Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-01 / 227. szám, szerda
30 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 1. www.ujszo.com Két év alatt csaknem hétszázzal csökkent az alapiskolások száma a Dumaszerdahelyi járásban, a medvei alsó tagozatos magyar tanintézményt bezárták Mihályfán nyolc diákkal új alapiskolát nyitottak Nagymegyeren jó ideje három párhuzamos első osztályt nyitnak Dunaszerdahelyi járás Iskola A tanulok Elsősök Elsősök Elsősök összlétszáma száma száma száma (2006/2007) (2007/2008)(2008/2009) Albár 9 "T" i-7." 2 2 4 Alistál 227 13 13 17 Református Egyházi AI, Alistál 45 3 12 5 Baka 101 8 8 0 Bögellő 7 4 3 . _ J» ____ Amadé László AI, Bős 365 38 25 32 J Csallóközcsütörtök 103 14 17 4 Csallóköznádasd 10 T 3 2 Csallókozkürt 32 8 ___9_____ 5 Csenke 24 4 7 2 Csiliznyárad 27 6 9 5 Csilizpatas 33 12 6 9 Csilizradvány 353 19 26 28 Dercsika 5 3 2 0 Dióspatony 201 27 16 14 i Doborgaz 12 4 3 5 Kodály Zoltán AI, Dunaszerdahely 583 72 38 46 (9 nulladikos) Szabó Gyula AI, Dunaszerdahely 719 61 75 57 (11nul- ladikos) Vámbéry Ármin AI, Dunaszerdahely 491 45 56 63 Egyházgelle 203 23 26 14 Egyházkarcsa 38 5 7 11 Arany János AI, Ekecs 329 39 35 30 Batthyá ny-Strattma n n László AI, Felbár 117 9 10 7 Felsőpatony 100 9 10 11 Felsővámos 30 4 11 7 Hegyéte 22 4 9 7 Hodos 15 1 2 7 Kiralyfiakarcsa 11 4 9 7 Kisudvarnok 44 16 8 8 Lég 121 12 12 10 Lúcs 11 4 3 2 Mad 4 0 1 2 Mihályfa 8 0 0 8 Nagyabony 12 5 3 3 Nagymagyar 208 14 17 10 Nagyszarva 110 10 11 7 Bartók Béla AI, Nagymegyer 572 54 62 64 Nyárasd 231 26 22 18 Padány 17 6 5 4 Pozsonyeperjes 120 11 11 12 Sárosfa 27 11 3 5 Corvin Mátyás AI, Somorja 484 52 53 47 (12 nulladikos) Tejfalu, Somorja 42 10 10 11 Várkony 189 17 15 19 Vásárút 241 25 13 26 Dunaszerdahely/Nagymegyer. A Dunaszerdahelyi járásban a legtöbb helyen arról számoltak be, hogy csak lassan csökken a gyereklétszám, de az elkövetkező generációkat nézve valószínűleg stagnálás várható. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bugár Gabriella, a somorjai Corvin Mátyás Alapiskola igazgatója elmondta, öt-hat éve rosszabb volt a helyzet, jelenleg elmondható, hogy növekvő a tendencia, habár idén még 10-zel kevesebb a gyerek, mint tavaly. Összességében 46 alapiskola közül csupán Í9-be írattak be több vagy ugyanannyi elsőst, mint tavaly. Varga Márta, a pozsonyeperjesi teljes szervezettségű alapiskola igazgatója úgy fogalmazott, a létszám csökken tovább, az előző évekhez képest javulás várható. A járásban két év alatt csaknem hétszázzal csökkent az alapiskolások száma. 2006-ban 7344-en voltak, 2008-ban a járás 46 magyar alapiskolájába már csak 6653-an járnak. A beíratottak száma két év alatt 60-nal csökkent, és elvétve találni olyan iskolát, ahol több az elsős, mint a tavaly elballagott kilencedikes. Legszámottevőbb gyarapodásról a dunaszerdahelyi Vám- béry Ármin Alapiskolában számoltak be, ott idén 50-nel több gyerek van, mint tavaly, pedig többen ballagtak el, mint ahányan jöttek. így is három párhuzamos első osztályt tudtak nyitni, ahova 63 gyerek jár. Az eredményt Fibi Sándor igazgató a pedagógusoknak és az iskola által kidolgozott és néhány éve bevezetett alsó tagozatos pedagógiai programnak tulajdonítja. A magyar oktatási intézményekbe íratott elsősök - illetve az adott iskolákat látogató tanulók - létszámát errefelé egyértelműen a születések száma határozza meg. A szlovák iskolák elszívó hatása a falvakban nem jellemző. Már csak azért sem, mert még a nagyobb községekben sem mindenütt működik szlovák tanintézmény. Ahol van - például Bősön -, ott sem az okozza a problémát, hogy a magyar szülők inkább oda járatnák a gyermekeiket. A falu nemzetiségi összetétele viszont érezhetően változik, és ez fokozottan érvényes a Szigetköz falvaira. A bősi magyar iskolába Vajkáról, Doborgazból, Bodakról egyre kevesebb tanuló érkezik. Az iskolák többsége mérsékelt optimizmussal tekint a jövőbe: maximum enyhe ingadozásra, az elsősök létszámának stabilizálódására, illetve belátható időn belül kisebb növekedésre számítanak. Az viszont tény, hogy még az elsősök számának enyhe növekedése mellett is összességében csökken a tanulók összlétszáma. A nagyobb falvak közül például Nyárasdon a magyar iskolában jelenleg 11 osztály van: a felsőbb évfolyamokban még futotta 2 párhuzamos osztályra, az alsóbb évfolyamokban már nem. Csilizradvány központi iskolájába (Somogyi Tibor illusztrációs felvételei) hét faluból járnak be a tanulók (egy részük csak a felső tagozatot látogatja itt), az elmúlt néhány évben az összlétszám mintegy hetvennel csökkent. Nagymegyeren jó ideje három párhuzamos első osztályt nyírnak, és akadt olyan év, amikor ehhez is nehezen lett meg a kellő számú kisdiák. Az elmúlt egykét évben több iskolában nyitottak nulladik osztályt (pl. Nagymegyeren, Ekecsen, Alistálban, Várkony- ban). A speciális felzárkóztatásról szóló pedagógiai érvek mellett nyilván költségvetési megfontolások is szerepet játszottak a döntésekben, ahogy az is, hogy a kisebb létszámmal elindítható nulladik osztályokkal legalább egy alsó tagozatos pedagógus munkahelyét képesek voltak megtartani. A kistelepülések iskoláit sok esetben jószerével az akarat tartja meg. Amíg a szülők úgy gondolják, úgy akarják, van iskola - ezt mondja a patasi iskola igazgatója. Az intézménynek 33 tanulója van, a 2. és a 3. osztályt összevonták. A bögellői kisiskola 1-4. osztályában is együtt tanul 7 gyerek. Illetve pontosabb volna 2-4. osztályról beszélni, hiszen szeptemberben nem érkezett elsős az iskolába. Kicsi a falu, elöregedőben a lakosság. Ilyen helyen egy teljes évfolyam nullázódik le, ha egy-két szülő úgy dönt, másik település iskolájába küldi a gyerekét, mert felsőbb osztályokba amúgy is ott járna, mert a nagyobb iskola biztosan jobb, mivel ha a munkahelyre utazni kell, jöhet a gyerek is... Medvén szeptembertől megszűnt az alapiskola, Mihályfán viszont nyolc diáknak nyitottak új alapiskolát. Három település iskolájába, Dercsikán és Bögellőn egy kisiskolába, Bakán viszont egy 110- es összlétszámú teljes szervezettségűbe nem írattak idén első osztályost. Ennek elsősorban az az oka, hogy nem is születik elég gyerek, másodsorban pedig nagyobb vagy városi iskolát választanak a szülők, (jóm, as) MEGKÉRDEZTÜK Morva Lászlót, Medve polgármesterét Az idei tanévtől megszűnt a község iskolája. Mi vezetett idáig? Röviden szólva: nem volt elég gyerek, nem volt elég pénz. A fejkvóta nem kedvez a kisiskoláknak. Az elmúlt tanévben az iskola 1-4. osztályban 16 tanuló volt, most szeptemberben egyetlen elsős sem jött volna. Maradt 10 tanuló. A tanulmányi követelmények miatt minden osztályt nem vonhattunk össze, a feladatkörök és az óraszám miatt három pedagógust alkalmaztunk, az intézményt kevés gyerekkel is fenn kellett tartani. Az a hat hónap, amíg idén még működött az intézmény, százezres nagyság- rendű tételeket vont el máshonnan. Egy ideje tudni lehetett, hogy erre a lépésre kényszerülünk. A helyzet természetesen érzékenyen érintette a szülőket, és a pedagógusoknak sem volt mindegy, megmarad-e a munkahelyük. Hónapokig tárgyaltunk az érintettekkel, hogy megnyugtassuk a kedélyeket. Megegyeztünk a befogadó iskolával, valamint az SAD-val is a megfelelő közlekedés biztosításáról. A gyerekek a csilizradványi központi iskolába mentek át. Biztos vagyok benne, hogy ott jobb feltételek várják őket. Napközi otthon, szakkörök, sportolási lehetőségek. .. - egy sor olyan lehetőség, amire nálunk végképp nem futotta, (as) A pozsonypüspöki iskolában új programot vezettek be: a gyerekek mindent megtanulnak az iskolában, a tanszereiket csak a hétvégére kell hazavinniük Évek óta most van a legkevesebb elsős a pozsonyi Duna utcai iskolában Szenei járás m . Iskola A tanulók összlétszáma Elsősök Elsősök Elsősök száma száma száma (2006/2007) (2007/2008)(2008/2009) Szene 197 19 13 9 Fél 95 4 15 10 Zonctorony 10 2 1 5 Hegysúr ....7 2 4 3 Eberhard 7 3 0 2 Gútor 0 (megszűnt az iskola) 3 ‘ ”1 0 (megszűnt az iskola) 1 Rété 13 4 4 IS®S®IÄ8§®18S 2 ÚJ-SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Szenc. A Pozsonypüspöki Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola a kis, családias hangulatú iskolák közé tartozik. Varga Mária, az iskola igazgatója, annak ellenére, hogy idén csak kilenc elsőst írattak az intézménybe, reménykedve néz a jövőbe. „Sok szülő kimondottan az iskola jellege miatt választ bennünket, azért, mert mindenkire jut idő az órákon, ki tudnak bontakozni a tehetségek, többet tudunk foglalkozni a gyengébbekkel” - avatott be az iskola működésébe az igazgatónő. Véleménye szerint az esetleges megszűnés vagy összevonás esetén sok szülő a közelebb eső szlovák iskolába adná a gyerekét. Az alacsony létszám okát főleg abban látja, hogy a vegyes házasságokban született gyerekek többségét szlovák tanítási nyelvű alapiskolába íratják, valamint abban, hogy a városrészben kevés fiatal, kisgyermekes család él. A tanári kar mindent megtesz a diákokért, nemrégiben egy új, ún. iskolaotthonos programot vezettek be az első osztályban. A program lényege, hogy a kisiskolások mindent megtanulnak az iskolában, a délelőtti házi feladatokat, gyakorlatokat elvégzik délután a napköziben, így a tanszereiket csak a hétvégén kell hazavinniuk. A pozsonyi Duna Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába 17 gyereket írattak be a 2008/2009- es tanévre, az évet csak viszont csak 12 gyerek kezdte meg. Többen a pszichológus tanácsára kértek halasztást, voltak, akik időközben elköltöztek Pozsonyból. Morvay Katalin igazgatóhelyettestől megtudtuk, hosszú évek óta most van a legkevesebb elsős az iskolában. Az intézmény a beiratkozás előtt „Sulileső” programot szervez, ahova a leendő elsősök szüleit invitálják. „A fővárosban nagyon nehéz feltérképezni a magyar gyerekeket, ezért aztán a szlovák nevelési nyelvű óvodákba is eljuttatjuk a felhívást” - tudtuk meg Morvay Katalintól. A poszonyi magyar óvodákból sok gyereket nem íratnak magyar iskolába, a vegyes házasságban született gyerek általában szlovák tanintézménybe megy. A Szenei járásban idén hétről hatra csökkent a magyar alapiskolák száma, mert a gútori magyar alma mater megszűnt. A magyar oktatási intézménnyel (is) rendelkező településeken összesen 227 elsőst írattak be, közülük 31, vagyis 13,62 százalék került magyar iskolába. A 13,62 százalékos arány az elmúlt öt év adatait tekintve a legrosszabb, hiszen például 2005-ben még 17,7 százalék volt, tavalyelőtt is valamivel jobban alakult a mostaninál: 13,8 százalék. Az abszolút számok talán az arányoknál is világosabb helyzetképet mutatnak és fejlődésvonalat jeleznek: 2004- ben összesen 38, 2005-ben 46, 2006-ban 37, 2007-ben 38 gyerek kezdett magyar tannyelvű alapiskolába járni - szemben az idei 31- gyel. Mindez abból a kimutatásból derül ki, amelyet a Szene és Vidéke Társulás vezetője, Duray Rezső szenei és Pozsony megyei MKP-s képviselő készített és bocsátott lapunk rendelkezésére. A Szenei járásban a magyarság aránya a 2001-es népszámlálás szerint 20,4 százalék, (korjéem)
