Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-12 / 262. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 12. www.ujszo.com RÖVIDEN Medvegyev hosszabbítana Moszkva. Dmitrij Medvegyev orosz államfő a parlament alsóházában beterjesztette az elnöki megbízatás meghosszabbítását célzó alkotmánymódosítási javaslatot. Ez a jelenlegi négy évről hatra hosszabbítaná meg az államfői megbízatás idejét. Medvegyev olyan javaslatot is beterjesztett, amely az alsóház - Állami Duma - mandátumának négyről öt évre történő meghosszabbítását írja elő. Egyes elemzők korábban úgy vélekedtek, a hosszabbítás olyan terv része lehet, amelynek értelmében Vlagyimir Putyin miniszter- elnök visszavenné az államfői tisztséget. (MTI) Szivárogtat a Hamász Gáza. Folyamatos kapcsolatban áll a Hamász radikális palesztin mozgalom saját állítása szerint Barack Obama megválasztott amerikai elnök tanácsadóival, az amerikai elnökválasztás előtt még egy találkozóra is sor került Gázában. Erről Ahmed Ju- szúf vezető Hamász-politi- kus beszélt egy arab lapnak. Mint mondta, az amerikaiak arra kérték a Hamászt, tartsa titokban a kapcsolatfelvételt, hogy ne ártson az Obama- kampánynak. Robert Malley, az egyik Közel-Kelet-szakér- tő még májusban elismerte, hogy kapcsolatba lépett a Hamásszal. Az Obama-kam- pány egyik szóvivője viszont azt mondta Malley-ról, hogy ő csak a kampánystáb nem hivatalos tagja, s a jövőben sem lesz lényeges szerepe az Obama-csapatban. (MTI) Nem tárgyalnak rakétákról Moszkva. Oroszország és Kuba nem tárgyal orosz rakétavédelmi rendszer kubai telepítéséről. Ezt Felipe Pérez Roque kubai külügyminiszter közölte az orosz fővárosban, ahol Szergej Lavrov külügyminiszterrel is találkozott. Roque szólt arról is, hogy Havanna a szigetországgal kapcsolatos amerikai külpolitika felülvizsgálatát reméli, tekintettel arra, hogy Barack Obamát megválasztották az USA elnökévé. Emlékeztetett arra, hogy Obama a változások ígéretére alapozta választási kampányát. (MTI) Kimet újabb szélütés érhette Tokió. Az amerikai hatóságok olyan értesülések birtokába jutottak, hogy Kim Dzsong II észak-koreai vezetőt a múlt hónapban újabb szélütés érte - jelentette tegnap a TBS japán tévéállomás. Az amerikai hírszerzéshez közel álló dél-koreai forrásokon alapuló beszámoló szerint Kim nehezen tudja mozgatni bal katj át és bal lábát, emellett beszédzavarral küzd. Állítólagos betegségének súlyossága azonban nem ismert. Kim augusztusban már átesett egy szélütésen, ezért hónapok óta találgatja a világ, hogy ki léphet az örökébe. (MTI) Verdunnél tartották a francia és uniós megemlékezést, amiért Angela Merkel megsértődött - két percre megállt az élet Londonban Már csak négy elő szemtanú van a világon A még ma is elő három brit veterán (balról jobbra): a 112 éves Henry Al- lingham, a 110 éves Harry Patch és a 108 éves Bill Stone (Reuters-felvétel) PárizS/London/Varsó. Világszerte tartottak nagyszabású emlékünnepségeket tegnap az I. világháború befejezésének 90. évfordulója alkalmából. Angliában ezen a napon az elmúlt évszázad nagy háborúinak halottaira emlékeztek. Lengyelországban ez a legnagyobb nemzeti ünnep, a függetlenség napja, a tegnapit némi botrány kísérte. ÖSSZEFOGLALÓ A francia vezetés lényegében az unió teljes vezérkarának jelenlétében és a hagyományokkal szakítva nem a párizsi Diadalívnél, hanem a nyugati front egyik legnagyobb csatájának helyszínén, a verduni mezőn tartotta a megemlékezést. Ezzel megsértették Angela Merkel német kancellárt, aki az utolsó pillanatban lemondta a részvételét, és inkább Varsóba utazott. Verdun ugyanis a német vereség egyik jelképe. A Párizs szerint az európai megbékélés jegyében rendezett nemzetközi ünnepségen Nicolas Sarkozy francia államfő és neje, Carla Bruni oldalán megjelent Károly walesi herceg és felesége, Camilla, valamint Quentin Bryce ausztrál kormányzó, Jósé Manuel Barroso, az EB elnöke és Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament elnöke. A megemlékezés hangulatát meghatározta, hogy az utolsó I. világ- háborús francia veterán, Lazare Ponticelli március 12-én 110 éves korában elhunyt, így idén először nem volt jelen egykori katona, sem korabeli szemtanú az ünnepségen. A világon már csak négy I. világháborús veterán él; három brit és egy amerikai. Sarkozy először az antanthatalmak oldalán harcolt valamennyi népet külön megemlítve kiemelte: Franciaország soha nem feledkezik meg azokról a katonákról, akik területén harcoltak, és akik a szabadságot védték. Franciaország az I. világháborúban -19 nemzet vett benne részt - 8,5 millió katonát mozgósított, közülük 1,5 millióan vesztették életüket, sokan az afrikai gyarmatokról. Csak Verdunnél - 1916-ban - 300 nap alatt 300 ezren haltak meg. A britek a megemlékezést minden évben all. hónap 11. napján 11 órakor tartják, pontosan akkor, amikor 1918-ban elhallgattak a fegyverek. Az egész országban a Big Ben 11 harangütésére állt meg két percre az élet. A Brit Birodalom a Nagy Háborúban 9 millió katonát mozgósított. Közülük 908 ezer halt meg, több mint kétmillió megsebesült, vagyis minden brit és gyarmati katonának 30 százalékos esélye volt arra, hogy meghal vagy megsebesül. A brit veteránok közül ma még hárman élnek: a 112 éves Henry Állingham - Nagy-Britannia legidősebb embere -, a 110 éves Harry Patch és a 108 éves Bill Stone. A tegnapi londoni megemlékezésen mindhárman jelen voltak. Ők helyeztek elsőként koszorút a háborús halottak tiszteletére emelt emlékműnél, a Cenotaph-nál, ahol a november 11-i megemlékezéseket hagyományosan tartják. Tegnap emlékeztek a II. világháborúban elesett több mint 400 ezer brit és gyarmati katonára, közülük 100 ezren a királyi légierő szolgálatában haltak meg. A brit nehézbombázó kötelékek személyi állományának 71 százaléka odaveszett. A II. világháború befejezése óta 16 ezer brit katona halt meg szolgálatteljesítés közben. Atavalyi megemlékezés óta 44 brit katona vesztette életét Irakban és Afganisztánban. A függetlenség napját idén Lengyelországban különösen ünnepélyes külsőségek között tartották meg. Az I. világégés vége itt azt jelenti, hogy 123 évi felosztottság után visszaszerezték függetlenségüket a lengyelek. A kisebb belpolitikai botrányt az okozta, hogy Lech Kaczynski államfő számtalan külföldi és hazai vendéget meghívott, de „kifelejtette” a vendéglistáról a Nobel-békedíjas Lech Walesát, korábbi államfőt, az egykori Szolidaritás legendás vezéralakját. Tiltakozásul Donald Tusk kormányfő sem ment el az esti fogadásra, és így tett Angela Merkel német kancellár is, aki a délutáni rendezvényeken megjelent. (MTI, ú) Uránnyomokat találtak a tavaly lebombázott szíriai létesítmény környékén Észak-Koreától kapott segítséget ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Külföldi ellenőrök urán- nyomokat találtak Szíriában annak az épületnek a maradványainál, amelyet tavaly bombázott le az izraeli légierő. Diplomaták Bécsben elmondták: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakembereinek jelentését a hatóság főigazgatója hamarosan átadja a kormányzótanácsnak, amely november 28-án ül össze. Izrael annak idején azzal indokolta a légicsapást, hogy Szíria titokban hasadóanyagot gyárt. Damaszkusz mindvégig cáfolta ezt, most azonban - történetében először - a NAÜ előtt kell felelnie illegális nukleáris tevékenység gyanúja miatt. „Az ügynökség úgy gondolja, elég információval rendelkezik ahhoz, hogy közvetlenül Észak- Korea és Irán után Szíria ügyét is napirendre tűzze” - fogalmazott egy magas rangú diplomata. Más illetékesek elmondták, az uránnyomokból még nem következik automatikusan az, hogy Szíria dúsított uránt tárolt al-Kibarban, a lebombázott sivatagi létesítményben, viszont mindenképpen kérdéseket vet föl, amelyekre választ várnak Damaszkusztól. A 2007 szeptemberében végrehajtott izraeli bombázás után az USA olyan értesüléseket osztott meg a NAÜ-vel, amelyek szerint Szíriát - miután hathatós segítséget kapott Észak-Koreától - nem sok választotta el attól, hogy befejezze egy plutóniumtermelő üzem építését. (MTI, ű) Elveszett atombomba Grönlandnál London. Titkosítás alól felszabadult amerikai dokumentumok bizonyítják, hogy az amerikai légierő elvesztett egy atombombát 40 évvel ezelőtt a Grönland melletti vizek jege alatt. A BBC brit rádió és televízió közölte: A lázas kutatások ellenére az amerikaiak sohasem tudtak megtalálni egy atombombát a thulei légibázis környékén, ahol 1968. január 21-én lezuhant egy B-52 típusú stratégiai bombázójuk, fedélzetén négy atombombával, s közülük csak hármat találtak meg. A dán sajtó már korábban is sokat írt az elveszett atombombáról, és az ezt bizonyító titkos iratok létezéséről, de ezt az amerikaiak eddig hivatalosan tagadták. A BBC szerint amerikai ületékesek úgy vélik: a radioaktivitás eloszlott ekkora víztömegben, ezért nem okozhat semmilyen veszélyt. (MTI) Egy sor döntéssel szeretné „visszacsinálni" a Bush-kormány politikáját Obama az autóiparért lobbizott ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Barack Obama megválasztott amerikai elnök felszólította George Bush elnököt, hogy nyújtson azonnali támogatást a megrendült amerikai járműiparnak. Erről a The New York Times számolt be tegnap, ugyanis a hétfői, kétórásra nyúlt találkozóról hivatalosan semmit nem közöltek, egyikük sem volt hajlandó nyilatkozni a sajtónak. A lap úgy tudja, Bush azt felelte Obamának, adna pénzügyi segítséget az autógyártóknak, ha Obama és pártja a kongresszusban támogatná a szabadkereskedelmi megállapodás megkötését Kolumbiával. Korábban Obama azt mondta, addig nem támogatják a megállapodást Kolumbiával, amíg ott egyebek között meg nem szűnik a szakszervezeti tagok üldözése. A nagy amerikai járműgyártók, a General Motors, a Ford Motor és a Chrysler 25 milliárd dolláros rendkívüli támogatást vár az államtól, hogy elkerüljék a Az amerikai média fontos információja: mindketten világoskék nyakkendőt viseltek (Reuters) csődöt. Az USA-ban csökken az autóeladás, és a három cég havi vesztesége többmilliárd dollár. A média tegnap történelmi hatalomátadást emlegetett: az USA jelenleg két háborút folytat, Irakban és Afganisztánban, és évtizedek óta nem tapasztalt gazdasági válság sújtja az országot. Négy évtizede nem volt háborús elnökváltás Washingtonban. Az MSNBC tudósítása szerint Bush és Obama főleg a pénzügyi válságról és a két háborúról tárgyalt. Az Obama környezetéből kiszivárgott értesülések szerint a leendő elnök hivatalba lépése után egy sor olyan döntést hoz majd, amely a Bush-kormány poli- tikájának„visszacsinálásáról”szól. A hatalomátadást lebonyolító csapat vezetője, John Podesta közölte: Obama egyebek között eltörli az őssejtkutatás finanszírozását blokkoló intézkedést, illetve azt, amelyik engedélyezi bizonyos körzetekben az olaj- és gázfúrást. Arról is intézkedni fog, hogy a terrorizmussal gyanúsított, külföldön fogva tartott személyeket Amerikába szállítsák, és bíróság elé állítsák. Itt kell emlékeztetni arra, hogy Obama megígérte a Kubában lévő Guantánamói börtöntábor bezárását. (MTI,ú) Pristina 72 órát kapott az ENSZ-terv elfogadására EU-ultimátum Koszovónak ÖSSZEFOGLALÓ Pristina. Hetvenkét órát adott az unió Koszovó vezetésének arra, hogy elfogadja az ENSZ-főtitkár hatpontos tervét, amely lehetővé tenné, hogy az európai rendőri és igazságszolgáltatási misszió (EU- LEX) megkezdje a munkát Koszovóban. Égy koszovói albán lap nemzetközi diplomáciai forrásokra hivatkozva tegnap azt írta, hogy a nemzetközi összekötő csoport négy uniós tagja - Franciaország, Nagy- Britannia, Németország és Olaszország - arra kérte Pristinát, vizsgálja felül elutasító álláspontját, és Szerbiához hasonlóan hagyja jóvá azENSZBT elé kerülő tervet. Fatmir Sejdiu koszovói államfő és Hashim Thaci miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy elutasítják a Ban Ki Mun által kidolgozott tervet, mivel annak lényeges elemei elfogadhatatlanok Koszovó számára. „Minden kezdeményezést tiszteletben tartunk, de megmondtuk, hogy Koszovó egy független állam” - mondta Sejdiu, hozzátéve: a kifogásolt pontok sér- tikKoszovó alkotmányát. Az ENSZterv legvitatottabb része a rendőrségi és a vámhatósági ellenőrzéssel kapcsolatos, ugyanis a pristinai vezetés nem hajlandó beleegyezni abba, hogy Koszovó szerbek által lakott területem, illetve az északi határon ENSZ-felügyelet alatt maradjon a rendőrség, illetve a vámhivatalok. Az eredeti elképzelés szerint a kétezer fős EULEX váltotta volna fel az 1999-ben létrehozott, ideiglenesnek szánt ENSZ-közigazgatást (UNMIK), ám Szerbia és a vétójoggal rendelkező BT-tag Oroszország csak akkor hajlandó ezt elfogadni, ha bizonyos feltételek teljesülnek. Szerbia ragaszkodott ahhoz, hogy az EULEX a BT-től kapja a felhatalmazást, semleges legyen, s ne a Koszovó függetlenségét befejezett tényként kezelő Ahtisaari-tervet akarja végrehajtani. Az EU hajlandó elfogadni ezeket a követeléseket. A BT tegnap tárgyalt volna az ENSZ jövőbeni koszovói munkáját szabályozó, illetve az EULEX telepítését lehetővé tevő tervről, ám Vük Jeremies szerb külügyminiszter közlése szerint a tanácskozást elhalasztották. (MTI,ú) ___________POLITIKAI BULVÁR Kopasz Machu Picchu Lima. Kopasz kutyát akarnak az új amerikai elnök családjának ajándékozni peruiak. Nem egy leforrázott példányt, hanem nemzeti jelképebüket. A perui kopasz kutya tenyésztése 3 ezer éves múltra tekint vissza, gyakran szerepel a spanyol hódítás előtti kerámiákon. Kopaszsága Obamáék esetében nem hátrány, hanem komoly előny az ajándékozási kutya-konkurenciaharcban (sokan bombázzák őket ebekkel vagy legalább ötletekkel). Obama apuka megígérte lányainak, hogy a Fehér Házba kutyát kapnak, csakhogy a nagyobbik gyerek allergiás az ebekre. A szőrtelen perui nem irritálná szervezetét. A kiszemelt ajándékeb kan, 4 hónapos, neve Ő az ajándékeb (Reuters Fül(ek) (Ears). Igen meleg testű, mivel fajtája plusztesthővel védekezik szőrtelensége okán a hideg ellen. A Fül csak átmeneti néy, mert ha hivatalosan is a perui lesz a first eb, akkor Machu Picchunak fogják hívni - legalábbis a küldői. A Machu Picchu ősi inka fellegvár Peru legfőbb turisztikai látványossága. (MTI)