók számára problémát jelent a többi szabta meg az árakat, (s, mi) Nagyobb a forgalmuk, ám kisebb a nyereségük Lefékezett a MOL-csoport Az európai átlag feléből költhet idén a szlovák polgár 6102 euróból vásárolhatunk MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30,381 Lenqvel zloty 7.933 Anqol font 36,055 Maqyar forint (100) 11,220 Cseh korona 1,183 Svéd korona 2,986 Bolqár leva 15,542 Román lei 7,911 Japán ien (100) 24,926 Sváici frank 20,038 Kanadai dollár 19,550 USA-dollár 24,015 ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Pozsony. A magyar MÓL olajtársaság harmadik ne­gyedéves teljesítménye 300 millió forintos (35,3 millió korona) vesz­teséget mutat, szemben a tavaly ilyenkori 59,5 milliárd forintos (7 milliárd korona) nyereséggel, azonban az első 9 havi 174,3 milli­árd forintos (20,5 milliárd korona) adózás utáni eredmény még min­dig 32%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A MÓL tegnap közzé­tett jelentése szerint a csoport ár­bevétele a harmadik negyedévben 976,5 milliárd, a háromnegyedév­ben 2683,1 milliárd forint volt, ami 43, illetve 48%-kal több az egy év­vel korábbinál. „Habár a globális olaj- és gáz szektor jelenleg hekti­kus pénzügyi környezettel szembe­sül, a vállalat pénzügyi helyzete stabil” - mondja Hernádi Zsolt el­nök-vezérigazgató. Molnár József pénzügyi vezérigazgató-helyettes a veszteségről elmondta, hogy azt részben a kőolaj- és a termékárak csökkenése okozta, illetve az, hogy a devizában felvett hiteleket a ne­gyedév utolsó napján, az aktuális forint árfolyam alapján át kellett ér­tékelni. A MÓL jövőre 60 dolláros éves átlagos olajárral számol, annyival, amekkora a nyersanyag ádagára az elmúlt négy évben volt. A MÓL csoportjába tartozó Slov- naft első 9 havi forgalma 2007 ha­sonló időszakához képest 27%-kal nőtt, elérve a 81 milliárd koronát (2,69 milliárd euró), a forgalmatje- lentós mértékben gerjesztette a magas olajár - mondta Anton Mol­nár, a társaság szóvivője. Mégis a cég adózás után nyeresége 2,68 milliárd koronára (88,96 millió eu­ró) mérséklődött, ami 56%-kal ke­vesebb a 2007-esnél - ez részben a korona látványos erősödésének számlájára írható. A 209 benzinku­tat üzemeltető Slovnaft idén 149 ezer tonnával kevesebb nyersolajat dolgozott fel, mint 2007 hasonló időszakában. (MTI, s) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az európaiaknak 2008-ban fejenként és éves szinten átlagosan 12 500 euró áll rendelke­zésére fogyasztási cikkek megvá­sárlására. Az első helyen Liechten­stein áll 44 851 euróval, a sereghaj­tó Moldova 788 euróval. Szlovákia 2007-hez képest 2 helyet visszaes­ve Csehország, Észtország és Lett­ország mögött a 26. helyen találha­tó, Magyarország pedig 3 helyet es­ve most a 28. - derül ki a GfK GeoM- arketing által 41 országban elvég­zett GfK európai vásárlóerő 2008/2009 című felmérés ered­ményeiből. Az adatok szerint az eu­rópai fogyasztók összesen 8 ezer milliárd euró fogyasztási cikkekre elkölthető jövedelemmel rendel­keznek, melybe beletartoznak az olyan állami juttatások is, mint a munkanélküli segély, a gyes és a nyugdíjak. Az átlagos egy főre jutó vásárlóerő kb. 12 500 euró, de je­lentős egyenlőtlenségek figyelhe­tőek meg az országok között. Az el­ső helyen álló Liechtenstein polgá­rai közel 45 000 eurót, a 2. helye­zett Luxemburg polgárai 28 192 eurót, az ezt követő Svájc polgárai 26 842 eurót költhettek el átlago­san. Az első tízben szereplő orszá­gok közül az összeomlott bankjai miatt Izland az egyik vesztes, mely a 2007-es 4. helyről 2008-ban a he­tedikre esett vissza. Ami a volt szo­cialista országokat illeti, a legjob­ban (a 21. helyen) Szlovénia áll 9943 euróval, majd Csehország (6412 euró), Észtország (6229), Lettország (6211), Szlovákia (6102), Litvánia (5582), Magyar- ország (5549), Lengyelország (5529), Horvátország (4763), Románia (3332), Szerbia (3080), Bulgária (2817), Montenegró (2589), Bosznia-Hercegovina (2325), Macedónia (2237), Fehér­oroszország (1888), Albánia (1748), Ukrajna (1688) és végül Moldávia (788 euró) következik a sorban. (OO, Pf) A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2008. nov. 17-től) Bank Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla ČS0B 0,10-0,30 1,00-1,60 2,50-3,00 2,90-3,20 3,80-4,00 0,10-0,30 0,10 Privatbanka­3,20 3,40 4,00 5,00 4,60 0,10-0,30 OTP Bank 0,50 1,50-1,80 1,60-1,90 2,20-2,50 2,70-3,00 2,60-2,90 0,00-0,65 Istrobanka 0,90-1,05 1,50-1,80 2,10-2,40 2,30-2,60 4,50 4,50 0,10 Volksbank­1,60-1,90 2,00-2,20 4,00 4,20 4,50 0,10-0,30 UniCredit Bank 0,45-0,55 1,05-1,15 1,40-1,55 1,55-1,70 2,20-2,35 2,40-2,90 0,00-0:10 Dexia banka­2,70 2,90 3,10­­0,10 Tatra banka 0,10 3,20 3,40 3,60 4,50­0,10 Slovenská sporiteľňa­1,50-1,70 3,40 3,60 3,80 3,00 0,10-1,10 vseoDecna uverova DanKa 2,50-3,00 2,60-3,20 2,50-3,30 4,00-4,20 4,50 0,10-6,00 Poštová banka 1,30 1,80-2,00 2,40-2,60 2,70-3,00 3,60-4,10 2,30-2,50 0,10-0,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2008. november 17-től) Bank Felmondási határidő' Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Privatbanka 1,15 1,25­1,35 3,50 0,20 OTP Bank 1,60 1,80 1,80 2,05 2,10 0,45 Istrobanka 2,20­­4,30-5,00 4,30-4,50 0,50 Volksbank 1,40 2,00­2,40 2,40 0,50 UniCredit Bank­0,80­1,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,00 1,10­2,80 2,90 0,10 Dexia banka 2,00 2,00 2,00­­0,40 Tatra banka­­­­­0,50 Slovenská sporiteľňa­­­­­■ ­Všeobecná úverová banka 2,90 3,00 2,30 4,00 3,10 4,00 0,10-2,40

Next

/
Thumbnails
Contents