Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-11 / 236. szám, szombat
14 Szalon ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 11. www.ujszo.com CD-AJANLO Katinka: Nekem ez jár PUHA JÓZSEF Ha rangsorolnom kellene a dalokat, a nagylemez egyetlen átdolgozását, az angolul előadott Greatest Love of All címűt tenném a végére. Nem azért, mert bármi kívánnivalót hagy maga után, hanem mert meglepetés nélküli, egyszerű másolás. Kunovics Katinka kiválóan énekli, de semmi pluszt nem ad Whitney Houston 1986-ban hódított világslágeréhez. Persze, úgy nem is lehet, hogy az előadó közben hű marad az eredeti verzióhoz, a változáshoz más stílusba kellett volna ültetnie. Akkor viszont kilógna az albumról. Szóval rendben van ez így. Úgy gondolom, ezzel mindent elárultam az egykori romanticos énekesnő első szólólemezéről. Ha a kiválóan elénekelt átdolgozás - fogalmazzunk így, kicsit képzavaro- san - a legértéktelenebb gyöngyszem, akkor a többi kilenc felvételnek csúcsmunkának kell lennie. Valóban az. Szerintem a Greatest Love of All az album kötelező dala. Sejtem, miért került fel: Katinka bizonyítani akar. Az általános vélemény bizonyára az volna, hogy nincs szüksége a bizonyításra, áld számít, tudatában van a tehetségének, ám jobban belegondolva nem hunyhatunk szemet afelett, hogy főszereplőnk pályafutása az utóbbi években minden szempontból mellékvágányra futott. A jól induló Romanticot Győző, a frontember teljesen ellehetetlenítette, s ez társai, a lányok karrierjére is alaposan kihatott. A trió ékes bizonyítéka annak, amikor a minőséget értéktelen, giccses külsőségekbe ágyazva kínálják - valószínűleg azért, mert csak így értékesíthető. Életem egyik legrosszabb koncertélménye éppen a Romantic fellépése volt. Valamelyik múltbeli barátnőm szedett rá, mert amúgy én ritkán járok popkoncertre, bennem az élő fellépések az esetek többségében rontják az előadóról, zenekarról kialakult képet. Az első pillanattól ordított a tagok közti tudásbeli és értelmi különbség. Ráadásul a lányok a párbeszéd során kénytelenek voltak Győző szintjére süllyedni, ami kínos szituációkat eredményezett. Nyilván nekik kellett változniuk, a portékájukat ugyanis a frontember, az irányító adta el. Később, ahogy - a bulvárnak köszönhetően - egyre nagyobb ló került Győző alá, úgy rántotta magával Katinkát és Zsuzsit is. A Romantic utolsó egy-két évében már őket sem vette komolyan a közvélemény, amire részben bizonyíték, hogy ők is egyre nagyobb teret kaptak a bulvársajtóban. Katinka most - szemmel láthatóan és füllel hallhatóan - a megérdemelt helyét próbálja elfoglalni a popzenei életben, s bizonyára úgy gondolta, ehhez kell egy komoly tudást igénylő nemzetközi sláger. A választás tökéletes, a Greatest Love of Alit csakis képzett, első osztályú énekesnő tűzheti a repertoárjára. A kezdet tehát jól alakult. A Katinka mellett Jónás Andreával - az ő helyére a második korongon Völgyi Zsuzsa lépett - és Győzővel verbuvált Romanticot azzal a céllal alapították, hogy a fiatalok megismerhessék a romák zenei kultúrájának egy szeletét; a populáris stílusokat ötvözte a roma zenével. A csapat azután lemezről lemezre veszített a komolyságából, Győző, később a Győzike show miatt. Zeneileg az albumain a két lánynak és a háttércsapatnak köszönhetően nem prostituáló- dott (a koncerteken igen), például az utolsó nagylemeze, a tagok közti első komolyabb nézeteltérések felszínre törése után, új szerző- és háttérgárdával készült, 2006 márciusában kiadott Kell ez a nő című meglepően jól sikerült, még Győző ténykedése sem annyira romboló rajta, mint az előzőeken. Fokozatosan azonban minden levegő elfogyott a Romantic körül, s ma már a frontemberrel semmilyen zene sem adható el. Ezt támasztja alá a trió utolsó albumának lanyha fogadtatása, és a tévébohóc új formációja, a Győző 8c Veronica tavalyi karácsonyi piacra megjelent nagylemezének égbekiáltó bukása. Érdekes dolog ez, az ember azt feltételezné, hogy aki ennyit szerepel mindenhol, annak valódi dolgai iránt is nagy az érdeklődés - minőségtől függedenül -, ám Győző esetében ez nincs így, ő a show- jával mindent lerombolt maga körül, és örökre hazudozó, ki- és beszámíthatatlan, ripacs tévébohóccá vált. Ebből a szerepkörből soha többé nem fog (tudni) kilépni. Nézzük az 1977-es születésű Katinka előéletét. Zenészcsaládból származik. A nagyapja testvére volt az első diplomás roma cimbalomművész Magyarországon. Hősünk naponta hallgatta zongorán tanuló nővére gyakorlását, mígnem kilencévesen ihletet kapott, és ő is zongorázni kezdett. Tizenhat évesen Horváth Eszternél klasszikus hangképzést tanult, ötvenes évekbeli dzsessz-szten- derdeket énekelt zongorakísérettel. Benevezett az 1996-ban megrendezett utolsó Ki Mit Tud?-ra, a dzsessz-ének kategóriában indult, ésaközépdöntőigjutott. 1997-ben Babos Gyula elhívta az induló Babos Project Romani nevű formációjába. 1999-ben azután jött a hatalmas médiahátszelet kapó Romantic, és innentől kezdve már ismert a történet. Miután a csapat minden komolyságát elveszítette, Katinka és Zsuzsi úgy döntött, hogy pályafutásukat Győző nélkül folytatják. Egy ideig ragaszkodtak a Romantic névhez, majd rájöttek arra - ami sejthető volt -, hogy a frontemberükkel együtt a név is elhasználódott, ezzel nem tudnak érvényesülni, s helyette tiszta lapot nyitottak, de már külön-külön. Katinkáról a Romantic feloszlása után leginkább a kilóival vívott harca és véget ért társkapcsolata révén lehetett hallani, javarészt természetesen a bulvárnak köszönhetően. Szóval nemcsak a szakmai, hanem a magánélete is romokban hevert. Egy interjúban arról beszélt, hogy megpróbál kilábalni a válságból. A június végén megjelent Nekem ez jár című albumával sikerült is neki! Attól függetlenül, szólóban miképp alakul Katinka karrierje, hálás vagyok a sorsnak, hogy ez a nagylemez elkészült. Mert - ahogy a cím is mondja - ez járt neki. A szakma hiába hangoztatja úton- útfélen, milyen tehetséges, Győző árnyékából - akármüyen furcsán hangzik is - csak ezzel tudott kilépni. A közönség legnagyobb része számára ugyan örökre megmarad romanticos Katinkának, de azért most megmutatta, egymaga is boldogul. Az album teljesen más hangzást képvisel, mint az egykori trió. Az énekesnő a könnyen befogadható, mégis igényes, a popot és dzsesszt ötvöző, romantikus zenéjével egy másik csoportot céloz meg, leginkább a harmincas korosztályt. Az új zenei környezetben végre a tiszta, nagyon kellemes énekhangja is tökéletesen érvényesül. A tíz szerzeményből nyolc a Romantic mögött álló - leszámítva az utolsó, Kell ez a nő című korongot - Harmath Szabolcs zeneszerző és Orbán Tamás szövegíró munkája, a Három napja című felvétel zenéjét pedig Katinka írta. Elsőként a lemezen két változatban (albumverzió és Superboy mix) hallható Bárcsak lennék... című dalhoz készült videoklip - maxi CD-n már korábban, még februárban napvilágot látott. A Nekem ez jár című nagylemez új fejezetet nyitott Kunovics Katinka pályafutásában. És erre a fejezetre szerencsére egyre többen kíváncsiak: az album szépen fo- gyogat. Trendtelen jelek harminckét oldalon: egy ingyenes kiadvány a kultúráról, a kultúrának Mit hozott az idei ősz? A Godot Plazát Van egy fura szólás, melynek jelentésével mindig is tisztában voltam, mégse értettem. Eszerint ajándék lónak ne nézd a fogát... KENÉZ BORBÁLA Rendben, ha ez a használati utasítás, nézi a fene. Sőt, ki se csomagolom, hátha lába sincs. És nem is nyerít. (És akkor legföljebb nem halott, csak aluszik.) Am hajói tudom, a lónak egyrészt a foga adja a lóságát, másrészt ebből lehet a legpontosabban következtemi a hogylété- re. Vagyis azt nem értem, milyen ember az, aki hibás vagy nem szép dolgot (pl. vén gebét) ajándékoz, mármint hogy eleve, hiszen tudjuk, semmi sem tökéletes, a lónak is négy lába van, és mégis... A Godot Plaza című harminckét oldalas kiadvány kapcsán mindez azért lehet fontos, merthogy impresszuma szerint „A Godot Plaza csak ajándékba adható!” Én is ajándékba kaptam, számszerűen hármat, amiből kettőt továbbajándékoztam. Nem azonnal, persze, hanem miután átolvastam, s láttam, hogy ajándéknak kiváló. S ez lényegében már olvasói válasz arra a kérdésre is, melyet az utolsó oldalak egyikén a lap főszerkesztője, Bárány János tesz fel mindenkori olvasóinak: Nos, hogy tetszett? A Trendtelen jelek alcímű, fekete-fehér sajtótermék ajándék lóként vizsgálva is megállja a helyét: csillogó, életerős fogazat, száguld, mint a paripa, kellő tartalékkal veszi az akadályokat, nyerít, ha kell. Nem harsány, mint a vásári giccs- portéka, s nem is hibátlan, mint a kirakati fröccsöntöttjátékló. Ami rögtön megfogja az embert: hogy a Godot Plaza mennyi mindenkit mozgósít, hogy hányféle szerzővel dolgozik, hogy a kultúrából mekkora területet képes befogni. Közben meg tematikus szám: minden szövege és a képek jó része is az álom köré szerveződik. A képek és a szövegek aránya és elrendezése jó ízlésre és ritmusérzékre vall, s ami még kedvesebb meglepetés, a képek nem a szövegek illusztrációi, hanem arról szólnak, amiről a szöveg, csak a kép nyelvén, vagyis másként. Példa: Inczédi Erika apró lélekbúvárkodása a izmusok között József Attila Medáliák című verskoszorújába torkollik, a részlet mellett pedig A varázsló kertje című Gulácsy-kép látható, és sem a szöveg, sem a kép nem erőltetett, mindkettő (részletében és színtelenül is) eleget tesz a művészetnépszerűsítő közlemények alapvető ismérveinek, jó, mert hasznos, jó, mert szép, s nyitva hagyja az értelmezések sokféle lehetőségét. Az álom mint hívószó itt csak egyszer szerepel (Freud említésekor, de itt alighanem megkerülhetetlen), többször nincs is rá szükség, azzal, hogy címbe emelve „zöld füst az ég”, már rég nem az ébrenlét tartományában vagyunk. A vele szemben levő oldal (12.) grafikailag és szövegszerűségében is más, mert filmajánló (Horváth Gergő Kusturica Arizonai álmodozókjá- ról), kockánként és bekezdésenként pereg, szigorúan a filmre (az álmokra, a beteljesülésre) összpontosít- és nem álmodozik. Az El Caminóról sokat és sokfélét olvasni, az utat lélekben számtalanszor megtettem már, legutóbb Hunéík Péter utolérhetetlen beszámolója alkalmával, itt és most (Godot Plaza 4-5., Balázs Lívia révén; a szerző neve az alcímben érhető utol) egy olyan zarándokkal van dolgunk, akinek fényképezni is maradt ereje és ideje, a sok befejezetlen mondat és három pont pedig jól érzékelteti a kínok és megkönnyebbülések sóhaját, de a szövegfolyam is maga a folyamatos felfelé és lefelé haladás, a kapaszkodás és ereszkedés látványa. Emmer Péter nemcsak a zenét hozza (interjú az ismert zenésszel), megtudjuk, fiatalokat tanít gitározni, s azt is, fontos, hogy az ember mit mond, és hogyan zenél. Az álmok és az álmok megvalósítása közt nagyjából annyi a különbség, mint olvasni Santiago del Compos- teláról és fölkeresni Szent Jakab földi maradványainak színhelyét. Bencsics Ákos fazekas, bogaras ember, a szó nem képi, hanem mázas kerámiás értelmében: a riportból kiderül, miért érdemes figyelni rá, s hol (hol mindenütt) találkozhatunk alkotásaival, s ő ki is mondja, hogy sokat kell dolgozni. Ami egyébként nyilvánvaló. A soknál is többet, persze, és folyton. S akkor tán elviselhető a dolgozás maga. „Az inspirál, hogyha jól érzik magukat az emberek” - mondja a szintén zenész Zsapka Attila (terjedelmes interjú Dömötör Ede kiváló képeivel; 28-29.) Krúdy Álmoskönyve - mondjuk, ez egy álomszámban tényleg kihagyhatatlan: fehér báránnyal álmodni téli hideget jelent, de nem mondom meg, asszonynép miről ne álmodjék, nehogy a rokonságából meghaljon valaki. Hogy Husz- licska Bálint egyes szám első személyben elbeszélő figurájával, mely fogadásból lemond a tisztálkodásról, mi történik a kilencedik héten, az azért sejthető. És még jól járt. (Vesd össze Izabella királyné fogadalmával, aki kikötötte, addig nem cserél fehérneműt, míg a török ki nem vonul az országból, de ezt nem élte meg; innen mondjuk Iza- bella-színnek a szürkét.) A címlapon Nagy László; a hozzá tartozó címlapsztori a 9. oldalon. Színház. Még film. Még zene (és további zene). Bordzsesszbalcsi - ez cím (20. oldal), magyarul van (három szavas összetétel, familiáris szórövidítés a harmadik tagban), a szóelemzésre resteknek segít a szemben levő oldal címe: Balaton Sound. Valós riport egy szlovákiai magyar... (érdeklődést felkeltő szándékos kihagyás), fogódzóként idézek a szövegből:,Állítólag kijött a TV és a rendőrség is, bár a fesztivál területére - szerencsére - nem jutottak be.” Részletek a 22-23. oldalon. Szépe Márk fotóin (balról jobbra): fülhallgató, napszemüveg, gitár, maci. A szabadságérzés (nem álom) több helyen hangot kap, a Kapolcsi capriccio című élménybeszámolóban szó szerint is. Színház. Kritika. Ma. Fiatal színikritikusok lehetősége (felhívás 25.). Ehhez lásd még: Akritika metafizikája (3.) Rémálom (altató): Tyborg szövege. Félreértések elkerülése végett: Tyborg szövege nem altató, az altató tabletta. Álompasi: körkérdés arról, hogy létezik-e, vagy sem. Orsival értek egyet. Ugyanez álomnő esetében: Bálinttal. Álomnő gumicsizmában: 10. oldal. Színjátszók: Laboda Róbert (többekközt) jobbjában karóval. Paradicsom. Szlovákia és a Balkán (nem politikai összefüggések). Miért épp kora délután érdemes a Limes Galériába látogatni? Megfejtés: Godot Plaza, 1. szám, 25. oldal. Kicsoda Balaskó Edit? A Godot Plaza lógójának szerzője. Álom és angyal ismét együtt említődik. Könyvajánló: Feldmár András: Szégyen és szeretet. Filmajánló (Mamma Mia!), kiállításajánló (Lélek és test. Kertésztől Mapplethor- pe-ig). De mi legyen azzal, akinek nem jut ajándék? Első tipp: próbálja meg valamelyik ismerőse révén beszerezni. Második tipp: utazzon el Órsújfalura, október 25-én, a Go- dot Plaza újság bemutatkozó estjére. Harmadik, utolsó tipp: kérje a lapot ajándékba álmai emberétől!
