Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-29 / 251. szám, szerda

28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 29. www.ujszo.com Horváth Ferenc minél politikamentesebb pályát akart választani, végül elkötelezte magát a gasztroenterológiának Új sorozatot indítottunk. Szerdánként érdekes szakmák művelőit vagy hétköznapi foglalkozások nem mindennapi képviselőit mutatjuk be a Szü­lőföldünk című mellékletben. Sok kivételes embert ismerhetnek meg, de ha önök tudnak valakiről, aki ritka mesterséget űz, vagy úgy űzi a szakmáját, hogy érdemes bemutatni, kérjük, írjanak nekünk. A borítékra írják rá: „Mesterségek, mesterek". Jövő héten László Ottó hanvai müvészkovácsot mutatjuk be. „Matróznak kell lenni, nem kapitánynak” Kedves Olvasók, Deménd/lpolyság. „A gaszt- roenterológia, vagyis a bél­és gyomorbetegségek tu­dománya a belgyógyászat és a sebészet peremén el­helyezkedő szakterület” - mondja Horváth Ferenc gasztroenterológus. FORGÁCS MIKLÓS „A belgyógyászaton belül sze­rintem ez az egyik legkomplexebb ágazat. Tudni kell bánni az endo­szkóppal - ez a sokat emlegetett „csövezés” - az ultrahangos eljá­rásokhoz is érteni kell, fontos a diagnosztizáló képesség is. Egy­szerre elmélet és gyakorlat ez. Kü­lönlegessége az is, hogy az endo- szkópia feltárja a betegséget, és ugyanabban a pillanatban gyógyí­tani is képes. Egy endokrinológus például, ha daganatot talál a pajzsmirigyen, más szakorvosok­hoz küldi a beteget. Ha én felfe­dezek egy polipot a vastagbélen, szinte azonnal el is tudom távolí­tani. A feltárás pillanata egyben a gyógyítás pillanata is. Diagnoszti­ka és terápia kevés esetben fonó­dik így össze” - mutatta be szak­máját a 37 éves orvos. A doktor Deménden él, Ipolyságon van magánrendelője. Soha nem akart kifejezetten orvos lenni, a szín­ház, zene és az újságírás érdekel­te. 1989-ben viszont úgy döntött, olyan hivatást választ, melyet úgy művelhet a legjobb tudása, képes­ségei szerint, hogy nem kénysze­rül politikai véleménynyilvánítás­ra, nem kell ide-oda „belépni”. Ezért választotta az orvosi egye­temet. Édesanyja évtizedekig dol­gozott körzeti orvosként. Ferenc gyerekként inkább a hátrányait látta ennek a hivatásnak. Azt, hogy az orvost elrángatják éjjel- nappal, télen-nyáron, ünnepek idején, bármikor. Ma már az a legnagyobb dicséret, ha a 17 éve ' elhunyt édesanyjához hasonlít­ják. „Elmondhatatlan érzés, ha ismeretlenek megkérdezik: nem rokona ön Horváth doktornőnek? Nagyon büszke vagyok, ha a jósá­gát, szeretetét emlegetik. Édes­anyám nemcsak gyógyszerekkel, szavakkal gyógyított. Most már én is tudom, hogy gyógyszert a leg­könnyebb felírni, de a gyógyítás nem ebben merül ki. Beszélgetni kell a beteggel, jó szóval, magya­rázattal, tapintattal lehet a leg­többet elérni” - vallja a doktor. „Egyet fontos leszögezni: az orvos nem kapitánya annak a hajónak, amelyet a betegségek Antarkti- szán, a jéghegyek mellett kell úgy végignavigálni, hogy ne ütközzön össze eggyel sem, hanem minde­nekelőtt matróza. Matrózként kell viselkednie. Tapasztalt matróz­ként” - mondja Horváth Ferenc, majd hozzáteszi - „Munkatársaim nélkül, egyedül, nem lennék ké­pes semmire. Remek csapat tagja vagyok.” A szakember 1995-ben fejezte be az orvosi egyetemet. Az ipolysági kórházban kezdett dol­gozni. 1998 tavaszán tette le a belgyógyász szakvizsgát. „Főor­vosom, Somló Péter buzdított a további szakosodásra. Szinte az első, ahová benyitottam, Weis Já­nos gasztroenterológiai szakren­delője volt. Személyében egy ki­vételes embert ismerhettem meg, neki köszönhetem, hogy belesze­rettem ebbe a szakterületbe, és sosem fogom elhagyni. Gasztro­enterológiai pályám megkezdése előtt is voltak sikerélményeim, de egyszersmind hiányérzetem is volt. A gasztroenterológia volt az, amit kerestem” - árulta el Hor­váth, aki 2001-ben tette le a má­sodik szakvizsgáját. Fontos állo­mása volt életének a Budapesti MÁV Kórház III. Bel-gasztro osztá­lyán eltöltött hat hónap. Ekkor naponta 20-25 beteget vizsgált ki endoszkóppal, ennyi pácienssel Ipolyságon két hét alatt volt dol­ga. Pap Ákos professzor mellett dolgozhatott, aki a hasnyálmi­rigy- betegségek egyik legna­„Hiába teszek meg mindent, ha a páciens önmagát teszi tönkre" gyobb szaktekintélye. A szakmai továbbképzés is lényeges, 2000-től minden évben nemzet­közi szimpóziumot szerveznek Gyűgyön Weis, majd ifjabb Weis doktorral közösen. Vállalkozó­ként pedig az orvosi műszerek ja­vításával és forgalmazásával fog­lalkozó mamutcég monopóliumát próbálta megtörni. ,A legszebb pillanat, amikor sikerül segíteni valakinek. Kevesen tudják, hogy a lisztérzékenységnek lehet olyan hatása is, hogy egy nő nehezen esik teherbe. Kétségbeesetten jár­ja egy ilyen fiatal hölgy a nőgyó­gyászokat Pozsonytól Királyhel- mecig, végül valakinek eszébe jut, lehet, hogy a lisztérzékenység az ok. Ha a csúnya cső lenyelése után kiderül, valóban így van, diétával segíteni lehet a helyzeten. Egy év múlva ellenőrzésre jön a páciens, széles mosollyal és nagy hassal be­lép a rendelőbe. Megkérdezem: Hogy van? A hasára mutat: Jól! Jól! - mondja. Ezek az igazán em­lékezetes pillanatok” - ecseteli az orvos. Szerinte minden a fejben rejlik, ha az ember akaija, bizto­san könnyen lenyeli az endoszkó­pot, ha nem akarja, nem fog sike­rülni. „Szerintem egy foghúzás néha lényegesen kellemetlenebb. A lényeg az együttműködés. A hippokratészi eskü természetesen nem engedi, hogy részletezzem, de nagy különbségek vannak a be­tegek között. Hiába teszek meg mindent, ha a páciens önmagát teszi tönkre, ha nem tesz semmit a gyógyulásért. A legelkeserítőbb viszont, ha egy beteg önhibáján kívül kap súlyos betegséget, és hi­ába az erőfeszítés, hiába minden áldozat, hiába a tökéletes együttműködés, nem sikerül, és bekövetkezik a legrosszabb - vé­lekedik Horváth Ferenc, és hozzá­teszi: Azt a pillanatot viselem a legnehezebben, amikor be kell látnom, hogy nem tudok segíteni. A munkámhoz szükséges energiát a családom adja, van egy gyönyörű kislányom, édesapám és kedvesem is nagy segítségemre van”. Horváth Ferencnek (középen) az orvoslás mellett másik nagy szerelme a zenélés. 23 éve basszusgitározik, a heavy métáitól a megzenésített verseken át több műfajjal megpróbálkozott, 1995 óta nyaranként De­ménden nemzetközi jazzfesztivált szervez barátaival (Képarchívum) Nagyszombat és Győr-Moson-Sopron megye együttműködésének eredménye Az úri és paraszti családban nevelkedett gyerekek világát egyaránt megidézik a kiállított tárgyak (Szőcs Hajnalka felvételei) Gyermekvilág anno... Galánta. Győr-Moson-Sopron megyei múzeumok gyűjteménye­iből válogatott tárgyakból nyílt ki­állítás a Galántai Honismereti Mú­zeumban Gyeremekvilág anno... címmel. Bölcső, gyerekágy, etető­szék, hintaló, babaház és sokféle já­ték látható itt, amely tárgyak a gyermekekXK. századi, ületveXX. század eleji életét mutatják be. „Bemutatja akiállítás a gyerekekjá- tékos életét, a kötelezettségeit, az életre való felkészülést, amihez az iskola is hozzátartozik” - tájékoz­tatott Danter Izabella néprajzos, a múzeum munkatársa, aki azt is el­mondta, jól érzékelhető a különb­ség a jómódú polgári, illetve a sze­gény paraszti családban élő gyere­kek szobaberendezése és játékai között. Ám a külföldi, főleg bécsi gyárakból származó drága és apró­lékosan kidolgozott játékok nem biztos, hogy nagyobb örömet sze­reztek a gazdagabb gyereknek, mint a szegényebb pajtásának az apja vagy bátyja által saját kezűleg, otthon fabrikált egyszerű játékok. Az egyik helyiségben a szobabel­sők és a játékok láthatók, a másik­ban egy korabeli iskolai osztály be­rendezése padokkal, palatáblákkal és palavesszőkkel, a tanítói aszta­lon ott fekszik az akkoriban elma­radhatatlan nevelőeszköz, a nád­pálca is. A kiállítás 2009. január 31-ig tekinthető meg a múzeum Fő utcai épületében. Terrorelhárító tűzoltógyakorlat rendőri segítséggel Merülőfalat is építettek a Vágón GAÁL LÁSZLÓ Galánta/Szered/Alsószerda- hely. Több terroristát elfogtak, néhányuknak mégis sikerült fel­robbantaniuk a Barátság kőolaj- vezetéket a Szered melletti Hor­ná Zelenica térségében. A veze­téket azután a Transpetrol válla­lat szakembereinek kellett meg­javítaniuk, a Vág folyóba ömlött kőolaj okozta környezeti kataszt­rófát pedig a tűzoltóknak kellett elhárítaniuk. Szerencsére csak taktikai gya­korlatról volt szó, amelyen ä Tűzoltó- és Mentőtestület Nagy­szombati Kerületi Parancsnoksá­ga a Transpetrol Rt.-vei és a Nagyszombati Kerületi Rendőr­parancsnoksággal közösen gya­korolta, hogyan kell szorosan együttműködve eljárniuk, ha olyan bejelentést kapnának, hogy valaki fel akaija robbantani a kő- olajvezetéket. A szimulált helyze­tet a Galántai Járási Tűzoltó-pa­rancsnokság épületében Róbert Károlyi kerületi tűzoltóparancs­nok vezetésével az érintett állami szervek képviselőinek és újság­íróknak részvételével ismertet­ték, majd az elmondottakat a Szered melletti Alsószerdahely (Dolná Streda) kataszterében, a Vág partján be is mutatták. Itt csípték el a terroristákat a négykerekű terepmotorokon ér­kező kommandósok. A robbanó­szerkezetet keresőkutyával talál­ták meg, és azt a tűzszerésznek sikerült is hatástalanítania, ám egy másik bomba megrongálta a vezetéket (a cső a valóságban 2,5 méterrel a folyómeder alatt ke­resztezi a Vág folyását). Igaz, a csővezeték javítását még reggel, a galántai parancsnokság parko­lójában mutatták be a Transpet- rol szakemberei, a Vág parton azután a tűzoltóké volt a fősze­rep, akik két merülőfalat építet­tek a folyón, egyet Szered, a má­sikat Alsószerdahely térségében. Ezeknek kellene felfogniuk a víz színén úszó olajfoltokat, ám a szennyezést ezúttal a víz felszí­nére szórt ártalmatlan „szennye­zőanyaggal” szemléltették. Ez­után ismét a Transpetrol szak­emberei álltak munkába, akik speciális szivattyúval távolították el a merülőfalnál felgyülemlő szennyezett vizet, egy erre szol­gáló berendezéssel különítették el a szennyeződést, a megtisztí­tott vizet pedig visszajuttatták a folyóba. Ä gyakorlaton Bőstől Galgócig szinte az egész kerület tűzoltói részt vettek, de a cseh tűzoltóság és a Győr-Moson-Sop­ron Megyei Katasztrófavédelem is képviseltette magát. Épül az olajfelfogó merülőfal a Vág alsószerdahelyi szakaszán (Szőcs Hajnalka felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents