Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-22 / 245. szám, szerda
12 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 22. www.ujszo.com Arra is képesek lesznek, hogy megmondják, van-e hely abban az adott étteremben, mennyit költhetünk el ott, s van-e nálunk annyi pénz Mobiljövő, avagy jönnek a szuperfonok Míg az amerikai vásárlók a Google-mobil mai boltba kerülését várják, újabb csata indult meg tudtukon kívül. Japán minisztériumi támogatással akar újabb mobilpiaci részesedést szerezni magának, a keresőóriás ugyanerre a célra jó hírnevét és Andy Rubint használja. A nemzetek közti küzdelem tétje, hogy melyikük teszi rá a kezét hamarabb a mobiltelefonok szenzorai által beolvasott adatokra. Amelyikük nyer, az a mobilhirdetési piac jövőjét is viszi magával. Bepillantás a konvergens ké- szülékekjövőjébe. FELDOLGOZÁS Hosszas blogbejegyzést szentelt a Google blogján Andy Rubin, az Android szülőatyja a mobilalkalmazások és a webes szolgáltatások jövőjének. Rubin szerint a mobil- technológia fejlődését az elkövetkező években a szenzorok egyre jelentősebb térnyerése fogja meghatározni. A világon ugyanis jelenleg körülbelül 3,2 milliárd kütyüfelhasználó van, készülékeikben pedig már most is rengeteg az érzékelő. Ezek időt, hőmérsékletet, mozgást, akkumulátor-életet mérnek, pontosítják fizikai helyzetünket, információt szolgáltatnak sebességünkről, mozgásunkról is - mindezen adatokat pedig még nem kötöttük rendszerbe, nem használtuk ki. Egy erősebb teljesítményű okostelefon már így is elég sokat képes „felfogni” a körülöttünk lévő világról - ha a készülék által érzékelt adattömeget keveijük a mellettünk lévő telefonokéval, akkor egy eddig nem tapasztalt (bár nagyon sokszor elképzelt) komplexitású pillanatképet kapunk a világról. Az így alkotott „feíhó” fogja beindítani a helyzetalapú szolgáltatásokat, a mobilközösségi hálózatokat és a crowdsourcingot is. Ez utóbbi fogalma 2006 júniusában jelent meg először a Wired magazin egyik cikkében, és olyan feladatokra utal, amelyeket ismeretlen tömegek végeznek el - hasonlóan a Wikipédiá- hoz, az Amazon instant munkaszolgáltató projektjéhez, a Mechanical Turkhöz, de ilyen volt az a keresés is, amelyet Steve Fossett után indítottak. A crowdsourcing passzívan is működhet, állítja Rubin, az időjárást nem több száz, hanem több millió szenzor fogja érzékelni, az autópályákon lévő telefonok sűrűségéből, sebességéből és irányából pedig remek forgalomérzékelő szisztémákat lehet felépíteni. Telefonjaink intelligensen kezelik majd az adódó helyzeteket, és riasztanak, ha figyelnünk kell valamire. Nemcsak azt mondják majd meg, hogy hol vagyunk és miként juthatunk el végcélunkhoz, hanem szólnak, ha útakadály vagy rossz időjárási viszonyok miatt új útvonalra kell térnünk. Sőt, arra is képesek lesznek, hogy megmondják, van-e hely abban az étteremben, amire éppen mobilunkkal mutatunk, mennyi pénzt költhetünk el ott, s van-e nálunk elég pénz. Hírleveleket és riasztásokat már most is kapunk, a mobü webalkalmazások pedig konkrétan a zsebünkbe fogják adagolni a minket érdeklő információkat. Képesek leszünk egyes alkalmazásokkal más felhasználókkal kollaborálni és crowdsource-olni is. Már jelenleg is számtalan közösségi szolgáltatás van, Rubin pedig olyan jellegűeket képzel el a közeljövőben, mint a Twitter (a meglepően népszerű, SMS-hosszúságú üzenetekkel megtölthető hirdetőfal), a valós idejű asztalfoglalási információkat hordozó étteremoldal, az OpenTable vagy a Yelp, ahol arról kaphatunk aktuális információkat, hogy környékünkön mi számít menőnek. Rubin a Yelp példáján mutatja be az értesülések jövőjét: szerinte telefonunk majd nemcsak a környezetünkben lévő, figyelmünkre érdemes helyek leírásait gyűjti össze, hanem a róluk készült képeket is, ezek mellé pedig pontos információkat kaphatunk arról, hogy miként tudunk eljutni oda. Az alkalmazásokat nemcsak könnyebb lesz majd megírni, hanem automatikusan is frissítik magukat a készüléken, ami nagyon jól hangzik, igaz, csak addig, amíg ez teljesen biztonságosan történik. Ezek az elképzelések ugyan pár hete kerültek csakfel a Google blog- jára, de a közösségi oldalak közül már sokat optimalizáltak mobilokra (ott a sorban a Facebook mellett már a Friendster és a Linkedln is), valamint használ már helyzetalapú szoftvereket a Socialight, a Loopt, illetve a Dodgeball is - mindez pedig eléggé erősen mutat az európai és az amerikai mobüos szokások japanizálódása felé. A Google londoni mobüfejlesztési csoportja nyilatkozott már úgy korábban is, hogy vélhetően két generáció múlva a gyermekek már mobilon, okostelefonon vagy valamilyen hordozható készüléken látnak először internetes alkalmazásokat, az egyre magasabb generációszámú adatkommunikációs lehetőségek pedig vélhetően egyre több felhasználót vesznek rá arra, hogy átnyergeljenek a mobilinternetes megoldásokra. A szenzorok mellett más trendeket is megfigyelhetünk: az iPhone térnyerésének és a Gl-et övező hy- pe-nak köszönhetően tovább szegmentálódott a mobilpiac: a korai WAP-hullámot meglovagoló, alacsonyabb kategóriás featu- rephone-ok és az okostelefonok mellett már előkerült a semmit- mondóan hangzatos „szuperfon” fogalma is; ezekben 3G, mellettük extraként Bluetooth és WiFi adja a kommunikációs alapot, bennük böngésző és nagyfelbontású (lehetőleg érintő) képernyő található, igazi értéküket azonban az a nagy háttérmunkával kialakított platform jelenti, amelyre nemcsak könnyedén és jól lehet fejleszteni, hanem az új alkalmazások terjesztését is felhasználóbarát módon oldották meg. A „szuperfon” megjelenése az idei évre tehető az előbb említett készülékeknek köszönhetően - míg az iPhone megszámlál- hatadan mennyiségű kínai kiónt szabadított egyúttal a világra, ezekből csak az open-source ígérete és a normálisan kialakított platform hiányzott. (Természetesen készültek eközben izgalmas készülékek, mint például a Samsung fémjelezte Instinct, vagy az LG által készített Dare, de ezek egyike sem mutathat fel előremutató platformot.) A szuperfonok ígérete azonban láthatóan csak azokat a fogyasztókat mozgatja meg igazán, alak eleve sem riadnak meg a technológiai innovációktól, érzékenyek az új megoldásokra, valamint meg is en- gedhetík ezeket maguknak, továbbá már meglehetősen kialakult ízlésviláguk van, nem okoz nekik problémát egy kommunikációs készülék használata. Nem elhanyagolhatóak azok a technológiai víziók sem, amelyeket korábban vetettek fel iparági képviselők - Kang- Hun Lee, a Samsung kutatási részlegének igazgatóhelyettese még 2006-ban vetítette előre a high-end készülékek hardver-oldalát. Véleménye szerint 2010-re riasztóan megugranak a mobilok képességei: a koreai fejlesztő hajlékony és holografikus képernyőkről, 10 gigabájtos flash-memóriákról, 20 gigabájtos merevlemezekről, három- dimenziós vagy holografikus képeket készítő mobilkamerákról, 5 GHz-es processzorokról és napelemekről beszélt ama megoldás mellett, amelynek révén szakadás nélkül képes átváltani készülékünk egyik hálózatról a másikra. A telefonhardver evolúciója hozzáállásunkban, szokásainkban, használati mintázatainkban is erős változásokat okoz; ezek egyike az iPhone által előtérbe tolt „kényelmes böngészés” lehetősége. A szemléletváltozást és a technikai evolúciót azonban alapjaiban szoríthatja vissza a telefon akkumulátora, amely rosszabb esetben csak pár óráig képes biztosítani az újszerű szolgáltatásokat egy aktív felhasználó kezében. A felhasználók ezért hajlandóak magukat kiszakítani a globális hálózatból, kikapcsolni készülékükön a 3G- és a WiFi-kapcsolatot, vagy háttérfényerősséget csökkenteni csak azért, 4 hogy kvázi rászoruljanak az egyetlen alapszolgáltatásra: a telefonálásra. 4 Feltehetően ezek miatt figyelhető meg az a trend, hogy hajlamosak vagyunk több kommunikációs készülékkel is megterhelni zsebünket, bár ez sok esetben magyarázható azzal is, hogy különválasztjuk a munkánkat a magánéletünktől - vagy csak a szolgáltatók egymástól eltérő hálózati lefedettségét akarjuk így kihasználni. A biztonsági tartalékként zsebrevágott, szinte csak beszélgetésre alkalmas telefon manapság nem számít már drága megoldásnak, nem is jelentő- 4 sebb annál, mint ha egy extra tollat és papírt tennénk a táskánkba. Ugyanakkor ez az egyre erősebb konvergenciahullámot, a különféle ( digitális eszközök összeolvadását akasztja meg, ezt pedig a tervezőmérnökök is folyamatosan megerősítik: minél több dolgot hordunk magunknál, annál komplexebb lesz az életünk, annál több készüléket kell figyelemmel kísérnünk és feltöltenünk - nem is csoda, hogy sokan szembe, fülbe vagy éppen agyba helyezhető kommunikációs implantátumokról álmodoznak. Ami a szolgáltatókat illeti: láthatóan kihasználják azt a kimondatlan alaptételt, hogy a felhasználók így is, úgy is alkalmazkodnak az optimálisnál sokkal rosszabb megoldásokhoz: elfogadják a 3G iPhone . hosszú távra használhatatlan " eleméletét ugyanúgy, ahogy a többi készülék típushibáit, használhatatlan menürendszerét, díjszabását vagy kommunikációs balfogásait. A kérdés igazából az, hogy mikor éljük el azt a pontot, amikor már az lesz a normális, ha állandóan be vagyunk kapcsolva, és ez mikéntivódik be adesignba, anyelvbe és a társadalmi szokásokba egyaránt. (h) Másfél milliós előrendelés az Androidra Inog az iPhone-trón? FELDOLGOZÁS Másfél millió G1 készülékre érkezett előrendelés, így egyre nagyobb összecsapás várható a Google operációs rendszere és az iPhone között. Az amerikaiak már október 22-én, azaz ma hozzájuthatnak a Google-tele- fonhoz, Angliába novemberben érkezik, a szlovákiai megejelnés- ről még hallgat a T-Mobile. A Gl, azaz a Google mobilokra tervezett operációs rendszerét futtató HTC Dream több elemző szerint sikerrel futhat neki, hogy ledöntse a trónról az Apple kultikus telefonját. A jelentések szerint eddig mintegy 1,5 millió Gl-et adtak el elővételben: a kezdeti 500 ezer készülék napok alatt fogyott el, ez pedig megismétlődött a T-Mobile további egymilliós utánrendelésével is. Az érdeklődés mértékét jelzi az is, hogy a readwriteweb.com értesülései szerint ehhez még nem számolták hozzá a T-Mobile boltjaiban leadott előrendeléseket, amelyek a hírek szerint körülbelül további egymillió érdeklődővel gazdagítják a jövőbeli Android- tulajok számát. Az Androidra fejlesztett szoftvereket egy Android Market nevű szoftverbolton keresztül lehet letölteni: a fejlesztők a bevétel 70 százalékát kapják kézhez. Maguk a szoftverek kihasználják a Gl technikai adottságait az érintőképernyőtől a 3,2 megapixeles kamerán keresztül a WiFi- és 3G-kapcsolatig: az iPhone-tól eltérően ezen a készüléken kicsúsztatható billentyűzet is található. (1) A Nokia E-series telefonjait távolról is irányítani tudjuk, az adatokat, képeket ki is törölhetjük Tévúton is törölhetőek a telefon adatai SZABÓ LÁSZLÓ Akinek már ellopták a telefonját, tudhatja, hogy a lopás okozta első sokkot követően azon aggódunk, mi lesz az adatokkal, mi lesz, ha mások elolvassák a benne lévő üzeneteket, megnézik a képeket, esetleg visszaélnek az olyan adatokkal, amelyeket a telefonban tároltunk. Azok, akik a Nokia E-Series telefonok közül választottak - ezek a készülékek elsősorban üzletemberek számára lettek megalkotva -, azok ezt követően már biztosak lehetnek abban, hogy senki se fér az adatokhoz. Mi a teendő? A telefon menüjében - a biztonság menüpontban - a távoli zárolás opciót igenre kell változtatni. itt kér egy szót (pl. „lopott”, „tiltani” „lakat” stb), amelyet meg kell jegyezni. Át kell írni a biztonsági kódot, lehetőleg legalább hatjegyű számra. Ezt követően ha baj van, ellopták a telefont, akkor ezt a szót el kell küldeni arra a számra, ami a telefonban volt, és ezt bármilyen telefonról meg lehet tenni. Amint megérkezik a telefonra ez az üzenet, akkor lezárja, és csak a biztonsági kóddal lehet feloldani. Ha ezt három alkalommal hibásan írja be a tolvaj, akkor kikapcsol, és néhány perc múlva ismét kap egy esélyt, ha itt is hibás számot ír, akkor a telefon törli a rajta lévő tartalmat, így örökre eltűnnek az abban tárolt információk, képek, videók, telefonszámok vagy naptári bejegyzések. Csak igyekezni kell, hiszen ha a tolvaj kiveszi a SIM-kártyát, akkor már ez a módszer se segít, (szí) I 4 4 DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava A