Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-22 / 245. szám, szerda
KARRIER 2008. október 22., szerda 4. évfolyam, 43. szám A céges érdek és az érzelmek nehezen férnek meg egymás mellett Rámehet a barátság a kinevezésre Vezet a banki, pénzügyi vagy informatikai állás Az internetes álláskeresés a legnépszerűbb Megeshet, hogy barátunkat egyik napról a másikra főnökünkké nevezik ki, ami új helyzetet teremt a kapcsolatrendszerben. Miként lehet jól kezelni a helyzetet az újdonsült vezetőnek és a beosztottnak? Meg lehet az alá-fölérendeltségi viszonyban őrizni a barátságot? TANÁCS Néhány fogással, érzelmi intelligenciával sok csapdát ki lehet kerülni, ám hosszú távon a céges érdek és a privát érzelmek nehezen fémek meg egymás mellett. Enikő és főnöke évek óta jó barátok, szabadidejük nagy részét is együtt töltik. „Épp állást kerestem, a barátom tulajdonában lévő cégnél pedig üresedés volt. Felajánlotta a munkát, majd egy interjún kellett részt vennem. Ezen a beszélgetésen a másik tulajdonos volt csak jelen, a döntés joga - hogy felvesznek vagy sem - az övé volt, a barátom nem szólt bele. Az interjú sikerült, és elkezdtem dolgozni kapcsolattartóként”- kezdi történetét a hölgy. Az elején furcsának találta, hogy akivel a szabadidejét tölti, az a főnöke is egyben. „Először úgy viselkedtem, mintha nem is létezne, és csak akkor szóltam hozzá, amikor megszólított. Majd egyre inkább feloldódtam, és egy alkalommal túl is léptem a határon: nem a kellő tisztelettel válaszoltam neki a többiek előtt. Ekkor behívott az irodájába, és elmagyarázta, hogy ezt nem engedhetem meg magamnak, elvégre mégiscsak a főnököm” - mondja. Tisztázták a szabályokat, miszerint mind a ketten igazodnak a kialakult szituációhoz: beosztottként illetve vezetőként kezelik egymást. Beszélni kell az új helyzetről Enikő történetének a tanulsága, menjünk elébe a kellemetlen pillanatoknak. Az új vezetőnek érdemes már az első ilyen munkanap előtt négyszemközt tisztáznia, miben lesz más a helyzet, ő milyen hozzáállással tud a baráttal a jövőben együttdolgozni, hol lesznek a határok és mit nem engedhet meg egyik fél sem magának. „Mi a problémák elkerülése érdekében megpróbáljuk diszkréten kezeim a kapcsolatunkat. Kerüljük a privát érzelemkitöréseket, a magánéleti eseményekről bár szót ejtünk, de csak halkan és gyorsan” - avatott be Enikő. Ritka, hogy tovább működik a barátság Enikő szerencsésnek mondhatja magát, hiszen barátságuk megmaradt, nem okozott komolyabb problémákat az alá-fölérendelt viszony. Ez azonban csak ritkán alakul így. „Számos esetben megtörtént, hogy egy kinevezést követően megszűnt a barátság a két fél között. Ennek oka, hogy a változás után a kapcsolat teljesen más minőségű lesz” - magyarázza Csík Klára karrier-tanácsadó. „Először is, az önzetlen baráti viszonyba érdek kerül: egyrészt a dolgozó érdeke, aki azt akarja, hogy munkájáért minél több elismerést kapjon. Másrészt a vezető érdeke, áld pedig azt szeretné, hogy beosztottja a lehetőségekhez mérten minél jobban teljesítsen. Ez a két igény gyakran nem teljesül egyszerre, a felek pedig emiatt egymásnak feszülnek. Gyakori emellett, hogy a barátok távolság- tartással reagálnak a kialakult helyzetre. A beosztott a kinevezés után lakatot tesz a szájára, és magában tartja a többi vezetőről kialakult negatív véleményét. Elkezd félni attól, hogy innentől ez bármikor visszajuthat a fülükbe. A vezető pedig elhallgatja a fizetésekről, dolgozókról vagy a cég helyzetéről szóló információkat, hiszen ezek már bizalmas adatoknak minősülnek, így a kölcsönös titkolózás miatt gyorsan megromolhat a viszony. Ráadásul még az is előfordulhat, hogy a beosztott munkája nem éri el az elvárt szintet. Ebben az esetben a vezető kénytelen lesz megróni vagy elbocsátani. Ezt pedig kevés barátság éli túl” - sorolta a szakember. A túlzott keménység megbosszulja magát Hogy ez ne fordulhasson elő, a vezetőnek oda kell figyelme arra, hogy a munkában ne legyen se túl elnéző, se túl kemény a baráttal szemben. „Megbukik, aki hirtelen váltva uralmi lépéseket tesz, és parancsolgatni kezd. Aki úgy érzi, meg kell mutatnia, hogy ő a vezető. A hangos szóváltás, az arrogáns modor a baráttal szemben nem bizonyítja a vezetői székre való rátermettséget. Ezzel egyetlen dolgot ér el, mégpedig azt, hogy a kollégák és a barátja egyaránt csalódni fognak benne. Ugyanakkor a baráttal szembeni nyájas, elnéző hozzáállás sem vezet eredményre. Sőt, a munkatársak azonnal kivételezést kiáltanak, a csapat kiközösíti a kollégát, a vezető döntéseit pedig komolytalannak és elfogadhatatlannak tartják ezt követően” - állítja Kiss István munkapszichológus. Kérjük ki egy harmadik fél véleményét is Vezetőként a barát-beosztott munkáját nagyon nehéz objektív szemmel nézni, ezért a baráttal kapcsolatos komolyabb döntéseknél tanácsos kikérni mások véleményét is. Beszéljen olyan vezetőkkel, alak rálátnak a beosztott munkájára, tevékenységükre, ugyanakkor nem rózsaszín szemüvegen keresztül látják az alkalmazottat. A barátságot lehetetlen teljesen kizárni, a döntésekre a szoros érzelmi kapcsolat igenis hatással lesz. A legfontosabb, hogy a vezető ezt tudatosítsa magában. Ne legyen az az illúziója, hogy ő más, és képes csak beosztottként tekinteni barátjára. Ha ezt elfogadja, sokkal jobban odafigyel majd arra, hogy valóban objektív legyen. A barát lépjen kicsit távolabb Nemcsak a vezetőknek, a beosztottaknak is alkalmazkodniuk kell az új helyzethez: "Saját érdekünkben illik mértéktartónak lenni. Nem hozhatjuk főnökünket kellemetlen helyzetbe, például szembesítve egy baráti sörözés során elhangzott kijelentéseivel, ígéreteivel. Ne feleseljünk és ne szóljunk vissza. Mindig legyen a szemünk előtt, hogy munkaidőben felettünk áll. Ha mindezeket betartják a felek, abból egy eredményes, gyümölcsöző együttműködés születhet. Kérdés persze, hogy szerepjátékkal fenntartható-e egy barátság. A tapasztalatok alapján ez csak ritkán sikerül, (j) FELDOLGOZÁS Mára az internet lett az álláskeresés legfontosabb csatornája - derül ki egy kutatásból, melyben a 18-49 éves internetező lakosság álláskeresési szokásait vizsgálták. Az 1200 fős mintán alapuló, 2008-as felmérés szerint, amelyet az NRC piackutató cég készített, a legtöbben internetes álláshirdetések között keresik jövendő munkahelyüket. Ezt szorosan követi az ismerősöknél, barátoknál való érdeklődés, de ezen kívül sokan böngésznek szakmai portálokon, töltik fel önéletrajzukat különböző oldalakra, és a cégen belüli pályázás is népszerű. Új munkahely választásakor a megkérdezettek a biztos munkahelyet, a jó munkahelyi légkört, valamint a fizetés nagyságát nevezték meg, mint a három legfontosabb döntést befolyásoló tényezőt. Ha most keresnének állást, a válaszadók közül a legtöbben banki, pénzügyi vagy informatikai területen helyezkednének el, ezen belül is a legnépszerűbbek az adminisztratív, illetve az ügyintézői munkakörök - mutatják a kutatási eredmények. A felmérés alapján a munkavállalók mobilitása igen korlátozott: tízből hatan nem költöznének el egy kedvező, új munkalehetőség kedvéért; aki mégis rászánná magát a lakóhely-változtatásra, az sem költözne jelenlegi otthonától tíz kilométernél messzebbre. A kutatás adatai szerint a nők sokkal aktívabbak az online álláskeresés terén, mint a férfiak, (m) A megszállottság odáig vezethet, hogy a munkamániás minden egyebet száműz életéből, emberi kapcsolatait leépíti, saját vágyait, szükségleteit is háttérbe szorítja Munkamánia: az árulkodó jelek, a jellegzetes viselkedésformák FELDOLGOZÁS Lelkiismeret furdalása van, amikor elmegy nyaralni, mert a fölhalmozódott munkát senki sem végzi el ön helyett? Délutánonként elnehezül, és nem tud az feladatokra koncentrálni, vagy amivel nem végez, hazavii? Munkahelyi „betegségek” és a tünetek. Munka, munka, munka - a recept sokak életét meghatározza. Akad, akik túlzásba viszik, mások mindent megtesznek azért, hogy kikerüljenek a főnök látómezejéből, és csak annyit dolgozzanak, amennyit nagyon muszáj. Melyek a jellegzetes viselkedésformák? Nyaralás munkával Akár vezető munkakörben dolgozik, akár beosztottként, a felelősség a ön vállát nyomja, ezért még szabadsága alatt sem tud (vagy nem mer) kikapcsolódni, mert nem szereti másra bízni a feladatokat? Kikapcsolódás helyett azon rágódik, hogy minden rendben van-e az irodában, határidőre elkészülnek-e a betervezett projektek? Esténként kényszeresen rohan a számítógéphez, hogy ellenőrizze, távollétében nem tör- tént-e mulasztás az irodában? Könnyű bekerülni az ördögi körbe, ám kitörni annál nehezebb: ilyenkor a munka lassan átveszi az uralmat az élet minden területén, és olyannyira meghatározza a túl lelkiismeretes dolgozók életét, hogy egy percre sem mernek kikapcsolni, szép lassan családjukat, barátaikat is elhanyagolják. Megszállottság Mindenkinek szüksége van kikapcsolódásra, feltöltődésre, hogy megújuljon és teljesítménye ne romoljon, ezért ha még szabadsága alatt is munkahelyi feladatain, problémáin rágódik, ideje lazítani. Először csak pár napig, majd fokozatosan, mindig egy nappal tovább tartsa távol magát a számítógéptől, ne hagyja, hogy a munkahelyi hírek megzavarják pihenését, tudatosan száműzze agyából a benti dolgokat. Hajtás éjjel-nappal A munkamánia legaggasztóbb jele az állandó túlórázás, a megszállottság és megfelelni vágyás, a teljesítménykényszer és a folytonos pörgés. AM ebben szenved, nemcsak saját magát hajtja, és igyekszik a legtöbbet kihozni magából, másokkal szemben is hasonló elvárásai vannak. A munkamániás emberrel azonban nehéz együtt dolgozni. Legszívesebben beköltözne az irodába? Nincs magánélete és a hiányt munkával pótolja? Esetleg előléptették, és igyekszik a lehető legjobban teljesíteni, hogy a főnök elégedett legyen önnel? A megszállottság odáig vezethet, hogy a munkamániás minden egyebet száműz életéből, emberi kapcsolatait leépíti, saját vágyait, szükségleteit is háttérbe szorítja, azért, hogy több ideje maradjon a munkájára. Mi a teendő, ha ilyen „tüneteket” észlel magán? Nehéz csökkenteni a munkával eltöltött időt, ha az ember hozzászokott az állandó hajtáshoz. Első lépésként törekedjen arra, hogy ne vigyen haza munkát. Előfordulhat, hogy túlórázni kell - ezért mindig kérjen plusz pénzt, ingyen, a főnök két szép szeméért ne robotoljon -, ám még mindig jobb megoldás, ha tovább marad bent, és otthon már csak privát dolgaival foglalkozik, mint ha hazahurcolja a munkát. Következő körben igyekezzen csökkenteni a túlórák számát, majd megcélozni - másokhoz hasonlóan - a normál munkaidőt. Délutáni teljesítményromlás Természetes, ha az ember ebéd után úgy érzi, tompa az agya, nem tud munkájára koncentrálni. Ilyenkor akad, aki egy kávéval frissíti fel magát, mások sétálnak egyet, vagy alaposan kiszellőztetik az irodát. A délutáni bágyadtság akkor válik kellemetlenné, ha állandósul és egyre tovább tart: azon kapja magát, hogy már két órakor az óráját lesi, és számolgatja a perceket, mikor léphet ki az ajtón. Ha ugyanis a hátralevő pár óra haszontalanul telik, könynyen lemaradhat napi teendőivel, ebből pedig következik a túlórázás vagy az otthoni munka. Úgy érzi, délutánonként képtelen koncentrálni? Akkor a reggel a ön napszakja: fontos teendőit, elintéznivalóit mindig tudja le a kora reggeli órákban vagy délelőtt, délutánra pedig hagyja a rutinfeladatokat. Míg az emberek egy része a reggel jól teljesítők táborát gyarapítja, addig mások este vagy éppen éjjel teljesítenek jól. A lényeg, hogy a fontos elintéznivalókat mindig akkor intézze, amikor szellemileg a csúcson van, ne akkor, amikor gondolatai elkalandoznak és nehezen tud koncentrálni. A hangsúly mindig a hatékonyságon van. (h)
