Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-07 / 258. szám, péntek
4 Régió ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 7. www.ujszo.com ■ , RENDŐRSÉGI NAPLÓ Nem fújt, inkább a rendőrre támadt Herencsvölgy (Hrrnová). Hatósági személy elleni támadás miatt vonnak felelősségre egy 20 éves férfit, mert nekirontott egy rendőrnek, amikor megállították a kocsiját. Egy közlekedési kihágás miatt léptek fel ellene, s azt akarták, vesse alá magát alkoholtesztnek. 0 ezt elutasította, trágár szavakkal szidalmazni kezdte a rendőröket, majd az egyikre rá is támadt. Könyökkel az egyenruhás arcába vágott, hét napon túl gyógyuló sérülést okozott neki. (ú, s) Monitorokat lopattak volna Nagyszombat/Galánta. LCD-képemyős monitorok ellopására akart kényszéríteni egy 45 éves deáki férfit egy zsaroló - tájékoztatta az Új Szót Ľuboš Homola, a Nagyszombati Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője. A 24 esztendős alsószér- dahelyi (Dolná Streda) férfi többször is felhívta a sértettet, hogy Galántán lopjon el húsz darab monitort, és azzal fenyegetőzött, hogy ha az illető nem engedelmeskedik neki, bántalmazni fogja a családját. A deáki férfi feljelentést tett a rendőrségen, és a lopott holmi átadása már úgy zajlott, hogy a rendőrség is figyelte az akciót. A tettes óvatos volt, az átadás helyét és időpontját csak az utolsó pillanatban határozta meg. A zsarolót elfogták, tettéért kettőtől hat évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhető, (ú) Drogárust fogtak Pozsony. Kábítószert talált a rendőrség egy házkutatás során egy 19 éves fővárosi férfi lakásában. Az ülető bizonyíthatóan drogkereskedelemmel foglalkozott. Csaknem 800 milligramm kokaint foglaltak le nála, amiből 5-10 adagot készíthettek volna. Másfajta kábítószerek árusítása is a lelkén szárad - erősítette meg az Új Szónak Alena Toševová, a Pozsonyi Kerületi Rendőrfőkapitányság szóvivője, ezért négytől tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető, (ú) Vagy fizet, vagy ül Diószeg/Besztercebánya. Két év feltételes szabadságvesztésre ítélték az ötvenéves diószegi Jaroslav Haškot. A férfi egy besztercebányai házaspártól másfél millió koronát (49 791 €) kért kölcsön 2001 februárjában. A pénzt vállalkozásába akarta fektetni, de nem ez volt az első kölcsön, amit a házaspártól kapott. A férfi nem fizette ki a meghatározott ideig, 2003 februárjáig a teljes összeget, a párral megegyezett, hogy ha egy újabb időpontig nem adja vissza a pénzt, rájuk ruházza a családi házát. A diószegi ház azonban ekkor már más tulajdonában volt. A bírósági döntés jogerős, ennek értelmében ki kell fizetnie a csaknem egymillió kétszázezer koronás (39 833 €) tartozást is. (SITA) Holtan találták az eltűnt férfit Gacsalk (Gočaltovo)/Csetnek (Štátnik). Holtan találták a munkahelyén egy emésztőgödörben a szerdán eltűnt harminc- nyolc éves férfit. Eltűnését volt felesége jelentette a rendőrségen. A férfi szerda reggel munkába indult, a gacsalki mezőgazdasági szövetkezetbe. Ott még többen is látták, később eltűnt. Szerda déltől kereste a rendőrség a családtagokkal és falubeliekkel együtt. A holttestet tegnap dél körül találták meg. A halál pontos okát vizsgálja a rendőrség. A férfi depressziós volt és más betegségekben is szenvedett. (SITA) Több mint 11 millió koronát költhetnek a helyi oktatási intézmény korszerűsítésére Magyar iskola kapott támogatást A nagyszelmenci a legkeletibb magyar alapiskola (Szabó Bernadett felvétele) Nagyszelmenc. Európai uniós támogatást kapott az Ung-vidéki település a helyi magyar alapiskola felújítására. LECZO ZOLTÁN Tóth Lajos, Nagyszelmenc polgármestere lapunknak elmondta, az építésügyi és régiófejlesztési minisztériumhoz 2008 májusában juttatták el pályázatukat, melyet egy zsolnai céggel dolgoztattak ki. Az elképzelések szerint az európai uniós támogatásból az épület hőszigetelését szerették volna megoldani, kicserélték volna a nyílászárókat és a főépület tetőszerkezetét is. Bár az ingatlan alatti földterületek tulajdonjoga rendezett, és a pályázat minden formai előírásnak megfelelt, a nagyszelmenciek később olyan híreket kaptak, hogy projektjüket az illetékesek nem tartották támogatásra méltónak. Annál nagyobb volt az örömük, amikor néhány nappal ezelőtt hivatalosan arról értesítették a pályázókat, hogy mégis megkapták a Dobó István Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola épületének felújításához szükséges 10,95 millió koronát (363 606 € ). A polgármester tájékoztatása szerint Nagyszel- mencen hamarosan lefolytatják az ilyenkor szükséges közbeszerzési eljárást, és a jövő év folyamán hozzá is lámák az ingatlan korszerűsítéséhez. A munkálatok várhatóan 2009 végén vagy 2010 elején fejeződnek be. Hack László igazgató elmondta, a régió második legnagyobb magyar alapiskolájában jelenleg 151 gyerek tanul, a helyiek mellett Dobóruszkáról, Szirénfalváról és Budaházáról is járnak ide diákok. Az idei évtől a bejárók a község saját iskolabuszával utazhatnak, melyet a fenntartó térítés- mentesen bocsátott a rendelkezésükre. Nagyszelmeneen egyébként már 1886-ban volt iskola, 1920-ban négy magyar és egy szlovák osztálya volt. 1945-ben Kis- és Nagyszelmencet kettészakították, így értelemszerűen csökkent az ide járó diákok száma. Tizenkét éven keresztül az iskola rendkívül mostoha körülmények között, több különböző épületben működött. Az intézmény 1957-ben költözött jelenlegi helyére, a legtöbb diák (330) az 1960-as években járt ide. A legkeletibb magyar alapiskola sorsát szívén viseli a helyi önkormányzat, a több mint fél évszázados épületet és környékét lehetőségeikhez mérten gondozzák. Egy ekkora beruházást - melyre az európai uniós támogatás elnyerésével nyűt lehetőségük - saját költségvetésükből nem tudtak volna megvalósítani. Nyílt napot tartottak a kassai magisztrátuson, középiskolás és kilencedikes tanulókat láttak vendégül „Négy órán át a semmiről” Több mint ötszázan látogatták meg a magisztrátust (Képarchívum) KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. „Tudnak-e négy órán át szövegelni a semmiről, lyukat beszélnek-e mindenki hasába, megvan-e a józan paraszti eszük, és akarják-e a saját életüket nehezíteni” - ilyen kérdéseket tett fel František Knapík főpolgármester játékos tesztjében azoknak a diákoknak, akik a politikusi pálya iránt érdeklődnek. Történt mindez a nyűt nap keretében, melyet a kassai magisztrátus tartott a középiskolás és kilencedikes diákok számára november 5-én. A kassai város- vezetés fellegvárát több mint ötszáz fiatal látogatta meg, a rendezvénybe tizenöt alap- és hét középiskola kapcsolódott be. Az épület megtekintésén túl az iskolásoknak bemutatták az önkormányzat működési elvét, elmagyarázták a helyi politika és közélet fontosságát, és azt is, hogy vehetnek részt a polgárok az önkormányzat ügyeiben. A diákokat sokminden érdekelte. A városi könyvtár anyagi támogatásáról kérdezősködtek, de a lakótelepi ebek ürülékének eltávolítása a sportpályákról és játszóterekről szintén a szívügyeik között szerepelt. Elsősorban a kulturális élet és a sport fejlesztése volt az a témakör, melyhez érdemben tudtak hozzászólni, illetve kérdéseket feltenni, ám a gazdasági válság hatása sem hagyta őket hidegen. A nyűt napon a főpolgármesteren kívül a két helyettes is a látogatók rendelkezésére állt, néhány hivatali osztály vezetője és hat képviselő is találkozott a kíváncsi diáksereggel. Az önkormányzati nyűt napot az Európai Unió javaslatára szervezték meg, hasonló rendezvények folynak más tagországokban és a csatlakozásra váró országokban is. Ezek célja azonos: a fiatalok figyelmét felhívni a közéletben való részvétel fontosságára, tudatosítani, milyen hatással lehetnek a polgárok a helyi önkormányzatra. A szlovákiai rendezvényeket a Iuventa ifjúsági szervezet biztosította minden megyei és tizenegyjárási székhelyen. A Siderit több száz munkatársától vált meg, most egy újabb cég is tömeges leépítésre kényszerült - negyvennégyen kerülnek az utcára Elbocsátások a Gemtexben - az átszervezés az irodai alkalmazottakat érinti ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Rozsnyó. A nemrég bezárt alsó- sajói Siderit üzem munkáját vesztett több száz dolgozójának számát egy másik gyár is gyarapítja. A mintegy hétszáz alkalmazottat foglalkoztató gyár, a Gemtex is kénytelen volt csökkenteni dolgozói számát. Az elbocsátás hivatalos oka az átszervezés, amely az egész vállalatot érintette. Egyes központok, amelyek eddig Rozsnyón működtek - az anyagbeszerzés, a gyártáselőkészítés vagy a marketing - Németországba költöztek. Az elbocsátás ezért az irodai alkalmazottakat érinti. A Rozsnyói Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal szóvivője, Miroslava Spišáková elmondta, az üzem tömeges elbocsátást jelentettbe. Negyvennégy alkalmazottjától volt kénytelen megválni, főként irodai alkalmazottaktól, akik között több főiskolai végzettségű is van. A varrónőket nem érintette a leépítés, azokból még mindig hiányvan az üzemben. Megnyugtató viszont, hogy a svájci vállalat továbbra is számol Szlovákiával, és nem kíván elköltözni. A rozsnyói üzemben a változás a luxuskategóriába tartozó készruhák előállítása terén várható. Á luxusfehémemű részleg kapacitását, amely eddig az üzem erős oldala volt, csökkenteni kívánják. Eddig a gyártás harminc százalékát tette ki, ezentúl öt százalékot ér csak el. „Lejárt a neves márkacégekkel kötött szerződés a szabadalomra, és az üzem vezetése nem hosszabbította meg” - indokolta korábban Ľudovít Mész- ner, a rozsnyói Gemtex igazgatója. Az üzemben nem csak elbocsátások történtek. Az ott dolgozók közül sokan akár háromféle munkát is végeznek, ugyanazért a bérért. Ráadásul azt is rebesgetik, hogy az év végéig még 75 embert engednek el. A Gemtex vezetősége nem nyilatkozik, azt mondják, csak a németországi Schiesser Group tájékoztathat. Mészner, az igazgatótanács tagja korábban elmondta, a cég stratégiája azért is változik, hogy a dolgozók többségének legalább tíz évre biztosítva legyen a munkája. Annyit még hozzátett, a korábbi decentralizációt ismét a gyártáselőkészítés, az árubeszerzés vagy a piacszervezés központosítása váltja fel. Eddig ezekben a dolgokban önállóan döntöttek, ezentúl viszont a központ utasításait követik. Oka ennek az a mélyreható átvilágítás, amely rámutatott, hogy az új terv szerint csökkenthetők a költségek, növelhető a hatékonyság, az árak terén a versenyképesség, és spórolni lehet. Mészner hangsúlyozta, mindez nem függ össze az ázsiai konkurenciával. A kilencvenes években a rozsnyói gyárat a német Schiesser Group privatizálta. A Rozsnyói járás legtöbb dolgozót foglalkoztató üzemei közé tartozik. Egyike azon kevés textilüzemnek az országban, amely nyereséges, mégis az árukészlet átalakítását és a gyártási folyamat gazdaságosabbá tételét tűzte ki célul. A Gemtex, amely eddig a luxusfehérnemű és a szabadidőruhák varrására összpontosított, a legmodernebb gépparkkal rendelkezik. Készítményei a magasabb árkategóriába tartoznak, amelyeket főleg Nyugat-Európába exportálnak. A cég évente több millió koronát fektet a korszerűsítésbe. Még mindig hiány van varrónőkből, emiatt a gyártókapacitását megrendelések formájában egészíti ki. Nagyrőcén, Detván, Helpán, Tajtiban a szerbiai üzemmel együtt több mint kétszáz embert foglalkoztatnak, s ez a szám a közeljövőben megkétszereződik. Az üzem Ukrajnában is keresi a partnereket. Rozsnyón a cég mintegy hétszáz embernek ad munkát, (kov)
