Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-24 / 247. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Antrax-riadó volt a kiadónkban Pozsony. Rendőrök, tűzoltók és mentők lepték el tegnap dél­után a kiadónkat és a Nový Čas napilap szerkesztőségét; ismeret­len tettes ugyanis fehér porral teli borítékot küldött a bulvárlap­nak és a Sme napilapnak. A borítékokban a poron kívül egy papír is volt, amelyre a „gipsz” szó volt ráírva. Bár az előzetes vizsgálat igazolta, hogy a por nem toxikus, a rendőrség mégis lezárta a szerkesztőségeket és eljárást indított az ügyben, (dp) Hét százalékkal zuhant az olaj ára New York/Bécs. Öt dollárt meghaladó mértékben gyengült a kőolaj hordónkénti (159 liter) ára Londonban és New Yorkban. A zuhanás oka elsősorban a vártnál nagyobb mértékben emelkedő amerikai olajtartalék volt. A nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta jegyzése 66,75 dol­lárra süllyedt. A vezető olajexportőröket tömörítő OPEC ma rend­kívüli ülést tart Bécsben, ahol arról döntenek, mennyivel, és milyen ütemben mérsékeljék a kitermelést. Az OPEC azért tart rendkívüli ülést, mert a kőolaj ára több mint a felére esett a júliusban beállított 147 dolláros csúcsról. Több OPEC-ország véleménye szerint a las­suló világgazdasági növekedés miatt csökken a globális olajkereslet és emiatt túlkínálat alakult ki a piacokon - ennek folyományaként akár újabb benzinárcsökkenés is elképzelhető. (Mfor, m) Vízummentesség: hétfőn bejelentik Washington. Michael Chertoff amerikai belbiztonsági minisz­ter tegnap közölte: a vízummentességi programhoz újonnan csat­lakozó országok számára „november közepe után” oldják fel a ví­zumkényszert, a pontos időpontot valószínűleg hétfőn, Prágában közli. George Bush elnök múlt pénteken jelentette be, hogy újabb hét ország polgáraira, köztük a magyarokra is kiterjesztik a ví­zummentes beutazás lehetőségét az Egyesült Államokba. Chertoff az érintett országok washingtoni tudósítóinak elmondta: jövő hé­ten látogatást tesz a hat érintett európai országban. (MTI) Bíróság elé kerül a Tupý-iigy Pozsony. Jövő január végén kezdődik meg a tárgyalás Dániel Tupý egyetemista meggyilkolásának ügyében, a Pozsonyi I. Járás- bíróság tegnap elfogadta a vádemelési javaslatot. Ä bíróság ugyanakkor úgy döntött, hogy a feltételezett gyilkos, Richard Hrotka esetében továbbra is indokolt a vizsgálati fogság; a másik két vádlottat (Ján Sedlák és Dávid Vyskočil) szabadlábra helyez­ték. Az ügynek még további két vádlottja is van, Róbert Janeček és Michal Blažíček viszont szabadlábon védekezhetnek. A vádlottak védőügyvédje Peter Filip továbbra is azt állítja, hogy kliensei ártat­lanok, véleménye szerint eddig nem mutattak fel olyan bizonyíté­kot, amely igazolná, hogy bűncselekményt követtek volna el. A gyilkossági ügynek eredetileg hét gyanúsítottja volt, egyikőjük vi­szont 2005 végén öngyilkos lett. A zsolnai diákot 2005. november 4-én gyükolták meg a pozsonyi Tyrš rakparton. A nyomozást há­rom év után sikerült csak lezárni, (dem, s) Sajtószabadság: Szlovákia visszaesett Pozsony/Párizs. Szlovákia a hetedik helyen végzett a Riporte­rek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadság-rangsorában. A világ 173 országát rangsoroló sajtószabadság-listán Szlovákia a tavalyi 3. helyről csúszott vissza, a 2007 szeptemberétől 2008 szeptem­beréig értékelt időszakban holtversenyben a lista elején áll Belgi­ummal, Lettországgal, Új-Zélanddal, Svédországgal és Svájccal. Magyarország a 23. helyet foglalja el, az előző vizsgált időszakhoz képest hat helyet csúszott lejjebb. Csehország a 16. helyen szere­pel, Litvániával, Portugáliával és Norvégiával egyetemben. Len­gyelország a 47., Mauritiussal, Romániával és Dél-Koreával együtt. Legmagasabb a sajtószabadság foka Izlandban, Luxem­burgban és Norvégiában, övék a megosztott első hely. Továbbra is Türkmenisztánban, Észak-Koreában és Eritreában a legrosszabb a sajtószabadság helyzete, (mti, sán) Érezhetően csökkent a csirkehús ára Pozsony. Az elmúlt időszakban jelentős mértékben visszaesett a csirkehús ára, így a kilójához rövidesen már 60 koronáért is hoz­zájuthatunk. Jelenleg ilyen áron ugyan még csak a legnagyobb üz­letláncokban vásárolhatunk, az elkövetkező hetekben azonban várhatóan a szupermarketek többségében 70 korona alatt vehe­tünk csirkét - állítja Ľubomír Roman, a Csirketenyésztők Szövet­ségének a vezetője. Mivel a tenyésztők jövőre a takarmánybúza esetében 2600, a kukorica esetében pedig csak 2500 koronás ton­nánkénti árral számolnak, a csirkehús ára várhatóan jövőre is ala­csony szinten, kilónként 60-65 korona között marad. A csirkefel­dolgozók ugyanakkor korántsem elégedettek a kereskedők által diktált árakkal, hiszen a tavalyi 90 millió koronás ágazati veszte­ség idén 200 millió koronára nőhet. (SITA) A válság az iparunkat veszélyezteti Pozsony. Szlovákiának a pénzügyi válság helyett inkább a gaz­dasági válságra kellene felkészülnie - állítja Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az Egyesült Államokban ki­robbant jelzáloghitel-válság szerinte ugyanis manapság egyre ne­gatívabb hatással van az iparvállalatokra. Emiatt a gazdasági nö­vekedés jelentős visszaesésére számíthatunk. A válság Szlovákiá­ban leginkább az autóipart, valamint az építőipari és gépipari cé­geket érinti. Ezekben az ágazatokban Mihók szerint idén akár 30%-os termeléscsökkenésre is számíthatunk. Ezzel szemben a hazai bankszektor továbbra is biztonságosnak tekinthető, a krízis így a szlovák pénzintézetek számára egyelőre nem jelent problémát - állítja a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. (SITA) A külügyminisztérium szerint a magyar kormány politikai célja Szlovákia és a szlovák kormány lejáratása Fico kerüli a közös kormányülést Göncz Kinga magyar külügyminiszter. Robert Ficót egyáltalán nem ér­dekli a magyar politikus véleménye. (ČTK-felvétel) Pozsony. A magyar kormány rendszeresen ülésezik a szomszédos államok kor­mányaival, míg a magyar és a szlovák miniszterelnök már hosszú évek óta nem találkozott. Ugyanez érvé­nyes a két ország köztársa­sági elnökeinek találkozói­ra is. Közben mintha a két ország külügyeit irányító miniszterek kapcsolata is megromlott volna. ÚJ SZÓ-HÍR Kedden Szegeden már negyed­szer tartott közös ülést a magyar és a román kormány. Tavaly a romá­niai Nagyszebenben tartottak kö­zös kormányülést. Politikai elem­zők szerint ezeknek az üléseknek nincs sokkal több gyakorlati jelen­tőségük, mint egy miniszteri szintű találkozónak, üzenetértékük vi­szont nagy. Magyar-szlovák kor­mányülésre még nem került sor, a két ország miniszterelnöke pedig 2002-ben találkozott utoljára hiva­talos kétoldalú tárgyaláson. Azóta csak a nagyobb politikai tömörülé­sek - EU, Európa Tanács, Visegrádi négyek - által lebonyolított ülése­ken találkozott és beszélt egymás­sal a két kormányfő. Ugyanez vo­natkozik a két államfő kapcsolatára is: kétoldalú tárgyaláson utoljára akkor találkozott a magyar és a szlovák köztársasági elnök, amikor az előbbit Mádl Ferencnek, utóbbit pedig Rudolf Schustemekhívták. Öllös László politológus szerint viszont a sokak által sürgetett kormányfői találkozónak meg­vannak a maga kockázatai is, mert félő, hogy negatív utóélete lesz. A politológus úgy véli, Robert Fico miniszterelnök ezt arra használ­hatná fel, hogy bagatellizálja a so­ron következő magyarellenes na­cionalista támadást, rámutatva, „milyen bizalmasan és kedvesen elbeszélgetett a magyar minisz­terelnökkel”. Öllös rámutatott: er­re volt már példa az egyik informá­lis kormányfői találkozó után. Az eredményes tárgyalásokhoz őszin­te szándék kell, amely a politoló­gus szerint hiányzik a szlovák ol­dalon. Az utóbbi hetekben a szlo­vák és a magyar külügy viszonya is megromlott: Göncz Kinga magyar külügyminiszter nyilatkozataira éles szlovák reakciók érkeznek. A szlovák külügy tegnapi sajtónyi­latkozata szerint a magyar kor­mány hosszú távú politikai célja Szlovákia és a szlovák kormány le­járatása. Fico szerdán azt mondta Göncz korábbi kijelentéseivel kap­csolatban: „ebben az időben már senkit sem érdekel, hogy mit mond a magyar diplomácia vezetője“. Göncz szerdán a szlovák kormány idegenellenességével is indokolta a feszült szlovák-magyar viszonyt. A magyar kormány nem csak a románokkal ülésezik közösen. Ausztriával egy éve második alka­lommal tartott közös ülést. Ugyan­csak tavaly tartott közös kormányü­lést a szlovéniai Lendván a magyar és a szlovén kormány. A magyar és a horvát kormány is már többször ülésezett együtt, legutóbb 2007-ben. ,A tavaly elindított kö­zös kormányülések folyamata a gazdasági kapcsolatok intenzitásá­ra is kedvezően hatott“ - írta egyik tanulmányában a Magyar Tudomá­nyos Akadémia a magyar-román kormányülésekről. (MSz) _________________________________________________VILLÁMINTERJÚ Öllös László politológus Milyen a gyakorla­ti jelentősége a közös kormányü­léseknek? Olyan, amilyen megegyezésig eljut­nak. Ezen túl van egy nagy adag szimbolikus jelentősége is. Az is­mételt kormányüléseknek az a küldetése, hogy két szomszédos ál­lam - mely a 20. század során nagyon gyakran állt szemben egymással - kormányai képesek közös üléseken közös döntéseket hozni. Ez saját lakosságuk irá­nyába is nagyon fontos üzenet. Leginkább azt jelzi, hogy nem ve­szélyeztetik egymást, ergo saját kisebbségeikkel szemben is más­képp lehet és kell eljárniuk. A ma­gyar kormányfő például a magyar-román kormányülésen felvetette a kisebbségi törvényt is - amit ugyan a románok késleltet­nek -, de erre egy ilyen kontextus­ban már nem lehet úgy reagálni, mint belügyekre való beavatko­zás, szélsőséges kijelentések stb. Mint ahogy ezt általában Szlová­kiában teszik ilyen esetben. Ne fe­ledjük, hogy két nemzet megbéké­lése mindenekelőtt attól függ, hogy a két nemzet tagjai úgy érzik- e, hogy méltányos békességet kell kötni egymással, ehhez pedig en­nek az értékrendnek kell elterjed­nie. Ehhez pedig fontosak az ilyen közös kormányülések is. Hasznos lenne tehát egy szlovák-magyar közös kor­mányülés is? Igen. De természetesen akkor, ha ott nem borítanák egymásra az asztalt, hanem arra törekednének a felek, hogy megállapodjanak a közös kérdésekben. Mennyire javítana Szlovákia és Magyarország kapcsolatán, ha végre találkozna egymással a két kormányfő? Felidéznék egy helyzetet, hogy miért is nagyon nehéz és kockáza­tos az ilyen találkozó. Volt egy in­formális találkozó a felek között. Ezt követően abban a pillanatban, ahogy előjött a következő kisebb­ségi probléma nálunk a találko­zót követően, akkor Robert Fico megoldás helyett azt mondta, hogy nincs itt probléma, hiszen milyen bizalmasan és kedvesen elbeszélgetett a magyar minisz­terelnökkel. Ez tehát a kockázata egy ilyen találkozónak? Pontosan. Azok a politikusok, akik a politikát csak valamiféle erőegyensúlynak tekintik és min­dent csak ennek fényében hasz­nálnak, az ilyen találkozókat sem tekintik kötelező bizalmi alapú kapcsolatrendnek. Hanem az erő- egyensúly következő stádiumá­nak, amit saját pillanatnyi érde­keik szerint akarnak használni. Nem csak a magyar kisebbség vo­natkozásában viselkednek így, más vonatkozásban, sőt saját pártjukon belül is. Ön tehát szkeptikus a szlovák-magyar kormányfői találkozó eredményességével kapcsolatban. Addig amíg a szlovák kor­mányt alkotó egyik párt bennün­ket gyilkosoknak nevez, és semmi nem történikvele, addig elég nehéz leülni egymással tárgyalni. Ez csak egy kis eleme annak a soro­zatnak, ami itt a szemünk előtt zajlik. Nagyobb a kockázat, mint a pozitív eredményre való re­mény egy ilyen találkozó kap­csán? Eredményes is lehetne egy ilyen találkozó, csak ahhoz őszinte szándék kéne, ami nincs. Fogal­mazzunk világosan: a jelenlegi szlovák kormány a magyar kul­túra tönkretételére törekszik. El­lenségképet kreál a magyarok­ból a magyarországi magya­rokból is. A putyinizmus tör ide be. Ellenségképet alkot és harcol ellene. Akkor is, ha azok valójá­ban nem is ellenségek. Ha jól értelmezem szavait, akkor pozitívan értékeli Gyur- csány Ferenc magyar kor­mányfő taktikáját, aki egyelő­re nem akar találkozni szlovák partnerével, Robert Ficóval. Ez nem taktika, ez egy kényszerű helyzet. Gyurcsány- nak volt egy időszaka, amikor megpróbált olyan otthoni köz­hangulatot teremteni, hogy egy ilyen találkozót esetleg a hazai közvélemény elfogadjon. A me­netrendszerűen érkező követke­ző Slota-kijelentés ezt azonnal elmosta. (MSz) Ma már döntés születhet a 11. pillér megnyitásáról Nyugdíjfinanszírozás a tét ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Ján Mikolaj is fogadta az európai uniós biztost Háttéralku a tankönyvekről? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Várható, hogy már ma elfogadja a parlament a második pillér újabb megnyitásáról rendel­kező törvénymódosítást, tegnap megkezdődött a tervezet részletes vitája. A kormány szerint ezzel le­hetőségük nyílik a nyugdíjpénztá­rak ügyfeleinek, hogy figyelembe véve a pénzügyi válsághatását, újra mérlegeljék a visszatérést az egy- pilléres rendszerbe. Robert Fico miniszterelnök szerdán kijelentet­te, az is kérdéses, hogy az ügyfelek legalább azt a pénzt visszakapják-e, amit befizettek. Az ellenzék pánik­keltéssel és az ügyfelek félrevezeté­sével vádolja a kormányt, mely sze­rintük csak azért akatja visszacsá­bítani az ügyfeleket az egypilléres rendszerbe, hogy rátehesse kezét azok eddigi megtakarításaira. A jö­vő évi költségvetés ugyanis számol azzal a mintegy 7 milliárd koroná­val, amit a nyugdíjpénztárak kény­telenek lesznek visszafizetni a Szo­ciális Biztosítónak. Daniel Lipšic (KDH) szerint a kormány azt üzeni az embereknek, hogy ne spórolja­nak a nyugdíjakra, mert egyszer nagyobb, máskor kisebb a hozam, adják inkább a kormánynak eddigi megtakarításaikat. ,A kormány azonnal elkölti azokat, de megígé­ri, hogy 30 év múlva remek nyugdí­jat fog fizetni” - magyarázta a kor­mány ígéreteit a kereszténydemok­raták alelnöke. Elemzők szerint a jelenlegi értékvesztés normális, te­kintettel a világgazdasági folyama­tokra. (lpj) Pozsony. Magyar szempontból is eredményesnek tartja Csáky Pál Leonard Orbán többnyelvűségért felelős európai biztos szlovákiai látogatását, aki az Európai Bizott­ságnak a többnyelvűségről kidol­gozott elképzelését ismertette Szlovákiában. A Magyar Koalíció Pártjának elnöke a parlament eu­rópai ügyekért felelős és oktatási bizottságainak közös ülésén tájé­koztatta a biztost a kisebbségi nyelvek használatának nehézsé­geiről, többek közt az idén kiadott hibrid nyelvű honismeret-tan­könyvről. „Elmondtam, hogy na­gyon szép az, hogy tetszetős eu­rópai dokumentumokat dolgoz­zunk ki, de életbe is kellene lép­temi azokat a tagállamokban” - mondta lapunknak Csáky. Szerin­te a biztos látogatásának már van eredménye, mert az oktatási mi­niszter tegnap jelezte, hogy haj­landó egyeztetni az MKP szakér­tőivel a tankönyvek ügyének megoldása érdekében. A román Leonard Orbánnál ta­lálkozott Ján Mikolaj oktatási mi­niszter is, ő azonban nem beszélt a botrányos magyar tankönyvek­ről. „Mi ezt nem tartjuk botrá­nyosnak, csak lényeges dolgokról beszéltük” - mondta Mikolaj a ta­lálkozó után. Leonard Orbán a ta­lálkozó során kijelentette, hogy nagyon fontos az idegen nyelvek elsajátítása, de ehhez nélkülözhe­tetlen az anyanyelv tökéletes elsa­játítása. (lpj, s)

Next

/
Thumbnails
Contents