Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-03 / 229. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 3. Kertészkedő 15 A borhibák nem fertőzőek, ellenben a bőrbetegségeknél a káros fertőzés az egészséges borokra is átvihető Zavarosodás, kellemetlen íz AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Vemhességi vizsgálat A bor normális fejlődése so­rán különböző változáso­kon megy keresztül (zava­rosodás, kicsapódások), ezek azonban nem okoznak hátrányos elváltozásokat, ellenkezőleg, a borharmó­nia kialakulásának fontos lépcsőfokai. Ám ha a kelle­metlen ízeket és szagokat előidéző változások tartósodnak, akkor beszé­lünk bőrbetegségekről és borhibákról. ÖSSZEFOGLALÓ Borhibáknak nevezzük a nem megfelelő kezelésből, tárolásból eredő, általában kémiai úton lét­rejövő rendellenességeket. A bor­hibák több csoportba sorolhatók, attól függően, hogy a bor milyen tulajdonságát érintik. Nem fertő­ző jellegűek, kezelés nélkül a bor íz-, illat- és színvilágában meg­maradnak, a bor élvezeti értékét rontják. Ha a kellemetlen érzék­szervi tulajdonságokat előidéző változásokat mikroorganizmusok váltják ki, akkor bőrbetegségről beszélünk. Szoros határvonalat olykor nehéz meghatározni, de tény: a bőrbetegségek fertőzőek, a beteg borokkal a káros mikroor­ganizmusok az egészséges borok­ra is átvihetők. A rendellenes elváltozások keze­lése két részből áll: a romlási folya­mat megállításából és a már képződött, érzékszervüeg kelle- meden anyagok eltávolításából. Csak ritkán lehetséges a hibás és a beteg bort úgy megjavítani, hogy a bor eredeti összetétele és harmóni­ája teljes mértékben helyreálljon. Gyakori borhibák A borhibák lehetnek színhibák, illat- és ízhibák valamint zavaroso- dások, törések. A színhibák közül a legismertebb a bámulás, amely oxidáció útján jön létre, és a bor kellemetíen ízt is kap. Elkerülhető megfelelő szabad- kénessav-szint biztosításával. Másik színhiba a rezes szín. Előfordul piros héjú szőlő hosszabb idejű áztatása során, ez azonban nem hiba. Súlyos hiba azonban vö­rösboros hordóba fehérbort tölteni. Ilyenkor is megjelenik a rezes szín. Előfordul akkor is, ha fehér bor­szőlő közé kékszőlő kerül. A bor aktívszenes kezeléssel javítható. Az illat- és ízhibák közül gyakori a kénes íz (túlzott kénezés miatt), a kocsányíz (bogyózás nélküli szőlőfeldolgozás következménye), és a fémíz (főleg utóízben, amely fémeszközök használatából ered). Előfordulhat továbbá avas íz (sú­lyos oxidáció), lúgos íz (nagymér­tékű savcsökkenés miatt), pe­nészíz stb. A zavarosodások, törések közül kiemeltek az élesztős zavaroso­dás, fehéijés zavarosodás, a bar­natörés, fehértörés és a feketetö­rés. Az élesztős zavarosodás an­nak következménye, hogy a kevés maradék cukrot tartalmazó bor­ban borélesztő-gombák szaporod­nak el. Ezek a bort zavarossá te­szik, és illatban, ízben is érzékel­hető lesz jelenlétük. Megelőzhető csírátianító szűréssel. Fehéijés zavarosodás a borban lévő fehérje kiválásakor jön létre. Megoldás lehet a bor pasztőrözése. A bamatörés főleg a rothadt szőlőből származó újborokat ve­szélyezteti. Csökkenthető a törési hajlam, ha a szőlőt gyorsan dolgoz­zuk fel és a mustot kénezzük, üle­pítjük, majd fajélesztős beoltással erjesztjük. A fehértörés leginkább lágy fe­hérboroknál fordul elő, amikor is a borban lévő sav a foszfátvegyüle- tekkel kicsapódik. Megelőzése elsősorban savgátló eszközökkel le­hetséges. Feketetörés azért alakul ki, mert a borba felesleges vas vagy más fém került oldott állapotban. A bor fejtés után zavaros lesz, és kékesfe­kete üledéke képződik, amely a cserzőanyagokkal kiválik. Jelentősebb bőrbetegségek A bőrbetegségek közül az aláb­biakban a legjelentősebbeket te­kintjük át. Az ecetesedés az egyik leg­veszélyesebb bőrbetegség. Okozói az ecetsav baktériumok, amelyek a bor felszínén szaporodnak el. Az ecetbaktériumok a bor felszínén élnek, a bor alkoholtartalmát ecet­savra és vízre bontják. Megjelené­sét elősegíti a meleg pince. Meg­előzhető a gyors szőlőfeldolgozás­sal, a levegő hordóból való kizárá­sával, valamint megfelelő kénezés­sel. Fontos a megelőzés, ugyanis az ecetsavat nem lehet eltávolítani a borból. A virágosodás a bornak a le­vegővel érintkező felületén jelent­kezik. A meleg pince elősegíti meg­jelenését. Kezdetben szürkésfehér foltok keletkeznek, amelyek ké­sőbb összefüggő, gombaszerű hár­tyát képeznek. Olyan hordónál for­dulhat elő, amelyik nincsen telje­sen megtöltve. A bor felszínén el­szaporodó virágélesztők elfo­gyasztják a bor alkohol-, glicerin- és savtartalmát. E bőrbetegség megelőzhető a levegő kizárásával. Tejsavas erjedés esetén a bor opálos, zavaros, íze émelyítő, kar- cos, szaga szúrós. A tejsavbaktériu- mok a borban működnek, ahol a cukrot lebontják tejsavra és/vagy ecetsavra, vízre, mannitra. Kiváltó oka a must magas hőmérsékleten való erjedésének lelassulása. Meg­előzhető, ha törekszünk a must egyszerű és gyors erjedésére. Gyó­gyítható kénes kezeléssel. A nyúlósodás az új, alacsony al­kohol és savtartalmú bor baktéri­um okozta betegsége. A bor olaj- szerűen folyik, nyúlós lesz, íze jel­legtelenné válik. Nem veszedelmes bőrbetegség, sokszor magától is megszűnik. Alapos levegőztetéssel, kénezéssel súlyos esetben savtarta­lom növeléssel jól kezelhető. Záptojásszag lép fel, ha a bor­élesztő a mustban található szulfá­tot kénhidrogénné redukálja. A bor szaga és íze záptojáséra emlé­keztet. Megelőzhető fajélesztős er­jesztéssel. Kezelése borkén adago­lással, valamint nyűt fejtéssel old­ható meg. Egéríz főleg édes boroknál lép fel. Oka a meleg környezetben le­zajlott, hosszú erjedés, valamint a kései fejtés. Irányított erjesztéssel és kénezéssel megelőzhető. Javít­ható kénezéssel, valamint házasí- tással. (W: mn, cs, bl-rgy) Az 5 éves yorksire terrier szuka kutyám viselkedése az elmúlt 1-2 hétben jelentősen megváltozott. Eddig szoba­tiszta volt, most viszont bepi- sü, sőt be is kakil. Négy hete pároztattuk. Összefügghet a pároztatás, esetleg a vemhes- ség a kutya viselkedésének megváltozásával? (Langné) DR. NAGY KORNÉL Feltételezése jó, a leírtak alapján ked­vence valóban vemhes lehet (így nevezzük, ha egy állat terhes). Mivel a kutyák a vemhesség során ren­geteg hormonális változáson mennek keresztül, ahogy az em­berek is, viselkedésük teljesen megváltozhat és olyan viselkedé­si formákat vesznek vagy vehet­nek fel, melyek számunkra telje­sen érthetetlenek. Ilyenkor sok­kal feltűnőbb viselkedésváltozá­sok is történhetnek: pl. nyugta­lan, hisztis, játékokat gyűjt be, esetleg a meglévő szobatisztasá­gát is elveszíti. Ilyenkor a legegy­szerűbb, ha meggyőződünk ar­ról, kedvencünk valóban vem- hes-e. A kutyák hasa általában csak a kb. 63 napos vemhesség utolsó harmadában szokott nőni, így ebből nem nagyon következtet­hetünk a fogamzás meglétére. Az emlők duzzadásának oka le­het akár álvemhesség is. A vem­hesség biztos megállapítása ily módon tehát az állatorvosi ren­delőben ultrahanggal, röntgen­nel vagy más, ún. képleképző el­járással történik. A kis testű, laza hasfalú álla­tok esetén a vemhes méh a többi hasűri szervtől eltérően már a 20-30. nap között kitapintható, azonban ez a tevékenység, az ál­lat ellenszegülése, telt belek vagy húgyhólyag esetén megle­hetősen nehéz feladat lehet. A vemhesség 50. napja után már nemcsak a méh, hanem a mag­zatok vagy magzati testrészek is határozottan kitapinthatok. Röntgenvizsgálattal a vemhes­ség csak a csontosodás megin­dulása után (4245. naptól) di­agnosztizálható egyértelműen, használata - a magzati sugárár­talom veszélye miatt kevésbé ajánlott. Bár a vemhesség fenntartásá­ért a progeszteron hormon fe­lelős, szintje a fogamzott és a nem fogamzott (ún. álvemhes) egyedeknél nem különbözik lé­nyegesen, ezért a progeszteron­szint mérése nem igazán alkal­mas módszer a vemhesség kimu­tatására. Ezzel szemben a méhle­pény, közismert nevén a placen­ta által termelt ún. relaxin vem- hesség-specifikus hormon szint­je vemhes állatokban jelentősen magasabb, mint a nem vemhe­sekben, ezért a 24-28. nap között jó eredménnyel használható a vemhesség diagnosztizálására. Már kereskedelmi forgalomban is kapható a relaxinszint megha­tározásra alkalmas gyorsteszt, ami az ovuláció után 17-25 nap­pal megbízható eredményt ad. Az ugrásszerű műszaki fej­lődésnek és a csökkenő árnak kö­szönhetőé az utóbbi években egyre elterjedtebbé váltak az ult­rahang készülékek a vemhességi rutindiagnosztikában. Gyakor­lott vizsgáló orvos jó minőségű készülékkel már akár a 21. na­pon a beágyazódott petesejt kö­rül kialakuló méhfal megvasta- godása és folyadék-felhalmozó­dása alapján diagnosztizálni tud­ja a vemhességet, ilyen korai időszakban azonban a negatív vizsgálati lelet még nem zárja ki a vemhességet. A vemhesség 25-27. napján már elkülöníthető a magzati szívverés és a 34-36. naptól a magzati mozgások. A 38-40. na­pon láthatóvá válik a húgyhó­lyag, a gyomor, sőt a szem is. A vemhesség korára minden eset­ben a magzat fejlettségéből és a magzatvíz mennyiségéből követ­keztethetünk. Mindenképp érdemes tehát kedvencünket egy vemhességi ultrahang- és egy állatorvosi vizsgálatnak alávetni, ha tájéko­zódni akarunk a vehem meglé­téről, esetleg a viselkedésválto­zás egyéb okairól. (Képarchívum) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa október 2-án október 1-jén október 1-jén október 1-jén október 2-án október 1-jén október 1-jén sárgarépa 22 Sk/kg 12-14 Sk/kg 20 Sk/kg 15 Sk/kg 12-15 Sk/kg 16-19 Sk/kg 13-18 Sk/kg petrezselyem 48 Sk/kg 30 Sk/kg 35 Sk/kg 18 Sk/kg 35-39 Sk/kg 30-70 Sk/kg 38 Sk/kg burgonya 14 Sk/kg 8-12 Sk/kg 12 Sk/kg 8 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10-11 Sk/kg 5-12 Sk/kg tojás 4 Sk/db 3,30-3,80 Sk/db 3 Sk/db 3 Sk/db 1,90-3,30 Sk/db 3-3,50 Sk/db 3,30-3,50 Sk/db hagyma (fokhagyma) 20 (100) SK/kg 15(68) Sk/kg 20 (110) Sk/kg 15(60) Sk/kg 8-10 (99-100) Sk/kg 14-16(90) Sk/kg 12-22 (55-110) Sk/kg zeller 12 Sk/db 6-10 Sk/db 20 Sk/kg 10 Sk/db 15 Sk/db 30 Sk/kg 38 Sk/kg paprika 16-48 Sk/kg 25-30 Sk/kg 30 Sk/kg 20-35 Sk/kg 15-35 Sk/kg 22-40 Sk/kg 19-35 Sk/kg paradicsom 24-48 Sk/kg 25-40 Sk/kg 35 Sk/kg 25-35 Sk/kg 20-49 Sk/kg 28-33 Sk/kg 23-40 Sk/kg kelkáposzta 24 Sk/kg 10-12 Sk/db 20 Sk/db 15 Sk/db 25 Sk/kg 11 Sk/db 17 Sk/kg sütőtök 18 Sk/kg 15 Sk/kg 20 Sk/kg X 14 Sk/kg X 10 Sk/kg alma/körte 22-28/46 Sk/kg 20-22/25 Sk/kg 15-25/25 Sk/kg 20-35/x Sk/kg 20-29/15-20 Sk/kg 20-40/25-33 Sk/kg 6-25/29-49 Sk/kg szilva 38 Sk/kg 25 Sk/kg 20 Sk/kg 25 Sk/kg X 19 Sk/kg 16-22 Sk/kg karfiol/karalábé 10-35/12 Sk/db 25-30/6-10 Sk/db 35/15 Sk/db 25-30/15 Sk/db 20-30 Sk/db,20 Sk/kg 20-25/11 Sk/db 29-50/12-16 Sk/db szőlő 35 Sk/kg 20-30 Sk/kg 20-30 Sk/kg 25 Sk/kg 15-49 Sk/kg 20-45 Sk/kg 30-35 Sk/kg Salátauborka/dióbél 48/210 Sk/kg 30/180-200 Sk/kg 25/250 Sk/kg 30/x Sk/kg 20-35/x Sk/kg 28-35/90 Sk/kg 44/240-260 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents