Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-28 / 250. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 28. www.ujszo.com A Művészetek Palotájában rendezett gálaesten új műsorából mutatott be részleteket az Ifjú Szivek Kárpát-medencei magyarok zenéje A cél az európai filmkészítés támogatása Lux-díj a Lorna csendjének ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Parlament idei filmdíját, a Lux-díjat Jean-Pierre és Luc Dardenne alkotása, a Loma csendje nyerte. Az EP idén második alkalommal ítélte oda filmdíját. A döntőbe három alkotás jutott be: a győztes Lorna csendje, melyet belga-an- gol-francia-olasz koprodukcióban a belga Dardenne fivérek rendeztek, valamint Mundruczó Kornél Delta című munkája, mely magyar-német koprodukcióban készült, továbbá Miroslav Janek és Pavel Koutecký rendezése, a Havel polgár című cseh produkció. Jean-Pierre és Luc Dardenne nem ismeretlen a hazai, nézők előtt sem, hiszen két korábbi filmjüket, A fiút (Le fils, 2002), valamint A gyermeket (Lenfant, 2005) a Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztiválon is vetítették. A döntőbe jutott három filmet tíz jelöltből választotta ki egy tizenhét tagú, producereket, film- forgalmazókat, fesztiváligazgatókat, illetve kritikusokat tömörítő független zsűri. A versenyben olyan alkotások vehettek részt, amelyek - az EP hírlevele szerint - „az európai értékek egyetemességét, az európai kultúra sokszínűségét jelenítik meg, illetve betekintést nyújtanak Európa építésének folyamatába”. A Lux-díj célja az európai film- készítés támogatása, az európai filmek forgalmazásának megkönnyítése és a nyelvi korlátok leküzdése, melyek gyakran megakadályozzák, hogy az európai filmek széles körben eljussanak a nézőkhöz. A nyertes filmet ezért az EU mind a 23 hivatalos nyelvén feliratozzák. Tavaly Fatih Akin A másik oldalon című alkotása nyerte el a Luxdíjat. A Németországban élő török származású rendező filmjét ugyancsak bemutatták a Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztiválon, s amint előző munkája, a Fallal szemben, ez is a török bevándorlók németországi beilleszkedésével foglalkozik, ám a török-német együttélés hátterét ebben a munkájában már nemcsak németországi helyszíneken vizsgálja, hanem a törökországi szálakat is boncolgatja. Az idei díjnyertes film is a bevándorlók sorsával, migrációs problémával foglalkozik. A Dardenne fivérek filmjének főhőse Loma, a Belgiumban élő albán nő, akire kemény megpróbáltatások várnak, hogy megkaphassa a belga állampolgárságot. Mundruczó Kornél és a Delta főszereplője, Tóth Orsi is részt vett az EP strasbourgi, október 22-ei plenáris ülésén, ahol átadták a parlament idei filmdíját, (ú) Budapest. A Kárpát-medence népzenei hagyományának bemutatását tűzte ki célul az a 2001-ben indult koncertsorozat, amelynek hetedik részét október 24-én láthatta a közönség a Művészetek Palotájában. MISLAY EDIT A Kárpát-medencei magyarok zenéje címmel és „8 koncert - 8 ország - egy nemzet’ alcímmel futó programban népzenei és világzenei együttesek lépnek fel a Kárpátaljától a Vajdaságig, Erdélytől a Felvidékig, s természetesen nem hiányoznak a magyarországi művészek sem. Amint azt Böszörményi Gergely koncertigazgató elmondta, nem véletlenül maradt ki a rendezvény címéből a „határon túli magyarok” megfogalmazás, hiszen éppen felvidéki barátai hívták fel arra a figyelmét, hogy a „határon túliság” mindig annak a függvénye, a határ melyik oldaláról nézzük a dolgot. Van benne valami. A magyar népzene tárháza rendkívül gazdag, és olyan kincsekben bővelkedik, amelyekre méltán lehetünk büszkék (nem véletlenül lett ihlető forrása számos komolyzenei műnek, sőt az utóbbi évtizedekben a könnyűzene is szívesen nyúlt a gyökerekhez) és amelyet ismernünk illik és kell. Mert ez is az anyanyelvűnk. A zenei. A péntek esti teltházas koncert bizonyos szempontból akár rendhagyónak is mondható, hiszen nemcsak zenekarok, énekesek léptek színpadra, hanem táncosok is, mégpedig kiváló táncoAgócs Julcsi sok: az Ifjú Szivek Magyar Tánc- együttes, kalotaszegi, zólyomi és gömöri táncokkal a tarsolyában érkezett, és nagy sikert aratott. Előadásuk tulajdonképpen ízelítő volt Tánc húros hangszerekre, ütőkre és zongorára című, készülő új műsorukból, amelyet december 13-án mutatnak be Pozsonyban. Előző produkciójával, a Felföldi levelekkel a Szivek magasra tette a mércét. Érdeklődéssel várjuk tehát, mivel rukkol elő a Tánc húros hangszerekre, ütőkre és zongorára végleges és teljes változatában. Az Ifjú Sziveken kívül Agócs Gergely népzenész, népdalénekes (és népzenegyűjtő) képviselte a Felvidéket az esten. Pontosabban képviselték, hiszen Julcsi lányával és Rozival érkezett. All éves Julcsi zoboralji és gömöri népdaKalotaszegi táncok az Ifjú Szivek előadásában Az Ifjú Szivek zólyomi szlovák tánca Pál István „Szalonna" és Bandája Pál Eszterrel (Somogyi Tibor felvételei) Agócs Gergely lókat adott elő, és elmondhatjuk, az alma nem esett messze a fájától, mert fiatal kora ellenére magabiztos előadással lepte meg a közönséget. Rozi (a duda) kíséretében Agócs Gergely Ipoly menti pásztomótákat énekelt. Az est további emlékezetes pillanata volt a kárpátaljai „Szalonna”, azaz Pál István és Bandája, akik szintén egyfajta „családi muzsikálással” készültek: Szalonnáékkal ugyanis a húg, Pál Eszter is színpadra lépett. Gyönyörű hangja, amely hol kristálytisztán csengett, hol bársonyosan búgott, tovább fokozta az általa előadott népdalok szépségét. Magyarországot a 2006-ban alakult CimbaliBand és a Magyar Örökség-díjas Maczkó Mária népdalénekes képviselte az esten. A CimbaliBand saját bevallása szerint a fiatalokhoz szeretné közelebb hozni a népzenét, és ennek érdekében megpróbálja a népdalokat valamivel „könnyedebb” hangszerelésben előadni. Kérdés, hol van az az egészséges határ, ameddig a népdalok népszerűsítése érdekében el lehet menni. Mert azzal is számolniuk kell, hogy a „népzenei light koktél” alapján a fiatalokban talán egészen más kép (hang) alakul ki a népzenéről, mint amilyen az valójában. Ahhoz kétség sem férhet, hogy az ilyen, a Kárpát-medencében élő magyarok (és szomszédos népek) népzenei kultúráját, hagyományait bemutató koncerteknek megvan a létjogosultsága egy olyan intézményben, mint a Művészetek Palotája. Az pedig még jobb és megnyugtatóbb volna, ha az ilyen estek csak és kizárólag a kultúráról szólnának, és nem lenne politikai felhangjuk. De talán ez az idő is beköszönt egyszer. RÖVIDEN Szlovák képzőművészet Prágában Prága. Csehszlovákia megalakulásának 90. évfordulója alkalmából rendezett eseménysorozat részeként nyitották meg tegnap a prágai vár lovardájában A szlovák kép (Anti-kép) - Slovenský obraz (Anti-obraz) című képzőművészeti kiállítást. Ez minden idők legnagyobb olyan művészeti projektének számít, mely azzal a szándékkal valósult meg, hogy a cseh főváros közönségének betekintést adjon a huszadik századi szlovák képzőművészet világába. A tárlatot a Szlovák Nemzeti Galéria készítette, kurátora a pozsonyi intézmény főigazgatója, Katarína Bajcurová. A kiállított művek a huszadik század nagy „klasszikusai”, valamint a fiatalabb nemzedék munkásságába nyújt betekintést, jórészt nagyméretű műtárgyak révén, (tb) Magyar siker a kijevi fesztiválon Kijev. Anger Zsolt, A nyomozó című magyar film főszereplője kapta a legjobb fiatal színésznek járó Yves Montand-díjat a kijevi nemzetközi filmfesztiválon. A Molodist elnevezésű seregszemle vasárnapi záróünnepségén a színész személyesen vette át az elismerést. A legjelentősebb ukrán filmünnepen, amelyet 38. alkalommal rendeztek meg, Gigor Attila első rendezése 12 vetély- társsal kelt versenyre. Versenyen kívül, az Orient Express elnevezésű válogatásban mutatták be a kijevi közönségnek Mundruczó Kornél Delta című alkotását, a hattagú nemzetközi zsűri munkájában pedig Fésős András filmrendező-forgató- könyvíró vett részt, (mti) Victor Vasarely műveinek kiállítása Győr. A Városi Művészeti Múzeum Váczy Péter-gyűjte- ményében nyílt meg a napokban Op art és kinetikus művek címmel az a kiállítás, mely Victor Vasarely alkotásaiból mutat be válogatást. A tárlatot a pécsi Vasarely Múzeum gyűjteményből rendezték meg. Amint a kiállítás ajánlójában olvasható: „A Győrött látható kiállítás a pécsi múzeum Vasarely-gyűjteményének a magját alkotja, amelyet először láthat Győrött a közönség. A kiállítás a 30 éves Győri Nemzeti Színház jubileuma alkalmából készült, a mester előtt tisztelegve, akinek két nagyméretű mozaikja 30 éve díszíti a színház épületét. A győri Városi Művészeti Múzeumban december 14-ig látogatható kiállítás Vasarely legfontosabb művészeti problémafelvetéseit, megoldásait és motívumait foglalja össze.” (ú) Mundruczó Kornél a Lux-díjról Mundruczó Kornél az ünnepélyes eredményhirdetést követően az MTI-nek elmondta: nem csalódott amiatt, hogy nem az ő filmje diadalmaskodott. Úgy vélte, az, hogy a Delta a három jelölt közé került, „már önmagában nagy megtiszteltetés, jó üzenet, és ugyanolyan a piaci értéke”, mintha elnyerte volna a díjat. A magyar rendező elmondta, a film egyebek között azzal vág az Európai Unió tematikájába, a napi problémák közé, hogy a tolerancia hiányáról szól, arról a feloldhatatlan helyzetről, amely a másságra adott reakciókban áll. Hozzátette, a film nemcsak Európában, hanem a világon másutt is könnyen kódolható problémát feszeget, (mti)
