Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-15 / 239. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 15. Vélemény és háttér 7- Remélem, ön nem zuhan akkorát, mint a részvények a tőzsdén! (Peter Gossányi karikatúrája Göncz Kinga szerint csak be kellene tartani, amiről az alapokmány szól Tisztességes és kiegyensúlyozott TALLÓZÓ IGAZI KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövet­ség (UMDSZ) elnöke szerint az előre hozott ukrajnai par­lamenti választások esélyt kí­nálnak a kárpátaljai magyar­ság számára parlamenti kép­viseletének a visszaszerzésé­re, ha a magyar szervezetek összefognak. Az UMDSZ el­nöke az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó című országos lap keddi számában megjelent inteijújában az előrehozott parlamenti választások kap­csán kifejtette, hogy azoknak - negatív hatásaik mellett - magyar szemszögből akár pozitív hozadékuk is lehet, mert újabb esélyt jelenthet­nek a 2006-ban megszűnt magyar parlamenti mandá­tum visszaszerzéséhez. Ez azért is fontos lenne - tette hozzá -, mert például nem volt, aki szót emelt volna a magyarság mellett az anyanyelvű oktatását, nyelv- használatát támadó idei ren­deletek ügyében, hiába bom­bázták tiltakozó beadványa­ikkal az érdekvédelmi és szakmai szervezetek a hatal­mi szerveket, állami vezető­ket, parlamenti képviselőket. Gajdos szerint az ukrán nagypolitika szereplői ugyan­is legfeljebb csak szavazatfor­rásnak tekintik a kárpátaljai magyarokat, de a voksaikért semmit nem adnak cserébe. A magyar parlamenti mandátum visszaszerzéséhez össze kell fogni, egységet kell felmutatni, a magyarság két szervezete - az UMDSZ és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) - ugyan­is csak együtt képes mozgósí­tani annyi választópolgárt, hogy valamelyikük ezért cse­rébe befutó helyhez jusson egy adott párt listáján - emlé­keztetett Gajdos, aki a kiala­kult helyzetre való tekintettel a lap hasábjain tárgyalásokat javasolt a KMKSZ-nek. Kifejtette, kezdeményezé­sére a hét végéig várja a vá­laszt, mert - szavai szerint - „csak együtt vagyunk képe­sek elhárítani a nyelvünket, oktatásunkat s ezzel a közös­ségünket fenyegető veszélyt, csak összefogva vagyunk ké­pesek kikényszeríteni a ben­nünket sújtó rendeletek visszavonását, módosítását, érvényesíteni alkotmányos jogainkat”, (mti) Tételesen megvizsgálná Magyarország, hogy a magyar-szlovák alapszer­ződés pontjai közül mi tel­jesül és mi nem - mondta Göncz Kinga külügyminisz­ter kedden az MTI-nek. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ „Érdemes elkezdeni egy külön konzultációsorozatot az alapszer­ződésről, arról, milyen cikkelyei vannak, müyen megfogalmazások vannak benne, és ezek hogyan ér­vényesülnek egyik és másik országban” - mondta a külügymi­niszter, hozzátéve: a megbeszélé­sek során tételesen végigvennék, hogy mi teljesül és mi nem a do­kumentum pontjai közül. Az alapszerződés a két ország nagyon tisztességes és kiegyensú­lyozott alapokmánya, be kellene tartani azt, amiről a dokumentum szól - mondta Göncz Kinga az Országgyűlés európai ügyek bi­zottságának ülése után. A konzultáció felhívhatja a fi­gyelmet arra, hogy az alapszerző­déshez hasonló nemzetközi szer­ződések felülírják a nemzeti tör­vényeket - tette hozzá. A magyar és a szlovák külügy­miniszter szerdán tárgyal egy­mással Brüsszelben. Göncz Kinga - mint mondta - „egészen konkrét” kérdésekkel készül a ta­lálkozóra. Szó lesz egyebek mel­lett arról, hogy Magyarország szerint politikai felelősség terheli a szlovák kormányt és a minisz­terelnököt a magyarellenes kije­lentések ügyében - tette hozzá. A szlovák fél a szerdai találko­zóra ígért választ azokra a kér­désekre, amelyeket még október elején tett fel a budapesti szlo­vák nagykövetnek - mondta a külügyminiszter. Göncz Kinga bizottsági meg­hallgatásán elmondta: egyre in­kább úgy tűnik, hogy a szlovák kormány diszkriminálja a magyar iskolákat az uniós támogatások elosztásánál. Magyar iskolák ed­dig egyáltalán nem kaptak az uniós pályázatokból, a pályázati pénzek nagy részét pedig már szétosztották. Ráadásul a nagy- beruházások zöme elkerüli a ma­gyarok lakta vidéket. Az ügyben először Szlovákiában kell bíró­sághoz fordulni, ezután lehet Brüsszel elé vinni a kérdést - tet­te hozzá. A szlovák kormány felülírta a nyelvi status quót: további olyan magyar tankönyvekre lehet számítani, amelyben a földrajzi nevek szlovákul szerepelnek - mondta a miniszter. Göncz Kinga kiemelte, hogy Szlovákiában megfélemlítik a magyar közösséget, megkérdője­lezik az egyenlő jogokat. Hosszú távon azonban nincs más megoldás, csak a megbékélés. Magyarország olyan együttmű­ködést szeretne, amelyben ki lehet javítani a problémákat. Ebben nemzetközi szinten számítanak az európai parlamenti képviselőkre és az európai pártcsaládokra is. Fontos szerepe lehet az Európa Tanácsnak is - emelte ki a külügy­miniszter. Eörsi Mátyás, a bizottság SZDSZ-es elnöke szerint empáti­ára van szükség a „néhány éves” Szlovákiával szemben, de ennek is vannak határai, nyílt provoká­ció esetén meg kell szólalni. Kocsi László, a bizottság szoci­alista alelnöke szerint elfogadha­tó az, amit a kormány eddig tett a magyar-szlovák viszonyban. Ekés József fideszes képviselő szerint gátat kell szabni a szlo­vákiai magyarok elleni támadá­soknak. A fogyasztói társadalom kritikusa, az ipari társadalom elméletének képviselője volt 100 éve született John Kenneth Galbraith MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Száz éve, 1908. október 15-én született John Kenneth Galbraith amerikai közgazdász, diplomata, író, a konvergencia­elmélet atyja. A kanadai lona Stationban skót bevándorlók gyermekeként látta meg a napvilágot. A toron­tói egyetemen tanult közgazda­ságtant, majd a kaliforniai Berkeley Egyetem ösztöndíjasa­ként doktorált 1934-ben. Ez­után a Massachuttes állambeli Cambridge-i, majd a Princetoni Egyetemen tanított. 1941-ben Roosevelt elnök az amerikai Árhivatal vezetőjévé nevezte ki, de inflációellenes és verseny- korlátozásra irányuló politikája miatt az üzleti érdekcsoportok elérték az elnöknél leváltását. 1949-től a Harvard Egyetem professzora volt. Neve 1958-ban a Kiérdemesült társa­dalom (The Affluent Society) című művével vált ismertté. Ebben azt mutatta ki, hogy az Egyesült Államok gazdaggá vált ugyan a fogyasztói termékek te­rén, de szegény maradt a szoci­ális intézmények tekintetében. A fogyasztói társadalom kriti­kusa, az ipari társadalom elmé­letének képviselője szerint a gazdaság fő vonásait a gazdál­kodás technikai tényezői szab­ják meg, a termelési viszonyok eltérése másodlagos jelentő­ségű. Ezen alapul a szocialista és a kapitalista társadalmi-gaz­dasági rendszerek közeledésé­ről vallott felfogása, a konver­genciaelmélet is. A neves közgazdászpro­fesszor 1960-ban John F. Ken­nedy tanácsadója volt, majd (Reuters-felvétel) annak elnökké választása után indiai nagykövet lett. 1963-ban tért vissza a Harvardra. Ezt kö­vetően írta meg a The New In­dustrial State (Az új ipari ál­lam) című munkáját, élesen bí­rálva a növekvő vállalkozói be­folyást és az óriáskonszemektől függő államot. 1975-ben nyug- díjaztatta magát, majd világ­szerte szívesen fogadott és fog­lalkoztatott előadó lett. További ismert művei: Az árellenőrzés elmélete, Az amerikai kapita­lizmus, A tömegszegénység természete, Győzelem, A mo­dem diplomácia regénye, Köz- gazdaságtan és társadalmi cél, Egy kortárs emlékei (önélet­rajz). Kilencvenhét éves korában, 2006. április 29-én halt meg az egyesült államokbeli Cam- bridge-ben. KOMMENTÁR A józan ész medrébe CZAJL1K KATALIN Dušan Čaplovič legújabb javaslata a tankönyvügy kezelésére ékes bizonyítéka annak, hogy nyelvhasználati problémát nem lehet po­litikai síkon megoldani, mert abból csak még nagyobb gondok lesznek. A miniszterelnök-helyettes szerint a helységnévhasználat körül kialakult konfliktus megoldása, hogy a magyar gyerekeknek szánt iskolai könyvekben maradna a kétnyelvűség, de a szlovák megne­vezés szerepelne az első helyen, méghozzá ragozatlan formában. Ezt kövemé - kötőjelezve - a magyar nyelvű helységnév, immár a szükséges raggal ellátva. Például üyesmiből felelnének alapisko­lásaink: Košice-Kassáról indulva Banská Bystrica-Besztercebányát érintve érkeztünk Bratislava-Pozsonyba. Első ránézésre világos, hogy az ilyen mondatokat tartalmazó tankönyvek ellentétbe ke­rülnének mindenfajta nyelvtani és nyelvhelyességi szabállyal. Nyüvánvaló, hogy üyesmit épeszű ember nem gondolhat komo­lyan. Csak politikus. Á politikus ugyanis olyan megoldást keres, amellyel egyfelől kifelé demonstrálni lehet, hogy megőriztük a kétnyelvűséget, ugyanak­kor itthon azért verheti a mellét, mert az államnyelv elsőbbséget élvez a kisebbségi tankönyvekben is. Hogy ezzel fittyet hányunk a nyelvi és pedagógiai szabályokra, a politikust nem izgatja, mert ez nem az ő problémája. Valóban nem, ahogy a tankönyvi helységnévhasználat mint olyan sem a politika dolga. Elkeserítő, ugyanakkor nevetséges, ahogy a nemzeti fölényüket demonstrálni kívánó szlovák politikusok be- lekontárkodnak a témába, majd felháborodnak azon, hogy az MKP külföldi fórumokra viszi a kérdést. Ami, lévén, hogy itthon senki sem akarja meghallani a magyar érveket, teljesen helyénva­ló, csak éppen fölösleges, hiszen az EU képtelen megoldani a ki­sebbségi problémákat. A dologgal tehát itthon kell megbirkóz­nunk, ne legyenek illúzióink a felől, hogy külföldről megregulázza valaki a szlovák kormányt. E tekintetben azért vannak pozitív fejlemények is. Például néhány szlovákiai magyar pedagógus és iskolaigazgató karakán kiállása, akik szemrebbenés nélkül visszaküldték a minisztériumba a hasz­nálhatatlan tankönyveket. S úgy tűnik, a szlovák sajtó is kezdi be­látni a probléma súlyát, és főleg, a megszokottnál sokkal árnyal­tabban, a magyar álláspontot sokkal érzékenyebben szemléltetve kezeli az ügyet.Ha ez a hozzáállás folytatódik, a megoldás szem­pontjából ez lehet a legerősebb nyomás, amely a józan ész medré­be tereli a problémát. FIGYELŐ Iliescu „megúszta” Ion Iliescu „megúszta” a felelősségre vonást az egyko­ri vérontásért, de a történe­lem ítéletét aligha kerülheti el - ezt a fő gondolatot fej­tették ki a tegnapi romániai napilapok azzal kapcsolato­san, hogy a román főügyész­ség lezárta a volt román ál­lamfő elleni büntetőjogi eljá­rást a tizennyolc évvel ez­előtti bányászjárás ügyében. Az 1990 júniusában tör­téntekről - amit az első bá­nyászjárás néven emlegetnek Romániában - korábban a katonai ügyészség folytatott vizsgálatot. Az ügyészek sze­rint Iliescu adta parancsba a hadseregnek, hogy június 13-án hajnalban szabadítsa fel a bukaresti Egyetem teret, ahol hetek óta tüntettek az általa irányított hatalom el­len. Ezután a Zsil-völgyi bá­nyászok özönlötték el a ro­mán fővárost, brutális közbe­lépésük pedig számos halálos áldozatot követelt. Iliescu fe­lelősségét a korábbi vizsgála­tok abban látták, hogy a bá­nyászok is állítólag az ő biz­tatására randalíroztak. „Iliescu patyolatfehéren ke­rült ki az ügyből” - írta a Ziua című napilap. „Iliescut felmen­tették a kiontott vér ügyében” - állapította meg az Eveni- mentul Zilei. Ebben a lapban azonban Viorel Éne, a bá­nyászjárások áldozatait tömö­rítő szövetség elnöke jelezte: nem nyugszanak bele az ügyészségi döntésbe, nemzet­közi bíróságokhoz fordulnak. Három ismert történész, Arman Gosu, Stejarel Olaru és Vladimir Timaneanu egyhan­gúlag úgy nyilatkozott a lap­nak: Iliescut a történelem ítéle­te sújtja majd a bányászjárások idején elkövetett bűnei miatt. Ugyancsak e lapban olvasható kommentár, amelynek szerző­je úgy fogalmaz: az igazság­ügyi döntések bizonyos törté­nelmi korszakokban nem szá­mítanak hiteles forrásoknak, a történészek birtokában sze­rencsére elegendő bizonyíték, dokumentum van, hogy tisz­tázni lehessen, mi is történt Romániában 1989 decemberé­től napjainkig. A Romania Libera kom­mentátora nem csodálkozik azon, hogy Iliescu ép bőrrel úszta meg az éveken át tartó büntetőjogi vizsgálatot. „Ion Iliescu politikai karrieije so­rán végig azokat az eszközö­ket használta, amelyeket kommunista ifjúsága idején tanult, nevezetesen: csak az . ügy a fontos, a bűntettek, az erőszakos cselekmények és manipulációk kisegítő eszkö­zök a hatalom felé vezető úton” - írta a lap. Az erdélyi Krónika vezér­cikkében kifejtette: Iliescu soha nem veszített, soha nem bánta meg egyetlen lépését sem. Akkor sem, amikor első, kétéves államfői mandátuma idején a bányászok többször is szétverték a fővárost, és akkor sem, amikor egymás után részesítette elnöki ke­gyelemben az 1989. decem­beri népfelkelés vérbe fojtá­sát elrendelő katona- és rendőrtiszteket. „Iliescu érinthetetlen. Egyetlen vizs­gálóbíró, katonai ügyész, át­világító sem volt képes fogást találni rajta” - olvasható a lapban, (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents