Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-24 / 247. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 24. Kertészkedő 15 A káposztafélék számára a 6 és 20 °C közötti hőmérséklet az ideális, ennél alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten nem fejlődnek, kellőképpen Sok fényt, vizet és tápanyagot igényelnek (Fotó: Képarchívum) Térségünkben a káposztafé­lékhez sorolt fajok közül je­lentősebb területen a fejes-, kel- és vöröskáposztát, kar­fiolt, karalábét, brokkolit, bimbóskelt és kínai kelt ter­mesztik. A káposztafélék tu­lajdonságai sok vonatkozás­ban hasonlóak: fényigényük nagy, hőigényük viszonylag alacsony, nagy zöldtömegük kialakításához sok vizet és tápanyagot igényelnek. ISMERTETŐ A káposztafélék sikeres ter­mesztéséhez napi 10 órás, kb. 6000 lux megvilágítás szükséges. A hosszú tenyészidejű fajták erős megvilágítással is megfelelő ter­mést hoznak, azonban a korai és nyári fajták feje, rózsája erős fény hatására elaprósodhat. Hőmérsékleti optimumuk 13-7 °C. Korai termesztésben fagy­ponthoz közeli vagy annál ala­csonyabb hőmérsékletnél a fejes­és kelkáposzta, valamint a kínai kel csúcsosodik, magszárasodik. A karfiol és brokkoli néhány ern­es átmérőjű értéktelen rózsát fej­leszt, a karalábé pedig gumó­képződés nélkül felmagzik. A hajtató és rövid tenyészidejű ko­rai szabadföldi káposztafélék nö­vekedésük kezdeti időszakában jobban fejlődnek 18-20 °C-on, mint az ennél alacsonyabb hőmérsékleten. A káposztafélék számára a 6 és 20 °C közötti hőmérsékletek a hasznosak, azaz ennél alacso­nyabb vagy magasabb hőmér­sékleti értékeknél nem fejlőd­nek, növekedésük stagnál. Korai káposztafélék alacsony hőmér­sékleten anthociánossá válnak, az őszi káposztafélék hőösszeg hiányában több hetes tenyé- szidőcsúszással is alig fejesed­nek. A nyári, optimálisnál maga­sabb hőmérséklet sem kedvez. Ebben az időszakban a palánta­nevelés során gyakran tapasztal­ni gyenge kelést, annak ellenére, hogy a vetőmag jó minőségű volt. Árnyékolással, kis adagú vízzel való rendszeres öntözés­sel biztosítható az alacsonyabb hőmérséklet és a jó kelés. A kar­fiol és brokkoli gyakran mutat a rózsában levélátnövést, hajaso- dást és elszíneződést. A kínai kel, a kelkáposzta és a nyári salá­ta céljára termelt fejeskáposztá­ban megjelenik a levélszél bar- nulása. A magas hőmérsékletet rosszul tűrő vöröskáposzta és bimbóskel esetében leáll a nö­vény fejlődése. Vízigény, öntözés A káposztafélék vízigénye ma­gas, kiegyenlített vízellátást igé­nyelnek a tenyészidőszak teljes ideje alatt. Megfelelő termést a ta­laj 70-80%-os vízkapacitási szint­je esetén adnak. Vízhiány esetén a növények lankadnak, a fejlődés megáll, a tenyészidő kitolódik. Ezért a gyakorlatban a konzolos és esőszerű öntözés terjedt el. Le­hetőleg mindig a kora reggeli órákban öntözzünk, mert így vi­szonylag hamar felszárad a növé­nyek leveléről a víz és a gombás és baktériumos betegségek nehezen tudnak megtelepedni. A napköz­beni, hideg vízzel történő öntö­zéssel legyéngítjük a növényt. Le­hetőleg kerüljük az éjszakai öntö­zést is. Az öntözés vízpótló hatása mellett másik fontos szempont, hogy a kijuttatott öntözővízzel a talajt optimális hőfokra tudjuk hűteni és lehetőleg azon is tarta­ni. Különösen a nyári karfiol, brokkoli, karalábé és kínai kel ter­mesztése esetén van ennek nagy jelentősége.. Korai termesztésben túlöntözés esetén a lehűlt talaj­ban nem fejlődnek a növények. Talaj- és tápanyagigény A káposztafélék csak jó táp- anyag-ellátottságú talajon adnak kielégítő termést, kifejezetten igénylik a szerves trágyát, amellyel a fontos makroelemek (nitrogén, foszfor és kálium) mellett több lét- fontosságú mikroelem is bekerül a talajba. A szervestrágyázás csak részben helyettesíthető zöldtrágyá­zással. A káposztafélék tápanyag­igénye magas, a szerves vagy zöld- trágyázást minden esetben műtrá­gyázással egészítjük ki. Helyrevetés, palántanevelés A káposztaféléket helyrevetés­sel vagy palántaneveléssel szapo­rítjuk. Á két lehetséges szaporítási mód közül a hazai körülmények között, mindenképpen a palánta­nevelést célszerű választani. A helyrevetés csak abban az esetben jöhet számításba, ha a teljes terü­leten palántaágy minőségű mag­ágyat tudunk készíteni, rendelke­zünk megfelelő precíziós vetőgép­pel és olyan öntözőberendezéssel, amellyel a cserepesedés veszélye nélkül meg tudjuk oldani a ke- lesztést. Helybevetés esetén fel­tétlenül számítani kell arra, hogy a vetőmagszükséglet megduplá­zódik és az állomány a keléskori egyenetlenségből kifolyólag nem lesz olyan egyöntetű, mint palán­táról. Általános követelmény a káposz­tafélék palántájánál, hogy jól fejlett (legalább négy-hat leveles), egész­séges (fehér) gyökérzetű, folyama­tos növekedésben tartott növények legyenek. Ez azt jelenti, hogy a pa­lánták edzését a hőmérséklet csök­kentése mellett nem a víz, illetve az öntözés megvonásával, hanem a nevelés alatt alkalmazottnál tömé­nyebb tápoldattal (0,4-0,5%) való öntözéssel kell megoldani, ügyelve a perzselés veszélyére. Korai szabadföldi, ill. nyári ter­mesztésben, sőt az őszi ipari vagy tárolós káposztatermelésben is ke­rüljük a szálas (tépett) palánta al­kalmazását. Helyette az ültetésko­ri, kisebb gyökérsérüléssel járó, ezáltal lényegesen egyöntetűbb ál­lományt adó tálcás palántát alkal­mazzuk. A tápkockás palántaneve­lésben a folyamatos fejlődés bizto­sítása érdekében célszerű az egyébként is munkaigényes tűzde- lés elhagyása és a mag közveden kockába vagy tálcába vetése. Ez esetben viszont ügyeljünk a csírá­zás utáni hőmérséÚetre, nehogy a szikalatti szár elnyúljon. Ha tálcás nevelésre nincs lehetőség, laza (tőzeges vagy lombföldes) palán­taágyat készítsünk és lehetőleg rit­ka, soros vetéssel max. 400-500 szem/m2 sűrűséggel vessünk. Ke­rüljük különösen a karfiol eseté­ben a kiöregedett túlfejlett palánta ültetését! A káposztafélék trágyázását csak talajvizsgálati eredmények ismere­tében végezhetjük eredményesen. Az alaptrágyázást kötött talajon és korai ültetés esetén célszerű az őszi mélyszántással együtt elvégezni. Ekkor viszont a túl mélyre kerülő tápanyag hasznosulása gyengébb, ezért szerves trágya vagy zöldtrá­gya mélyszántása esetén is érde­mes a műtrágyát a talaj-előkészí­téssel sekélyebben 10-20 cm-re be­dolgozni. A foszfortartalmú műtrá­gyát, valamint a kálium 70%-át ősszel juttatjuk a talajba. A káposz­tafélék termesztésében is meghatá­rozó a tápanyagellátás folyamatos­sága, ezért fontos a termesztés so­rán a kiegészítő trágyázás. Különö­sen az intenzív tápanyag-felvételi szakaszokban (ültetés utáni ere- dés, lombképződés, fejesedés, ró­zsaképzés, gumóképzés) a táp­anyag csak megfelelő nedvességgel együtt hasznos a növény számára. Olyan trágyaféléket használjunk, melyek könnyen a talajoldatba ke­rülnek és növényeink számára könnyen hozzáférhetők. Növényvédelem A káposztatermesztési körzetek­ben főleg monokultúrás termesztés folyik, mely során a talajuntság mellett káros mértékben felszapo­rodtak a kártevők, kórokozók és gyomnövények. A legjobb megol­dást a helyes, elsősorban zöldtrá- gyás vetésforgók visszaállítása je­lentené megfelelő növényvédő- szerrotációval. Gyomnövények elleni védeke­zést már a termesztést megelőző év őszén kezdjük a terület mechanikai gyomirtásával. Csak engedélyezett gyomirtó szereket használhatunk. A káposzta kapás növény, a tábla sorait rendszeresen kapáljuk, szellőztessük, mellyel a tulajdon­képpeni vegyszeres gyomirtás rész­ben vagy teljesen kiváltható. A gyomnövényektől tisztán tartott te­rületet a kártevők és kórokozók sem támadják olyan mértékben, mint az elhanyagolt káposztatáb­lát. A kizárólag gyomirtó szerrel tisztán tartott káposztafélék hoza­ma műiden esetben alacsonyabb, mint a rendszeresen sorközműveit, kultivátorozottaké. A káposztaféléket megelőző jel­leggel védeni kell a talajlakó kár­tevők és a káposztalégy kártétele ellen. Károsítják továbbá a her­nyók, levéltetvek, földibolhák és a dohánytripsz. Évjárattól függően tizedelik a termést a gomba-, bak­térium- és vírusos betegségek: szá­raz, meleg időjárásnál például a lisztharmat, esős, hűvös időjárás esetén a peronoszpóra és az alter- náriás szárazfoltosság. Baktériu­mos betegségek ellen réztartalmú szerekkel védekezünk. Betakarítás, osztályozás, tárolás A káposztaféléket nem teljes érettségükben takarítjuk be, ha­nem kb. 80%-os érettségi állapot­ban. Az osztályozást mindig a be­szállító igénye alapján végezzük el. A növénybetegségek zöme a ter­mesztés során és nem a tárolás alatt fejlődik ki, ezért: ♦ Betakarításkor és betároláskor ütéstől, nyomástól óvjuk a káposz­tafélék fejét. ♦ A beteg, sérült fejeket véleüenül se tegyük a többi közé. Nyári szállí­tás estén a beteg fejek néhány órán belül rothadni kezdenek és az egész szállítmányt megfertőzik. ♦ Mindig a szárazlevelű, magas szárazanyagtartalmú fejeket tárol­juk be, így kevésbé kell tartanunk a gombás és baktériumos fertőzé­sektől a tárolás alatt. ♦ A frissen betárolt káposzta is lé­legzik, vizet párologtat, melynek intenzitása a hőmérséklet függvé­nyében változik. Rendszeres szellőztetést igényel. ♦ Ha a tárolót nem tudjuk hűteni, a folyamatos légcsere még fokozot­tabb figyelmet igényel a tárolás tel­jes ideje alatt. A konténerben tárolt káposzta kevesebb romlással tárol­ható, mint halmos tárolásnál. ♦ A konténereket és a tárolót betá­rolás előtt fertőtlenítsük ki. ♦ Ha szeretnénk megőrizni a ká­poszta üde, zöld színét, tartsuk a hőmérsékletet 2 °C-on és a pára- tartalmat 80% felett, (ritsat.hu, bejo zaden) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa október 23-án október 22-én október 22-én október 22-én október 23-án október 22-én október 22-én sárgarépa 20 Sk/kg 14-16 Sk/kg 22 Sk/kg 15 Sk/kg 15-18 Sk/kg 16 Sk/kg 13-15 Sk/kg petrezselyem 39 Sk/kg 19-30 Sk/kg 50 Sk/kg 25 Sk/kg 28-39 Sk/kg 38 Sk/kg 39 Sk/kg burgonya 10-12 Sk/kg 6-10 Sk/kg 10 Sk/kg 8 Sk/kg 8-9 Sk/kg 10 Sk/kg 6-10 Sk/kg tojás 4 Sk/db 3,50-3,80 Sk/db 3,20 Sk/db 3,50 Sk/db 2,60-3,30 Sk/db 3-3,70 Sk/db 3,50 Sk/db hagyma (fokhagyma) 16-18(130) SK/kg 16 Sk/kg (5 Sk/db) 20(120) Sk/kg 15-18(70) Sk/kg 15 (60-99) Sk/kg 14(98) Sk/kg 10-15(95) Sk/kg zeller 10-12 Sk/db 5-10 Sk/db 25 Sk/kg 12 Sk/db 25-35 Sk/kg, 10-15 Sk/db 24 Sk/kg 33 Sk/kg paprika 23-35 Sk/kg 20-30 Sk/kg 30-50 Sk/kg 20-40 Sk/kg 20-30 Sk/kg 35-59 Sk/kg 26-40 Sk/kg paradicsom 40-50 Sk/kg 30-50 Sk/kg 30-50 Sk/kg 60 Sk/kg 40-55 Sk/kg 40-56 Sk/kg 25-45 Sk/kg kelkáposzta 24 Sk/kg 12-14 Sk/db 20 Sk/kg 16 Sk/db 55-60 Sk/kg 18 Sk/kg 12 Sk/kg sütőtök 15-20 Sk/kg 15-16 Sk/kg 20 Sk/kg X 14-16 Sk/kg 10-15 Sk/kg 8-10 Sk/kg alma/körte 16-25/50 Sk/kg 15-22/25 Sk/kg 10-35/35-40 Sk/kg 20-25/x Sk/kg 12-29/x Sk/kg 14-36/25-36 Sk/kg 10-25/20-30 Sk/kg őrölt piros paprika 300 Sk/k'g 300 Sk/kg 350 Sk/kg 300 Sk/kg x x karfiol/karalábé 25-30/12 Sk/db 15-25/8-10 Sk/db 40 Sk/db, 15 Sk/kg 20-25/15 Sk/db 25-35/19 Sk/db 18/14 Sk/db 30-40/8-18 Sk/db szőlő 40-50 Sk/kg 50 Sk/kg 30 Sk/kg 20 Sk/kg 20-55 Sk/kg 20-50 Sk/kg 25-49 Sk/kg salátauborka/diőbél 60/240 Sk/kg 33/150-200 Sk/kg 45/190 Sk/kg x/150 Sk/kg 35-49/200 Sk/kg 49-57/90-130 Sk/kg 25-55/200-240 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents