Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-13 / 263. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 13. Kultúra 9 A szabadságot, a toleranciát és a sokszínűséget kívánja ünnepelni a november 17-i minifesztivál Erik Sumo és a forradalom Pozsony. A szabadságot, a toleranciát és a sokszínű­séget kívánja ünnepelni az a nagyszabású koncert - vagy minifesztivál ame­lyet a bársonyos forrada­lom 19. évfordulója alkal­mából rendez hétfőn a Művelődési és Pihenő­parkban a Fair-play Szö­vetség és a Pohoda ügy­nökség. ÖSSZEFOGLALÓNK A szervezők úgy vélik, hogy a szlovák történelem e jeles napjá­nak éló ünnepnek kell lennie. A november 17-i koncerttel - amely stílusosan 17 óra 11 perckor kez­dődik - a majd két évtizede zajlott események üzenetét igyekszenek a figyelem középpontjába állítani. „Azt szeretnénk, hogy az egyéb­ként szenvtelen emberek tudato­sítsák, hogy továbbra is figye­lemmel kíséijük, mit cseleksze­nek. Mert sokan ma is a totalita­rizmus szellemében cselekszenek és nem tisztelik a szabadságot - mondta a tegnap tartott sajtótájé­koztatón Michal Kaščák, a legna­gyobb szlovákiai zenei fesztivál, a Pohoda főszervezője. A színvonalas „vegyes” prog­ramban magyar, szlovák és cseh művészekkel találkozhat a közön­ség. Nemcsak koncertek, hanem kiállítások, animációs filmek, ke- rekasztal-beszélgetések, mi több, gasztronómiai különlegességek is /árják az igényes kultúrára fogé­konyakat. Emellett a szervezők lem titkolják: a békés szlo- /ák-magyar együttélés fontossá­gára is szeretnék felhívni a fi­gyelmet. Zuzana Wienk, a Fair-play Szö- /etség képviselője elmondta: a •cerekasztal-beszélgetéseken szó esz a bazini illegális szemétlera- catról, Maiina Hedvig máig lezá­ratlan ügyéről, a politika Slota ál­rali vulgarizációjáról, de éppígy terítéken lesz a klientelizmus, a bíróságok függetlenségének ve­szélyeztetése stb. ,Ahhoz, hogy néven nevezzük azt, ami nem tet­szik nekünk az országban, már nem bátorságra van szükségünk, hanem arra a meggyőződésre, hogy ez az ország olyan lesz, ami­lyenné mi alakítjuk” - mondta Zuzana Wienk. A kínálat Magyarországot egy különle­ges csemegének számító formáció képviseli. Az Erik Sumo Band az Amorf Ördögök „kacat-pop” ze­nekarból kivált Tövisházi Ambrus projektje, amelyben olyan kiváló énekesnők varázsolnak, mint Kiss Erzsi, a halandzsa műfaj nagy­asszonya és Harcsa Veronika, az elbűvölő jazz-díva. A zenekar ta­valy tomboló sikert aratott a po­zsonyi Wilsonic fesztiválon, idén júliusban pedig a trencséni Poho- dán hajnali három órakor moz­gattak meg több száz embert ele­gáns és energikus popzenéjükkel. Csehországból érkezik David Koller, aki több formációban is dobolt, de leginkább a Lucie együttesből lehet ismerős, amely­nek a frontembere is volt. Jelenleg szólópályáját egyengeti, nem ke­vés sikerrel. A szlovák koncertkí­nálat meglehetősen eklektikus: fellép például egy szofisztikáit rap-alakulat, a Modré Hory, az indie-rock egyik szlovák képvise­lője, Tomáš Sloboda, de nem hiá­nyozhat az underground szcéna zászlóvivője, a szókimondó Živé Kvety sem. Bonuszként a Press- burger Klezmer Band fokozza majd a hangulatot. A Szlovák Nemzeti Színház két remek színésze, Robert Roth és Richard Stanke egy rövid előadás­sal készül. Felolvas Daniel Hevier költő, valamint Dušan Dušek és Dušan Mitana írók. A kerekasztal- beszélgetés témája természetesen a bársonyos forradalom lesz, amelyről Štefan Hríb újságíró, Roman Kvasnica ügyvéd, Jozef Živé kvety Hašto pszichiáter és más közéleti személyiségek cserélnek véle­ményt. Műsorvezetőként Braňo Jobus, a Vrbovskí Víťazi zenekar tagja, Zuzana Wienk, a Fair-Play Szövetség vezetője, és Juraj Kušnierik újságíró mutatkozik be. Képzőművészek munkái is megtekinthetők: kiállít többek (Képarchívum) közt Nina Weisslechner, Igor Dre- venec és a szlovák karikatúraki­rály, Martin Shooty Šútovec. A koncertek ideje alatt Stark Attila magyarországi street art művész élőben fog festeni, míg egy másik felületen, szélesvásznon magyar és szlovák rajzfilmfigurák barát­koznak egymással, (si, mv) RÖVIDEN A Magyar Szobrász Társaság kiállítása Dunaszerdahely. Holnap 17 órakor nyitják meg a Kortárs Ma­gyar Galériában a Magyar Szobrász Társaság csoportos kiállítását. A tárlatot Lóska Lajos művészettörténész rendezi, kurátora Buda- helyi Tibor szobrászművész. A szobrászati anyagot a megnyitón N. Mészáros Júlia művészettörténész ajánlja a közönség figyelmébe. A Vermes-villa új kiállítása december 4-éig tekinthető meg. (ú) Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. Jozef Leikert Múlandóság című kötetének be­mutató estje lesz ma 18 órakor a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. , Jozef Leikert költészete a csendbe belekiáltott suttogás ebben a mozgalmas, gyakran őrült mai világunkban. Verses miniatűrjeiben személyes megpróbáltatásain, keserűségén és pesszimizmusán ke­resztüljut el gondolatai gyökeres revíziójához, a saját »én« céltuda­tos kereséséhez, a szeretet és a nevetés, akár önmaga kinevetése el­veszített képességének újramegtalálásához.” A kötetet Szászi Zol­tán költő mutatja be. A szerzővel Csanda Gábor beszélget, (ú) „... öreganyám, nagyvilágjói megjegyezd nevemet!" Szabó Magda AJÁNLÓ November 16-án, vasárnap 16 óra 40 perckor Emléktöredékek Szabó Magdáról címmel sugároz portréfilmet a Magyar Televízió egyes csatornája. .Ajándékomat megbecsüld” - írja Szabó Magda egyik versében. A film alkotói szót fogadtak. 2006 decemberében Mondello-díjjal tüntették ki a magyar írónőt Pa- lermóban Az ajtó című, 1987-ben írt művéért. Siklósi Szilveszter ekkor kezdte forgatni portréfilm­jét Szabó Magdáról. Interjúkat készített az írónő barátaival, pá­lyatársaival, írókkal, rendezőkkel, azokkal, akik közel álltak hozzá. Beszélgetett Szabó Magdával, és beidézte korábbi inteijúit, sőt az írónő regényeinek filmadaptáció­iból, így az Abigélből és a Régi­módi történetből is bejátszott részleteket. Szabó Magda időköz­ben váratlanul elhunyt, így lett a portréból emlékfilm. Az ilyenkor szokásos „pátoszt, hamiskodó emelkedettséget” azonban igyekeztek kerülni az al­kotók. „Szabó Magda a magánéle­tében, a közéleti tevékenységei­emlékére (Képarchívum) ben, de légióként műveiben ez el­len dolgozott. Szelleméhez akkor vagyunk hűek, ha teljes életet élő emberként, tehát a hétköznapjai­ban és a műveiben eredeti gon­dolkodású és életvitelű alkotó emberként jelenítjük meg” - mondja a rendező, (mtv) Mégy énekkar részvételével idézték fel Zselízen az ötven évvel ezelőtt megvalósított énekkari találkozót Kettős megemlékezés ünnepi hangulatban Esterházy Péter Javított kiadásának bemutatóján Trabant vagy nem Trabant MTl-TUDÓSÍTÁS TAKÁCSANDRÁS Zselíz. Ünnephez méltó hangu- at uralkodott november 8-án este Zselízen, a városi kultúrházban. A [II. Országos Dal- és Táncünne- rély részeként négy énekkar rész­ételével az ötven évvel ezelőtt negvalósított énekkari találkozót 'elidézve megemlékeztek annak /olt szakmai szervezőjéről, Szíj­ártó Jenő karnagyról, zeneszer­zőről, népdalgyűjtőről, valamint a ;záz éve született Csontos Vilmos (öltőről. A kórusfesztivál része­ként szerény kiállításon bemutat­ók mindkét személy tárgyi emlé­keit, tevékenységük sajtóvissz- íangjának dokumentumait, va- amint fényképeit. E sorok írója - iki abban az időben a rendezvény átszervezője volt -, ünnepi kö- izöntőjében méltatta Szíjjártó Je- íő megkophatadan érdemeit a élvidéki magyar kórusmozgalom 1950 utáni újraindításában, a Né- ies és a CSMTKÉ létrehozásában, i karnagyok nevelésében, az ínekkari, a zenekari művek alko- ásában. Az ünnepélyen megjelent Szíj­ártó Jenő özvegye és lánya csa- ádjával. A rendezvény ötletgaz- iája, műsorszervezője Horváth Jéza, a zselízi Schubert Ferenc /egyeskar karnagya, fővédnöke jedig Bakonyi Pál, a város pol- ;ármestere volt. Az énekkarok: a házigazda Schubert Ferenc Vegyeskar, a Zo- boralja női kar, a Csábi Szeder Fá­bián Dalegylet, valamint A Szlo­vákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa magas színvonalon mutatták be a magyar kórusiroda­lom, valamint a világ kórusiro­dalmának kiváló műveit. Szíjjártó Jenő Három zoborvidéki népdal, Ungvár megye és Esti hangulat Zsérén című művei, valamint Csontos Vümos Szép csendes lo- bogással és Hűség című verseire írt kórusművek is elhangzottak. Az előbbire Horváth Géza, az utóbbira Vass Lajos komponált zenét. Az énekkarok az összkó- rusban - mintegy 100 énekes - ki­válóan tolmácsolták a nagy éne­kesi felkészültséget igényelő Ko­dály Zoltán-műveket: az Adventi ének és az Esti dal címűt. Ez jelen­tette az est művészi kicsúcsosodá- sát. E rendezvény méltó megemlé­kezés volt az énekkari kultúra múltjáról, valamint azokról a személyekről, akik jelentős érté­kekkel gyarapították kultúránkat. Moszkva. Esterházy Péter je­lenlétében, rendkívül jó hangula­tú összejövetelen mutatták be kedden este a moszkvai Magyar Kulturális Központban az író Javí­tott kiadás című könyvét, amely most jelent meg orosz nyelven a Novoje Lityeraturnoje Obozrenyi- je kiadó gondozásában. Borisz Dubin, a Levada közvé­lemény-kutató intézet vezető tu­dományos munkatársa arról be­szélt: egyes kísérletektől eltérően a Javított kiadás nem afféle újra­írt, vigasztaló történelem. Ha Es­terházy Péter történelme lenne, akkor is jó regény volna, de az ő története más, és ott esett meg, ahol mindenki a felszínen látható és a mélyben zajló történelem kö­zött élt. ,A kegyeden önkísérlet­ből nyertesen került ki az író, és nyertek vele az olvasók is, mert győzelme mögött erkölcsi diadal áll”-mondta. Esterházy Péter kérdésre vála­szolva elmondta: biztosan állít­hatja, hogy a Javított kiadás semmit nem indított el a magyar társadalomban, de ez nem nagy baj, mert egy könyv hosszú életű, s ha egyszer megírták, bármikor hozzá lehet nyúlni. ,A magyar tár­sadalom rossz állapotban van, senki nem kíváncsi saját törté­nelmére, csak a máséra: te voltál a kommunista, te voltál a náci - er­ről szól a világ, pedig mi voltunk azok. Ez az öncsalás boldog álla­pota, de előbb-utóbb történik majd valami. Ez az állapot ugyan­is nem tartható fenn örökké, mert ellentétes az ember érdekével, egyre pontatlanabbá teszi a való­sághoz való viszonyát” - mondta. Úgy vélte, a társadalom azért él öncsalásban, mert nincs elég ereje szembenézni saját múltjával. „Magyarország nem sztálini dik­tatúrában élt, a kérdés nem halál vagy nem halál, hanem Trabant vagy nem Trabant volt. Sok min­dent nem csináltunk meg akkor, mert tehetségtelenek, lusták vol­tunk, de könnyebb azt mondani, hogy nem lehetett megcsinálni a véreskezű komcsik alatt. Kérdés, hogy minden mulasztásért a rendszerre lehet-e hárítani a fele­lősséget. De az őszinteségnek megvan az objektív szükségszerű­sége” - mondta, majd gyorsan hozzátette: ez kicsit derűlátóbbra sikerült, mint akarta. A beszélgetés orosz résztvevői többször említették, hogy milyen szakadék lehetett a Szovjetunió­ban a látható és a felszín alatti tör­ténelem között, de Esterházy Pé­ter nagy örömére a Javított ki­adást mindannyian elsősorban ki­váló irodalmi alkotásnak minősí­tették, és ajánlották az olvasók fi­gyelmébe. A beszélgetést Jevgenyij Popov író vezette.

Next

/
Thumbnails
Contents