Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-27 / 249. szám, hétfő

6 Kultúra UJSZÓ 2008. OKTÓBER 27. www.ujszo.com Magyar siker a szlovák Ekotopfilm fesztiválon Díjazott Vidrasors JUHÁSZ KATALIN Dorota Nvotová, a fiatal szlovák színésznő-énekesnő, amikor nem turnézik, Nepálban él Legalább két lélek van bennem (SITA-felvételek) Pozsony. Magyar természetűim, Török Zoltán Vidrasors című alko­tása nyerte a szlovák munka-, szo­ciális és családügyi minisztérium díját az október 20-24-én zajlott Ekotopfilm fesztiválon. Az 1975 óta megrendezett nemzetközi se­regszemle elsősorban a természet­filmes szakmának kínál bemutat­kozási és megmérettetési lehetősé­get, de külön kategóriákban indul­nak a tudományos ismeretterjesztő filmek, oktatófilmek, dokumen­tumfilmek, publicisztikai alkotá­sok is. Idén mintegy négyszáz ne­vezés érkezett a fesztiválra, az előzsűrizést követően 21 országból 97 film került a versenyprogramba. A fődíjat egy, a sarki jegesmedvék­ről szóló amerikai alkotás nyerte. Az Ekotopfilm különlegessége, hogy a szűk szakma mellett a nagy- közönség is ingyenesen megte­kintheti a filmeket. A vetítések idén is jelentős érdeklődés mellett zaj­lottak, a diákok pedig rendhagyó tanítási órák keretében jártak mo­ziba. A filmeket további öt szlová­kiaivárosban, valamint Prágában is levetítik a közönségnek, a külföldi televíziós csatornák szakemberei pedig szívesen járnak Pozsonyba válogatni. Török Zoltán filmje a vizes élőhe­lyek megóvásáért folyó munkát mutatja be a vidrák védelmén, egy személyes történeten keresztül. Kevesen tudják, hogy Európa leg­nagyobb vidrapopulációja Ma­gyarországon él. Mivel azonban az aszályok és a környezetszennyezés egyre komolyabb problémákat okoznak, a halastavak közelében autópályák, bevásárlóközpontok épülnek, a vidrák ma egyre nehe­zebben boldogulnak. Az 50 perces alkotás három fő szálat követ nyomon. Megismer­hetjük belőle Gera Pálnak, a ma­gyarországi vidrakutatás és -men­tés elkötelezettjének munkáját, nyomon követhetjük egy elárvult vidra felnevelését és „vissza- vadítását”, valamint gyönyörköd­hetünk az ország természeti szép­ségeiben. Krasztev Péter, a Magyar Köztár­saság pozsonyi kulturális intézeté­nek igazgatója, a nemzetközi zsűri tagja szerint a feszült ma­gyar-szlovák viszonyon is javíthat ez a díj. „Az Ekotopfilm fesztivál történetében tudtommal először nyert díjat magyar alkotás. Össze­sen négy magyar film érkezett a se­regszemlére, ez szerintem még mindig kevés ahhoz képest, hogy szomszédos országról van szó. A szlovák-magyar viszony jelenlegi állásában különösen felértékelőd­nek az ilyen apró sikerek” - véli a bí­ráló bizottság magyar tagja. A zokogás ereje (Sila vzly­ku) címmel jelentette meg második szólóalbumát Do­rota Nvotová. A fiatal szlo­vák énekesnő-színésznő őszi koncertturnén mutat­ta be új CD-jét. A turné brünni állomásán beszél­gettünk. POSTA ÁKOS ISTVÁN Édesanyád, Anna Šišková színésznő, nevelőapád, Juraj Nvota rendező, édesapád, Jaro­slav Filip pedig legendás ze­nész, humorista és színész volt. Téged mikor csábított el a zene? Lényegében már a születésem­kor. Háromévesen kezdtem zon­gorázni, hatévesen írtam az első dalomat. Ekkor énekeltem először filmen is: egy hercegkisasszonyt játszottam egy tündérmesében. Színésznő és énekesnő vagy. Melyik áll hozzád közelebb? Mind a kettő. A zenélésnek ugyanakkor van egy nagy előnye a színészettel szemben: senkire nem kell vámom. Akkor írhatok dalt, amikor kedvem van hozzá, egy film vagy színdarab esetében várni kell, hogy hívjanak... Már­pedig én nem szeretek ölbe tett kézzel ülni és várni, hogy majd egy rendező felhív. Tehát dalokat írok, újságírással is foglalkozom, utazgatok, és ha hívnak egy-egy filmbe, örülök neki. Van egy cikk­sorozatom a .týždeň hetilapnál, gyakorlatilag bármiről írhatok, mi tetszik, mi nem, mi történt velem, így ez az idők folyamán egyfajta nyilvános naplóvá vált. Emellett dalszövegeket írok, valamint úti­beszámolókat, hiszen sokat utaz­gatok. Korábban írtam verseket is, de már nem akarok csak az asztal­fióknak dolgozni, tehát minden témát felhasználok a dalszövege­imben vagy a cikkeimben. Nepálba, amely Pozsony mel­lett már szinte második ottho­nod, mi vezérelt? Eleinte sokat utazgattam Indi­ában, és, mivel Nepál közel volt, gondoltam, átugrok körülnézni. Először nem is fogott meg annyi­ra: jó, szép magas hegyek, gon­doltam, amúgy semmi különös. Aztán, amikor szakítottam a fér­jemmel, úgy éreztem, el kell utaz­nom valahova, egyedül. Ekkor mentem újra Nepálba, ahol egy serpa vezetésével 260 kilométert tettem meg a teljesen ismeretlen vidéken. Ez az út valahogy átmos­ta a gondolataimat, és úgy érez­tem, tovább szeretnék maradni, ezért munkát kerestem. Mára jó­magam is hegyi vezető lettem, csoportokat viszek a Himalájába. Bérelek egy lakást Katmanduban, az új párom is ott él. A turném után ismét odautazom. Pozsony­ba csak februárban térek vissza egy rövidebb turnéra, aztán majd a nyári fesztiválokra. Ezzel az életmóddal tulajdon­képpen izolálod magad Nepál­ban. Ebből meríted az ihletet? Igen, ez szándékos. Azért tar­tom fontosnak, hogy izoláljam magamat, mert sokszor túlzottan sok az érzelmi energiám. Kik a zenei példaképeid? Rengeteg van. Tulajdonképpen nem tudnék kiemelni egyeden művészt... Björktől Louis Arm- strongig mindenféle stüusban van kedvencem. A dalaid általában egy las­súbb, érzelmesebb szakasszal kezdődnek, aztán hirtelen át­csapnak egy agresszívabb, tem- peramentumosabb részbe, majd a kettő váltakozik. Mi ihleti a da­laidat? Két lélek van bennem. Legalább kettő. A dalszövegeket ráadásul általában annyi idő alatt írom meg, amennyi ideig maga a dal is tart, tehát úgy kiszakadnak belő­lem. Az Open eyes című dalt pél­dául egy beteljesületlen szerelem ihlette, és a Tátrában, egy tópar­ton írtam, 4 perc alatt. Nem va­gyok azonban egy „love song”-író. Általában az engem körülvevő vi­lágra reagálok. De ezen változtat­ni akarok. A következő albumom egy dupla lemez lesz. Az egyiken szlovák dalok lesznek a megszo­kott témáimmal, a másikon pedig angol nyelven énekelek szerelmes dalokat. Mi a véleményed a szlo­vák-magyar együttélésről? Nekem sosem volt semmi prob­lémám ezzel kapcsolatban, és sze­rintem a szlovákoknak kevésbé kéne rasszistának lenniük. Délen, ahol a magyarok élnek, semmi gond nincs. Északon viszont, ahol soha nem volt egy magyar sem, hőzöngenek a szlovákok, hogy ki velük... Hát b....janak meg! Sem­mi okuk ellenségeskedni... A tör­ténelem az történelem. A mai fia­tal szlovákoknak és magyaroknak semmi okuk nincs rá, hogy ne bé­kében és barátságban éljenek együtt. Török Zoltán az elmúlt években tíz díjat nyert filmjeivel (Képarchívum Elhunyt Buss Gyula színész Budapest. Életének 81. évében elhunyt Buss Gyula színész. 1952-ben végezte a Színművészeti Főiskolát. Pécsi, békéscsabai és veszprémi színházak után több mint 20 évig a Thália Színház, majd a Vidám Színpad tagja volt. (mti) A szlovákiai magyarság tárgyi emlékei Musaeum hungaricum V. ELŐZETES OTTHONUNK A NYELV A nyelvi szolgáltatások aktuális kérdései a Gramma Nyelvi Irodában MISAD KATALIN Sotnoija. MUSAEUM HUNGA­RICUM V. - A szlovákiai magyar­ság tárgyi emlékei és ezek múze­umi dokumentációja címmel mu- zeológiai konferencia lesz holnap a Fórum Kisebbségkutató Intézet előadótermében, a boldogfai Má- tyusföldi Muzeológiai Társaság, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Galántai Honismereti Múzeum együttműködésében. Ján Chovanec, a tőketerebesi Honismereti Múzeum régésze Do­bó Istvánról, Paterka Pál pedig a dunaszerdahelyi templom kriptá­jának feltárásáról tart előadást. Ambrus Orsolya, a kassai Kelet­szlovákiai Múzeum történésze Dr. Henszlmann Imre hagyatékát mu­tatja be, amely a múzeum gyűj­teményében található. Patrik Derfiňák, az eperjesi Pe­dagógiai Egyetem Bölcsészettu­dományi Kara Történeti Intézeté­nek munkatársa az 19. században kialakult első eperjesi múzeumi gyűjteményeket méltatja. Agócs Attila, a Füleki Vármúzeum igazga­tója A füleki vár évszázadai című új állandó kiállítást mutatja be. A lé­vai Barsi Múzeumban található Taby Ica, az aranyonix formaterve­zője munkásságának dokumentá­ciója, amellyel Katarína Holbová, a múzeum munkatársa foglalkozik előadásában. Bendík Márta, az ipolysági Honti Múzeum és Simo- nyi Lajos Galéria képviseletében a tíz éve elhunyt Simonyi Lajos festőművészt mutatja be. Gaál Ida, a komáromi Duna Menti Múzeum művészettörténész-néprajzkutató­ja egy Halász-Hradil magángyűj­temény bemutatásával foglalkozik a múzeumi kiállítás keretében. Ga- ucsík István, a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia Történeti Intézeté­nek fiatal doktorandusza egy kuta­tómunka eredményét mutatja be a Történeti források a közösségfej­lesztésben és az identitásőrzésben címmel. Papp Sándor, a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múze­umának történésze a multimediális lehetőségek kihasználásáról szá­mol be a Hosszú tavasz, forró nyár - 1968 című kiállítás megvalósításá­ban. A konferencia keretében a Fó­rum Kisebbségkutató Intézet épü­letében megnyílik A magyarok tár­gyi emléke a szlovákiai múzeu­mokban című kiállítás. (-di-) A Gramma Nyelvi Iroda egyik fontos feladata, hogy a kutatási eredmények felhasználásával nyelvtervező, valamint nyelvi ta­nácsadó és ismeretterjesztő tevé­kenységet folytasson s egyéb nyelvi szolgáltatásokat is nyújtson szlovákiai magyar intézmények­nek és magánszemélyeknek, meg­teremtve ezzel a kisebbségi nyelv- használati törvény, illetve A regi­onális vagy kisebbségi nyelvek eu­rópai kartája által biztosított lehe­tőségek maximális kihasználásá­nak feltételeit. A magyar nyelv használatával kapcsolatos nyelvi problémákat egyrészt az irodában folyó nyelv­tervezési kutatások, másrészt gyakorlati tevékenység révén próbáljuk megoldani. Ez utóbbi legfontosabb fóruma a nyelvi kö­zönségszolgálat, melynek fő célja, hogy segítséget nyújtson a hoz­zánk forduló intézmények, hiva­talok, szerkesztőségek munkatár­sainak vagy magánszemélyeknek napi nyelvi gondjaik megoldásá­ban. Mivel ügyfeleink elsősorban fordítási kérdésekkel keresnek meg bennünket, az iroda állandó aktualitással bíró feladataként a legkülönfélébb szakterületek sa­játos szaknyelvi - pl. jogi, köz- igazgatási, oktatási, egészség- ügyi, közgazdasági stb. - szókin­csét felölelő szójegyzékek kialakí­tását, illetve fejlesztését jelölhet­jük meg. A hiányzó szaknyelvi regiszte­rek létrehozása, illetve a meglé­vők fejlesztése kisebbségi viszony­latban különös körültekintést kí­ván. Gyakorlati - elsősorban kommunikatív - szempontokat követve a Gramma Nyelvi Iroda munkatársai azon a véleményen vannak, hogy a szakterminológia szintjén meg kell tartani a lehető legnagyobb egységet, s ez az ál­láspont meghatározza a konkrét nyelvi problémákra adott válasza­inkat is: vagyis amikor üyen kér­dés merül fel, minden esetben a létező standard magyar terminus használatát javasolja a közönség- szolgálat, s csak akkor foglalko­zunk sajátos szlovákiai magyar szavak megalkotásának a prob­lémájával, amikor Magyarorszá­gon nem létező fogalmat kell megnevezni, vagy a magyaror­szági terminus különféle okok miatt (pl. a magyarországitól elté­rő jogrendszer) szlovákiai vi­szonylatban nem alkalmazható. A Gramma Nyelvi Irodában folytatott nyelvtervező tevékeny­ség fő célja, hogy az egyes szakte­rületekhez kapcsolódó szlovák terminusok magyar megfelelői idővel beépüljenek a készülő szlovák-magyar nagyszótárba, il­letve a tervezett tematikus szótá­rakba, valamint a szlovákiai ma­gyar nyelvtudatba és nyelvhasz­nálatba. Nyelvtervező munkánk részleges eredményei - egyelőre tematikus szószedetek formájá­ban - megtekinthetőek az iroda honlapján. A mai szlovákiai in­tézményrendszert tükröző szlo­vák-magyar intézménynévjegy- zék és a szlovák-magyar foglalko- zásnév-jegyzék mellett található a honlapon egy rendszeresen fej­lesztett jogi-közigazgatási szó­jegyzék, elindultak egy oktatás­ügyi szótár munkálatai, s párhu­zamosan dolgozunk több szlo­vák-magyar termékkatalógus (pl. élelmiszer-ipari termékek, pipe­recikkek, papír- és írószerek) összeállításán. Irodánk munkatársai akkor lesznek/lehetnek munkájukkal igazán elégedettek, ha annak hasznossága a szlovákiai magyar szakemberek, fordítók, szerkesz­tők, újságírók és a nyelvhasználati jogaikkal élni kívánó mindennapi nyelvhasználók számára is nyil­vánvalóvá válik. (A Gramma Nyelvi Iroda elér­hetőségeit a www.gramma.sk honlapcímen találják meg az ér­deklődők. Minden kedden 9.00 és 13.00 óra között telefonos ügyele­tet tartunk, telefonszámunk: 031/5504261.)

Next

/
Thumbnails
Contents