Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-07 / 232. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 7. Vélemény és háttér 7- Nem a börzéről küldték ezt az úthengert a szlovák gazdaságra? (Peter Gossónyi karikatúrája A mélyszegénységben élők arányának növekedését támogatja az állam Lesz itt gyerek, elvtársak! FIGYELŐ HOSPODÁRSKE NOVINY Lehet, hogy Malina Žák Hedvig provokáció áldozata lett - nyilatkozta a Hospodárske novinyban megjelent interjúban Dobroslav Tmka. A főügyész elutasítja a sajtó és a politikusok - beleértve Štefan Harabin igazságügyi minisztert - beavatkozását az ügyészség dolgába. „Mindig keresték a módját annak, hogy beavatkozzanak a munkánkba, legyen az a Lexa- vagy a Majský-ógy, valakit mindig börtönbe akartak juttatni, de legalább arra törekedtek, hogy botrány legyen körülöttük. Mi egy idő után azt mondtuk, elég, ezt nem engedhetjük meg. Ha egy író vagy egy politikus jogilag minősít valamilyen lépéseket, és a sajtón keresztül utasítani akarja a rendőrséget vagy az ügyészt, akkor vége a jogállamnak. A demokrácia a fegyelemről szól, de nem arról, hogy bárki bármit mondhat, s az illetékes szerv cselekszik” - mondta Tmka. A Malina-üggyel kapcsolatban kifejtette, a szakértői véleményekre és az orvosi véleményekre várnak, s miután áttanulmányozták, átadják Kvas- nica ügyvédnek, s feltesznek neki néhány kérdést. „Nem tudom, nem kell-e kihallgatnunk a szakértőket. Négy verzióval dolgozunk. Vagy kitalálta az egészet, vagy igazat mond. Ha igazat mond, az esetet megtervezhették. A negyedik változatot megtartom magamnak” - mondta a főügyész. Arra a kérdésre, hogy esetleg mindenkinek bocsánatot kell-e kérnie Maiina Hedvigtől, azt válaszolta, ebben ő nem illetékes, neki azt kell eldöntenie, megtörtént-e az eset vagy nem. Ha megtörtént, bűntény-e vagy sem. „Ha nem avatkoztak volna közbe a politikusok és az újságírók, s nem adtak volna olyan felhangot az ügynek, hogy magyar lánnyal történt, s ez magyar ügy, magyar nyom, ha nem gyakoroltak volna nyomást a rendőrségre és az ügyészségre, nem kellett volna úgy végződnie, ahogyan végződött” - mondta Dobroslav Tmka. (ú) Az adófizető állampolgár elvileg örülhetne a Fico- kormány legújabb döntésének: az első három gyereke születésekor egyenként 25 ezer koronát kap. GÁL ZSOLT A valóság azonban inkább így fog festeni: 55 ezer koronát elvesz tőle az állam, ebből 25-öt visszakap a gyermeke születésekor. A másik 25 ezret az kapja csecsemőjéért, aki nem dolgozott és/vagy nem fizetett adót, a maradék ötöt meg felemészti az állam beszedő és elosztó bürokratikus gépezete. A születéstámogatást egyszeri készpénzbeli juttatásokkal ösztönző szociális rendszer úgy rossz, ahogy van, és szomorú, hogy még a jobboldali politikai erők is hangosan támogatják. Legnagyobb hátránya az, hogy erős eleme lehet egy olyan rendszernek, amely nem motivál a legális munkavállalásra, a közterhek becsületes befizetésére és a gyermekek tisztességes felnevelésére. Ellenkezőleg, szinte mindenki megkapja a 25 ezret (kivéve a gyereküket korábban nevelőotthonba adó szülőket), az is, aki dolgozik és fizeti az adókat és járulékokat, meg az is, aki keresztbe szalmát nem tesz, és egy garast sem juttat a közös kasszába, közben még a gyerekeit is elhanyagolja. Ráadásul az ilyen egyszeri összegek épp ez utóbbi csoport körében vezethetnek magasabb születésszámhoz. Náluk a 25 ezer korona komoly bevételnek számít, míg már csak egy alsó középosztálybeli család is aligha változtat családtervezési stratégiáján egy ilyen összeg miatt. Ez megint oda vezet, hogy a mélyszegénységben élők arányának növekedését támogatja az állam. Többnyire olyan családokat, amelyekben a felnövekvő gyerekek soha nemját- ják apjukat vagy anyjukat dolgozni, annál gyakrabban szembesülnek deviáns magatartással vagy azzal, hogy a segélyekből való lét- fenntartásra rendezkedtek be. Az ilyen gyerekek kitörési esélyei minimálisak, de minek is kitömi, majd az állam ad „podport”, pénzt a születő csecsemőért, meg gyereksegélyt és egyéb támogatásokat. így sikerül is szépen konzerválni a mélyszegénységet, sőt egyre növelni a mélyszegénységben élők számát. Mivel jórészt a roma lakosságról van szó, ezért a gondoskodó állam az etnikai feszültségek elmélyítéséhez is bőkezűen hozzájárul. A gádzsók vagy parasztok jó része ezentúl még jobban utálni fogja a cigányokat, mondván, az ő bérükből levont adókból élősködnek rajtuk. Egy fenntartható gazdasági és szociális rendszer minden elemének a legális munkával párosuló gyermeknevelésre kellene motiválnia. Egyszeri születési támogatást eleve csak adókedvezmény formájában szabadna adni. Vagyis csak akkor járna, ha a félj dolgozik, vagy az anya korábban dolgozott vagy tanult (azaz főiskolát vagy egyetemet végzett). Csak a dolgozóknak járhatna nagyobb gyermeknevelési támogatás is, jórészt ismét adójóváírás formájában. Azoknál az alacsony keresetű dolgozóknál, akik kevés adót fizetnek, be kellene vezetni a negatív adó vagy adóbónusz rendszerét. Nekik, ha gyerekeik vannak, több adót térítene vissza az állam, mint amennyit befizettek. A lényeg az, hogy egy családnak akkor legyen a legjobb, ha a szülők dolgoznak (az egyikük által igénybe vehető szülési és gyermeknevelési szabadság kivételével). A munka- nélkülieket nem szabadna ugyanekkora összegekkel támogatni. Ellenkezőleg, ha valaki akkor esik teherbe, amikor ő és férje/élettársa állástalan, akkor felelőtlenek, mert úgy vállaltak gyereket, hogy nincs jövedelmük. Az ilyen viselkedést szankcionálni kellene, úgy, hogy a felelőtlen döntés következménye az egyszeri támogatás megvonása és a kisebb gyereksegély legyen. És ennél a pontnál fel is ébredhetünk az álmodozásból. Mert egy politikusnak nehéz elfogadtatnia egy ilyen rendszert, míg ellenfelei egyből kikiáltanák a gyerekek, anyák és családok ellenségének. Nem csoda, hogy minden parlamenti párt rajong a 25 ezer koronás támogatásért - csak így tovább, lesz itt gyerek, elvtársak! Komoly gondot okoz a köztársaságnak, hogy a turizmust az erózió és a tengerszint emelkedése fenyegeti Elnökválasztás a Maldív-szigeteken MTl-HÁTTÉR Holnap elnökválasztásokat tartanak a Maldív-szigeteken, az ország 1965-ös függetlenné válása óta ez az első alkalom, hogy több jelölt indulhat az elnöki tisztségért. A Maldív Köztársaság Délkelet- Ázsiában, Srí Lankától délnyugatra 800 kilométer hosszan elnyúló, 1192 korallsziget az Indiai-óceánban. A szigetek közül mintegy 200 lakott. Az ország területe 298 négyzetkilométer, a 386 ezer fős lakosság (2008-as becslés) arab, szingaléz és maláj eredetű. A főváros Maié (104 ezer lakos), a hivatalos vallás a mohamedán, a hivatalos nyelv a divehi, a hivatalos pénznem a maldív rúpia. A Maldív-szigetek gazdasága a turizmusra támaszkodik, ez az ágazat adja a GDP 28 százalékát és az adóbevételek 90 százalékát. Fontos szerepet játszik a halászat, földrajzi helyzetéből adódóan azonban az ország alapvető élelmiszerekből importra szorul. A kormányzat 1989 óta reformokkal próbálja becsalogatni a külföldi tőkét, a program révén a gazdasági növekedés sokáig az évi 7,5 százalékot is elérte. A 2004. december 26-i szökőár után jelentősen, mintegy 4 százalékkal csökkent a gazdasági növekedés. A viszonylag gyors újjáépítés után a gazdaság 2007-ben már ismét 6,6 százalékkal bővült, az egy főre jutó GDP 4600 dollár volt. A legnagyobb kihívást a gazdaság diverzifikálása jelenti, de komoly gond az is, hogy a turizmust az erózió és a tengerszint emelkedése fenyegeti (a szigetek tengerszint feletti magassága a legtöbb helyen az 1 métert sem éri el). A Maldív-szigetek sokáig szul- tánság volt, előbb holland, majd brit védnökség alatt. A függetlenséget 1965-ben kiáltották ki, 1968 óta államformája köztársaság. Az államfői posztot 1978 óta Maumun Abdul Gajum tölti be, akit hatszor választottak újra (ezzel ő Ázsia legrégebben hivatalban levő államfője). 2004-ben tüntetések robbantak ki a fővárosban, ezek nyomán az államfő demokratikus reformokra tett ígéretet. 2005-ben engedélyezték a pártok működését, a demokratikus folyamatok azonban lassan haladnak. A politikai reformok jegyében a mostani elnökválasztáson már több jelölt mérettetheti meg magát, Gajum vitatott részvétele mellett heten jelentették be indulási szándékukat. Az 1998-ban életbe lépett alkotmány szerint a Maldív Köztársaság az iszlám elvein nyugvó köztársaság. 2004 nyarán kezdte meg munkáját az alkotmány felülvizsgálatára hivatott különleges gyűlés, a módosított alaptörvényt 2008 augusztusában fogadták el. A törvényhozás által öt évre választott államfő a kormány feje és a fegyveres erők főparancsnoka is egyben. A törvényhozó hatalom letéteményese az 50 tagú Madzs- lisz (Polgárok Gyűlése), amelynek nyolc tagját az elnök nevezi ki, 42 tagját közvetlen szavazással választják. KOMMENTÁR Az új menyasszony JARÁB1K BALÁZS Alekszander Lukasenko maga volt a megtestesült joviális barátság. Elölről mosolya, hátulról kopaszsága vakította az összegyűlt, főleg nyugati újságírókat. Igaz, nincs az a belarusz újságíró, aki ez utóbbit lefotózná. A nyugatiak pedig jöttek, mint vad a vérszagra, csak ez már nem egy újabb forradalmat, hanem Belarusz első normálisnak mondott választását jelentette (volna). Mintha egy héttel ezelőtt vasárnap nem is egy parlamenti választást, hanem egyenesen kézfogót tartottak volna Belaruszban. S itt a „volna” a helyén van. Mert eltartott egy ideig, míg a tisztelt nyugati násznép megértette: Alekszander Lukasenko úgy dobta át az egész nyugati bagázst a szürkezóna palánkján, ahogy eddig például az oroszokat. Moszkva azért soha nem volt olyan hülye, hogy ezt láttassa, Európának most ez is sikerült. A szeptember 28-ai választások ugyanis pontosan abban a mederben folytak le, amelyben az eddigiek is. Lukasenko mufti most is, mint eddig bármikor, pár nappal a választások előtt kinyilatkozta abbéli óhaját, hogy az új parlament harminc százaléka legyen nő, negyven százaléka álljon a régi parlament képviselőiből stb. A Központi Választási Bizottság már hozzászokhatott hasonló matematikai feladványok gyors megoldásához, mert, mit ad Isten, a százalékok pontosan megegyeztek a Luasenko által óhajtottak- kal. Annyira, hogy az EBESZ ezek után csak a vállát vonogatta és az eddigi gyakorlatnak megfelelően csalásnak minősítette az er- deményt (diplomatikusan ez úgy hangzik, hogy a választások nem feleltek meg az EBESZ által előírt feltételeknek). Csakhogy Lukasenko mindössze pár nappal az orosz-grúz háború után, gyorsan kiengedte a börtönből a politikai foglyokat. Ezzel teljesítette az EU által minimumként aposztrofált feltételt a politikai dialógus megkezdéséhez. Ezt a Moszkva agressziója által generált tényt Brüsszel saját politikai sikerének könyvelte el, és azt gondolta, Minszk talán nagyobb politikai liberalizációt is enged. Nem engedett. Bár a belarusz rezsim nagyszabású gazdasági reformokba kezdett-példáuljanuártól 12%-os lesz ajövedelemadó -, ennek célja egyértelműen Lukasenko hatalmának meghosszabbítása, nem egy politikai transzformáció kezdete. A Nyugat új menyasszonya sem nem új, sem nem szűz, de a Nyugatnak még ez a menyasszony is megfelel, hogy megpróbálja elkezdem a játszmát Moszkvával (és Minszkkel). A nyugati vőlegénynek azonban nem a keleti módon kellene játszania, hanem jó előre elfogadtatni a menyasszonnyal a nyugati játékszabályokat. Ellenkező esetben a vőlegény húzza a rövidebbet. TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Tömörülés. Vezetője, Kiss PéA szocialista párt platformjai bíznak abban, hogy elfogadják a költségvetést és a kormány kitölti mandátumát - írta a Népszabadság. A platformok képviselői kivétel nélkül azt mondták, bíznak a kormányfő Megegyezés című programjában. Az MSZP-ben hét csoportosulás van, a legrégebbiek 1990-ben alakultak. A fiatal tömörülések egyike, a 2007 elején intézményesülő, „gyurcsányistának” tartott Progresszív Platform ügyvezető alelnöke, Nagy László azt mondta: az MSZP-nek teljes mellszélességgel vállalható programja van. Fekete Zoltán, a Népi Platform elnöke úgy fogalmazott: a Fidesz nyugodtan állítsa át az óráját 2010-re, mert az egypárti kormány kitölti a mandátumát. Úgy látja, az adótörvények és a költség- vetés is átmegy a Parlamentben, ez az SZDSZ érdeke is. Hozzátette: az ésszerű kompromisszumokra készen áll az MSZP. Kertész Krisztián, az Ésszerűség és Felelősség Platform elnöke azt mondta: az SZDSZ adójavaslataiban vannak olyanok, melyek elfogadhatók és beépíthetők a tervezetbe. Véleménye szerint ha a pártok feloldják a személyi ellentéteket, akkor átmennek az adótörvények. Baja Ferenc - a Népszabadság által jelentős befolyásúnak mondott - Szocialista Platform elnöke azt nyilatkozta, megnyugtatónak tartja, hogy az MSZP és az SZDSZ megbeszélései nem fokozták a feszültséget. Az MSZP legnagyobb, legbefolyásosabb platformja a Baloldali tér úgy fogalmazott: „van egymáshoz közeli baloldaU és liberális vízió a jövőről, lehet közös Magyarország-képünk”. MAGYAR HÍRLAP Kétségbeejtő helyzetben vannak azok a tokaji szőlősgazdák, akik nem saját maguk dolgozzák fel a szőlőt, hanem felvásárlóknak adják el - írta a Magyar Hírlap. Idén a tavalyi árnak már csak kétharmadát kínálják a szőlőért, ami jóval az önköltség alatt van; a ráfizetést pedig egyre kevesebben vállalják. A tokaji borvidéken leszüretelték már a korai fajtákat, a kedvező időjárás miatt a kései fajták is szépen aszúsodnak, és a termés mennyiségére sem lehet panasz. Sebesta Sándor hegybíró szerint azonban hiába a jó termés, képtelenség száz forintnál alacsonyabb küónkénti áron megtermelni a szőlőt. Üzleti nyereséget feltételezve a korrekt felvásárlási árnak 150 forintnak kellene lennie. Ezzel szemben a felvásárlók idén csak hatvan-nyolcvan forintot akarnak fizetni. A hegybíró szerint ennek az az oka, hogy Olaszországból tartálykocsikban özön- lik be az olcsó bor, amelyet gyakran 200-250 forintos áron forgalmaznak. Ilyen áron magyar szőlőből tisztességes módon nem állítható elő bor. A gazdák korlátoznák a külföldi borok behozatalát, a magyar állam ezzel elősegíthetné a hazai borágazat érvényesülését. Ha megteheti ezt a francia kormány a maga borvidékeinek védelmében, akkor a magyar miért nem? - vetette fel a hegybíró. (mti)
