Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-11 / 236. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Szökőkút Zuzanának az Új Színpadon Pozsony. Nem kerülte el a sorsát a Szökőkút Zuzannának című szlovák zenés film sem, amely még a nyolcvanas években készült, s akkora sikert aratott, hogy később Dušan Rapoš rendező még két folytatását is elkészítette. Két fiatal szerelme egy nagyvárosi lakó­telepen, Vašo Patejdl invenciózus és fülbemászó zenéjével - így lehetne összefoglalni a most színpadra kerülő musicalt, amelyet Karel Vosátko rendezésében láthatnak holnaptól az Új Színpadon a főbb szerepekben Miroslava Partlovával, Lucia Molnárovával, Dáša Šarkozyovával, Peter Makranskýval és a Szupersztár máso­dik sorozatában megismert Matej Koreňnyel. (jdj) Bednarik Anasztázia koncertje Somoija. Bednarik Anasztázia ad orgonahangversenyt a so- morjai Nagyboldogasszony-templomban holnap 18 órakor. Műsorában Johann Sebastian Bach, valamint Johann Gottfried Walther, Robert Schumann, Pikéthy Tibor, Felix Mendelssohn- Bartholdy és Liszt Ferenc műveiből szólaltat meg. A kassai születésű művész orgonatanulmányait édesapja keze alatt kezdte 11 éves korában, zongoratanulmányaival párhuzamosan. 1978-82 között a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola, majd a Zeneakadémia orgona szakán tanult, végig Le­hôtka Gábor tanítványaként. 1987-ben szerezte meg orgona­művészi és szakközépiskolai orgona- és zeneelmélettanári okleve­lét. 1987 óta Vácott tanít orgonát a Zeneiskolában, majd az 1988-tól induló Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskolá­ban is, ahol 1995 óta igazgatóhelyettes. A váci Ferences templom orgonistája. Több hangfelvétele készült, ezek közül az Orgona­muzsika című 2004-ben, a Barokk orgonamuzsika gyöngyszemei című dupla CD-je 2005-ben jelent meg. (ú) Film Louis Armstrongról New York. Louis Armstrong, a legendás dzsesszzenész életéről készít filmet Forest Whitaker, az Oscar-díjas színész a főszerep mellett a rendezést is elvállalta. A Variety amerikai fümes szaklap szerint a film egyik producere Oscar Cohen, a virtuóz trombitás és énekes egykori menedzsere, aki a hagyatékát kezeli. Ez lesz az el­ső nagyjátékfilm, amelyhez felhasználják Armstrong levelezését és más személyes iratait. A film - amelynek címe Armstrong leg­nagyobb slágere után What a Wonderful World - a New Orleans- ban nagy szegénységben töltött első évektől követi a művész kar- rieijét. A forgatás jövő nyáron kezdődik, (mti) (Kis Kata felvétele Oroszlámos-portrék Oroszlámos György fotói a Limes Galériában Fragmentumok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Október 26-ig te­kinthető meg a Limes Galériában a dél-komáromi Oroszlámos György fotográfiáiból nyílt kiállí­tás. „A Fragmentumok elnevezésű tárlat nem egyszerű fotókiállítás: performansz is egyben, amely a klasszikus fényképkészítés rej­telmeibe is bepillantást enged” - mondta Farkas Veronika művé­szettörténész. Maga a tárlat négy témakörre osztható: az elsőnek az Emlékek egy bolygóról címet adta a művész. A természeti cso­dák feltárása mellett Földünk ve­szélyeztetettségére is ráirányítja a figyelmet. A következő ciklus a templomrombolások dokumen­tálása, elsősorban a Balaton-fel- vidéki pálos kolostorok, templo­mok romjait láthatjuk. Különö­sen megrendítő a Psalmus-ciklus, amely a közigazgatásilag Nagy- keszihez tartozó, egykori érsekié­li templom 1983-as lebontása előtti állapotát rögzíti. A fényké­peken szobortorzókat, lehullt szoborfejeket, kifosztott, omla­dozó templombelsőt látunk. Alat­tuk, a földön a fényképész és ba­rátja, a fiatalon elhunyt Szűcs Je­nő által a templomból megmen­tett anyakönyvi kivonatok, kot­ták hevernek, szimbolizálva: mi­ként is bánunk értékeinkkel, múl­tunk emlékeivel. A művész ugyanakkor pozitív példákat is elénk tár a Káli-medence szépen felújított keresztjeinek bemuta­tásával. Az utolsó témakört a portrék alkotják. A tárlat kisebb időutazásnak is beillik, a mai digitális fotózás vi­lágában a fényképkészítés évti­zedeken át nélkülözhetetlen kel­lékeit is megtekinthetjük, régi fényképezőgépek társaságában. A tárlatról a benyomások, élmé­nyek mellett egyéb ajándékot is magával vihet a látogató: egy „sötétkamra-turkálóból” kivá­lasztott Oroszlámos György- fényképet. (vkm) Moveast Pécsett - Vlado Fischer filmje a versenyben, Dušan Hanák örökzöldje az információs szekcióban Az első magyar horrorbörleszk Dušan Hanák rendező (Fotó: ČTK) Sajátos megnyitót kreált az idei pécsi Moveast Nem­zetközi Filmfesztiválnak Novák Péter, a rendezvény „házi ura”. Hóna alatt ikeás vörös szőnyeggel és egy kézitáska nagyságú, fekete kazettás magnóval ment fel a színpadra. SZABÓ G. LÁSZLÓ A szőnyeget pillanatok alatt le­terítette, a magnóból pedig a Cen­tury Fox ünnepi hangulatot idéző nyitánya szólalt meg. így, ezzel a magánszámmal kezdődött el - immár negyedik alkalommal - Pécs (2010-ben Európa kulturális fővárosa!) talán legrangosabb mustrája, amelyen Közép-Kelet- Európa tizenkét első filmes ren­dezője versenyez, információs szekciójában pedig a nagy öregek mutatják meg egy-egy régebbi al­kotásukat. Nincs még egy hasonló mustra a környékbeli országok­ban. Pécs mindenképpen uniku­mot akar nyújtani a mozi helybéli híveinek, s meghívott, külföldi vendégeinek. Karlovy Vaty és Moszkva évről évre gazdagon vá­logat a közép-kelet-európai film­gyártás legfrissebb alkotásai kö­zül, ilyen sokszínűséggel azonban egyik fesztivál sem válogathat a felkínált művek közül, hiszen nem ez az elsődleges célja, fő profilja. Pécs tehát egy izgalmas résre kon­centrálhat, s visszatekintve az el­múlt három év műsorára elmond­hatjuk: okosan és finom ízléssel állítja össze programját. Tudjuk, minden szentnek maga felé hajlik a keze. Hogy a Karlovy Vary-i példa mellett maradjunk: idén két cseh film is bekerült a ver­senybe (Irena Pavláčková mun­kája, Az éjszaka gyermekei nyert is két komoly díjat, Petr Zelenka Ka­ramazov testvérek című alkotása pedig a Cseh Filmakadémia Oscar- nevezését kapta meg pár nappal ezelőtt). A pécsi versenybe Faur Anna filmje, a Lányok (két tizen­éves lány brutálisan végez egy ta­xisofőrrel) és Gigor Attila épp Kar­lovy Varyban díjazott alkotása, A nyomozó (egy fiatal patológus, hogy anyja külföldi műtétjére pénzt szerezzen, elvállalja, hogy megöl egy „idegent”) került be. Mellettük két lengyel, két horvát, egy-egy macedón, ukrán, cseh, szlovák, szerb és szlovén mű sze­repel a mezőnyben. A nyitófilm - versenyen kívül - Fazakas Péter Parája volt, amely kriminek és élettani drámának ugyanúgy nevezhető, mint horro- risztikus elemekkel megtűzdelt abszurd vígjátéknak. Kicsit olyan tarantinós „magyar tarka”, amelyben egy gyenge ember küzd a sikerért, és a végén le is győzi a gonoszt. Örök vesztesek, pancse- rek és lézerek története a Para. „Ez nem az élet - hangsúlyozta a vetítést követően a rendező -, ha­nem egy sajátos életvitel, filozó­fia, gondolkodás mesében előad­va. Tehát nem a konkrét valóság­ról szól, hanem arról, ami bizo­nyos helyzetekben bennünk, a belső valóságunkban játszódik le.” Több milliós tartozásba keve­redik egy ötvenes ex-rendőr, munkaadójának elrabolják a lá­nyát, barátja örökösen szorong valamitől, felesége naponta szel­lemeket idéz, aztán hirtelen mindnyájan belekeverednek egy zűrös, krimibe illő ügybe. A film első húsz perce még nem szöge­zett a székhez, onnantól fogva azonban - a szellemes dialógok­nak, a jól megírt epizódoknak és nem utolsósorban a remek színé­szi alakításoknak, Csuja Imre, Bánsági Ildikó, Für Anikó, Szervét Tibor, Pálmai Anna, Vajdai Vil­mos, Kamarás Iván és Scherer Pé­ter játékának köszönhetően - egy jól pergő, kitűnően vágott horror- börleszket lát a néző. Szlovákiát két film képviseli, a Moveasten. A versenyben Vlado Fischer munkája, a Viliam Kli- máéek forgatókönyve alapján ké­szült Felezési idő, az információs kategóriában pedig Dušan Hanák legendás alkotása, a Szeretlek, szeress! Fischer tragikomédiáját telt ház előtt vetítették a nemrég felújított Apollo moziban, s bár a gyatra ma­gyar feliratok, pontosabban a pon­tatlan, elnagyolt fordítás a Mecsek sűrűjébe űzhette volna a nézőket, a történet valahogy mégis min­denkit visszatartott a távozástól. Viktor, a film negyvenes hőse (Ján Kroner) egy jól menő cég főnöke. Szerelmi élete több vágányon is fut egyszerre. Feleségétől teljesen el- hidegült, házasságukat már csak a csoda tartja össze, munkatársnő­jének alkalmi (mint később kide­rül: rosszul teljesítő) szeretője, tit­kos kis lakásában egy érzéki ukrán csajszi fészkel, aki ellenkezés nél­kül öleli magához,jószívű” barát­ját, s akkor még ott az excentrikus fotós lány is, aki eszét veszi Viktor­nak. Csupa fura figura a kapcsola­tok szakadozó hálójában. Itt senki sem boldog, még az sem, aki meg­engedhetné magának. A jólétben még hangosabban ordít a magány, mint tíz fokkal lejjebb, ahol sokkal erősebb a hajtás. Vlado Fischer filmje mégsem átütő erejű. A sok­évi átlagot ugyan sikerül maga mögött hagynia, a nagyon jó film­től azonban még mindig messze van. Mély nyomot ugyanis nem hagy a nézőben, hidegen tudomá­sul vesszük, hogy igen, ez van, mindenki játszik, csal és hazudik, álarcban közlekedik - hozzátenni azonban nem tud semmit. Annál sokkal könnyebb darab, mintsem lelkileg megérintse, netán saját életének átgondolására késztesse az embert. Dušan Hanák nemcsak a Szeret­lek, szeress!-sei, hanem önálló fo­tókiállításával is jelen van Pécsett. A hatvanas évek csehszlovák új­hullámának egyik legmarkánsabb egyénisége már Karlovy Vary idei fesztiválján is megmutatta, mi­lyennek látja a világot - a képek ugyanis külföldi útjai során ké­szültek -, s most ez az anyag jutott el Pécsre is. Az utcán alvó indián, a járda széli drogos lány mellett el­húzó piros cipők, a Kiárusítás idős zöldségárusa, és még vagy húsz beszédes fotó a Feljegyzések és üzenetek egy-egy színes momen­tuma. Üzenetnek tekinthető a mace­dóniai Igor Ivanov Felfordulva és a szlovén Marko Naberšnik A kakas reggelije című alkotása is. Az előb­binek egy fiatal artista a hőse, akit elüldöznek otthonából, mivel nem hajlandó alávetni magát a társa­dalmi normáknak. Az egyetlen le­hetséges menedéket a cirkusz je­lenti számára, ahol személyiségét megőrizve maradhat az, aki. Fel­építésében ugyan barokkosán ek­lektikus a film, érzelmi vonala azonban nyílegyenes, s ezzel le is köti a nézőt. A kakas reggelije cím mögött a testi szerelem hajnali epizódja rejlik, amely egy idősödő autójavító mester beteljesült vá­gyára utal. Ám részese a történet­nek huszonéves segédje is, akit ugyancsak elragad a szenvedély, és akárcsak főnökét, őt is drámai helyzetbe sodorja a szerelem. Saj­nos, ez a film sem hibátlan, a pár­beszédek helyenként erejüket vesztik, a történet íve újra és újra megtörik, így két órát nem bír el a történet. Még akkor sem, ha a fő­hősök iránt érzett kíváncsiságunk valahogy mégsem hagy alább. (Fotó: Moveast) ■■mi ... Jelenet A kakas reggelije című szlovén filmből

Next

/
Thumbnails
Contents