Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-28 / 250. szám, kedd

4 Régió ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 28. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Az SS-rohamsisak a múzeumba való Privigye. Nem mindennapi öltözéke miatt kerülhet rács mögé egy harminchét éves privigyei férfi. A gyanúsított meg­szomjazott, és úgy döntött, elmegy egy sörre. Nem tudni, hogy a hideg, vagy az ordas eszmék iránti szimpátiája miatt, sapka helyett egy SS-villámokkal és horogkereszttel díszített rohamsisakot nyomott a fejébe, így masírozott a helyi ital­boltba. A férfi ellen a fasizmus propagálása és gyűlöletkeltő eszmék támogatása miatt indítottak eljárást. A gyanúsított szabadlábon védekezhet. (SITA) Élettársát rabolta ki Simonyi (Partizánske). Rablás miatt kell felelnie egy har­mincegy éves helyi férfinak, akinek áldozata hat évvel idő­sebb élettársa volt, A gyanúsított késsel támadt a nőre. Azzal fenyegette, hogy ha nem ad neki 500 eurót, megöli, és fel­gyújtja a házat. Az ijedt nő átadta neki a pénzt, de hozzátar­tozói kihívták a rendőröket. A férfi vizsgálati fogságban várja a nyomozás lezárultát, 12 évig terjedő börtönbüntetésre szá­míthat. (SITA) Késsel fenyegette a családját Puhó. Évekig tartotta rettegésben családját egy puhói férfi. A hétvégén is cirkuszt rendezett, az ötvenöt éves családfő előbb a feleségét fenyegette meg azzal, hogy megöli, majd életveszélyesen megfenyegette 27 éves nevelt lányát és annak barátját, és késsel támadt rájuk. Ekkor a fiatalember lefújta gázspray-vel. Mint kiderült, a gyakran bántalmazott feleség eddig soha nem mert a rendőrséghez fordulni vagy orvosi lát­leletet vetetni. Annyira félt a férjétől, hogy inkább évekig tűrt és szenvedett - közölte Katarína Hlaváčová trencséni kerületi rendőrségi szóvivő. A férfit 15 éves börtönbüntetésre ítélhe­tik. (SITA) Újra sikertelen volt az ellenzék próbálkozása - helyén marad az alpolgármester Polgármesteri vétó - negyedszer Királyhelmec legfőbb problémája jelenleg az, hogy hogy hívják a település alpolgármesterét. A zárszámadás, a város költségvetése, a polgárok beadványai, a helyi ipari zóna létrehozása vagy az általános érvényű ren­deletek megszavazása úgy tűnik, már korántsem ilyen fontos... (Szabó Bernadett felvétele) Királyhelmec. A posztján marad Kalapos Árpád, a bodrogközi város alpol­gármestere, a leváltásáról szóló önkormányzati hatá­rozatot ugyanis Balog Jó­zsef polgármester a na­pokban megvétózta. LECZO ZOLTÁN A település első embere ebben a választási ciklusban már ne­gyedszer élt törvény adta jogá­val, rendre megakadályozva ez­zel Kalapos - az ellenzéki képvi­selők által hőn szorgalmazott - menesztését. Királyhelmec al­polgármesterét utoljára az ön- kormányzat 2008. október 15-i tanácskozásán, meglehetősen sa­játságos körülmények között váltották le. (Nem egészen két év alatt ez volt az ellenzéki vá­rosatyák negyedik ilyen irányú próbálkozása - a szerk. megj.) Az egykor szebb napokat látott városban mostanság tartott ön- kormányzati ülések közös jel­lemzője, hogy érdemi kérdések nem kerülnek napirendre, így egy ideje a település fejlődését és a lakosok boldogulását előse­gítő határozatok sem születnek. Ez a testület legutolsó összejöve­telén sem volt másként. Bár az október 15-i tanácskozás előre kiadott programpontjai között szerepelt a város 2007-es zár­számadásának és idei költségve­tésének elfogadása, több általá­nos érvényű rendelet jóváhagyá­sa, valamint a polgárok beadvá­nyainak megtárgyalása is, ám ezek közül egyik sem került terí­tékre. Az ülés elején Fülöp Zol­tán elmondta, hat másik képvi­selőtársával megállapodtak, ezentúl nem fogják bojkottálni a testület munkáját, hajlandók megszavazni az összes lényeges előterjesztést, de ennek van egy fontos feltétele: Kalapos Árpád alpolgármesternek távoznia kell posztjáról. így a jóváhagyott új javaslat szerint a tanácskozás­nak mindössze egyeden megvi­tatandó programpontja maradt, a Kalapos menesztéséről tartott szavazás. Az alpolgármestert hét ellenzéki szavazattal akkor le­váltották, s ezzel az önkormány­zati ülést be is rekesztették. A képviselők távozásuk előtt még megállapodtak abban, hogy 2008. október 20-án délután zárt ajtók mögött tanácskoznak újra. Információink szerint az összejövetelre sor került, de azon az álláspontok egy fikarc­nyit sem közeledtek egymáshoz. Úgy értesültünk, Kalapos Árpád és két másik „kormánypárti” képviselő el sem ment az egyez­tetésre. Balog József polgármester tegnap az ügy kapcsán nyilatko­zott lapunknak. Elmondta, azt a döntését, hogy újra megvétózza a Kalapos menesztéséről hozott határozatot, több dolog is befo­lyásolta. A városnak minden­képp szüksége van alpolgármes­terre, s szerinte ezt a feladatot Kalapos Árpád jól látja el. Az el­lenzék „indokaid’ eddig sem tar­totta megalapozottaknak, és ar­ról sincs meggyőződve, hogy ha esedeg most nem élt volna tör­vény adta jogával, az ellenzékiek a jövőben nem állnak elő újabb követelésekkel vagy ultimátu­mokkal. Szlovéniában vagy Lengyelországban az elítéltek foglalkoztatottságának aránya alig 30 százalék, Szlovákiában ez az arány megközelíti Harabin a kollégáit dicsérte Rimaszombatban (Szekeres Éva felvétele Miniszter a börtönben SZÁSZl ZOLTÁN Rimaszombat. Štefan i igaz­ságügyi miniszter adta át teg­nap az új napelemes fűtésű vá­góhidat a zselízi Büntetés-vég­rehajtási Intézet rimaszombati telephelyén. A beruházás 2,38 mülió ko­rona (79 002 c) értékű, az in­tézmény helyi vezetése több mint 2 millió koronát (6639 €) nyert el erre célra az Állami Környezetvédelmi Alaptól. Éves szinten a börtön húsfeldolgozó üzemének működési költségeit legkevesebb 180 ezer koronával (5975 €) csökkenti a napele­mes fűtés, a megtakarított összeget a börtön igazgatósága az ielítéltek körülményeinek ja­vítására kívánja fordítani. A Rimaszombat határában lévő szabópusztai börtönben jó A megtakarított összeget a börtön igazgatósága az elítéltek körülményeinek javítására kívánja fordítani. magaviseletű, rövid időre elítélt rabokat tartanak fogva, akik vi­szonylag szabad rendszerben tölthetik le a büntetésüket. a 80 százalékot Hatvan férfi számára tudnak az itt kiépített gazdasági udvarban és a vágóhídon munkát biztosí­tani. Európai viszonylatban Szlovákia kiemelkedően nagy arányban tudja foglalkoztatni az elítélteket. Štefan Harabin szerint Szlovéniában vagy Len­gyelországban alig 30 százalé­kos a rabok foglalkoztatottsá­gának aránya, Szlovákiában ez az arány megközelíti a nyolc­van százalékot. A Szabópusztai Büntetés-vég­rehajtási Intézet farmja a többi szlovákiai börtönt látja el tőke­hússal, a hentesárut a korsze­rűsített vágóhídon készítik elő feldolgozásra. A társulás tagjainak tevékenysége révén több szlovákiai barlang is a világörökség része lett, ők fedezték fel a Gombaszögi-, a Buzgó- és a Körtvélyesi-barlangot Hatvanéves a rozsnyói Speleo Klub ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Rozsnyó. Fennállásának 60. évfordulóját ünnepelte a Speleo Rozsnyói Barlangászklub. A Történelmi Városháza kong­resszusi termében találkoztak mindazok, akik a föld alatti vi­lágot szeretik, és a barlangok sorsát a szívükön viselik. A ha­zai szakembereken kívül jelen volt többek között Salamon Gábor, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója is. Ondrej Bolaček, a Speleo klub elnöke azt mondta, hogy 60 év egy ember életében is fi­gyelemreméltó idő, egy szerve­zet életében pedig különösen hosszúnak számít. Az 1948-ban létesült barlangászklub az elsők között volt Csehszlovákiában a szervezett csoportok között. Az elmúlt évtizedek alatt sokban hozzájárult ahhoz, hogy az em­berekkel megismertessék a föld alatt rejlő világot, főként a Szlo­vák Karsztban, de az egész or­szág területén is. 1951-ben ők fedezték fel a Gombaszögi-bar- langot, 1964-ben a Buzgó-bar­langot, vagy az 1978-as évtől ismert Körtvélyesi-barlangot. Legutóbbi 1991-es felfedezésük a Kuntapolcai-barlang, és még számtalan más szakadék és já­rat. Ezeknek a felfedezéseknek köszönhetően lett néhány bar­lang a világörökség része. De a rozsnyói barlangászok nemcsak a hazai barlangokba jutottak le, hanem Európa más föld alatti képződményeibe is Romániá­ban, Csehországban vagy Bulgá­riában. A barlangászok közül néhányan a bányászati múzeum, a geológiai kutatóintézet mun­katársai, vagy a természetvédők csapatát erősíti. A szpeleoterápia terén is komoly eredményeket értek el a rozsnyói barlangászok. Tevékenyen is részt vettek a mentésekben, amelyek általában szerencsésen végződtek. Kitűnő a kapcsolatuk a magyarországi és a csehországi barlangászok­kal, csakúgy, mint a lengyelek­kel, bolgárokkal. A tűzoltókkal, a rendőrséggel is együttmű­ködnek. (kov) Szükség esetén a mentésben is részt vesznek a klub tagjai (ČTK-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents