Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-18 / 242. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 18. Presszó 27 Harminchét éves korában váratlanul elhunyt Guillaume Depardieu, a francia filmgyártás tékozló fia Megjárta a poklok poklát „Újrakezdem az életem, és most jobban akarom csinál­ni” - nyilatkozta nem is olyan régen, tül száz meg száz stiklin, anyagozáson, börtönön, balhézáson. Visz- sza akart térni eredeti énjé­hez. Melyikhez is? SZABÓ G. LÁSZLÓ Ma már teljesen mindegy, hiszen vége. Vége az életének. GuiUaume (ejtsd: Gijom) Depardieu befejezte. Harminchét évesen, ahogy apja szóvivője közölte: „Elkapott egy ví­rust, ami nagyon súlyos tüdőgyul­ladást okozott nála, és már nem tu­dott felépülni.” Nem volt hozzá ereje. Romániában forgatott, egy készülő francia thrillerben játszott. Ott kapta el a fertőzést, ami miatt kórházba került. Talpra állni egyébként is csak félig tudott vol­na, hiszen egy motorbaleset miatt fél lábát 2003-ban amputálták. Ad­digra túl volt sok mindenen. Töré­seken, csontátültetésen, veszélyes fertőzéseken, sorozatos műtéte­ken. Már bottal közlekedett, morfi­umot kapott, egyfolytában kába volt, ivott. Nyolc év gyötrődés, fo­kozatos leépülés, többszöri pokolra szállás után elfogadta orvosai dön­tését: jobb lábának térd feletti am­putálását. Életvitelében azonban semmi sem gátolta. Még ez sem. Ugyanab­ban az évben, amikor túl volt e ke­gyeden műtéten, kilenc hónap fel­függesztettet kapott, mert fegyver­rel fenyegetett meg egy férfit. A ro­mániai forgatás előtt, szeptember­ben, Budapesten keveredett balhé­ba. Szerepéből kilépve egy belváro­si éjszakai bárban iszogatott né­hány stábtaggal, fizetni azonban nem tudtak, olyan magas volt a számla. A pincér megértő volt. El­kísérte a színészt a közelben parko­ló lakóbuszához. De míg ő kint tü­relmesen várt, az öntörvényű GuiUaume pucérra vetkőzött, majd pisztoUyal a kezében előmászott, és vadul üvöltözni kezdett. A pin­cér ijedtében elszaladt, majd értesí­tette a rendőrséget. „Híres színész vagyok - kiabálta részegen a VII. kerületi kapitányságon -, Depardieu fia!” A büntetést meg­úszta, még a csendháborítást is el­nézték neki, csak a számlát keUett kiegyenlítenie. Depardieu fia! Ez volt a legnagyobb teher, ame­lyet harminchét éven át cipelt. Tiszta apja - gondolták sokan. Habzsolja az életet, nagy lábon él, (Reuters-felvételek) az Isten sem tud parancsolni neki. Zabolátlan természetű, közveszé­lyes, ugyanakkor önsorsrontó is, született pokoljáró - írták róla. Apja mást is látott benne. „Mélyen hiszek abban, hogy GuiUaume költő. Nem zseniális dandy, mint Serge Gainsbourg. Nem, ő igazi költő, sebezhető lény. Guülaume-ba egy Rimbaud szo­rult! Tüdőm, hogy bizonyos szava­im ügyetlenek voltak, vagy félreér­tették őket. Nem a költő tragikus sorsa miatt hasonlítom őt Rim- baud-hoz. Csak annyit kívánok GuiUaume-nak, hogy legyen önma­ga, nézzen szembe önmagával.” Szembenézett. Rosszat látott. Kicsapongó, zűrös élete volt ka­maszkorától kezdve. Szüleitől ha­talmas szabadságot kapott, s ezt ki is használta. Olykor vissza is élt ve­le. Apja mesélte: ha dolgoztak ben­ne a szerek, nem lehetett megállí­tani. Amint a narkó hatása alá ke­rült, szinte kereste a konfliktuso­kat. „Érzékeny lélek - mondta az idősebb Depardieu -, ám egyszer késsel jött felém. Megfenyegetett.” GuiUaume intézetbe került, amitől depresszióba esett. Másfél hónap után kiengedték. Kirúgják egy cso­mó gimnáziumból, kicsapják vagy tíz koUégiumból. A legtöbbször ke- zelhetetiensége miatt. Arcátlanul viselkedik a nevelőivel, tanáraival. Rosszul érezte magát a bőrében. Úgy gondolta, nem szeretik. Any­jával úgy-ahogy kijött, apjával so­se. Indulatai nemegyszer mélysé­ges gyűlöletbe csaptak át. Ha nem volt pénze, szerzett a testével. Nem válogatott. Aki marta, kapta. A drogok miatt többször kísérelt meg öngyilkosságot. Nemcsak a vüág- gal és közvetlen környezetével, ön­magával szemben is agresszív volt. Néha egyenesen elviselhetetlen. Apja tűrte és elboronálta minden téteményét. Értette őt. Hasonlítot­tak egymásra. Ö is korán kezdte el az éjszakai életet. Guülaume vál­ságai egyedül az anyját viselték meg. Az ő számára fia minden zűije, balhéja leírhatatlan szenve­dést jelentett. Sejtette is már rég­óta, hogy mi lesz ennek a vége. Guülaume a pusztulás felé rohant. Már nem tudott visszafordulni. Nem volt hova, nem látta értel­mét. Még hatéves lánya sem tudta fékezni a zuhanásban. „Szerelemgyerek volt, ebben biz­tos vagyok - áUítja fiáról Gérard Depardieu. - Mindketten akartuk őt. Én is, meg Éüsabeth is.” Minden durvasága eUenére ér­zékeny ember volt. Lelki megráz­kódtatásait iszonyú nehezen visel­te. Azon a napon például, amikor megkérte a felesége kezét, s az gon­dolkodási időt kért, berohant a für­dőszobába, és úgy összevagdosta magát, hogy eszméletét vesztette. Bűnlajstromán a kábítószer-csem­pészet meUett fizikai erőszak alkal­mazása, rendőrök sértegetése, köz­téri verekedés, sőt még lopás is sze­repelt. Nagy árat fizetett azért, hogy ismert ember fia volt. Amikor 3 gramm heroinért három évre börtönbe dugták, apja minden kö­vet megmozgatott, hogy kihozza. Végül tizennyolc hónap után kien­gedték. Akkor kapott szerepet Pierre Sal­vadort filmjében, a Semmihasz- nákban. Parádés alakításáért a leg­jobb fiatal férfi tehetségnek járó César-díjat kapta. A narkózással persze akkor sem áUt le. Tehetsége nem hagyta cserben soha, akarata szinte mindig. Egyszer levetette magát a harmadik emeletről. Apró zúzódásokkal túlélte. Rengeteg próbatételt keUett kiállnia. Rehabi­litációs intézetben ápolják, lelküeg is, fizikailag is szenved, már csak fél lába van, járni tanul - mind­eközben elválik a feleségétől. Más rég összetörne, neki még van ereje. Igaz, nem túl sok, de annyi min­denképpen, amennyi a folytatás­hoz keU. Emberi magatartása miatt sokan nem szerették, rendkíviUi tehetsé­gét még az eUenségei is elismerték. „GuiUaume-nak mindenhez van tehetsége - hangoztatta az apja. - Ámulattal haUgattam őt, ha zenélt. Hihetetlenül zongorázott. Páratlan előadó volt, ritka érzékenységgel megáldva. VérbeU muzsikus! Alain Comeau filmjéhez, a Minden reg­gelhez megtanult viola de gambán játszani. Az pedig nem akármi. Va­lóban mindenhez ért. Fantasztikus dalokat és szövegeket ír.” írt. Dühből és szeretetből, elfoj­tott érzelmekből és hirtelen kitörő indulatokból. Pierre-t, a vérfertőző testvérszerelmet megélő neuroti­kus költőt játszotta a Pola X-ben. Beatrice Dalle társaságában A per című Kafka-regény filmváltozatá­ban remekelt. Két sebzett vad, akik a pokol tornácán találkoztak. Három új filmje vár még bemu­tatásra: a Háborúról, a Versailles és a Stella. Színészként mind a há­romban , .kiütéssel győz”. Az élet most ót ütötte ki. Végér­vényesen. „Guülaume a fiam, és olyannak szeretem őt, amüyen” - állította nemrég a francia film nagy bölé­nye. .Álmaimban már ezerszer meg­öltem őt” - mondta a fia. 2008. október 13-án új fejezet kezdődött a két Depardieu közös életében: már mindent meg lehet bocsátani, nincs több rossz álom. Igaz, szép sem.

Next

/
Thumbnails
Contents