Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-10 / 260. szám, hétfő
Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 10. www.ujszo.com Anyukám és apukám már nagyon várták a születésemet, ezért siettem, és egy kicsit korábban érkeztem. Nagyon szeretek enni és fürödni. Én vagyok a család szeme fénye. Ajándékozza meg a nagyszülőket és a keresztszülőkéi Mivel sokan szeretnék látni gyermeküket ezen a helyen, felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a baba adatain kívül egy telefonszámot is tüntessenek fel, hogy értesíteni tudjuk Önöket, melyik számban jelenik meg a kép. Ráadásul az Új Szónak azzal a számával megajándékozhatják a nagyszülőket, a keresztszülőket vagy az ismerősöket is. Kik nyertek? Bébiételt nyert Helena Frankovičová tornaijai, Lukács Gertrud kéméndi, Gombkötő Adrianna várásúti, Tárczy Magdolna tiszacsernői, Kiss Katalin kistárkányi és Tamaskovics Tímea peredi olvasónk. A szülők hozzáállása befolyásolhatja az asztmás gyermekek gyógyulását Stresszes anyának gyakrabban születik beteg gyermeke (Képarchívum) A szülők magatartása a gyermekük asztmás betegségével kapcsolatban alapvetően meghatározza a gyógyulási esélyeket és a kezelés hatékonyságát - ál- lítják eredményeikre hivatkozva amerikai kutatók. ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány szerzői kiemelik, hogy a kezelőorvosok felelőssége alapvető fontosságú a szülők megfelelő tájékoztatása, így a gyermekek állapotának javulása szempontjából. Allergia elleni gyógyszerek A vizsgálatban a Harvard Orvosi Egyetem szakemberei több mint 700 olyan szülőt kérdeztek ki, akiknek gyermekei asztmában szenvednek. A szülőknek arról kellett beszámolniuk, hogy mennyire vannak tisztában gyermekük betegségének súlyosságával, tüneteivel illetve a kórkép megfelelő gyógysze- rezésével. Ezenfelül arra is kíváncsiak voltak a szakemberek, hogy az asztmás gyermekek szülei a megfelelő odafigyeléssel mennyiben képesek megkönnyíteni a gyermekek napjait. Ezután a szülők véleményét összevetették a gyermekek betegségének súlyosságával, kezelési nehézségeivel és gyógyszeres terápiájának problémáival. Az anyai stressz is befolyásolja az asztmát Amint arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, az állandó stressz alatt élő anyák gyermekei nagyobb eséllyel válhatnak asztmássá, mint azok, akik nyugodtabb anya mellett nőnek fel. A kanadai Manitoba Egyetem vizsgálatában 14 ezer, 1995-ben született gyermek általános egészségügyi adatait, betegségeit és életkörülményeit elemezték a kutatók: a vizsgált gyermekek közül nagyjából 1000- nél (azaz 7%-uknál) diagnosztizáltak asztmát 7 éves korukig. Az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányban az anyai stressznek a gyermekkori asztma kialakulásában betöltött szerepét próbálták tisztázni a kutatók: összesítették azoknak az eseteknek a számát, amikor a gyermekekkel az anyai stressz következményei miatt kellett orvoshoz fordulni, továbbá figyelembe vették a gyermekek kórházi ellátásainak időtartamát és azokat a gyógyszerfelírásokat, amelyek a gyermek születése és a hetedik életév betöltése közötti időszakban történtek. A vizsgálat eredményei szerint azok a gyermekek, akiknek édesanyja a felmérés időtartama alatt tartós stressz hatása alatt élt, 25%- kal hajlamosabbak voltak az asztma kifejlődésére, mint a kevésbé stresszes anyával élő társaik. Ez a hajlamosító tényező függetlennek mutatkozott az asztma egyéb rizikófaktoraitól, mint a nem, a városi lakóhely vagy a koraszülöttség. A vizsgálat érdekessége, hogy az anyai stressz és a gyermekkori asztma közötti összefüggés a magas jövedelműeknél volt a legerősebb. Az elemzés nem adott választ arra a kérdésre, hogy vajon az anyai stressz hogyan képes a gyermekeknél asztmát okozni, illetve azt sem tárta fel, hogy ez az összefüggés közvetlen vagy közvetett módon érvényesül-e. Asztmát okozhat az anya helytelen táplálkozása. Amerikai kutatók szerint a folsav és más táplálékkiegészítők növekvő használata lehet az egyik oka annak, hogy az asztma előfordulási gyakorisága csaknem megkétszereződött az elmúlt huszonöt évben. A jelenség lehetséges magyarázata, hogy az étrendbeli változások hatására a géneket szabályozó folyamatok is módosulnak, ami asztmát idézhet elő a babánál. A Duke Egyetem kutatói által vemhes egereken végzett tanulmány során azt találták, hogy azoknál az egereknél, amelyek étrendjét különféle, metil- csoportokat is tartalmazó táplálékkiegészítőkkel dúsították fel, nagyobb eséllyel fordultak elő asztmás utódok, mint a szabad metilcsoportokat nem tartalmazó, sima étrenden nevelt egércsoportban. A vizsgálatban szereplő táplálékkiegészítőkben az volt a közös, hogy a szervezetbe kerülve az említett metilcsoportok képesek leválni róluk, ezáltal megváltoztathatják az anya DNS-ének meti- lációs mintázatát, ami hatással lehet a születendő baba immunrendszerének működésére is. Ez többek között hajlamossá teheti a csecsemőt az allergiás eredetű asztma kialakulására. Új lehetőség Amerikai kutatók megtalálták az immunrendszer azon sejtjeit, amelyek kulcsszerepet játszhatnak a terápiarezisztens - gyógyszereknek ellenálló - asztma kialakulásában. Az eredmények alapján a jövőben célzott, hatékony gyógyszerek kifejlesztése indulhat meg a kórkép ezen típusának gyógyítására. A kipufogógáz ártalmai Régóta ismert, hogy az autók kipufogógáza hosszú távon légúti megbetegedésekhez, például asztma kialakulásához vagy ennek felerősödéséhez vezethet. Angol kutatók most egyértelmű bizonyítékot találtak rá, hogy a kipufogógáz már rövid idő - két óra - alatt is mérhető romlást eredményez az asztmások állapotában. (origo) Csökkentik a hormonok hatását, gátolják az agy fejlődését Égésgátló toxinok kisgyermekek vérében FELFEDEZÉS Az égésgátló vegyszereket rendszeresen alkalmazzák a háztartási eszközök gyártásakor, többek között bútorok, matracok és elektronikai cikkek is tartalmaznak ilyen anyagokat. A kisgyermekek vérében háromszor annyi égésgátló anyagot mutattak ki, mint anyjuknál. Az ipar képviselői szerint a kimutatott mennyiség nem veszélyes az egészségre. A kutatók szerint nagy meglepetés volt, hogy ekkora a különbség anyák és gyermekek között, hiszen egy háztartásban élnek, és ugyanolyan ételeket esznek. Ennek ellenére a kisgyerekeknél háromszor olyan magas értékeket mértek, mint édesanyjuknál. Ezek a vegyületek megzavarják a hormonok hatását, és veszélyt jelenthetnek az agy fejlődésére is, állítja az amerikai kutatócsoport. Ennek ellenére a vegyületet gyártó iparág képviselője szerint a PBDE (polibrominált difenil éter) vegyületek mért szintjei még így is alacsonyak. A kutatócsoport 20 kisgyermeknél és édesanyjánál határozta meg a vér PBDE-szintjét. Összesen egy eset volt, ahol a gyermeknél alacsonyabb szintet lehetett mérni, mint anyjánál. A gyermekeknél ádagosan 62 ppb (parts per billion: egy ezermil- liomod rész) koncentrációban lehetett ezeket a vegyületeket kimutatni, míg a felnőtteknél ádagosan 25 ppb koncentrációkat mértek a kutatók. Ezeknél a vegyületeknél nem ismerjük a biztonságos vérszintek felső határát, de aggodalomra ad okot, hogy a vegyületek gátolhatják az agy fejlődését. A fent mért szintek már nyugtalanítóan közel vannak azokhoz az értékekhez, amelyek állatkísérletek során károsnak bizonyultak. „A vizsgálat során mért PBDEszintek alacsonyak” - fogalmazott a vegyületek gyártásával foglalkozó iparág egyik szóvivője. - „A legmagasabb értékek is csupán néhány ezermilliomod nagyságrendűek.” Az USA-ban már csak egy ilyen vegyületet gyártanak, a Deca nevű anyag szintje kifejezetten alacsony volt a szóvivő szerint. „És azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek az anyagok életeket mentenek meg” - tette hozzá. Az amerikai hatóságok meghatároztak egy „referencia dózist” ezekre a vegyületekre, a biztonságos adag a Deca nevű anyagból például 7 mikrogramm kilogrammonként. Ez az adag azonban nem biztos, hogy valóban elfogadható vérszintet eredményez, mert a bevitt és a raktározott mennyiség akár jelentősen eltérő is lehet. A vizsgálat eredményei felvetik: a PBDE-expozíció káros, különösen a gyermekek korai fejlődési szakaszában. Egyelőre nincsenek olyan vizsgálatok, amelyek embereken mérték volna fel a PBDE vegyületek hatásait. Ennek ellenére feltételezhető, hogy a hasonló molekulák hasonló hatással bírnak, és a halmozódás miatt fokozott károsító hatást elkerülendő, csökkenteni kell az expozíciót. Mit tehet egy szülő? A lakások portalanítása az egyik elsődleges cél. Úgy tudjuk, hogy ezek a vegyületek felhalmozódnak a háztartási porban. A gyerekek a földön játszanak, ezért is lehetséges, hogy magasabb koncentrációban lehetett kimutatni ezeket a molekulákat. Porszívózáshoz speciális szűrő alkalmazható, és étkezések előtt alapvető a kézmosás. Jó tudni, hogy mely tárgyak tartalmaznak PBDE-t: a TV, a hifi, a bútorok, a matracok, és kisebb mennyiségben az ébresztőórák, a telefonok és az akkumulátortöltők is. Számos olyan gyártó van, aki már egyáltalán nem használja ezeket a molekulákat. (WebMD) egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
