Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-07 / 232. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 7. Agrárkörkép 19 A rendszer egyes elemeinek a működését össze is kell hangolni a gép többi részével GPS alkalmazása a mezőgépekben Egymenetben végezhető a sorközművelés, és az irányítás pontossága következtében a növényállomány egyedeinek célzott kezelése is (Archív felvételek) Az általuk kidolgozott kukoricaművelési rendszerben CCD-kamerás irányítással vezérlik a traktort Az unió rászoruló polgárainak megsegítésére Az élelmiszer-elosztási programra 500 millió euró Napjainkban a műholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazása a mezőgazdasági termelésben is egyre nagyobb szerepet kap. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A mai modern mezőgazdasági gépek többsége ma már gyakorlatilag is képes arra, hogy a leegyszerűsítve csak GPS-nek (Global Position System) nevezett műholdas rendszer adatai, vagy egyéb helymeghatározó berendezések információi alapján a megadott paraméterek szerint, szinte emberi beavatkozás nélkül is pontosan elvégezze a megszabott munkát. A rendszer költséghatékony alkalmazásának előnyei kétségtelenek, ugyanakkor magának a berendezésnek a gyakorlati működtetése nem is olyan egyszerű, mint ahogyan azt első hallásra elképzelnénk. Kezdve attól, hogy a legtöbb gép műszaki paraméterei között emlegetett, ma már szinte elmaradha- tadan GPS-rendszer alapjában véve nagyon sok berendezésben csupán a helymeghatározó készülék bekötéséhez és beüzemeléséhez szükséges tartozékokat, ún. előkészítő szettet tartalmazza. Magát a készüléket, amely a műholdas jeleket fogja és feldolgozza, a legtöbb esetben külön meg kell venni, sőt, a nagyon pontos jelek vételéért még külön fizetni is kell. Nem beszélve arról, hogy még azokban a gépekben is, amelyekbe már eleve beépítették a helymeghatározó készüléket, a gép egyes elemeit össze kell hangolni a gép egészével, hiszen csak így lehet hatékony és hasznos a konkrét felhasználó számára, állítja Balázs László a nagymegyeri AgriTechnika igazgatója. A GPS alkalmazásának kétségtelen előnyei egyértelműen kimutathatók. A GPS ma már nem csak azt jelenti, hogy permetezéskor, talajműveléskor vagy vetéskor a munkagép pontosan tartja magát a megadott nyomvonalhoz. A berendezés ma már a modem agrármenedzsment nélkülözheteden része, hiszen az általa kapott és feldolgozott adatok alapján például az ag- ronómus átfogó képet kap az egyes parcellák termelékenységi mutatóiról, s ezeket megfelelően kiértékelve és egyéb információkkal kiegészítve már az elkövetkező időszak tervezéséhez is releváns adatokhoz jut. Ezek alapján akár egy-egy parcellán belül is külön szabályozni tudja, hogy bizonyos területekre kisebb vagy nagyobb mennyiségű műtrágyát, vegyszert, sőt vetőmagot juttassanak ki. Természetesen ezt nem a munkagép kezelője, hanem az adott részleg felelős vezetője határozza meg, aki kidolgozott program alapján átviszi a munkagépbe a szükséges adatokat, a beépített irányítási rendszer pedig ennek pontos kivitelezésében működik közre. Balázs László szerint ezen a területen a lehetőségek korládanok, hiszen az irányítási rendszer szinte az összes munkafolyamatba beépíthető és alkalmazható, s akár az emberi munka termelési folyamatból való teljes kizárását is magával hozhatja. Egyelőre az nyilvánvaló, hogy a mezőgazda- sági termelők számára a termelés hatékonysága és gazdaságossága szempontjából a munkafolyamatok pontos elvégzésében egyre nagyobb szerepet kap. Nem véletíen, hogy az ún. precíziós (pontos) mezőgazdasági termelésnek ma már nélkülözheteden eleme. Balázs László úgy véli, annak ellenére, hogy nálunk még csak elterjedőben van a GPS-szel felszerelt gépek alkalmazása, a hazai piacon már van kereslet egy olyan szolgáltatás iránt, amely a termelésirányítási rendszerek keretében többek között a GPS beszerelésében beüzemelésében és folyamatos szervizelésében mutatkozó igényeket megfelelő szakmai szinten és műszaki háttérrel tudja kielégíteni. Cége, amely a hazai és a környező országok piacain immár több mint egy évtizede mezőgazdasági gépek forgalmazásával foglalkozik, meglátta benne a lehetőséget, s komplex szolgáltatásként kínálja ezt a termelésirányítási rendszert. Felvették a kapcsolatot a GPS európai képviseletével, így első kézből jutnak hozzá az új információkhoz, tájékozódhatnak az új megoldásokról. A rendszer a helymeghatározó készülék alkalmazása mellett különböző fejlettségi szintű kiegészítő berendezésekkel kombinálva működtethető. Vannak olyan elemei, amelyek például csak a munkagép kezelőjének munkáját segítik, vagyis jelzik a megadott paraméterektől való eltérést, s ezeket a gépkezelő még maga korrigálja. Vannak viszont olyanok, amelyek teljesen automatizáltan működnek, ami annyit jelent, hogy a műholdas helymeghatározó rendszertől kapott és egyéb információk alapján a kidolgozott program beindításától kezdve a gépkezelőnek már csak az adatok figyelése a feladata, hiszen az összes többit elvégzi helyette az automata által vezérelt gép. Az alkalmazások lehetősége sokrétű: a CCD-kamerás vezérlésű berendezésektől kezdve, az ezek GPS-szel való kombinációin át az ún. D-GPS, vagyis a differenciált (kiegészítő) GPS-jeleket használó berendezésekig, illetve a kizárólag műholdas adatokat, vagy műholdas és szárazföldi adatokat egyaránt felhasználó rendszerekig. Az adott rendszer alkalmazását mindig a helyi feltételek határozzák meg, hangsúlyozza Balázs László. A gépekre szerelt CCD-ka- merák általi vezérlést például olyan helyeken alkalmazzák, ahol jól elkülönülő, megkülönböztethető terepjegyek állnak a rendelkezésre. Például a növényállományban sorok vannak, vagy a vetéskor egyértelműen kijelölt a sor, amelyhez igazodni kell stb. A műholdas helymeghatározó szerinti vezérlést viszont inkább akkor ajánlott igénybe venni, amikor a terep, illetve a művelt parcella egyöntetűen növényállománnyal fedett, vagy a kezelés során teljes lefedettséget (permetezés) kíván, viszont nincsenek rajta egyértelműen meghatározható orientációs pontok, amelyhez igazodni lehet. Szólni kell még a már említett D-GPS-ről is, amely a műholdas és a szárazföldi kiegészítő jelek felhasználása révén jóval pontosabb vezérlést is képes biztosítani. Ráadásul ennek is vannak különböző változatai. Az AgriTechnika kínálatában egyébként már megjelent az említett berendezések konkrét kihasználása. Az általuk kidolgozott kukoricaművelési rendszer, amely CCD-kamerás irányítással vezérli a traktort, a munkagépre felszerelve biztosítja a sorközök pontos mechanikai művelését, permetezővel kiegészítve pedig a növényállomány vegyszeres kezelését is elvégzi. Egymenetben végez sorközművelést, és az irányítás pontossága következtében a növényállomány egyedeinek célzott kezelését is elvégzi úgy, hogy minimálisra csökkenti a növényvédő szer felesleges kijuttatását. Aki már végzett ilyen munkát, tudja pontosan, hogy milyen figyelmet vesz igénybe a munkagép kezelőjétől, hogy pontosan a sorok között tartsa a gépet. Az említett rendszerrel felszerelt traktoron viszont gyakorlatilag már csak a képernyőn kell ellenőriznie a műveletet, (sz) EU-1NFORMÁC1Ó Az Európai Bizottság nemrégiben indítványozta, hogy a meglévő élelmiszer-elosztási programot terjesszék ki az Európai Unió legrászorultabb polgáraira is, s ehhez az elosztható termékek körének kiszélesítése mellett 2009- től növeljék meg a program költségvetését a jelenlegi keret kétharmadával mintegy 500 millió euróra. A program eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy a mezőgazdasági termelőknél felhalmozódott élelmiszer-felesleget (intervenciós készletek) elossza a rászorulók között. A 90-es évek derekán a programot úgy módosították, hogy bizonyos feltételek mellett az intervenciós készletek piaci beszerzéssel is bővíthetőek legyenek. Mára a készletfelesleg jelentősen megcsappant, és bővülésére a jövőben sem igen lehet számítani. A fennmaradó intervenciós készletek feltöltése érdekében ezért a piaci beszerzés állandó gyakorlatának engedélyezésére lenne szükség. A javaslat szerint a tagállamok választhatnák meg az elosztani kívánt élelmiszerek körét és hároméves időszakra szóló élelmiszer-elosztási tervet készítenének. Az élelmiszerek elosztásáról továbbra is jótékonysági szervezetek és helyi szociális intézmények gondoskodnának. A 2010-2012-es időszaktól kezdődően társfinanszírozás lépne életbe (az EU költségvetése a program költségeinek 75%- át, illetve kohéziós területek esetében 85%-át fedezné). A 2013- 2015-ös időszaktól kezdődően pedig a társfinanszírozás mértékének megoszlása 50-50%-ra (kohéziós területek esetében 75%-os uniós részvállalásra) változna. Figyelembe véve a rászorulók élelmezésbiztonságát hátrányosan érintő élelmiszerár-növekedést és az élelmiszer-segélyezés megnövekedett költségeit, a Bizottság a költségvetési keret növelését tartaná szükségesnek. 2006-ban több mint 13 millió uniós polgár részesülhetett e segélyprogram előnyeiből. A program módosított formájában 2010-től áll majd rendelkezésre. A társfinanszírozás bevezetésével nemcsak a források kezelése és tervezése javul, hanem a tagállamok is felelősségteljesebb szerephez jutnak a programban. A hatékonyság további fokozása és a folyamatosság fenntartása érdekében az elosztást hároméves időszakra kell megtervezni. A termékek köre nem korlátozódna az intervenciós készletet alkotó termékekre. A program keretében most első ízben például zöldségek, gyümölcsök és étolaj is biztosítható lenne. A nemzeti hatóságok táplálkozási kritériumok alapján maguk választhatnák ki a szükségesnek ítélt élelmiszereket, és a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a civil szervezetekkel karöltve gondoskodhatnának elosztásukról. Az élelmiszerek elsősorban az intervenciós készletekből származnának, illetőleg a piacról lennének beszerezhetők, ám csak akkor, ha az intervenciós készletben nem állnak rendelkezésre. Az elosztást térítésmentesen kell biztosítani, illetve költsége nem haladhatja meg az élelmiszer elosztásával megbízott szervezet által ténylegesen viselt költségterheket. A tagállamok saját belátásuk szerint dönthetnek a programban való részvételről. A segélyt általában a nélkülözők számos különböző csoportjához eljuttathatják, így például a hátrányos helyzetű családok, a kisnyugdíjasok, a hajléktalanok, a fogyatékkal élők, a veszélyeztetett gyermekek, a létminimum alatt élő és migráns munkavállalók, valamint a menedékkérők részére. Jóllehet az Európai Unió világ- viszonylatban és átlagosan a legmagasabb életszínvonalat biztosító társadalmak egyikének számít, sok polgára mégsem jut elegendő táplálékhoz. Az Európai Unión belül közel 43 mülió ember táplálkozása hiányos, azaz nem engedhetik meg maguknak, hogy minden másnap húst, csirkét vagy halat fogyasszanak. Jelenleg összesen 19 tagállam vesz részt a programban. (Forrás: http:europa.eu) Szárazföldi differenciált (kiegészítő) GPS-jeleket továbbító berendezés (Illusztrációs felvétel’ AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1
