Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-18 / 266. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 18. Gazdaság és fogyasztók 7 Több hazai pénzintézetben már most ingyen helyezhetjük el az otthon tartott megtakarításainkat Köszönjük euró, eltörlik az illetéket Érdemes még január előtt betenni a pénzünket a bankba, a pénzintéze­tek a jövő év első heteiben ugyanis az ügyfelek rohamára számítanak az euró bevezetése miatt (Miroslava Cibulková felvétele) Pozsony. A szlovákiai ban­kok mindent megtesznek azért, hogy az euró jövő évi bevezetésére hivatkozva, minél nagyobb összeget gyűjtsenek be a lakosság­tól. Az elmúlt időszakban így egyre több pénzintézet már nem kér illetéket azért, ha pénzt szeretnénk betenni a számlánkra. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Januárban időlegesen ezt az összes banknak lehetővé kell ten­nie. Az euró bevezetéséről szóló törvényszerintugyanis január else­je és 16. között, vagyis amikor még koronával és euróval is fizethetünk, a bankok nem szedhetnek illetéket, ha pénzt szeretnénk elhelyezni a számlánkon. A felmérések szerint jelenleg a lakosságnál még mindig mintegy 30 milliárd korona kész­pénz található, ami a pénzintézetek számára kellő vonzerőt jelent ah­hoz, hogy az illetékeket már most megszüntessék. Ennek köszönhe­tően az ügyfelek 6 és 50 korona kö­zötti összeget takaríthatnak meg. A ČSOB-nál például szeptem­ber elseje óta ingyen helyezhe­tünk el pénzt a számlánkon, a De­xia pedig ezt az illetéket a múlt hónap elején szüntette meg. A két legnagyobb hazai pénzintézet, a Szlovák Takarékpénztár és az Ál­talános Hitelbank december else­jétől teszi lehetővé az ingyenes betétet. Elena Kohútiková, az Ál­talános Hitelbank igazgatótanácsi tagja ezt azzal magyarázza, hogy szeretnék elkerülni a januári tu­multust. A pénzintézetek többsége ugyanakkor tartja magát a tör­vényhez, az illetékmentes betétet így csak január első két hetében teszik lehetővé. A készpénzbeté­tek esetében nem tervezzük, hogy január elseje előtt felszámoljuk az illetéket, ügyfeleink azonban már most ingyen helyezhetnek el pénzt a korábban nyitott számlá­jukon - nyilatkozta Boris Gandel, a Tatra banka szóvivője. Hana Šimková, a Postabank szóvivője szerint pénzintézetük január else­je és 19. között nem szed illetéket a betétekért. A bankok különböznek abban is, hogy milyen hosszú időn át nyújt­ják az ingyenes betét lehetőségét. Ha az év végéig nem sikerül beten­nünk a pénzt a bankba, érdemes vámunk január 16-ig, az első két hétben a pénzintézetek ugyanis az ügyfelek rohamára számítanak. A VÚB-nál ugyanakkor január 16. után is ingyen helyezhetjük el a pénzünket. Hasonlóképpen jár el a Szlovák Takarékpénztár is. Štefan Frimmer, a bank szóvivője jelezte, ezt a lehetőséget a jövő év végéig kínálják. Az Istrobanka és az UniC- redit Bank egyelőre nem döntötte el, hogy az illetékmentes időszakot meghosszabbítják-e. A bankok többsége csak a magánszemélyek számára teszi lehetővé az ingyenes betétet. E tekintetben csupán az Általános Hitelbank számít kivé­telnek, amelynél decembertől a vállalkozók is illetékmentesen he­lyezhetnek el pénzt. (s, mi, hn) A világgazdasági válságnak van jótékony hatása is Jövőre fékeződik az infláció Az OTP Bank mérlege Mérséklődött a nyereség Budapest. A magyar OTP Bank­nak látszólag jól sikerült a harma­dik negyedéve: a tavalyi 55,3 milli­árd forint (6,14 milliárd korona) után 168,8 milliárd forint (18,75 milliárd korona) profitot könyvel­hetett el a bank. Ennek jókora része azonban az OTP Garancia eladásá­ból származik, ha azt kivesszük, akkor csak 50,1 milliárd a nyere­ség, ami elmarad a második negye­dévtől. Éves szinten továbbra is 220 milliárdos (21,44 milliárd korona) nyereséga vállalat célja. (m,MF) Helyreigazítás A november 12-i számunk­ban az OTP Leasing értékesí­téséről szóló tudósításunk­ban tévedésből az OTP Ga­rancia nevét tüntettük fel a címben, az OTP Garancia a francia Groupama kezében van. A társaságtól és az olva­sóktól elnézést kérünk. HORBULÁK ZSOLT Pozsony. Az eurózónához való csatlakozás egyik leggyakrabban emlegetett árnyoldala az infláció megugrása. Az üyen riogatások nagy része rémhír, bizonyos kiske­reskedők kétes marketingkampá­nya azonnali eladásaik növelését, illetve néhány politikus saját popu­lista érdekeit szolgálja. A jelenség viszont nem egyedi, valamennyi, eurót bevezető országban mérhető volt a lakosság által vélt árrobba­nás. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az euró Nyugat-Európában valóban hozott némi árnövekedést, de ennek mértéke mindig csupán néhány tized százalék volt, azaz az aktuális inflációt csak részben emelte. Szlovénia esetében a hely­zetet az rontotta, hogy az átváltás időben egybeesett a globális nyers­anyagdrágulással, ami Szlovákiá­ban annak idején úgyszintén ma­gasabb árakat okozott. Az utóbbi hetekben látható, hogy pénzügyi válság gazdasági krízissé alakul át. A romló hangulat miatt visszaesik a kereslet, ami a termelés fékeződéséhez vezet. Már most látni, hogy a gyártók, a terme­lők és az ingatlanszektor komoly értékesítési gondokkal küzdenek. A helyzetükön úgy próbálnak segí­teni, hogy árengedményeket kí­nálnak. Ézek jelenleg a személy- gépkocsi gyártásában a legszem­beötlőbb, de hamarosan követni fogják más szektorok is. A kőolaj árának zuhanása csak később gyűrűzik be a gazdaságba, de idő­vel hozzá fog járulni az árak további mérséklődéséhez. Mivel egyre több szakértő vár hosszabb pangást, az áresés minden bizonnyal a jövőre is folytatódik majd. Mindez azt jelen­ti, Szlovákia esetében akár nem is kellene megvalósulnia a szokásos forgatókönyvnek, az árak nagy eséllyel nem szaladnak el2009-től. A szlovák gazdaságpolitika az utóbbi években igen sikeres volt. A nagy reformokat éppen a megfelelő világgazdasági környezetben haj­totta végre, a visszaesés is egészsé­ges állapotban találta a gazdasá­got. A mostam világgazdasági helyzet bár összességében káros, egy pontban, mégpedig az árak alakulásában jótékonyan fog hatni az eurózónába belépő Szlovákiára. Rendkívüli OPEC-ülés Túl alacsonynak vélik az olajárát Kairó/New York. Rendkívüli ülést tart a világ vezető olajexpor­tőréit tömörítő OPEC november 29-én Kairóban - jelentette be Sa- kib Helil, az olajkartell elnöke, aki azt mondta, hogy a rendkívüli ülé­sen „helyes választ kívánnak adni” az olajpiacokon bekövetkezett ár­csökkenésre. Az OPEC ülése előtt külön megbeszélést folytatnak az arab olajtermelő országok képvise­lői. A kőolaj ára mintegy 10 dollár­ral esett azóta, hogy a múlt hónap­ban termelésének napi 1,5 millió hordós csökkenéséről döntött az OPEC. Július 3-án a nyugati félte­kén irányadó WTI olajfajta hor­dónkénti (159 liter) ára rekord szinten, 145,29 dolláron zárt, mi­közben ugyanez a texasi olajféleség a múlt hét utolsó munkanapján már csak 55-56 dolláron tanyázott, miközben az olajtermelők szerint legalább 70-80 dollárra lenne szükség ahhoz, hogy a kitermelés hosszabb távon tartható legyen. A jelenlegi árszint azt sugallja, né­hány napon belül további 50-60 fil­lérrel eshet a benzin ára. (m, MR) A pénzpiac egy évtizedek óta dagadó lufi volt, ami most kipukkadt, és ez alapjaiban változtatja meg a világot Soros György erősebb állami szabályozást sürget ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Soros György szerint a mostani világválság azt bizonyít­ja, hogy a piac nem képes szabá­lyozni önmagát, keményebb állami beavatkozásra van szükség. Szerin­te az IMF óriási hitelei és a gazdag országok nagy bankmentő akciói sem elégségesek, a recesszió elke­rülhetetlen. „Háromszor kiáltot­tam farkast, de műre eljött, nagyobb volt, mint amire valaha is számítottam” - mondta budapesti előadásán Soros György nagybe­fektető. Ezzel arra utalt, hogy a mostani válságot már több könyvé­ben is megjósolta, de ekkora bukás­ra ő sem számított. A magyar szár­mazású amerikai milliárdos szerint Magyarország gyenge, és ezért fo­kozottan veszélyeztetett a válság­ban. A baj fő oka, hogy kevesen fi­zetnek adót, akik viszont fizetnek, azok nagyon sokat adóznak. Ez egy ördögi kör. Mivel kevesen adóznak, ezért nem lehet adót csökkentem. Az adózást elkerülök pedig elegen vannak, hogy a következő válasz­táskor megbuktassák az érdemben cselekvőket. Ezért arra sem képe­sek a politikusok, hogy több ember­től szedjenek adót. Soros szerint a mostani válság azért különleges, mert nem külső oka van. Nem áll mögötte olajár- robbanás, mint a 70-es évek végé­nek válsága idején. A pénzügyi vál­ságot maga a pénzpiac produkálta, a rendszerbe kódolva volt az össze­omlás. A világ pénzpiaca egy évti­zedek óta dagadó lufi volt, ami most kipukkadt, és ez alapjaiban változtatja meg a világot. A túlérté­kelt amerikai ingatlanpiac össze­omlása és az ezt követő jelzálogpi­aci válság volt ugyan a mostani nagy baj közvetlen kiváltója, de az ingatlanlufi mögött Soros szerint egy „szuperlufi” állt. E szuperlufi pedig nem más, mint az a tévhit, hogy a piac képes szabályozni ön­magát. E tévképzetből eredt a nyak­ló nélküli hitelezés a világban. A globális pénzügyi rendszer ed­digi központja egyértelműen Ame­rikában volt, de Soros szerint a mostani válság megrendítheti ezt a pozíciót. Szerinte tarthatatlan, hogy ezután is vétójoga legyen az USA-nak az IMF-ben, és Kínának továbbra is kevesebb szavazata le­gyen mint a Benelux államoknak. Soros szerint bedőlt a Washington­ból ellenőrzött pénzügyi rendszér, újat kell teremteni helyette. A meg­oldás pedig az erősebb állami sza­bályozás. Nem elég, ha a pénz­nyomtatást ellenőrzi állam, a hite­lezési rendszert is felügyelni kell. A szabad piacba vetett vakhit elké­pesztő robbanást hozott a hitelpia­con, bonyolult kölcsönügyletek és befektetési alapok terjedtek olyan gyorsasággal, ami bőven túllépett a reális lehetőségeken. A válságból kivezető út a szabályozáson kívül új szektorok felfutása lehet. Ezek kö­zül a legfontosabb Soros szerint az alternatív energiaforrások kutatá­sa és rendszerbe állítása, ami mér­sékelheti a nyugati világ kiszolgál­tatottságát az olajtermelő orszá­gokkal szemben. (MTI, p, s) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Új munkahelyek Galántán Galánta. Az olasz Brovedani társaság Galántán 811,5 millió koronás (26,94 millió euró) beruházást tervez az autóipari alkatrészeket gyártó cégének bővítése érdekében. A gazda­sági tárca szerint a beruházás­nak köszönhetően a jelenlegi 100 alkalmazott mellett továb­bi 170 új munkahelyet létesíte­nek, amihez az állam 163,5 millió koronás támogatást nyújthat. Ha a támogatásra a kormány is rábólint, az olasz cég a jelenlegi 178 ezerről 720 ezer darabra növelheti a gyár­tását, aminek a 90 százalékát külföldön értékesíti. A beruhá­zást még idén szeretnék elkez­deni, miközben a gyártás a jövő évvégén indulhatna be. (SITA) A „kis” Tesco a hetvenedik Pozsony. Hetvenedik szlo­vákiai üzletét nyitotta meg a múlt héten Pozsonyban a Tesco üzletlánc. Ez Szlovákiában az első expressz típusú üzlet, amely a főváros Ružinov lakóte­lepének épült. A „kis” Tesco ab­ban különbözik a szupermar­kettől, hogy sokkal kisebb az alapterülete, s a környéken élők gyors bevásárlását szolgálja: mindössze 300 négyzetméteren 2800 élelmiszerfajta váija a vá­sárlókat. A nyitva tartás igazo­dik a városlakók életviteléhez: a hét minden napján reggel 6 órá­tól este 10 óráig áll a vásárolók rendelkezésére. Nagy-Britan- niában az első ilyen üzlet 1997-bennyíltmeg. (k) Kevesebb nálunk a bolti lopás Nottingham. A szlovákiai üz­letekben valamivel kevesebbet lopnak, mint a szomszédos Csehországban, Lengyelország­ban vagy Magyarországon - de­rül ki a nottinghami székhelyű, a kiskereskedelmi forgalommal foglalkozó Centre for Retail Re­search brit szervezet 36 ország 920 üzletében végzett vizsgála­tából. A szlovákiai kereskedők tavaly több mint 144 millió euró kárt szenvedtek el lopások és „eltűnések” következtében. Ez teljes bevételük 1,32%-át teszi ki. A másik három visegrádi ál­lam üzleteiből ennél több áru tűnt el. A magyarországi és csehországi kereskedőket bevé­telük 1,38%-ával károsították meg a bolti szarkák, míg Len­gyelországban ez az adat 1,36%. A bevételhez viszonyított vesz­teségek aránya alapján összeállí­tott lista szerint Ausztriában, Svájcban és Japánban a legjobb a helyzet, míg - a vizsgált orszá­gok közül - az indiai és a mexikói kereskedők járnak a legrosszab­bul. A bolti szarkák leggyakrab­ban márkás termékeket, luxus­cikkeket lopnak, például kozme­tikai cikkeket, alkoholt, parfü­möket és márkás ruhaneműt. Az alkalmazottak is jelentős káro­kat okoznak: a lopásból eredő veszteségek több mint 36%-át ók okozzák. (MTI) Dacia, Jaguar és Audi: tartja magát Brüsszel. Az európai autógyá­rak között csak az olcsó kocsikat gyártó román Dacia, valamint a luxusmárkának számító brit Ja­guar és a német Audi tudta nö­velni eladásait az elmúlt hóna­pokban. Európában októberben 1,134 millió új autó kapott rend­számot, 14,5%-kal kevesebb, mint tavaly októberben. Az első tíz hónapban 12,852 miihó új kocsi kapott rendszámot, ez 5,4%-kal kevesebb, mint a tava­lyi első tíz hónapban. Az EU régi 15 tagországában októberben 15,5%-os volt a visszaesés. Az új tagországok közül októberben csak Csehországban, Lengyelor­szágban és Szlovákiában nőtt még egyelőre az értékesítés, Ma­gyarországon viszont október­ben 6%-os volt a visszaesés. A legnagyobb vesztes Európában az amerikai Chrysler, amelynek októberi értékesítése 50%-kal maradt az egy évvel korábbitól. A Honda eladásai 27,6%-kal csökkentek, a Toyota, a Kia, az Opel is jóval kevesebbet tudott eladni Európában. (MTI) Erős csapatban a Kooperativa Bécs. Az év első 9 hónapjában a Vienna Insurance Group (VÍG) szlovák érdekeltségei (Koopera­tiva, Kommunális Biztosító, Kontinuita) együttesen 422,8 millió euró biztosítási díjat könyveltek el, ami 2007-hez ké­pest 16,5%-os növekedésnek számít; ezen belül az életbiztosí­tás kategóriájában a gyarapodás .29%. Az adózás előtti nyereség pedig 11,2 millió euróra rúgott. Az adatokból kiderül, a Közép- Európában aktív osztrák pénz­ügyi társaság lendülete folytató­dik, csoportszinten az idei bevé­tele már túllépte a 6 milliárd eu­rót, ami 19%-kal haladja meg a 2007-es adatot, (ú) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30,417 Lengyel zloty 8,303 Angol font 37,627 Magyar forint (100) 11,347 Cseh korona 1,212 Svéd korona 3,025 Bolgár leva 15,547 Román lei 8,167 Japán jen (100) 24,475 Sváici frank 20,298 Kanadai dollár 19,975 USA-dollár 23,840 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,42-31,42 23,10-24,76 1,18-1,24 10,77-12,07 OTP Bank 29,63-31,17 23,23-24,51 1,18-1,24 11,00-11,85 Postabank 29,40-31,40 23,16-24,82 1,17-1,25 10,22-12,22 Szí. Takarékpénztár 29,63-31,15 23,27-24,49 1,17-1,24 10,91-11,93 Tatra banka 29,63-31,21 23,36-24,60 1,18-1,24 10,95-11,85 Dexla banka 29,61-31,19 23,36-24,61 1,17-1,23 10,93-11,51 Általános Hitelbank • 29,59-31,17 23,33-24,58 1,17-1,24 10,77-12,07 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents