Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-15 / 265. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 15. www.ujszo.com ' RÖVIDEN ; Havel Távozása a szlovák Nemzetiben Pozsony. A Szlovák Nemzeti Színház prózai társulata Václav Havel legújabb, Távozás (Odchádzanie) című darabját próbálja. A bemutatót, amelyen maga Václav Havel is részt vesz, november 22-én, este 19 órakor tartják a teátrum új épületében. A darab pozsonyi színreviteléhez kapcsolódva a pozsonyi Cseh Központ a prágai Václav Havel Könyvtárral együttműködve kiállítást készít elő, melyet a Nemzeti előcsarnokában nyitnak meg a bemutató napján, 18 órakor. A kiállítás korabeli fotók, levelezések, kéziratok, rajzok és egyéb dokumentumok révén Václav Havelt mint írót, humanistát, filozófust s a háború utáni cseh történelem egyik jelentős személyiségét mutatja be. A Távozást a Szlovák Nemzeti Színház számára Milan Lasica ültette át szlovákra. Az előadást Peter Mikulík rendezi. (tb) Megjelent az Elbeszélés-antológia 1996-ban indította útjára Koloman Kertész Bagala az Elbeszélés című pályázatot, amelyet azóta is évente meghirdet. Az első alkalommal 997 pályamű érkezett a pályázatra, ebből 27 került a zárófordulóba. A legjobbak munkái kötetben is megjelentek, s a siker láttán döntött úgy a lévai kiadó, hogy hagyományt teremt. Az eddigi pályázatokon olyan ismert írók is megmérettették magukat, mint Peter Pišťanek, Daniela Kapitáňová, Tomáš Horváth vagy Michal Hvorecký. Ugyanakkor nem egy olyan befutott fiatal tehetség van, akinek ez a verseny indította el a szépírói pályáját. A napokban jelent meg az ez évi antológia, amelyben 13 pályamű kapott helyet. A szövegek többsége véresen komoly, halálról, betegségekről, beteljesüleüen kapcsolatokról, alkohol- és drogfüggőségről és más efféle szörnyűségekről szól, s az élet naposabb oldala alig-alig jelenik meg bennük. Az idei verseny első díját a pozsonyi, de jelenleg Torinóban élő Ivana Dobravkovová nyerte el Élni Péterrel című írásával. A második a nagykürtösi Richard Pupala lett, a harmadik helyen pedig a nyitrai Fero Sklenár végzett, (jdj) Juanes tarolt a 9. Latin Grammy gálán Houston. A kolumbiai Juanes nyerte az év felvétele, az év albuma és az év dala díjakat a 9. Latin Grammy díjkiosztóján. A gálát közép-európai idő szerint tegnapra virradóra rendezték Houstonban. A 36 esztendős, medellíni származású énekes a fődíjakon kívül további kettőt vihetett haza: az övé lett a legjobb férfi előadónak járó trófea, valamint a legjobb rövid videofilm díja. Juanes elnyerte az összes Latin Grammyt, amire jelölték, s ezzel 17-re nőtt díjainak a száma, amivel vezeti a díjazottak mezőnyét. A legjobb latin popénekesnő díját a Puerto Ricó-i Kany Garcia érdemelte ki, ő lett egyúttal az év felfedezettje is. Az év előadójává választották az Egyesült Államokban élő Gloria Estefan kubai énekesnőt. Ezt a díjat most először ítélték oda a Latin Grammy történetében. A spanyol nyelvű zenét értékelő Latin Grammyt idén 49 kategóriában adták át. (mti) Magyar, cseh, lengyel, svájci-észt társulatokkal Holnaptól: Astorka Fesztivál AJÁNLÓ Drámák - Mándy Iván életműsorozatának nyolcadik kötete jelent meg nemrég, még két rész van hátra Karakteres hang a színművekben is (Oláh Csaba felvétele) Pozsony. Nyolc színházi előadást kínál a holnap kezdődő 4. Astorka fesztivál, a hazai társulatokon kívül cseh, magyar, lengyel, svájci és szerb produkciók szerepelnek a programban. A fesztivált az Astorka partnerszínháza, a prágai Švandovo divadlo na Smíchove nyitja Nyikolaj Koljada Tyúkok című darabjával, amely bonyolult házastársi és szerelmi kapcsolatokat boncolgat groteszk felhanggal. November 17-én szintén a prágaiak mutatják be a Magdalena Fry- drychová Dorotka című színdarabját. Címszereplője egy fiatal drámaíró, aki egy Isten háta mögötti helyen él, ahol egyszer csak történik „valami”. Az eperjesi Alexander Duchnovič Színház egy abszurd klasszikussal, Ionesco Rino- céroszok című drámájával mutatkozik be november 18-án a fesztiválon. November 19-én a Jászai Mari Színház és a Kamara Savaria Stúdió előadásában tekinthető meg Tasnádi István Magyar a Holdon című vígjátéka, Árkosi Árpád rendezésében, Csákányi Eszterrel, Mucsi Zoltánnal és Scherer Péterrel. A lengyel Fundacja Przyjaciól Sztuk AUREA PORTA társulata a Boguslaw Schaeffer Multimedial- ne cos című kamaradarabjával érkezik Pozsonyba november 20-án. Két színész vitatkozik a színműben a kultúráról, és meglepő végkövetkeztetésre jutnak... Ä nemzetközi fesztivált november 21-én az észt-svájci koprodukcióban készült Kalevipoeg című „cool- eposz” zárja. A VAT Teátre és a Markus Zohner Theater Compagnie 's fiatal színművészei az észt nemzeti eposzt dolgozták fel finom humorral, (ú, si) „Behúzódtam a presszó sarkába. Valósággal belebújtam egy repedésbe a cetlikkel. Felírtam a novella címét. Aláhúztam. Majd néhány tántorgó sor.” Mándy Iván sorai egy kurta kis novellából, amellyel visszahozza magát a múltból. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ezt teszi 2003 óta a Palatínus Kiadó is. Visszahozza Mándyt. Újra és újra. Novellákkal, elbeszélésekkel, kisregényekkel, regényekkel, hangjátékokkal. Egy lassan kiteljesedő életműsorozattal. Együtt lesz Mándy Mándyval. A magyar széppróza egyik legnagyobb mestere a gangos bérházak, a feleselő udvarok, a zokogó lépcsőházak, a becsapott terek, a csábító kapualjak madárcsontú, szelíd lovagjával. Hét kötet után itt a nyolcadik, a Drámák. Az életmű legfontosabb szakaszának három darabja. Az elsőben elveszik egy télikabát, a ruhatárosnő nyakába veszi a háborús várost, hogy megkeresse s visszaadhassa jogos tulajdonosának, aki folyton csak azt hajtogatja: ott kellene keresni a belső ruhatárban. A lopott kabátok között. A másodikban van egy lány és a világ abszurditása, a harmadikban sok álom és még több nosztalgia és Theda Bara, a filmszínésznő, aki a színpadi világot is meghódította. „Sisakban, szűk, testhez tapadó sötét ruhában.” Szép kivitelezésű, elegáns kötet. Mándy Iván feleségének, Simon Juditnak is nagy öröm. „Hálás vagyok a kiadónak - mondja -, mert olyan formában és olyan ízlésesen jelenteti meg az írásokat, ahogy egy életműkiadásnak meg kell jelennie. Nagyon szép a szerkesztése, a tördelése, a nyomdai munka, a borító. Jó érzéssel veszem kézbe mind a nyolc kötetet.” Három dráma. Egy karakteres, eredeti hangú, szinte zeneszerzői pontossággal alkotó író főleg novellákban és elbeszélésekben gazdag életművéből. Párbeszédek, amelyek nagyon is ismerősek, történetek, amelyek egyedül az ő fejében születhettek meg. Három szövegkönyv lényeges rendezői utasításokkal. Bár novellistaként vált a magyar széppróza egyik legjelesebb mesterévé, Mándy ezekben az opusokban sem tagadja meg önmagát. Ám ahogy befejezetlen regény vagy novella, elbeszélés vagy hangjáték, úgy befejezetlen dráma sem maradt utána. „Igazából nem is ez volt a műfaja - osztja az irodalomkritikusok véleményét Mándyné Simon Judit. - Amennyire szerette például a rádiójátékokat, valahogy úgy érezte, a színpaddal, mint szerző nincs igazán közeli viszonyban. Egyébként szerette a színházat. Gyakran jártunk előadásokra. Ez a három dráma rábeszélés eredménye.” A Mélyvíz a legelső magyar musicalek egyike. 1961 decemberében mutatta be a Petőfi Színház Garai Gábor dalszövegeivel és Gyulai Gál János zenéjével. Mindössze hét előadást ért meg, pedig a főszerepet a kor nagy san- zonettje, SennyeiVera játszotta. „Szinetár Miklós volt a színház igazgatója, s ahogy a nyilatkozataiból tudni lehet: munkásságának erre a korszakára nagyon szívesen emlékezik, pedig elég rövid életű volt a Petőfi Színház. Két- három évig működött, és bukások Együtt lesz Mandy Mandyval is voltak. A legnagyobbat talán épp a Mélyvíz bukott. Szinetár is úgy értékelte a helyzetet, hogy nem volt rá felkészülve a közönség, a sajtó pedig rárontott a mű dekadenciájára. Ő valami újat akart hozni a magyarországi zenés színházak világába, de nem az amerikai musicalek módján, vagy azokkal, hanem magyar szerzők műveivel. Hazai szerzőket kért fel, és zenés darabokat íratott velük. A Koldusopera és az Egy szerelem három éjszakája nagy siker volt a Petőfi Színházban, a Mélyvíz szürrealista világához akkor még sajnos nem nőtt fel a magyar közönség. Iván munkái egyébként is megosztóak, nem mindenki tudja befogadni őket. A Mélyvíz a háború és a fasizmus éveiről szól, ehhez nem kellett sokat hozzátenni, csak az a látásmód, amellyel ő a korszakot ábrázolja, volt új és szokatlan.” A Mélyvíznek aztán volt még egy bemutatója, 1984-ben Zalaegerszegen, ahol Halasi Imre vitte színre Kemény Gábor zenéjével és Fodor Ákos verseivel. Film is született a műből: Szabadíts meg a gonosztól címmel Sándor Pál rendezte, aki korábban a Régi idők focijával Teheránban és Pa- lermóban is díjat nyert. Az is Mándy-írások alapján készült. Az ördög konyhája a Madách Színház felkérésére íródott, ahol aztán mégsem mutatták be soha, sőt el is keveredett a darab. „Nem sokkal előtte jelentek meg a Vera-novellák, amelyek a hatvanas-hetvenes évek ifjúságát, annak szórakozóhelyeit mutatták be, ahol szívesen összejöttek a tizenévesek. Ivánnak volt egy festő házaspár barátja, miután összeházasodtunk, én is közel kerültem hozzájuk. Sugár Gyula és felesége. Képeink is vannak tőlük. Sugárék társbérletben laktak egy másik családdal, ahol volt egy tizenéves lány. Egyébként nem Verának hívták, mint a műben, de nem is ez a fontos. Ez a fiatal hölgy nagyon jó viszonyban volt a Sugár házaspárral és Ivánnal is, így sokat beszélgettek. Közlékeny kislány volt, sokat mesélt Ivánnak az életéről, a barátairól, azokról a fiúkról és lányokról, akik odajöttek hozzájuk. A Vera-novellák tulajdonképpen ebből az élményanyagból születtek. Springer Mártának, a Madách Színház dramaturgjának és Pártos Géza rendezőnek volt az ötlete, hogy a Vera- novellák alapján darabot lehetne készíteni, Iván pedig Az ördög konyhája címen meg is írta. Pártos Géza azonban időközben elhagyta az országot, a többi rendezőnek pedig ez a darab valahogy nem volt annyira fontos. Nyüván ebbe a politika is belejátszott, valahogy nem illett bele az akkori kultúrpolitikai vonalba. A kézirat azonban ott maradt a Madách Színházban. Iván pedig csak várt és várt a rá jellemző végtelen türelemmel. Eltelt egy év, kettő, néha érdeklődött, hogy lesz-e valami, Márta mondta, hogy most talán nem, majd jövőre, és minden maradt a régiben. Egyszer csak eltűnt a darab. Elkeveredett. Iván, aki mindig mindent csak egy példányban gépelt, nem csinált belőle nagy ügyet. Ha elveszett, hát elveszett. Amikor aztán átépítették a Madách Színházat, a nagy rendtevés közepette, a pakolás során hirtelen előkerült a kézirat. így tudtuk betenni a kötetbe. Már rég elveszettnek hittük, Iván már nem is élt, amikor átvehettem.” A Gong születése is érdekes. „Galsai Pongrác és Abody Béla, akik egykor a Vidám Színpadot vezették, ugyancsak kértek darabot Mándy Ivántól - meséli Simon Judit. - Ő azonban valahogy nem tudott ráérezni arra, amit vártak tőle, így került el a darab a Thália Színházhoz, ahol mint fiatal, vidékről felkerült rendező, Karinthy Márton kapta meg, hogy színre vigye. Mivel egyfelvonásos darabról van szó, a Czakó Gábor írta Ganggal együtt mutatták be.” A Drámák után két kötetet tervez még a Palatínus a Mándy Iván-sorozatban. A gyerekekhez szóló Csutakok, a Locsolókocsi és az Arnold szerepelnek majd az egyikben, s az íróval készült (válogatott) interjúk, valamint a kollégák és barátok visszaemlékezései a másikban. így lesz teljes az életmű - tíz tételben. Mándyné Simon Judit: Hálás vagyok a kiadónak... (Somogyi Tibor felvétele)
