Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-31 / 253. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 31. Kertészkedő 17 A krizantém nálunk főként a temetők dísznövénye, ám Kínában és Japánban ősidők óta gyógynövényként tisztelik, mert megőrzi az erőt és hosszú életet biztosít Aranyvirág a temetőkbe A krizantém Japán és Kína hagyományos növénye. Ná­lunk, Halottak Napjára a késői virágzású fajokat vi­szik ki a sírokra. De sokféle változata akár szegélyként is pompássá teheti az őszi virágágyásokat. Szinte min­denjó minőségű, tápanyag­ban és humuszban gazdag kerti talajon termeszthető. Neve arany virágot jelent. ISMERTETŐ A nemzetségbe majd 200 kü­lönböző egynyári, évelő vagy fél­cserje tartozik. Míg a félcserjék fa­gyérzékenységük miatt nálunk nem terjedtek el annyira, addig számos, ebbe a nemzetségbe tar­tozó évelő és egynyári virág legis­mertebb kerti növényeink közé tartozik. Csak az őszi krizanté­moknak több mint 5000 fajtája is­mert. Az őszi krizantémok későn nyíló fajtái fejezik be a kerti évet, és jelzik a küszöbön álló telet. A krizantém története A krizantémról már időszámí­tásunk előtt 550-ben is említést tettek, a Song-korban pedig ne­mesítették. A különböző fajták­nak festői neveteket adtak: Arany­csengő, Alabástrom medence, Bí­bor rákolló, Ezüsttál. Kínában főleg a szokatlan színű, formájú fajták a kedveltek. A krizantém Kínában az ősz jelképe, ünnepét a 9. holdhónap 9. napján tartják. A művészetek mindenkor előszere­tettel dolgozták fel, megjelent a költészetben, a festészetben, a fa- ragványokon és hímzéseken. Ős­idők óta gyógynövényként is szá­mon tartják, amely megőrzi az erőt, és hosszú életet biztosít. Egy 3000 éves kínai legenda szerint a ma Japánhoz tartozó Szitakötő szigeten egy olyan gyógynövény termett, amely fia­talító hatású volt, ha fiatal lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indult ifjak bár sok kalandot átél­tetek, a fiatalító gyógynövényt nem lelték meg. Helyette meglel­ték a krizantémot, amivel keres­kedni kezdtek. Már a Han-korban a 9. hónap 9. napjának ünnepén krizantémbort ittak. Azt tartot­ták, hogy aki krizantémbort iszik, hosszú életű lesz a földön. A 8. század táján került át Ja­pánba (kiku néven), ahol még na­gyobb megbecsülésnek örven­dett, mint Kínában. A krizanté­mot a japán uralkodók jelképükké választották, és hivatalos címerük lett. Ugyanakkor megjelent a ko­reai művészetben is, ahol a négy nemes növény egyikeként - a szil­va, az orchidea, a krizantém és a bambusz - előszeretettel jelení­tették meg díszítőelemként. A virág a 18. században buk­kant fel az európai kertészetek­ben. Először Hollandiában, majd Franciaországban, később Angliá­ban terjedt el. 1830 óta nemesítik, és az 1930-as évektől intenzíven termesztik. Míg az 50-es évekig a nagyvirágú fajtákat kedvelték, később az egyszerűbb, félteit vagy szimpla színes virágú fajták váltak divatossá. A nemesítés fő szem­pontjai a rövid tenyészidő, a korai- ság és a hőmérséklettel szembeni jó alkalmazkodóképesség. Talaj-, hőmérséklet- és tápanyagigénye A vágott virágként termesztett és a cserepes krizantém egyaránt magas tápanyag-igényű, szabad­földi termesztésben sótűrőnek te­kinthető. A legjobb eredményt akkor érhetjük el, ha jó szerke­zetű és vízáteresztő képességű ta­lajon neveljük. Vízigényes nö­vény, levegőtlen talajokon rosz- szul fejlődik A cserepes krizan­tém földkeverékét lehetőleg úgy állítsuk össze, hogy a meleg időben, a szabadban se száradjon ki könnyen. Tápanyag-utánpót­láskor érdemes komplex műtrá­gyákat alkalmazni. A vágott kri­zantém talajának előkészítése so­rán szervestrágyát, például föld­dé érett minőségű és vegyszer- mentes beszerzési forrásból szár­mazó marhatrágyát használjunk a talajszerkezetjavítására. A talaj sótartalmát lényegesen nem változtatják meg és kiegyen- lítetten folyamatos táplálást je­lentenek az ún. szabályozott táp- anyag-leadású műtrágyák, ame­lyekből a tápanyag folyamatosan szabadul fel, és válik a növény számára hozzáférhetővé. A fej­lődésnek indult krizantém táp­anyagigénye gyorsan nő. A lom­bozat fejlesztéséhez kiegyensú­lyozott nitrogén : kálium : foszfor arányra, később a virágszárak fej­lesztéséhez több káliumra, a vi­rágzás serkentése érdekében pe­dig több foszforra van szüksége. A növény fejlődése 16-18 fokon optimális. A nyári termesztésre al­kalmas fajták esetében a 12-14 fo­kos hőmérséklet már gátolhatja a virágfejlődést, míg a később virág­zó fajoknál a 15 fok alatti hőmér­séklet indukálja a virágfejlődést. Miért ősszel virágzik? Mert a virágok fejlődésére leg­inkább a nappalok hossza hat. Ahogy rövidül a nappalok hossza, és 10-13 órára csökken a napi megvilágítás, fajtától függően úgy kezdi el a krizantém fejleszte­ni virágbimbóit. A mai kertészeti gyakorlatban a természetes meg­világítás hossza már háttérbe szo­rul, mivel mesterségesen is lehet biztosítani a szükséges fényviszo­nyokat. Ezért találkozhatunk szinte az év bármely részében vi­rágzó krizantémmal. Mintegy 20 vírus okoz külön­böző betegségtüneteket a növé­nyen. A szárrothadást, a tőelhalást okozó baktériumos fertőzések el­len a beteg tövek megsemmisíté­sével és a higiéniás körülmények biztosításával védekezhetünk. A gombás betegségek, mint például a fuzáriumos hervadás, verticüiu- mos hervadás kiküszöböléséhez talajfertőtlenítés is elegendő. Az állati kártevők közük a krizantém fonálférgek a legveszélyesebbek. Ha a növény megfertőződik, akkor a levelei károsodnak és a növény visszamarad a fejlődésben. Ellene területváltással tudunk a leghaté­konyabban védekezni. De előfor­dulhat atka, levéltetű, tripsz és po­loska kártétele is. Ha a szívogató kártevők a virágszirmokat szívo- gatják, torzul a virág és a szirmok megbámulnák. Az utóbbi évek rettegett beteg­sége a fehérrozsda. Tünete a levé­len, hogy a fehéres foltok össze­nőnek, megbámulnák és elpusz­tulnak. A levélfonákon fehéres, szemölcsszerű kinövések jelent­keznek. Fontos, hogy a sűrű állo­mányt csak alulról öntözzük, a le- vélzet maradjon száraz. Szürke­penész, levélsárgulás, szeptóriás foltosodás is jelentkezhet. Erős fertőzés esetén felszívódó (szisz- tematikus) szereket hetente 2-3 alkalommal kell használni. A betegségek és kártevők korai felfedezése fontos, ezért rendsze­resen ellenőrizzük az állományt. A krizantém a csokrok egyik legszebb dísze. Ha a krizantémot hűvös helyen tartjuk, vizét na­ponta cseréljük, a metszlapról, a szárról a vízfelvételt akadályozó nyálkát lemossuk, s ha a vázába esetleg kémiai anyagokat adago­lunk (citromsav, borkősav, ezüst­nitrát, káliumperganát), akkor vi­rágaiban akár 3-4 hétig is gyö­nyörködhetünk. A krizantémot akkor szedjük, amikor a virágok már elérték megfelelő méretüket, de a belső virágok még zártak. Akár 14-20 napig is eltartható. Visszacsípés és bimbózás A kertben átültetés nélkül gyor­sabban fejlődő példányokat már május végén vagy júniusban visszavághatjuk, mert ezzel előse­gítjük a bokrosodást. A kis virágú, bokrosodó fajtákat, ha ugyanis 10-15 centire megnőttek, 4-5 le­vélre vissza lehet csípni. A bokro­sán nevelt növényeket lehet hó- naljazni, ha több, leginkább 4-6 hajtást hoztak. A hónaljazással közvetve kihatunk a virágok nagyságára, a kevesebb hajtáson nagyobb virágok fejlődhetnek. Az egyszálasra nevelt fajtáknál a hajtások visszavágása elmarad. Ezeknél a levelek hónaljból előtörő hajtásokat kell kicsípni. A hónalja- zást többször meg kell ismételni, mert különben a növény elbokro- sodik és kisebbek lesznek a virá­gok. A hónaljazással egyenértékű munka a bimbók válogatása. Mind­kettő szükséges! A nagy virágú faj­táknál ez különösen fontos, mert azon túl, hogy nagy virágú fajták, hajlamosak a több bimbó nevelésé­re. A mellékbimbókat többször ki kell tömi, ha egyszálas, nagy virá­gú krizantémot szeretnénk. Általá­ban az első bimbó a legéletképe­sebb. Ezt kell meghagyni, de ha megsérült, válasszunk másikat. Októberben már lehetnek fa­gyok, a hónap végén leginkább 1- 2 napra lehűl a levegő. Ha fagyot jeleznek a meteorológusok, este takarjuk le a krizantém virágait. Mire ügyeljen a krizantém vásárlásakor Az egészséges növények levele haragoszöld, és virágzata ép, élet­tel teli. Bár a teljes virágzatban pompázók szebbek, mint a zöld bimbósak, ha sokáig akarjuk él­vezni a növények szépségét, ak­kor érdemesebb azt a növényt vá­lasztani, amelyen még legalább 2- 3 zárt fejet is találunk. Ezek még akkor is kinyílnak, ha már más növényt rég megcsípett a dér. Gyógyhatása évszázadok óta ismert A krizantém virága gyulladás- csökkentő, vérnyomáscsökkentő hatású. Emésztési problémák el­len is hatásos. A sárga krizantém virág a leghatékonyabb lázas álla­pot, meghűlés, fejfájás kezelésé­re. A meleg időjárás okozta kelle­metlenségek ellen is használható. Külsőleg alkalmazva szemgyulla­dást kezelhetünk vele. A szirmok enyhén fanyar ízük miatt kiváló salátaízesítők, (kertpont.hu. Oá­zis Magazin, H. E., G. M.) (Fotók: Képarchívum) PIACI ÁRSÉTA Pozsony október 30-án Komárom október 29-én Rimaszombat október 29-én Zselíz október 29-én Losonc október 30-án Szepsi október 29-én Kassa október 29-én sárgarépa 18 Sk/kg 14-16 Sk/kg 22 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 15-17 Sk/kg 10-15 Sk/kg petrezselyem 39 Sk/kg 26-29 Sk/kg 48 Sk/kg 18 Sk/kg 32-39 Sk/kg 30-39 Sk/kg 39 Sk/kg burgonya 12 Sk/kg 6-12 Sk/kg 10 Sk/kg 8 Sk/kg 6-8 Sk/kg 9-11 Sk/kg 6-10 Sk/kg tojás 4 Sk/db 2,90-3,90 Sk/db 3,20 Sk/db 3,50 Sk/db 2,60-3,30 Sk/db 2-3,70 Sk/db 2-3,50 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18(100) SK/kg 16-18 Sk/kg (6 Sk/db) 20(120) Sk/kg 18(70) Sk/kg 10-25 (60-99) Sk/kg 14-20 (99-105) Sk/kg 7-15 (99) Sk/kg zeller 12 Sk/db 10 Sk/db 25 Sk/kg 12 Sk/db 25-35 Sk/kg 28 Sk/kg 30-35 Sk/kg paprika 20-50 Sk/kg 26-30 Sk/kg 55 Sk/kg 20-40 Sk/kg 35-40 Sk/kg 60-70 Sk/kg 30-50 Sk/kg paradicsom 28-58 Sk/kg 25-50 Sk/kg 45 Sk/kg 60 Sk/kg 40-60 Sk/kg 60-66 Sk/kg 40-50 Sk/kg kelkáposzta 24 Sk/kg 15 Sk/db 20 Sk/kg 16 Sk/db 12-16 Sk/kg 19-26 Sk/kg 15 Sk/kg sütőtök 18 Sk/kg 15-16 Sk/kg 20 Sk/kg X 14 Sk/kg 10-15 Sk/kg 8-10 Sk/kg alma/körte 25-28/46 Sk/kg 15-22/30 Sk/kg 20-35/35 Sk/kg 25 /x Sk/kg 10-25/28-30 Sk/kg 20-28/25-37 Sk/kg 10-25/20 Sk/kg őrölt piros paprika 300 Sk/kg 300 Sk/kg 350 Sk/kg 300 Sk/kg X X X karfiol/karalábé 28/12 Sk/db 15-25/6-8 Sk/db 45/15 Sk/db 30/15 Sk/db 29-30 Sk/db/11-19 Sk/kg 19-29 Sk/db/14 Sk/kg 20-35/5-15 Sk/db szőlő 40-50 Sk/kg 20-35 Sk/kg 30 Sk/kg 20 Sk/kg 55 Sk/kg 20-55 Sk/kg 30 Sk/kg salátauborka/dióbél 48/240 Sk/kg 35/180-200 Sk/kg 35/190 Sk/kg x/150 Sk/kg 35-49/x Sk/kg 56/90-130 Sk/kg 40-55/160-200 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents