Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-01 / 227. szám, szerda
2008. október L, szerda 4. évfolyam, 40. szám Aki értékesítőként dolgozott, ne feledje megemlíteni, korábbi cége milyen termékekkel vagy szolgáltatásokkal foglalkozott A jó önéletrajz a szakmai tapasztalat rovaton múlik A „szakmai tapasztalat” rovat az önéletrajz legfontosabb része. Gyakran ez alapján dől el, hogy lehetőséget kapunk-e szóbeli interjúra. Ebben a blokkban kell felsorolni a korábbi munkahelyeket, pozíciókat és az elvégzett feladatokat. Érdemes sok időt fordítani a kitöltésre, ugyanis köny- nyen eshetünk a felületesség vagy a túlzott bőbeszédűség csapdájába. Tanácsok a rovat kitöltésére. TANÁCS Nem érdemes rutinszerűen a korábbi munkahelyek felsorolásával percek alatt elintézni ennek a rovarnak a kitöltését. Könnyen belefuthatunk ugyanis a felületesség, a semmitmondás csapdájába. .Általános probléma, hogy a jelöltek csak a cég nevét írják le, azt már nem, hogy mivel foglalkozik a vállalat, hány főt foglalkoztat, termelő vagy szolgáltató cég” - sorolja a gyakori hiányosságokat Hegymegi Orsolya, a Grafton személyzeti tanácsadó cég munkatársa. Angol állásnév: csak ha ismert A pozíció megnevezésével is akadnak gondok, főleg ha olyan angol nevet tüntetünk fel, amely széles körben nem ismert. Hegymegi Orsolya találkozott például a "soft-offer manager" megjelöléssel, amit a pályázó cégén kívül máshol nem használtak. Mint kiderült, kontrolién munkakört takart. Ebben az esetben a fejvadász utánakérdezett, ám ha nem vette volna a fáradtságot és átsiklott volna felette, akkor a kontrolién posztra pályázó jelölt el sem jutott volna ál- lásmteijúra. Visszatetszést kelthet a túlzó pozíciónév. Ha egyedül értékesítünk egy cégnél beosztottak nélkül, akkor nagyképűségnek hat, ha a sales manager (értékesítési vezető) elnevezést használjuk. írjunk be konkrét feladatokat Hibát véthetünk a korábban végzett feladatok felsorolásánál is. Gyakori a túl általános megfogalmazás. Ügyfélszolgálatosoknál nem árul sokat el a munkáról az „adminisztrációs feladatok ellátása” nyelvi fordulat. Érdemes tételesen felsorolni, mit is kellett csinálni. Például: irodaszerek beszerzése, postai ügyintézés, a vezető határidő-naptárának kezelése, a beérkező ügyféltelefonok megválaszolása stb. Ha több cégnél dolgoztunk ugyanabban a pozícióban beleeshetünk abba a csapdába, hogy a cv-ben mechanikusan ugyanazokat a feladatokat másoljuk be. Ha valamiben eltért a munkánk, akkor másmás megfogalmazást használjunk. A sokszínűséget kell hangsúlyozni ebben a blokkban: azt kell mutatni, hogy mennyire széles az a feladatpaletta, amelyet meg tudnak oldani. Ezzel viszont épp az ellenkezőjét bizonyítják. Nem érdemes túlzásba vinni a feladatok felsorolását sem: elég ötöt-hatot megemlíteni és fontos az is, hogy az egész blokk ne legyen túl hosszú. Elég az utolsó 5 munkahelyet megemlíteni Kérdésként merül fel a pályázók számára, mennyi munkahelyről tegyenek említést. Ha valaki 20 éves munkatapasztalattal rendelkezik, nem feltétlenül kell minden munkahelyét feltüntetnie, elegendő az utolsó 10-15 év releváns gyakorlata. A pályamódosítóknál is elegendő a nem releváns munkahelyek rövid megemlítése. Nincs komolyabb információtartalma annak, hogy valaki a nyolcvanas években milyen munkakörben tevékenykedett. Szakmáról szakmára: gyakori hibák Más-más hibákat vétenek az egyes szakterületeken pályázók. Aki értékesítőként dolgozott, ne feledje megemlíteni, korábbi cége milyen termékekkel vagy szolgáltatásokkal foglalkozott. Jó, ha feltünteti, hogy végfelhasználóknak (b2c) vagy cégeknek (b2b) értékesített, ahogy azt sem árt tisztáznia: kiemelt ügyfelekkel (key account) foglalkozott vagy sem, illetve adott-e el külföldre. Itt sem érdemes fontosabbnak láttatni magunkat a valóságnál, a turpisságok előbb utóbb kiderülnek. Sokszor előfordul, hogy a feladatoknak csak egy része tükrözi a valóságot: azt sugallja az értékesítő, hogy a fontosabb partnereket ő nyerte meg a tárgyalásokon a cégnek. Utólag viszont kiderül, hogy ő csak részt vett a megbeszéléseken, de érdemben nem szólt hozzá. Ez óriási hiba, megbízhatatlanságot sugall, ami egy értékesítő esetében végzetes lehet. Az informatikusok túl szűkszavúak A informatikusoknak leggyakrabban az ismeretek precíz kifejtésével akad problémájuk. Hogy milyen programnyelveket és operációs és vállalatirányítási rendszereket ismernek, és hány év tapasztalatuk van az adott programnyelvvel kapcsolatban. Nem szerencsés az sem, ha azt írják: a Java alapszintű ismerete. Hiszen nem tudni, hogy mit takar. Sokkal tanácsosabb azt írni, hogy hány éve dolgoznak az adott programnyelvben. A pénzügyesek többet írjanak korábbi cégükről A pénzügyi területen dolgozóknál lényeges a cég részletesebb bemutatása. Az alkalmazotti létszám, a cég árbevétele, a nemzetközi háttér is fontos információkat hordoz. Emellett ne csak any- nyit írjanak, hogy "riportok, jelentések készítése”, hanem azt is tüntessék fel, kinek írták ezt és miről? Ha részt vettek az év végi zárásban vagy ha készítettek kimutatásokat, akkor azt se felejtsék el feltüntetni. Vannak olyan feladatok, amelyek evidenciának tűnnek, mégis fel kell őket feltüntetni. Könyvelők esetében ilyen lehet a .jogszabályok változásainak folyamatos követése”. Hegymegi Orsolya hozzáteszi, a szakemberek az önéletrajzban ne használjanak külföldi mozaikszavakat - például US GAP -, és általában az angol kifejezéseket is ke- rülendők. Forecast helyett érdemes az előrejelzés szót használni. „A mérnököknek szintén a pozíció kifejtésével akad problémájuk. Például azt írják, hogy építészmérnök, de az már nem derül ki, hogy kivitelezett, tervezett, esedeg üzemeltetett-e a munkája során, és mekkora projektekben volt benne, mennyire összetett volta feladat, amit ellátott. A gépészmérnököknél homályos folt marad sok esetben, hogy mérnöki munkájuk során gyártásban, tervezésben, esetíeg szervizelésben, vagy karbantartásban szereztek-e gyakorlatod’ - osztja meg tapasztalatait a szakember, (j) A munkaritmust egyensúlyba kell hozni, hogy a csapaton belül kiegészíthessék egymást. A „hajnalkák" például hatékonyan dolgoznak a projekt reggeli elindításakor A személyiségtípusok vegyítése a legkifizetődőbb FELDOLGOZÁS Egy nemzetközi felmérés szerint a munkavállalók a munkaidő 75 százalékát használják ki hatékonyan, tehát minden negyedik percben nem termelékenyek. Többségük számára a legnagyobb motivációs forrás a megbecsülés, csak ezután következik a pénz. Érdekesség, hogy a dolgozók a csapat lógósainak a vezetőket tartják, akik - a megkérdezettek szerint - előszeretettel osztják le a feladatok zömét helyetteseiknek Donna Dawson viselkedéskutató pszichológus, a kutatás készítője a munkavállalókat négy típusba sorolták aszerint, hogy müyen teljesítménygörbével rendelkeznek egy-egy munkanap alatt. A „hajnalkák” a nap kezdetén leginkább termelékenyek, ám általában ebéd után pillanatok alatt csökken hatékonyságuk, míg a „Késő délutáni süppedők” a legnagyobb lendülettel közveüenül ebéd után rendelkeznek, és késő délután a legkevésbé aktívak. A „déltáji mestereknek” a reggelek folyamán legalacsonyabb teljesítményük és a délután közepére válnak produktívvá, az „ebédidős henyélők” pedig kedvelik a hosz- szan elnyúló ebédeket: az elveszett munkaidőt megnövelt termelékenység mellett késő délután pótolják. A munkaidő negyede nem hatékony „A vezetőknek a különböző személyiségekből egy kiegyensúlyozott csapatot kell létrehozniuk az egyének személyes termelékenységének megfelelően. A természetes energiákat és munkaritmusokat egyensúlyba kell hozni, hogy csapaton belül kiegészíthessék egymást. A „hajnalkák” például hatékonyan dolgoznak a projekt reggeli elindításakor, a „déltáji mesterek” és más személyiségtípusok pedig későbbi napszakban képesek továbbvinni a munkát. A négy személyiségtípus vegyítése hozza a legjobb hosszú távú eredményeket” - magyarázza Dawson, aki az ICM Research kutatóintézettel 18 ország 5500 irodai munkavállalójától kért véleményt. A megbecsülés a motiváció kulcsa A kutatás eredményei szerint az alkalmazottak legfontosabb motivációja a megbecsülés. A megkérdezettek 85 százaléka vallotta, hogy felettese dicséretével és elismerésével termelékenyebbé válna. Csupán 80 százalék gondolta úgy, hogy a prémiumok, valamint a fizetésemelés növelné a termelékenységüket. „Minél magasabban helyezkedik el valaki a vállalati ranglétrán, annál több feladatot delegál másoknak, így a feladatokat ténylegesen elvégző helyetteseik tűnnek leginkább termelékenynek” - tette hozzá Dawson. Kicsi a magyarok önbizalma? Érdekes eredmény, hogy az európai válaszadók 43 százaléka saját magát érezte a csapat legtermelékenyebb tagjának. Ez az érték az Egyesült Királyságban és Németországban 54 százalékra emelkedett, ezzel szemben a magyar (34 százalék) és cseh alkalmazottak kétharmada vallotta, hogy nem ő a csapat leghatékonyabb tagja. Donna Dawson viselkedéskutató pszichológus a kutatást a Canon Europe, a digitális képalkotási technológiák egyik vezető vállalatának megbízásából készítette.