Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-04 / 230. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 4. Közélet 3 Csáky Pál MKP-elnök nyilatkozata a Tőkés László EP-képviselővel folytatott megbeszélést követő dunaszerdahelyi sajtótájékoztatón „Tisztáztuk, mit értünk autonómiaformák alatt” Pozsony. Csáky Pál MKP-el­nök szerint három újságíró kreált autonómia-ügyet Tő- kés László EP-képviselővel folytatott megbeszéléséből. Az alábbiakban közöljük Csáky Pál találkozó után tett nyilatkozatát, melyet mun­katársunk rögzített. ISMERTETÉS „A mai találkozónk legfonto­sabb pontja valóban az volt, hogy tisztáztuk egymás között, mit ér­tünk az autonómiaformák alatt, informáltam kedves vendégeinket arról, hogy még amikor kormány­ban voltunk, mi kidolgoztunk egy törvénytervezetet az oktatási és kulturális önkormányzati formák megvalósításáról, ezt el fogom küldeni az autonómiatanácsnak, végülis talán mindenki okulásul megnézheti, és megpróbáljuk harmonizálni az elképzeléseinket. Beszéltem a többi dokumentu­mokról is, amelyet a párt kidolgo­zott, illetőleg amelyeket már elfo­gadtunk az elmúlt időszakban; ez a téma, az önkormányzatiság kitel­jesítése - akár területi, akár kultu­rális szempontból - mindig is a Magyar Koalíció Pártjának a prog­ramja, programjai között szere­pelt. (...) Az autonómia a demok­ratikus rendezési formák egyik le­gitim eleme. Az Európai Unió majdnem mindegyik tagállamá­ban léteznek autonómiaformák, sőt Szlovákiában is több autonó­miaforma létezik, mert az egyete­meknek például van egy funkcio­nális autonómiájuk. A szakszerve­zeteknek szintén van egy funkcio­nális autonómiájuk. Az egyházak­nak törvény garantálja az auto­nómiát, tehát azt, hogy a belső dolgaikban önmaguk rendelkez­nek, és nem szólhat bele az állam- hatalom. Tehát én úgy gondolom, hogy ez egy félreértés, ha bárki ez­zel a fogalommal szemben elha­markodott, vagy nem igazán meg­alapozott kritikát fogalmaz meg. Az, hogy primitív emberek mit fognak mondani, az, azt hiszem, hogy engem nem érdekel, talán Tőkés Lászlót se annyira. (...) Mi elsősorban a saját választóinkat és a saját nemzettestvéreinket képvi­seljük, és számukra kell megoldást találnunk. Ha bárki a szlovák vagy a román oldalról, vagy más euró­pai nép oldaláról akar erről a kér­désről beszélni, akkor azt hiszem, hogy mindenki számára állunk rendelkezésre. (...) Megjegyzem még egyszer, hogy az a törvény- tervezet, amelyet el fogok küldeni Tőkés elnök úrnak, az a törvény- tervezet, amelyet én miniszterel­nök-helyettesként tárcaközi egye­zetésre bocsátottam. Akkor, saj­nos, csupán egyetlenegy nem ma­gyar tagja volt az akkori szlovák kormánynak, aki megengedően nyilatkozott erről; egy keresz­ténydemokrata miniszter volt. Az összes többi elutasította, és hát vé­gül is nem lett belőle semmi, de ez szintén egy legitim kezdeménye­zés volt, és ez benne volt az akkori kormányprogramban is, hogy egy ilyen dokumentumot mi kidolgo­zunk. Tehát én nem érzem azt, hogy itt bárkinek valamilyen mó­don idegeskedni kellene, és mi transzparens módon cselekszünk. Mi azt, amit egymással megbeszél­tünk, azt tudjuk képviselni min­denki előtt, a nyilvánosság előtt is” - nyilatkozta Csáky Pál a találkozó utáni sajtótájékoztatón. VÁLASZOL Petőcz Kálmán a Fórum Intézet munkatársa Mi a vélemé­nye az EBESZ által csütörtö­kön kiadott Bolzanói Aján­lásokról? n tartalmaz, az EBESZ kisebbségi jogi főbiztosa összefoglalta a korábbi ajánlá­sokban, illetve a nemzetközi do­kumentumokban található ki­sebbségügyi rendelkezések lé­nyegét. Szerintem azért adtákki, mert 10 éve lépett életbe az Euró­pa Tanács kisebbségügyi kerete­gyezménye, másrészt újabb fe­szültséggócok jelentek meg, pél­dául a Kaukázus. Az EBESZ ezzel rá akarja irányítani a figyelmet a kisebbségpolitika és a biztonság- politika köztiösszefüggésekre. Szükség lenne a kisebbsé­gek védelmét új nemzetközi dokumentumokkal erősíteni, vagy elegendők a jelenlegiek? Szükség lenne kiegészítésre, de úgy látom, erre jelenleg nincs po­litikai akarat. Például az ENSZ is elfogadhatna egy kisebbségjogi nemzetközi egyezményt, aho­gyan léteznek a politikai jogok, a nők vagy a gyermekek jogainak védelméről szóló dokumentu­mok, de erre most kicsi az esély. Ahhoz sincs meg a kellő akarat, hogy az Európai Emberi Jogi Egyezményhez egy kisebbségi jo­gok védelméről szóló jegyző­könyvet fogadjanak el, erről pe­dig már korábban szó esett. Pedig ennek megsértése esetén az Euró­pai Emberi Jogi Bírósághoz le­hetne fordulni. Hiányzik azon­ban a kisebbségi jogokra vonat­kozó uniós irányelv is. Csak a diszkriminációellenes irányelvre lehethivatkozni kisebbségi kérdé­sekben, de ez nem mindig elég. A másik oldalon az is igaz - és ezt mutatja a jelenlegi szlovák-ma­gyar ellentét is -, hogy semmilyen nemzetközi dokumentum nem javíthatja a kisebbség helyzetét, haeztazadott ország nem akarja. Szlovákia betartja az érvé­nyes nemzetközi ajánlásokat? A probléma az, hogy az ajánlá­sok általános érvényűek és na­gyon általánosanvannakmegfo- galmazva úgy, hogy az EBESZ va­lamennyi tagországának terüle­tén érvényesek legyenek. A gond ezzel az, hogy minden kisebbség helyzete specifikus, az általános elveket a konkrét helyzethez kell alakítani. Szlovákiában az az egyik probléma, hogy a kormány úgy tesz, mintha minden kisebb­ség teljesen egyforma helyzetben lenne, uniformizálni szeretné őket. Ebből a szempontból tehát azt kell mondanom, Szlovákia a magyarok viszonylatában nem tartja be az ajánlásokat. A szlo­vákiai magyarok helyzetét egy másik európai országban élő ha­sonló nagyságú, szervezettségű, jellegű kisebbséggel kell összeha­sonlítani. A szlovákiai jogi és in­tézményi rendezés nincs európai szinten, persze nem azt kell nézni, miahelyzetMoldáviában, (lpj) bolzanói ajánlások I. Általános alapelvek 1. Az állam jogkörei csak a nem­zetközi jog által szabott határokig terjedhetnek. Egyetlen állam sem gyakorolhat jogokat saját, illetve más állam lakosai felett ezen jog­körökön felül. 2. Az állami jogkörök gyakor­lásánál tiszteletben kell tartani az általános emberi jogokat és alap­vető szabadságjogokat, vala­mennyi,az adott állam területén élő személyre vonatkozóan. Ebbe beletartoznak az egyén azon jo­gai, amelyek alapján egy bizo­nyos nemzeti kisebbséghez tarto­zónak vallja magát. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása és vé­delme azon állam kötelessége, ahol az illető él. 3. Az emberi és a kisebbségi jo­gok védelme jogi szempontból a nemzetközi közösség kötelessége is. Az államok jelezhetik fenn­tartásaikat más államokkal szem­ben a területén élő nemzeti ki­sebbségek jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatban, valamint az államok közötti jószomszédi vi­szony megőrzése ügyében. Ez összhangban van a nemzetközi standarddal. 4. Az állam alkotmányában is le­fektetheti a más államok területén élő nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi, vallási, törté­nelmi, vagy egyéb jogainak vé­delmét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ténylegesen be is avat­kozhat más állam jogaiba az adott állam területén, annak beleegye­zése nélkül. II. Az államok kötelezettségei a nemzeti kisebbségekhez tarto­zó állampolgáraikkal szemben 5. Az államoknak garantálniuk kell az egyenlő jogokat vala­mennyi állampolgáruk számára, beleértve a nemzeti kisebbségek­hez tartozókét is. Ennek értelmé­ben tilos a diszkrimináció, az egyenlő jogok megteremtése bi­zonyos speciális mércét igényel, s a mérce nem lehet diszkriminatív jellegű. 6. Az államoknak asszimilációs szándék nélkül tiszteletben kell tartaniuk a kisebbségi jogokat, beleértve a szólásszabadsághoz való jogot, illetve a kulturális, nyelvi és vallási fejlődéshez való jogot. 7. Az államoknak elő kell segí­teniük a társadalmi integrációt és a társadalom kohézióját. Ez magába foglalja, hogy a nemzeti kisebb­séghez tartozó személyek megfele­lő megnyilvánulási lehetőséget kapjanak az irányítás valamennyi szintjén, különös tekintettel az őket érintő ügyekre. 8. Az államok nem akadályoz­hatják meg, hogy a nemzeti ki­sebbségekhez tartozó személyek határon átnyúló kapcsolatokat lé­tesítsenek és ápoljanak más álla­mok polgáraival, főleg azokkal, amelyekkel etnikai, kulturális, nyelv vagy vallási jellegű azonos­ságot vállalnak. III. Az egyes államok által a határon túl élő kisebbségeknek nyújtott kedvezmények 9. Az államok kiterjeszthetik támogatásukat a külföldön élő személyekre a fent említett elvek alapján. Ezen támogatás magába foglalhat diszkriminációmentes kulturális és oktatási lehetősége­ket, utazási támogatást, munka­vállalási engedélyt és vízumpoliti­kát. A támogatás elfogadását és felhasználását nem akadályozhat­ja az az állam, melynek területén a kisebbségéi. 10. Az államoknak tartózkod­niuk kell olyan egyoldalú lépé­sektől a határon túli támogatás­sal kapcsolatban, amelyek etni­kai, kulturális, nyelvi, vallási vagy történelmi kötődésekre hi­vatkozva alááshatnák a territoriá­lis integritás elveit. 11. Az államoknak figyelembe kel venniük a javasolt nyelvi kom­petenciákat, valamint a kulturális, történelmi és családi kötelékeket az állampolgárság megítélésénél. Mindezt viszont a jószomszédi vi­szony szem előtt tartásával, illetve a másik állam területi szuverenitá­sának tiszteletben tartásával kell gyakorolniuk, és ezen jogok nem illethetik az egész népcsoportot, mint olyat (en masse), még akkor sem, ha a kettős állampolgárságot a másik állam lehetővé teszi. Ha a másik állam jogrendjében nem szerepel a kettős állampolgárság intézménye, a döntés diszkrimina- tívjellegű. 12. Az államok felajánlhatnak segítséget a kisebbségi oktatás­ban, iskoláztatásban, például tan­könyvek, segédanyagok, nyelvtan- folyamok, pedagógus-továbbkép­zések, ösztöndíjak formájában. Ez a segítség sem lehet diszkriminatív jellegű, összhangban kell lennie a másik állam törvényeivel és a nemzetközi gyakorlattal. 13. Az államok kulturális, vallá­si, illetve egyéb támogatást nyújt­hatnak külföldi civil szervezetek­nek a másik állam jogrendjének tiszteletben tartása mellett. Vi­szont nem támogatnak etnikai és vallási alapon működő külföldi po­litikai pártokat, mivel ez negatívan befolyásolhatja az államközi vi­szonyokat. 14. Az állam nem korlátozhatja a határon át érkező tévé- és rádió­közvetítéseket etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási alapon, kivéve a gyűlöletbeszédeket, erőszakos, rasszista és diszkriminatív jellegű tartalmakat. 15. Ha az állam más államokban élő kisebbségeket támogat, leg­alább ugyanolyan mértékben tá­mogatnia kell a saját területén élő kisebbségeket is. IV. Multilaterális és bilaterális eszközök és mechanizmusok 16. Az államoknak inkább a baráti, két- és többoldalú viszo­nyok érdekében, mintsem etnikai alapon kell együttműködniük. A határokon átnyúló együttmű­ködés a helyi szervek, regionális szervek és kisebbségi önkor­mányzatok között erősítheti a to­leranciát, elősegítheti a fejlődést, pozitívan befolyásolhatja az ál­lamközi viszonyokat és segítheti a kisebbségekről folytatott pár­beszédet. 17. A nemzeti kisebbségek vé­delme terén az államoknak az em­berijogok nyilatkozata, illetve más nemzetközi dokumentumok alap­ján kell eljárniuk. 18. Az államok kétoldalú egyezményeket köthetnek, illetve tiszteletben kell tartaniuk az ed­digi kétoldalú államközi egyez­ményeket a nemzeti kisebbségek védelme érdekében. Az egyez­mények a nemzetközi elvek alap­ján köthetők meg. Szombat 9715 A hideg front tovább halad az ország keleti régiói felé, borult időre van kilátás sok esővel és záporral. Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük tel 5SESÖ VAROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony letbős ég 9* 12° kis felhőzet 4° 13° jobbára borult 6° 17° Nyílra zápor 8" 12° kis lelhőzet 3° 14° kis felhőzet 5° 17° Dunaszerdahely telhős ég 8“ 13° derült 4° 13° jobbára borult 5° 17° Komárom felhős ég 8° 12° derült 4° 14° kis felhőzet 5° 18° Ipolyság eső 8“ 13° derült 4° 14° jobbára borult 5° 18° Rimaszombat eső 10” 12° jobbára borult 5° 14° jobbára borult 5° 18° Kassa eső 12° 14° jobbára borult 6° 13° jobbára borult 4° 17° Klrályhelmec derült 13° 15° derült 7° 12° jobbára borult 3° 17° Besztercebánya eső 9° 11° derült 5° 13° jobbára borult 3° 16' Poprád eső 9° 11* jobbára borult 3“ 9° felhős 1° 12° A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Almerta 26°/22° Málta 25723° 25007. Costa Brava 23718° Nápoly 22720° r­Hvar 19718° Nice 20719° I500rr Kairó 25736° Theszaloníki 21723° 700rr Kanári szigetek 23724° Velence 20717° 9714 Vasarnap 2008. október 4., 12 Borult égboltra van kilátás. Szél: NY, 5-30 km/h Hétfő 12718° Felhős marad az égbolt, reggel köd valószínű. Szél: NY, 10-15 km/h 13719 Kedd Jobbara borult lesz az ég, délelőtt köd valószínű. lnthPbiil Szél: NY-ÉNY 10-20 km/h A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva T szél -a. melegfront ■ ciklon hidegfront - - okklúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ A levegő hómérsáklete 5 .. 0 0 5° 100 15 ° 20 ° 25 — Pozsony 06.54 Pozsony 18.25 Pozsony Besztercebánya 06.47 Besztercebánya 18.17 Komárom Kassa 06.38 Kassa 18.08 Párkány 295 155 80 változatlan árad árad

Next

/
Thumbnails
Contents