Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-21 / 244. szám, kedd
8 Vélemény ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 21. www.ujszo.com SZEMLE (Reute rs-felvétel) ____________________________________ SZEMSZÖG-T ť’ o w. ■ -. *. ^s-v -i'ŕ ■:*.. r 'í s t r i- ’ 'r,í *v<<c; _•> • v»í>v■ wjwwwwsi wass» Kalapos királyból árvízi hajós? Konstruktív ellenzék A Vajdasági Magyar Demokrata Párt Temerinben megtartott IV. Kongresszusán a kilenc körzeti szervezet 149 küldöttje a tisztújító közgyűlés során újabb négy évre bizalmat szavazott a mind a kilenc körzet részéről alkalmasnak tartott egyetlen jelöltnek, Ágoston András eddigi pártelnöknek, aki a következő négy évben ismét vezetni fogja a nemzeti autonómia-követelésről ismertté vált vajdasági tömörülést. Ágoston András elnökké választását 139 küldött támogatta. A szervezet egyik alelnöke a következő négy évben Sepsey Csaba eddigi alelnök, a VMDP szabadkai tagozatának elnöke lesz, a másik alelnöki posztot pedig mostantól Guszton András temerini polgármester tölti be. Ugyanakkor a VMDP választmányába eddig nem tapasztalt számú fiatal káder került be, aminek külön jelentősége van, ha figyelembe vesszük, hogy mekkora az érdektelenség a nemzeti érdek- védelem iránt. Úgy látszik, a VMDP eddigi vezetésének sikerült megmozgatni a mások által kevésbé elérhető korosztályt. A VMDP IV. Kongresszusa záró határozatában megerősíti, hogy a szervezet a jövőben is, akárcsak eddig, programpárt marad, amely síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarság határmódosítás nélküli politikai integrációjáért. A Kongresszus ugyanakkor elítélte és semmisnek mondta ki azt a szabadkai szervezkedést, amelyben 3-4 párttag is részt vett, akika VMDP versenypárttá való átalakítását szorgalmazták. Kimondta, hogy a VMDPnek Szabadkán működik körzeti szervezete, amelynek elnöke Dr. Sepsey Csaba - olvasható a határozatban. Az elmúlt hónapok munkája kapcsán a közgyűlés sikeresnek tartja a Magyar Koalíció választási fellépését. A dokumentum szerint az összefogásban a VMDP elérte, hogy a négy vajdasági magyar párt által elfogadott autonómia-koncepcióba beépült a perszonális autonómiára vonatkozó elképzelés. Ugyanakkor a VMDP Kongresszusa hatalmas eredménynek tartja, hogy a történelmi VMDK szétverése óta a vajdasági magyar politikai elit most először képvisel egységes autonómia elképzelést. A közgyűlés kimondta azt is, hogy ezt a tényt a magyar kormány és diplomácia tudtára kell hozni, és kérni kell, hogy a magyarországi politikai elit maradéktalanul képviselje is azt. A VMDP Kongresszusa továbbá konstatálta, hogy a vajdasági magyar nemzeti minimum a jelenlegi helyzetben arra szorítkozik, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényben helyet kapjon a közvetlen választások, valamint a hatóságok által felállított magyar választók névjegyzéknek a jogi intézménye. A Vajdaság statútumában viszont a tartományi képviselőház összetételét és megválasztását illetően jelenjen meg a számarányos képviselet elve, s ennek alapján a garantált parlamenti helyek jogi intézménye. És végül a VMDP - tekintettel a VMSZ és a DS különalkujára - pártszinten vállalja az elvszerű és konstruktív ellenzék szerepét. Ha kell, kezdeményező, s ha kell, bíráló magatartásra törekszik a magyar autonómia és a garantált parlamenti helyekért - olvasható a kongresszusi beszámolóban. Gyurcsány Ferenc 2006-os választási győzelmét - saját bevallása szerint - trükkök százainak és a világgazdaság pénzbőségének köszönhette. Az elmúlt hetekben Európába is begyűrűző pénzügyi válság talán az utolsó esélye a kormányfőnek arra, hogy megtépázott államférfiúi hitelét helyreállítsa: ő legyen a magyar Gordon Brown, aki Tony Blair leköszönése óta kudarcot kudarcra halmozott, de a válsággal szembesülve magára talált. Ki tud-e lépni Őszöd árnyékából a reformernek sikertelen Gyurcsány Ferenc? Lehet-e kalapos királyból árvízi hajós? Á Monori erdőnél történt vasúti katasztrófát követő, krokodilkönnyekbe fúló kormányfői sajtótájékoztató vagy a ripacsko- dás minősített esete volt, vagy egy, az idegösszeomlás szélén álló ember őszinte, de hivatalával összeegyeztethetetlen megnyilvánulása. Szily László, az Index munkatársa vetette fel nagy vihart kiváltó publicisztikájában, hogy mi lenne, ha az ország egy tényleges válsághelyzettel szembesülne, ugyan hogyan reagálna rá a pszichésen, finoman mondva, fáradtnak tűnő kormányfő? Gyurcsány Ferencnek előbb volt alkalma választ adni a kérdésre, mint azt valamennyien reméltük volna. Még a hetvenes években, az egymást követő olajválságok idején, tartotta magát magyar közgazdászkörökben az a nézet, hogy a válság nem fog begyűrűzni, megáll a nyugati határokon. Hamarosan kiderült, hogy a vasfüggöny sem tartóztatja fel a világ- gazdasági folyamatok hatásait: az átrendeződés Magyarországot készüledenül érte, előbb drasztikus cserearány-romlást, majd fokozódó eladósodást okozva, nagyban hozzájárulva ezzel az államszocializmus bukásához. Az Amerikából másfél éve kiinduló hitelezési válság a nagy múltú Lehmann Brothers csődjével szeptember közepén, némileg váratlanul, újabb hullámot vetett. Az azóta eltelt hetek történései sokakban felidézték az 1929-ben kezdődő nagy gazdasági világválság rémképét. A bankrendszer megrendülése és az eluralkodó tőzsdepánik leginkább azokat az országokat sújthatja, amelyek nagy államadósságuk miatt fokozottan rá vannak szorulva a külföld finanszírozására. A magyar állampapírpiac befagyása, a forintárfolyam zuhanása és a vezető tőzsdei részvények drámai értékvesztése figyelmeztető jel lehet, hogy a korábbi felelőtlen költségvetési politika miatti bizalomhiány még mindig érezhető Magyarországgal szemben. A gazdasági szaklapok azzal az Izlanddal emlegetik együtt Magyarországot, amelynek pénzügyi rendszere az elmúlt hetekben összeomlott. A forinttal és az OTP-vel kapcsolatos spekulációk sem jósolnak a közeljövőre nézve semmi jót. Ugyan a pénzügyi szakértők egybehangzóan állítják, hogy a budapesti tőzsdepániknak és a nemzeti valuta drámai esésének nem fundamentális, hanem első sorban pszichológiai okai vannak, szükség van bizalomerősítő lépésekre. A magyar kormány első lépése - a Nemzetközi Valutaalap támogatását kérték - inkább fordítva sült el, hiszen erősítette a magyar pénzügyi rendszer sebezhetőségéről szóló találgatásokat. Gyurcsány Ferenc bejelentése a Nemzeti Csúcs összehívásáról, bár a külföld felé az egység látszatát jelenítheti meg, s így a bizalomerősítést szolgálja, valójában belpolitikai célzatú. Gyurcsány, aki néhány hete még a válság prófétájaként kárhoztatta az ellenzéket, gyorsan szerepet cserélt, s mára a válság kommunikációjából szerzett pozícióelőnyt. A szombati Nemzeti Csúcs egyaránt alkalmas volt a tettre kész kormányfő szerepének demonstrálására, s a válságból fakadó politikai felelősség szétterítésére. Elmondható tehát, hogy Gyurcsány taktikai csatát nyert, de cserében feladni kényszerült 2006 óta követett stratégiáját, ami azon alapult, hogy a ciklus második felében a növekedési pályára állt gazdaság lehetővé teszi a választási költségvetést, leánykori nevén az osztogatást, s az újabb győzelmet. A válság ugyanakkor szilárdabbá teszi a kisebbségi kormány helyzetét, s valószínűsíti a szombaton benyújtott, módosított költségvetés elfogadását. Gyurcsány Ferenc pozíciója tehát ma szilárdabb, mint egy hónapja, de a következő választások megnyerésére az esélye tovább csökkent. Kolek Zsolt KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ Nyolc év múlva elkészülhet Romániát bízták meg a Búd apest-Bukarest-Konstanca közötti nagysebességű vasút tervének koordinálásával - közölte pénteken az Agerpres hírügynökség a román szállítási és közlekedési minisztériumra hivatkozva. A román és a magyar közlekedési minisztérium képviselői a tavaly novemberi nagyszebeni kormányülés keretében írták alá a megállapodást a nagysebességű, az európai vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódó vasútvonal megvalósításáról a Budapest-Bukarest-Konstanca vonalon. Bukarestben már korábban is megfogalmazták: ez a terv jól illeszkedik azoknak az európai projekteknek a sorába, amelyek szerint Strasbourg és Budapest között jönne létre ilyen vasútvonal. Az említett vasút Frankfurton keresztül München és Bécs érintésével érhet majd a magyar fővárosba. Bukarestben jelezték, hogy a kedden Szegeden sorra kerülő negyedik közös kormányülésen várható a majdan mintegy 800 kilométeren 220-250 kilométeres óránkénti sebességgel haladó vasút megvalósíthatósági tanulmányának a véglegesítése, erre közösen pályázna az Európai Uniónál Ausztria, Magyarország és Románia. A román szakasz megépítésének költségei elérhetik a 8 milliárd eurót. Az illetékesek megjegyzik, hogy ebben az országban a változó domborzati viszonyok jelentősen megdrágítják az építést. Egy korábbi becslés szerint a nagysebességű vasút számára építendő vonal egy kilométeres sík területen 2 millió euróba kerül, hegyvidéken az összeg a 40 milliót eurót is elérheti, ha pedig alagutakat is fúrni kell, a költségek ennél is magasabbak lehetnek. Ludovic Orbán közlekedési miniszter még tavaly elmondta egyik nyilatkozatában: az Európai Unió pénzét is felhasználják, de a román állami költségvetésből is fedezik majd a költségek egy részét. Nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy a vasútvonal egyes szakaszait az állami és a magánszféra társulása nyomán finanszírozzák. A pénteki közlés szerint ha sikerül biztosítani a folyamatos finanszírozást, a projekt megvalósításához négy éven belül hozzá lehetne fogni, a munkálatok 5-8 évig tarthatnak. transindex A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik.
