Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-02 / 228. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 2. www.ujszo.com A pozsonyi kerületi elnök szerint Csáky távozhatna Elégedetlenkedők az MKP-ban ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az MKP egyes vezetői szívesen eltávolítanák Csáky Pált a párt éléről, őt hibáztatják ugyanis a jelenlegi helyzetért, a pártot az utóbbi hetekben ért támadásokért és az egyre mélyebb elszigetelődésért. Bárdos Gyula frakció- vezető szerint a problémákat a párton belül kell megoldani. „Nem szabad túlértékelni az egyes felméréseket, de nem is szabad alábecsülni, valóban vannak a pártban problémák, de ezek megoldására vannak párton belüli fórumok” - mondta Bárdos. Úgy véli, az elnökség a következő ülésén foglalkozni fog az autonómia felvetése miatt kialakult problémával. „Elejét kell vennünk az olyan ad-hoc felvetéseknek, melyek problémákat okozhatnak az MKP-nak, elszigetelődésünkhöz vezethetnek” - mondta Bárdos. Az elnökváltást nem tartja megoldásnak, cáfolta azt az értesülést is, hogy esetleg ő lehetne az az integráló személyiség, aki összefoghatná a pártot, felváltva Csá- kyt. „Nincsenek ilyen ambícióim”- mondta lapunknak Bárdos. Mede Vencel szerint azonban Csáky- nak távoznia kellene. „Sokan egyetértenek azzal, hogy Csáky nem jó elnök, a vita arról folyik, hogy ki váltsa fel” - mondta lapunknak a pozsonyi kerületi elnök. Azt nem árulta el, szerinte ki lehetne a megfelelő jelölt. „Véleményem természetesen van, de inkább nem mondok nevet, mert akkor rögtön beskatulyáznak” - mondta Mede. Nem tartja megoldásnak az elnökváltást Bugár Béla sem, aki cáfolta, hogy visszatérését fontolgatná. „Ehhez két feltételt szabtam, jelenleg egyik sem teljesül - monda lapunknak a volt pártelnök. - Bárkit le lehet váltani vagy meg lehet választani, de a következményeket is vállalni kell.” Szerinte az elnökváltás nem oldana meg semmit, mivel a párt országos testületéiben továbbra is sokan támogatják Csáky Pált. Úgy véli, az elnökségnek kellene megemberelnie magát, hogy ilyen esetek ne ismétlődhessenek meg. „Sajnos azonban erre nem látok reális esélyt”-jelentette ki Bugár. (lpj) RÖVIDEN Vádemelési javaslat Kvarda ellen Pozsony. Vádemelési javaslatot tett a Korrupcióellenes Hivatal nyomozója Kvarda József ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy kenőpénzt adott egy futballbírónak, tájékoztatott tegnap a Markíza televízió. A nyomozó szerint a bíró 50 ezer koronát kapott Kvarda Józseftől és a csenkei sportklub két tagjától azért, hogy a csenkei futballcsapat javára fújjon. A polgármester visszautasítja a gyanúsítást, és meglepőnek tartja a hivatal eljárását. Kvarda korábban az MKP parlamenti képviselője volt, jelenleg csenkei polgármester és a nagyszombati megyei önkormányzat alelnöke az MKP színeiben. A párt egyelőre nem nyilatkozik az ügyben, megvárja az ügy lezárását, a vádemelési javaslat sorsáról a speciális ügyészség dönt. (ú) Javaslat kisajátításra Pozsony. A közúti törvényből ugyan kihagyták, viszont az állam mégis kisajátíthatja az autópályák és gyorsforgalmi utak építésére a magántulajdonban lévő földeket. Ľubomír Vážny közlekedési miniszterjavaslatát tegnap a kormány jóváhagyta. Ennek értelmében a tervezett Dl, D4-es autópálya és az RÍ és R8-as gyorsforgalmi út építése során kisajátíthatok a szükséges területek. így a rendezetlen tulajdonú földeken is megkezdődhet az építkezés. Az állam 1,2 szeresét fizeti ki a tulajdonosoknak a területekért, esetleg az épületekért, ha a tulajdonos a kisajátítási eljárás megkezdése előtt eladja az államnak a szóban forgó ingatlant. A módosító javaslat akkor lép érvénybe, miután megjelenik a törvénytárban, (akt) Martináková is gyűjti az aláírásokat Pozsony. Tegnap a Szabad Fórum (SF) megkezdte az aláírásgyűjtést államfőjelöltje, Zuzana Martináková pártelnök támogatására. A jelöltnek 15 ezer aláírást kell szereznie. A parlamenten kívüli párt két, legfeljebb három héten belül szeretné összeszedni a szükséges számú aláírást. A gyűjtésért felelős bizottság vezetője, Mária Gamcová reméli, minden nő elérkezettnek érzi az időt, hogy nő legyen a legfőbb közjogi méltóság. (SITA) Januártól 100 koronával emelkedik a családi pótlék - 2004 óta nem emelkedett ez a támogatás 25 ezer a 2. és a 3. gyerek után is Pozsony. Januártól emelkedik a családi pótlék, illetve a második és harmadik gyermek születésekor is jár az egyszeri, 25 ezer koronás (829,85 €) támogatás. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A kormány tegnap jóváhagyta a javaslatot, és feltehetően a parlament is rábólint. A gyermek születésekor járó támogatás 20 440 korona, ehhez jön a születésekor alanyi jogon járó támogatás, az ún. kocsipénz - 4560 korona. Négy és több gyermek után már csak a 4560 korona jár. Az elsőszülött után járó 25 ezer koronát a Fico-kormány tavaly januártól vezette be, az ellenzék kezdettől azt követelte, hogy ne csak az elsőszülött után járjon ekkora támogatás, mert nem növeli a gyermekvállalási kedvet. A kormány ekkor még elutasította az ellenzéki törekvést, majd a HZDS is javasolta a támogatás kibővítését - ezután született meg a kormánykoalíciós j avaslat. A plusz juttatás kifizetése évente nagyjából félmilliárd koronába kerül. A szociális minisztérium 18 ezer másodszülöttel és 6200 harmadszülöttel számol. ,A javuló gazdasági helyzet lehetővé teszi a családok nagyobb mértékű támogatását” - áll a javaslat indoklásában. A szülők akkor kérvényezhetik a támogatást, amikor 28 napos lesz a csecsemő. Nem kérvényezheti a pénzt az, aki korábban gyermekotthonba adta valamelyik gyerekét. Ezzel a kikötéssel akarják megakadályozni, hogy a felelőtlen szülők visszaéljenek a 25 ezer koronás támogatással. Az állami hivatalok szigorúbban fogják ellenőrizni azokat az eseteket is, amikor az idősebb gyermekek után járó családi juttatásokat a szülő helyett a község veszi fel. Ez olyankor történik, amikor a szülők nem a gyermekekre költik a támogatást, illetve nem ügyelnek arra, hogy rendszeresen járjanak iskolába. Ilyen esetekben az egyszeri támogatást is a község kapja meg, így biztosított lesz, hogy az újszülöttre fordítják a pénzt. Januártól a családi pódék is több lesz, hiszen már 2004 óta nem emelték. 100 koronával, az eddigi 540-ről 640 koronára nő (21,24 c). Újdonság, hogy ezentúl minden évben valorizálják az összeget, mégpedig a mindenkori létminimum változásától függően. (sán, s) (Illusztrációs felvétel) A jegybank szerint a nyugdíjalapok kockázatossága a pénzügyi válság ellenére is csökkent November 15-én megnyílik a második pillér ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Jövő júniusig ismét megnyílik a nyugdíjrendszer második pillére, döntött tegnap a kormány. A szociális biztosításról szóló törvény módosítását már az októberi ülésen megtárgyalja a parlament, s ha jóváhagyja, akkor már november 15-én megnyílhat a második pillér. így tehát 7 és fél hónap lesz arra, hogy azok, akik úgy ítélik meg, a világméretű pénzügyi válság miatt számukra előnytelen a magán-nyugdíjpénztárakban való takarékoskodás, „vállalják a kockázatot, vagy kilépnek” - fogalmazott a kormányfő. Robert Fico az amerikai pénzügyi válsággal, a világ pénzpiacainak bizonytalan helyzetével indokolja, hogy a kormány újra megnyitja a második pillért, holott júniusban azt nyilatkozta, erre többet nem kerül sor. A miniszterelnök szerint a világ pénzpiacának helyzete azt mutatja, hogy a nyugdíjalapok olyan bankokba is befektettek, amelyek csődbe mentek, így tehát a második pillérben való takarékoskodás kockázatos. Robert Fico szavaival ellentétben egyébként a kormány ugyancsak a tegnapi ülésen meghallgatta, és tudomásul vette a jegybank jelentését, hogy a nyugdíjalapok kiegyensúlyozott és növekedési alapjainak kockázatossága a pénzügyi válság ellenére is csökkent, bár a nyereségük most a legalacsonyabb. A miniszterelnök szerint a második nyugdíjpillérben a progresszív, kiegyensúlyozott és konzervatív alap mellett szükséges kialakítani egy negyedik, ún. garanciaalapot is, amely garantálná az ügyfelek pénzének kifizetését. Peter Socha, a magán-nyugdíjbiztosítók Társulásának (ADSS) elnöke lapunknak elmondta, a konzervatív alap többé-kevésbé most is betölti ezt a szerepet, „de várjuk meg a részleteket.” Azt, hogy a kormány újra megnyitja a másodikpillért, tudomásul veszik, mert nincs befolyásuk a döntésre. Az ellenzéki SDKÚ szerint ennél a „csiki-csukinál” az is jobb lenne, ha a második pillér állandó jelleggel megnyílna. Iveta Radičová alelnök elmondta, a legközelebbi parlamenti ülésen a párt javasolni fogja ezt. A szociális minisztérium becslései szerint 30 000 és 150 000 között lesz azoknak a száma, akik kilépnek a második pillérből (ez a becslés még május végi határidővel számolt). A tárca számításai alapján ha 30 000 ügyfél lépne ki, akkor a Szociális Biztosítónak még ebben az évben 190 millió koronával (6,31 millió €) nőnének a bevételei, jövőre 1,7 milliárd koronával (56,43 millió c). Ha 150 000-en lépnének ki, akkor idén 951 millióval (31,57 mülió e) emelkedne a biztosító bevétele, jövőre 8,6 milliárd koronával (285,47millió €). A tárca becslései szerint ugyanakkor 5000-20 000 személy lépne be a második pillérbe. 20 000 ügyfél belépése esetén a biztosító idén 34 millió koronát (1,13 millió €) veszítene, jövőre 305 milliót (10,1 millió €). Idén januártól június végéig egyébként valamivel több mint 100 000 személy lépett ki a rendszerből, a tárca 31 ezer kilépővel számolt, (sán, s) A bonusz maximális évi nagysága 2508 korona, és túl sok adminisztrációval jár Adóbónusz a minimálbérért dolgozóknak Az alkalmazotti bonusz nagysága foglalkozás bruttó havi kereset a bonusz éves összege a bonusz havi összege Takarítónő 4346(144,23) 2508(83,25) 209(6,94) Beteggondozó 6500(215,76) 2508(83,25) 209(6,94) Alkalmazott minimálbérrel 8690(288,46) 2508(83,25) 209(6,94) Házmester 9400(312,02) 1104(36,65) 92(3,05) Gondnok 9800(325,30) 315(10,46) 26,25(0,87) Varrónő 10 000(331,94) 0 0 I adatok koronában, zárójelben euróbán (Forrás: Trexima) j ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Úgynevezett alkalmazotti bonuszra, vagyis adójóváírásra lesznek jogosultak januártól a legalacsonyabb keresettel rendelkező munkavállalók. A kormány tegnap elfogadott javaslata alapján erre a speciális szociális juttatásra azok a munkavállalók lennének jogosultak, akik minimálbérért dolgoznak, és az adott évben legalább 6 hónapon át munkaviszonyban voltak, ezalatt legalább a minimálbér hatszorosát megkeresték, a bevételük azonban nem haladta meg az adómentes jövedelemalapot, ami a törvények értelmében a létminimum 19,2-szerese. Az elképzelés lényege, hogy az éves adómentes jövedelem és a tényleges bevétel különbözeiéből kiszámított ún. negatív adó összegét az államkassza megtérítené a munka- vállalónak. Erre a jövedelemadóbevallás után kerülne sor, tehát mindig a következő naptári évben. A bonusz évi maximális nagysága 2508 korona (83,25 €). Zdenko Krajčír, a minisztérium pénzpolitikai intézetének igazgatója szerint az összeg havi lebontásban történő kifizetése valószínűleg hatékonyabb lenne, így lehetséges, hogy idővel megváltoztatják a kifizetést. A támogatás maximális havi összege 209 korona (6,94 €), ekkora támogatást azonban csak azok kapnak, akik az adott évben 12 hónapot dolgoztak. A bonusz nagysága a keresettől és a ledolgozott hónapok számától függ. Erre a fajta támogatásra csak azok jogosultak, akik alkalmazottként dolgoznak, s más jövedelmük az adott évben nem volt. Vagyis nem jogosult az adójóváírásra az, aki például hét hónapot dolgozott, és öt hónapra munkanélküli segélyt kapott, mert a segély is jövedelemnek számít. Szakértők szerint a tárca elképzelése alapjában véve nem rossz, viszont visszaélésekre ad lehetőséget, főleg azok részéről, akik eligazodnak az adótörvényekben. Kifogásolják a szakértők azt is, hogy csak az alkalmazotti jogviszonyban lévő személy jogosult a támogatásra, az egyéni vállalkozó vagy aki munkavégzésről szóló megállapodás alapján dolgozik. Több elemző arra figyelmeztet, hogy a rendszer túl bonyolult, s a viszonylag alacsony összeg hatékonysága kisebb lesz, mint az adminisztratív költségek. Például egy pedagógus, aki rész- munkaidőben dolgozik havi bruttó 9600 koronáért (318,66 €), évi 700 korona (23,2 €), vagyis nem egész havi 60 korona (1,99 e) alkalmazotti bonuszra jogosult. Ahhoz azonban, hogy ehhez hozzájusson, igazolnia kell, hogy az adott évben legalább hat hónapot dolgozott, bevétele alkalmazotti jogviszonyból származott, nem szed nyugdíjat, nincs vállalkozásból eredő bevétele. Becslések szerint mintegy 184 ezren lennének jogosultak erre a támogatási formára, és jövőre 261 millió koronával (8,66 millió €) terhelné az állami költségvetést, (sán, s, pra) Öteurós a pénzautomatában működtek az öteurósok kiadásakor. Mivel az Istrobankát fokozatosan beolvasztja a belga-cseh ČSOB, ezért feltételezhető, hogy 2009 második felében már a ČSOB pénzautomatáit is feltöltik öteuróssal. (shz) A hazai bankok sorra jelezték, 2009 januárjától pénzkiadó automatáik kínálatából kisebb mérete miatt hiányozni fog az öteurós címletű bankó (emellett a kétszáz- és ötszázeurós is, mégpedig biztonsági okokból). Pedig a 150 koronát érő 5 euró számunkra meglehetősen praktikus összeg, értékét tekintve a legközelebb áll a ma gyakran használt száz- vagy kétszázkoronáshoz. Az egyedüli kivétel eddig az. Istrobanka. Miroslav Paulen, aj pénzintézet elnök-vezérigazgatója közölte, az országszerte működő 88 bankautomatájuk jövőre öteuróssal is szolgál (emellett a 20-as és az 50-es címlet sem fog hiányozni) - ez akár ügyes marketinghúzásként is felfogható. A bank már ki is próbálta berendezéseit, és azok zökkenőmentesen
