Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-03 / 229. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 3. Kultúra 9 Új arc a komáromi színpadon Nyáiy Detti, a Háry János című daljáték császárnője Minden nap jobban vagyok Pécs, Budapest, Eger, Tatabánya voltak színházi állomásai. Pécsett mint amatőr előadások lelkes szereplője, Budapesten az Arany János Színház stúdiósaként állt közönség elé. Kilencvennégyben jött Eger, nagyszerű prózai és zenés szerepek. Tatabányára, Hófehérkének, már szabadúszóként érkezett. Nyáry Detti színésznő a szabadságot mindennél többre tartja. SZÉL JÁNOS Listájára most a Komáromi Jókai Színház is felkerült. Pille Tamás rendező hívta a császámó szerepére Kodály Zoltán Háry János című daljátékába. A színésznő és a rendező nem most dolgozik először együtt. Néhány éve bejárták a fél világot, mint táncoskomikus és szubrett. Hol találkozott Pille Tamással? Még az Arany János Színházban játszottam, amikor Tamás már figyelt rám, és pátyolgatott. Azután, amikor egy németek szervezte skandináv turnéba be kellett ugrani, szólt, hogy menjek. Ketten kerültünk magyarok a csapatba. Operett-duetteket énekeltünk minden este. Olykor naponta többször is. Nagy iskola volt. Olaszországban kezdődött a turné, Norvégia, Dánia, Finnország következett. Még Izraelben is jártunk. Egerben, Beke Sándor igazgató hol elengedett a következő állomásra, hol nem. Megbeszéltük, hogy ez így nem megy tovább, és eljöttem a színházból. Jókor lett vége. A következő évben megszületett első kislányom, Bíbor. A Háry János császárnéja milyen szerep? Azért nehéz, mert nem kaptam klasszikus énekképzést, és a császárnét operaénekesnónek szánta a szerző. Tamás azt mondta, az ő koncepciójából kilógna, ha operaénekesnő alakítaná. Akkor megnyugodtam, mert eleinte voltak gondjaim azzal, hogy nekem való szerep-e. Amúgy nem vagyok császárné-típus. Inkább az a tornacipős, rohangálós. Nem is öltözködöm igazán, és csak a színpadon sminkelem ki magam. Október nyolcadikén lesz a Háry János premierje. Most már azt gondolom, hogy megbirkózom a császárnéval, és azzal is, hogy egy idősebb, érettebb, merőben más karaktert kell alakítanom, mint amilyen vagyok. Három lánya van. Bíbor hatéves, Bora négy, Blanka pedig másfél. Imádom őket! Az alakján nem látszik, hogy háromgyermekes édesanya. Kocogni járok. Komáromban, a stadionban szelem a körtöket. Betonon nem szeretek fúrni, a stadionban van salak. Tizenöt-húsz kört bírok egy alkalommal, mert a térdemnek több nem jó. Lételemem a mozgás. Hatalmas energiákat szabadít fel bennem a futás. Párjával, Tűzkő Sándor színésszel már jártak a Komáromi Jókai Színházban. A Gulliver című bábos mesejátékban, melyet Pille Tamás rendezett. Két színész házassága könnyű eset? A miénk igen. A páromra mindenben számíthatok. Azelőtt bizonytalan voltam, problémákkal küzdöttem, majd megtaláltam a páromat Egerben. Azóta minden nap jobban vagyok. Bíbor most kezdte az iskolát, Bora az óvodát. A nagymamák segítenek, pedig messziről járnak Budapestre. A párom még nem kezdett el próbálni Székesfehérvárott, ó tartja a frontot. Etyeken, egy gyönyörű faluban volt egy kis házunk, azt eladtuk, hogy egy még gyönyörűbb faluban, Leányfalun egy picivel nagyobb házat építsünk. Addig pedig átmenetileg Budapesten lakunk. Ennyi szabadúszás után nem érzi egy társulat hiányát? Anyagüag jó a biztos háttér, de a szabadság nagyon sokat ér. Saját utat keresünk a párommal. Minőségi gyermekműsorokra gondoltunk. Szeretek gyermekeknek ját(Dömötör Ede felvétele szani; érzem, hogy értek a nyelvükön. Maximálisan kielégít, amennyit jelenleg színpadon vagyok. Többet most nem bírnék. így is csodálkoznak, hogy miképp lehet ezt csinálni, hiszen másfél éves a legkisebb lányom. Nehéz játszani három gyermek mellett, de ahogy nőnek, egyre jobb lesz, és próbálok majd teljesen visszatérni a színpadra. Mennyire különbözik attól a lánytól, aki járta a világot és operettslágereket énekelt? Sokkal teljesebb az életem. Akkor nem számított az idő. Most meg minden percet sajnálok, amit nem a kislányaimmal töltök. Ugyanakkor a munka, egy jól sikerült előadás rengeteg energiát ad. Van szerepálma? A naiva szerepekből már kinőttem, most énekelni tanulok. Meghallgatásokra fogok járni, és remélem, megtalál néhány szép musicalszerep. Úgy érzem, ezen a téren még sok minden van bennem. Egyéni stílusú, formabontó magyarországi big band zárja holnap este a kassai jazzünnepet A második legfontosabb hazai jazzfesztivál JUHÁSZ KATALIN Kassa. Tegnap kezdődött az ország második legjelentősebb jazz- fesztiváljaként számon tartott Kassai Jazznapok, idén is három napon át várja az érdeklődőket. A változatos programban a műfaj szinte valamennyi irányzata szerepel, egy-egy estén három zeneA budapesti Chameleon Big Band kar lép a közönség elé a GeS klubban, amely nemcsak a közönség, hanem a fellépők szerint is európai színvonalú klub. A rendezvény szülőatyja és programkoordinátora, Szabados Géza tizennégy év alatt a fiatalokat is sikeresen „megfertőzte”, a közönség átlag- életkora harminc év körül mozog. Állandó, visszajáró vendégnek (Képarchívum) számít a tegnap esti program legnagyobb húzóneve, Peter Lipa, aki nélkül már el sem kezdődhet a kassai fesztivál. Ma este legtöbben vélhetően az osztrák Beefolk zenekarra kíváncsiak, akik világzenei és popelemeket is kevernek zenéjükbe. Előttük az immár tizenöt éves AMC trió lép fel, akik sikeresen házasították a dzsesszt a kelet-szlovákiai régiók népzenéjével. A harmadik fellépő zenekar, a cseh-szlovák Vertigo Quintet is a fúzió jegyében tevékenykedik, náluk a free jazz mellett a pop és a komolyzene is megjelenik, bemutatkozó albumukat pedig 2005 legjobb cseh dzsessz- lemezének minősítette a szakma. A holnapi zárónap, illetve az egész fesztivál csúcspontjának ígérkezik a budapesti Chameleon Big Band fellépése. A tizenöt tagú zenekar nyilván csak szűkösen, fér el a színpadon, de szinte biztos, hogy a zenei kaméleonok így is fergeteges show-t produkálnak. A javarészt huszonévesekből álló zenekar tagjai ugyanis nemcsak zenélnek, hanem játszanak” is a színpadon, újraértelmezve a hagyományos bigband-muzsikát. Zenéjük egyszerre művészi és populáris, elvont és szórakoztató. A csapatot 2003-ban alapította Bálint Rezső harsonaművész-kar- nagy. Az évek alatt több mint 150 nagykoncertet adtak. A tagok jelenleg Magyarország és Ausztria zenei egyetemeinek hallgatói, ü- letve diplomás zeneművészek. Már az első időszakban olyan művészekkel muzsikáltak, mint Berki Tamás, Bergendy István, Kuzbelt Péter, Rafael Neira Wolf, vagy Csepregi Gyula. Show-ele- mekkel tarkított, különleges hangulatú esteiket általában nagyszínpadokon rendezik meg, s mindegyiken bebizonyítják, nem véletlenül viselik a kaméleon nevet. Egyszer latin hangulatban telik az egész koncert, más alkalommal a szving-klasszikusok vannak túlsúlyban. A jazz-rock műsort néhány hét múlva akusztikus koncert követi, azaz jelenleg még senki sem tudhatja, mivel készül Kassára a budapesti kommandó, amely a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének jóvoltából lép fel a fesztiválon. 125 éve mutatták be Az ember tragédiáját Madách Irodalmi Nap AATl-JELENTÉS Csesztve. Hagyományosan a Nógrád megyei Csesztvén rendezik meg a Madách Irodalmi Napot holnap annak jegyében, hogy 125 éve volt Az ember tragédiája ősbemutatója. Az eseményt a Nógrádi Történeti Múzeum szervezi. A művelődési házban délelőtt Lengyel György színházi rendező és Kerényi Ferenc irodalomtörténész beszélget négy Tragédiarendezésről, majd Az ember tragédiája 1883. évi ősbemutatójáról Kerényi Ferenc tart előadást. A Palócföld folyóirat Madách- tanulmányokat közreadó legújabb számát is bemutatják Csesztvén, a salgótaijáni Madách Imre Gimnázium diákszínpada pedig Carlo Goldoni: Chioggiai csetepaté című reneszánsz komédiáját adja elő. Délután rendhagyó tárlatvezetést tart a Madách Imre Emlékmúzeumban Kerényi Ferenc, Lengyel György és Kovács Anna, a Nógrádi Történeti Múzeum igazgatója, majd 100 éves a Nyugat címmel Sz. Nagy Mária szobrász- művész íróportréiról lesz szó a ko- szorúzási ünnepség előtt, amelyen Csehy Zoltán Madách-díjas költő, műfordító, irodalomtudós mond beszédet. PENGE Őrizetlenül... Gergely Ágnes Útérintő c. kötete szövevényes, borgesi szöveglabirintus hangulatát keltő bábeli könyvtárat idéz, természeténél fogva (és a könyv 500 oldalt meghaladó teijedelmét tekintve is) nem adja magát könnyen az olvasónak. Gergely Ágnes összegyűjtött verseinek kötete az elmúlt ötven évben keletkezett költeményeinek legjavát tartalmazza, amellyel a költő a 2007. évi Artisjus Irodalmi Nagydíját nyerte el. A versek között többszörös az átjárás, mintha folyamatosan párbeszédben lennének egymással. Ez a megsokszorozott rétegzettség jellemző úgy a versek jelentéssíkjainak együttmozgásait, mint a szerző regényei és versvilága közötti átjárásokat tekintve. Gergely Ágnes műveiben folyamatos az önértelmező dokumentálás, gyakran visszatér az írás, nyelv és valóság kapcsolódásainak a kérdése. Az Őrizet- lenek című regényben Daniela számára a „folyamat” megállításához és az életben maradáshoz egyetlen lehetőség az írás. Ugyanakkor a szó teremtő és valóságot alakító erejénekkérdése nyitott marad, akárcsak a kislány versének utolsó sora - várva a gyógyulásra -, hogy a leírt szó is átíródhasson. Az Őrizetlenül c. vers soraiban („Egyszer nincs több szemtanú/ sem ajóra sem a rosszra / a rom leválik az időről / hogy magát megsokszorozza”) visszaköszön a regénybeli „folyamat” megállítha- tatlansága. A saját törvényszerűségei által létrehozott időben létezik tovább a „rom”, amikor a beteg sejt megsokszorozza önmagát és parányi gömbökként hull le a testről. Á regény szereplői esetében az önzetlenséget az írás szempontjából kétféleképpen is érthetjük, egyrészt: az írástól és alkotástól nem véd meg semmi, mert számukra ez az egyetlen életben tartó és továbbvivő erő, másrészt, az írás mégsem védhet, őrizhet meg a valósággal szemben. AMadárcsapda ezt a kérdést viszi tovább, ahol a tárgyiasult írás válik „önzetlenné” és áldozattá. Ilyen értelemben az Útérintő szövegei át- és felülírják egymást, s ezzel az olvasót is egy olyan játékba vonják be, melyben az értelemlehetőségek kibővülnek, többlettartalmakkal ru- házódnak fel, a múltbeli szövegek felől válnak olvashatóvá a jelen szövegei, és fordítva. Az Útérintő prózabetétei bizonyos értelemben a fordított tükörképét teremtik meg az Őrizetlenekben tapasztalható próza és vers párbeszédének, ■ Zólya Andrea kritikai rovata Daniela versei továbbgörgetik a regény szövegét fa szereplőikéit pedig egyenesen átsegíteni hivatottak a történéseken). Itt a prózák azonban „egy vers szünetjelei”- ként neveztetnek meg, megszakítják a versek folyását, szünetet, megpihenést kínálnak az olvasáskor. E prózabetétek között találhatók javarészt a kötet kevésbé sikerült írásai, amelyek sajnos el is távolodnak ettől a költői vüágtól. Gyakran visszatér az elmúlás, elhagyás és elhagyatottság, a halál, ületve a gyász élményének az újból és újból, más és más nézőpontból történő megverse- lése. „A szeretet és halál nem válik külön” - mondja kislányának Karen a temetőben. A teljesség megbomlása mindvégig magának a teljességnek a viszonylatában és annak méltóságával jelenik meg. Az én és a másik elvesztése szorosan összefügg: „hogy annyi kóbor esemény felett / megtörtént, hogy a tükröd lehetek, / s ahhoz, hogy megtudjalak ölni, / csak magamat kell összetörni.” (Rapszódia egy állomáson). Gergely Ágnes költészetében a, jelentésinek és határainak a megragadása olyan folyamatos játékba és állandó mozgásba hozzák a különböző alakzatokat és értelmeket, amellyel izgalmas olvasmányélményt kínál az Útérintő az olvasóknak. Gergely Ágnes: Útérintő. Összegyűjtött versek. Argumentum, Budapest, 2006. 512 oldal. Értékelés:
