Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-08 / 233. szám, szerda

32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 8. www.ujszo.com A tavalyi fiileki várjátékokon már elkezdődött a „török hódítás" (Szekeres Éva felvétele) Partnerkapcsolatot terveznek Edirne városával 400 év után ismét hódít a török Füleken ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Fülek. Testvérvárosi kapcsola­tot épít Fülek önkormányzata a tö­rökországi Edirne városával - Agócs József, Fülek polgármestere a tervek szerint novemberben lá­togat a 150 ezres Edimébe. Akéső őszi látogatás azonban még csak informatív jellegű lesz. Agócs la­punknak elmondta, a testvérváro­si kapcsolatot a török fél kezde­ményezte. „Edirne képviselői az interneten kerestek meg és válasz­tottak ki minket. Úgy vélik, Fülek lehetne szlovákiai testvértelepü­lése” - mondta Agócs József. A ré­giós és országos szinten is egye­dülálló testvérvárosi kapcsolat ki­alakításában Szlovákia törökor­szági nagykövetsége vállalta a szervező szerepét. Edirne küldött­sége már járt a nógrádi városban, a török város alpolgármesterét kü­lönösen Fülek fejlett ipara és a gazdasági kapcsolatok kiépítésé­nek lehetőségei érdekelték. Agócs József azt is hangsúlyozta, ha sike­rül megegyezniük Edimével, a fü­leld ipari cégek számára piac nyíl­hat a török testvérvárosi kapcso­lattal, ezenkívül a kultúra és sport terén is gyümölcsöző lehetőségek nyílnának az együttműködésre. Kilenc fiileki bég A török érdeklődés nem új keletű Fülek iránt, a város már 454 évvel ezelőtt „felvette a kapcsolatot” ezzel a nemzettel, 1554-ben foglalták el ugyanis a várat az oszmán hadak. Ezután 39 éven át tartózkodtak a városban és sarcolták a környéket. Itt volt a hó­doltsági közigazgatási egység, a szandzsákság központja is. Ki­lenc füleki béget tart számon a történelem, uralkodásuk az 1593-as, novemberi felszabadulással ért véget. Egyes források szerint amikor a török hódítók elvonultak Fülekről, mintegy há­romszáz család önként visszamaradt és sok füleki valószínűleg az ő leszármazottjuk, (szász) Minden várakozást felülmúlt az érdeklődés Disznótor volt Vízkeleten ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Vízkelet. Negyedszer rendezte meg a mátyusföldi község sport­egyesülete a hagyományos nyár végi disznótort. A hozzávalót két szponzortól, az alsóhatári id. Dó­ra Ferenctől, valamint a nagyfö- démesi Szőcs Lászlótól kapta. A 72 éves Serczel Gusztáv a régi ízek szerint készítette a hurkát, a kolbászt és a disznósajtot. Ó és a főszervezők, Mészáros Tibor, va­lamint Odor Róbert egész éjjel szorgoskodtak, hogy a következő nap délutánjára elkészüljenek az ínyencségek. A korábbi évekhez képest ezúttal hatalmas volt az érdeklődés, ezt bizonyítja az is, hogy a falu központjában, a par­kolóban felállított sátrakat - a szó legszorosabb értelmében - meg­rohamozó tömeg pillanatok alatt elkapkodta a finomságokat. Aki fél órával a nyitás után érkezett, már csak üres asztalokat talált... „Örülünk, hogy sokan jöttek a környező községekből. Áz igazat megvallva nem számítottunk ilyen nagy rohamra. Sajnos, nem tudtunk mindenkit kiszolgálni, ezért elnézést kérünk azoktól, akik üres kézzel távoztak. ígérem, jövőre sokkal több lesz az áru” - mondta Mészáros Tibor, a vízke­leti sportegyesület elnöke, (zsi) Aki késett, annak csak a maradék jutott (A szerző felvétele) Kilenc hazai múzeum anyagából született a török emlékeket felvonultató kiállítás A háborús és a békésebb idők Komárom. Csodálatos szí­nekben pompázó sátor, a Koránból vett idézeteket tartalmazó orientális füg­göny, gyönyörű fajansz tá­nyérok, korabeli fegyverek és harci öltözetek, érmék, használati tárgyak és kora­beli dokumentumok - ezek mind-mind láthatók a Du­na Menti Múzeum Törökök Szlovákiában című kiállításán. V. KRASZN1CA MELITTA Megjegyezném: ragaszkodva a történelmi hitelességhez, a „Törökök a mai Szlovákia terü­letén” bizonyára megfelelőbb elnevezés lett volna! A tárlat al­címe viszont - Török emlékek a szlovákiai múzeumokban - már sokkal pontosabb, és kifejezi azt az összefogást, amiből létrejött ez a szép, értékes bemutató. A kiállított darabokat ugyanis, köztük kifejezetten ritka és érté­kes tárgyakat, kilenc hazai mú­zeum kölcsönözte. Ilyen például a bevezetőben már említett tö­rök sátor, amely a betléri múze­umban is csupán részleteiben látható. Amint a megnyitón Drenko Zoltán régész, a tárlat kurátora elárulta, így összeállít­va Komáromban mutatják be el­ső alkalommal. Az első teremben a harci em­lékeket, egyebek között lovassági szablyákat, gyalogsági jatagáno­kat, janicsárok használta puská­kat, tiszti alabárdokat, ördögfej­jel díszített sisakokat, zászlókat láthatunk. Térképek segítségével a nagyobb ütközetek helyszíneit, valamint a törökök által szék­helyként kijelölt városokat is ta­nulmányozhatjuk. A második te­rem a békésebb időket idézi. A törökök és a reformátusok, evan­gélikusok és zsidók közti szövet­ségre utal például az a török tál, amelyet évszázadokon át keresz­telőtálként használtak a cinobá- nyai evangélikus templomban. Európai különlegességnek számít az a Gömörben található közel 40 evangélikus templom, amelyet a mai napig török félhold díszít - néhányukról fényképeket látha­tunk a kiállításon. A tárlat, amely egy vándorki­állítás első állomása, október 31-ig marad Komáromban. Ér­demes megtekinteni... A gazdagon díszített török sátrat Komáromban láthatja először a nagyközönség (Kis Kata felvétele) Számtalan kézműves-foglalkozás közül választhattak a gyerekek, és persze a már nem mai gyerekek FELCSER Marcelházán ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Malcelháza. Közel 200 részt­vevő, a legváltozatosabb népvi­seletek, sokféle népi kismester­ség és kézműves-foglalkozás, táncházak, előadások - ez volt a FELCSER 2008. A Felvidéki Re­göscserkészek IV. Találkozóján - melyre Marcelházán (Komáromi járás) kerület sor 2008. október 3. és 5. között - a népművészet iránt elkötelezett fiatalok talál­koztak. „A FELCSER négy év alatt a Szlovákia Magyar Cserkészszö­vetség egyik központi rendezvé­nyévé nőtte ki magát. Már nem­csak szlovákiai, hanem magyar- országi cserkészek is részt vesz­nek rajta, de a rendezvény nyi­tott a Magyar Ifjúsági Konferen­cián belüli partnerszervezeteink és a helyi fiatalok előtt is” - tud­tuk meg Gál Angelikától, a ren­dezvény egyik szervezőjétől. Péntek este a résztvevők a he­lyi kultúrházban a megnyitó után a hetényi alapiskola szín­játszó csoportjának előadását tekintették meg, mellyel a társu­lat a Duna Menti Tavaszon dia­dalmaskodott, majd Katona Gá­bor, a komáromi Generációk Néptáncegyüttes vezetője taní­tott moldvai táncokat, a Három­patak együttes muzsikált. Az ér­deklődők ezzel párhuzamosan a betyárvilágról is meghallgathat­tak egy előadást. A szombati foglalkozásoknak a helyi alapiskola adott otthont, ahol a gyerekek (és persze a már nem mai gyerekek is) számtalan kézműves-foglalkozás közül vá­laszthattak. Ä népi vonalat a ko­sárfonás, agyagozás, szövés, fo­nás, nemezelés, bőrművesség, fafaragás, lószőrékszer-készítés képviselte, de voltak kevésbé hagyományos lehetőségek is, mint például termésbábkészítés, gyöngyfűzés, drótékszerkészítés. A hétvégén bemutatót tartottak a szőgyéni honvéd hagyomány­Katona Gábor tanított moldvai táncokat őrzők, és a dunaszerdahelyi ba- rantások is. Este Ölveczky And­rás tanított táncokat. A rendez­vény vasárnap szentmisével, ill. záróünnepséggel ért véget. Lengyel Zoltántól, az egyik szervezőtől megtudtuk, jövőre is megszervezik a rendezvényt. „Tovább dolgozunk azon, hogy újabb foglalkozásokkal és elő­adásokkal tudjuk bővíteni a kí­nálatot - mondta. - Ez azonban - tekintettel a kézműves-foglal­kozások nyersanyagigényére és az előadók napidíjára - nem pusztán akarat, hanem pénzkér­dés is.” (szmcsp) A szombati foglalkozások nagy sikert arattak (Lengyel Zoltán felvételei) SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda és J. Mészáros Károly (sport) Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents