Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-07 / 232. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 7. Vélemény és háttér 7- Nem a börzéről küldték ezt az úthengert a szlovák gazdaságra? (Peter Gossónyi karikatúrája A mélyszegénységben élők arányának növekedését támogatja az állam Lesz itt gyerek, elvtársak! FIGYELŐ HOSPODÁRSKE NOVINY Lehet, hogy Malina Žák Hedvig provokáció áldoza­ta lett - nyilatkozta a Hos­podárske novinyban meg­jelent interjúban Dobroslav Tmka. A főügyész elutasít­ja a sajtó és a politikusok - beleértve Štefan Harabin igazságügyi minisztert - beavatkozását az ügyész­ség dolgába. „Mindig ke­resték a módját annak, hogy beavatkozzanak a munkánkba, legyen az a Lexa- vagy a Majský-ógy, valakit mindig börtönbe akartak juttatni, de leg­alább arra törekedtek, hogy botrány legyen körü­löttük. Mi egy idő után azt mondtuk, elég, ezt nem engedhetjük meg. Ha egy író vagy egy politikus jogi­lag minősít valamilyen lé­péseket, és a sajtón keresz­tül utasítani akarja a rend­őrséget vagy az ügyészt, akkor vége a jogállamnak. A demokrácia a fegyelem­ről szól, de nem arról, hogy bárki bármit mond­hat, s az illetékes szerv cselekszik” - mondta Tm­ka. A Malina-üggyel kap­csolatban kifejtette, a szakértői véleményekre és az orvosi véleményekre várnak, s miután áttanul­mányozták, átadják Kvas- nica ügyvédnek, s feltesz­nek neki néhány kérdést. „Nem tudom, nem kell-e kihallgatnunk a szakértő­ket. Négy verzióval dolgo­zunk. Vagy kitalálta az egészet, vagy igazat mond. Ha igazat mond, az esetet megtervezhették. A negye­dik változatot megtartom magamnak” - mondta a főügyész. Arra a kérdésre, hogy esetleg mindenkinek bocsánatot kell-e kérnie Maiina Hedvigtől, azt vála­szolta, ebben ő nem illeté­kes, neki azt kell eldönte­nie, megtörtént-e az eset vagy nem. Ha megtörtént, bűntény-e vagy sem. „Ha nem avatkoztak volna köz­be a politikusok és az új­ságírók, s nem adtak volna olyan felhangot az ügynek, hogy magyar lánnyal tör­tént, s ez magyar ügy, ma­gyar nyom, ha nem gyako­roltak volna nyomást a rendőrségre és az ügyész­ségre, nem kellett volna úgy végződnie, ahogyan végződött” - mondta Dob­roslav Tmka. (ú) Az adófizető állampolgár elvileg örülhetne a Fico- kormány legújabb dönté­sének: az első három gye­reke születésekor egyen­ként 25 ezer koronát kap. GÁL ZSOLT A valóság azonban inkább így fog festeni: 55 ezer koronát elvesz tőle az állam, ebből 25-öt vissza­kap a gyermeke születésekor. A másik 25 ezret az kapja csecsemő­jéért, aki nem dolgozott és/vagy nem fizetett adót, a maradék ötöt meg felemészti az állam beszedő és elosztó bürokratikus gépezete. A születéstámogatást egyszeri készpénzbeli juttatásokkal ösz­tönző szociális rendszer úgy rossz, ahogy van, és szomorú, hogy még a jobboldali politikai erők is han­gosan támogatják. Legnagyobb hátránya az, hogy erős eleme lehet egy olyan rendszernek, amely nem motivál a legális munkaválla­lásra, a közterhek becsületes befi­zetésére és a gyermekek tisztessé­ges felnevelésére. Ellenkezőleg, szinte mindenki megkapja a 25 ez­ret (kivéve a gyereküket korábban nevelőotthonba adó szülőket), az is, aki dolgozik és fizeti az adókat és járulékokat, meg az is, aki ke­resztbe szalmát nem tesz, és egy garast sem juttat a közös kasszába, közben még a gyerekeit is elha­nyagolja. Ráadásul az ilyen egy­szeri összegek épp ez utóbbi cso­port körében vezethetnek maga­sabb születésszámhoz. Náluk a 25 ezer korona komoly bevételnek számít, míg már csak egy alsó kö­zéposztálybeli család is aligha vál­toztat családtervezési stratégiáján egy ilyen összeg miatt. Ez megint oda vezet, hogy a mélyszegény­ségben élők arányának növekedé­sét támogatja az állam. Többnyire olyan családokat, amelyekben a felnövekvő gyerekek soha nemját- ják apjukat vagy anyjukat dolgoz­ni, annál gyakrabban szembesül­nek deviáns magatartással vagy azzal, hogy a segélyekből való lét- fenntartásra rendezkedtek be. Az ilyen gyerekek kitörési esélyei minimálisak, de minek is kitömi, majd az állam ad „podport”, pénzt a születő csecsemőért, meg gye­reksegélyt és egyéb támogatáso­kat. így sikerül is szépen konzer­válni a mélyszegénységet, sőt egyre növelni a mélyszegénység­ben élők számát. Mivel jórészt a roma lakosságról van szó, ezért a gondoskodó állam az etnikai fe­szültségek elmélyítéséhez is bő­kezűen hozzájárul. A gádzsók vagy parasztok jó része ezentúl még jobban utálni fogja a cigá­nyokat, mondván, az ő bérükből levont adókból élősködnek rajtuk. Egy fenntartható gazdasági és szociális rendszer minden elemé­nek a legális munkával párosuló gyermeknevelésre kellene moti­válnia. Egyszeri születési támoga­tást eleve csak adókedvezmény formájában szabadna adni. Vagyis csak akkor járna, ha a félj dolgo­zik, vagy az anya korábban dolgo­zott vagy tanult (azaz főiskolát vagy egyetemet végzett). Csak a dolgozóknak járhatna nagyobb gyermeknevelési támogatás is, jó­részt ismét adójóváírás formájá­ban. Azoknál az alacsony keresetű dolgozóknál, akik kevés adót fi­zetnek, be kellene vezetni a nega­tív adó vagy adóbónusz rendsze­rét. Nekik, ha gyerekeik vannak, több adót térítene vissza az állam, mint amennyit befizettek. A lé­nyeg az, hogy egy családnak akkor legyen a legjobb, ha a szülők dol­goznak (az egyikük által igénybe vehető szülési és gyermeknevelési szabadság kivételével). A munka- nélkülieket nem szabadna ugyan­ekkora összegekkel támogatni. El­lenkezőleg, ha valaki akkor esik teherbe, amikor ő és férje/élettársa állástalan, akkor fe­lelőtlenek, mert úgy vállaltak gye­reket, hogy nincs jövedelmük. Az ilyen viselkedést szankcionálni kellene, úgy, hogy a felelőtlen döntés következménye az egyszeri támogatás megvonása és a kisebb gyereksegély legyen. És ennél a pontnál fel is ébred­hetünk az álmodozásból. Mert egy politikusnak nehéz elfogad­tatnia egy ilyen rendszert, míg el­lenfelei egyből kikiáltanák a gye­rekek, anyák és családok ellensé­gének. Nem csoda, hogy minden parlamenti párt rajong a 25 ezer koronás támogatásért - csak így tovább, lesz itt gyerek, elvtársak! Komoly gondot okoz a köztársaságnak, hogy a turizmust az erózió és a tengerszint emelkedése fenyegeti Elnökválasztás a Maldív-szigeteken MTl-HÁTTÉR Holnap elnökválasztásokat tartanak a Maldív-szigeteken, az ország 1965-ös függetlenné válá­sa óta ez az első alkalom, hogy több jelölt indulhat az elnöki tisztségért. A Maldív Köztársaság Délkelet- Ázsiában, Srí Lankától délnyu­gatra 800 kilométer hosszan el­nyúló, 1192 korallsziget az Indi­ai-óceánban. A szigetek közül mintegy 200 lakott. Az ország te­rülete 298 négyzetkilométer, a 386 ezer fős lakosság (2008-as becslés) arab, szingaléz és maláj eredetű. A főváros Maié (104 ezer lakos), a hivatalos vallás a mohamedán, a hivatalos nyelv a divehi, a hivatalos pénznem a maldív rúpia. A Maldív-szigetek gazdasága a turizmusra támaszkodik, ez az ágazat adja a GDP 28 százalékát és az adóbevételek 90 százalékát. Fontos szerepet játszik a halászat, földrajzi helyzetéből adódóan azonban az ország alapvető élel­miszerekből importra szorul. A kormányzat 1989 óta reformok­kal próbálja becsalogatni a kül­földi tőkét, a program révén a gazdasági növekedés sokáig az évi 7,5 százalékot is elérte. A 2004. december 26-i szökőár után jelentősen, mintegy 4 százalékkal csökkent a gazdasági növekedés. A viszonylag gyors újjáépítés után a gazdaság 2007-ben már ismét 6,6 százalékkal bővült, az egy főre jutó GDP 4600 dollár volt. A leg­nagyobb kihívást a gazdaság di­verzifikálása jelenti, de komoly gond az is, hogy a turizmust az erózió és a tengerszint emelkedé­se fenyegeti (a szigetek tenger­szint feletti magassága a legtöbb helyen az 1 métert sem éri el). A Maldív-szigetek sokáig szul- tánság volt, előbb holland, majd brit védnökség alatt. A független­séget 1965-ben kiáltották ki, 1968 óta államformája köztársa­ság. Az államfői posztot 1978 óta Maumun Abdul Gajum tölti be, akit hatszor választottak újra (ezzel ő Ázsia legrégebben hiva­talban levő államfője). 2004-ben tüntetések robbantak ki a fővá­rosban, ezek nyomán az államfő demokratikus reformokra tett ígéretet. 2005-ben engedélyezték a pártok működését, a demokra­tikus folyamatok azonban lassan haladnak. A politikai reformok jegyében a mostani elnökválasz­táson már több jelölt mérettetheti meg magát, Gajum vitatott rész­vétele mellett heten jelentették be indulási szándékukat. Az 1998-ban életbe lépett al­kotmány szerint a Maldív Köztár­saság az iszlám elvein nyugvó köztársaság. 2004 nyarán kezdte meg munkáját az alkotmány fe­lülvizsgálatára hivatott különle­ges gyűlés, a módosított alaptör­vényt 2008 augusztusában fogad­ták el. A törvényhozás által öt évre választott államfő a kormány feje és a fegyveres erők főparancsnoka is egyben. A törvényhozó hatalom letéteményese az 50 tagú Madzs- lisz (Polgárok Gyűlése), amelynek nyolc tagját az elnök nevezi ki, 42 tagját közvetlen szavazással vá­lasztják. KOMMENTÁR Az új menyasszony JARÁB1K BALÁZS Alekszander Lukasenko maga volt a megtestesült joviális barát­ság. Elölről mosolya, hátulról kopaszsága vakította az összegyűlt, főleg nyugati újságírókat. Igaz, nincs az a belarusz újságíró, aki ez utóbbit lefotózná. A nyugatiak pedig jöttek, mint vad a vérszagra, csak ez már nem egy újabb forradalmat, hanem Belarusz első normálisnak mondott választását jelentette (volna). Mintha egy héttel ezelőtt vasárnap nem is egy parlamenti választást, hanem egyenesen kézfogót tartottak volna Belaruszban. S itt a „volna” a helyén van. Mert eltartott egy ideig, míg a tisztelt nyugati násznép megértette: Alekszander Lukasenko úgy dobta át az egész nyugati bagázst a szürkezóna palánkján, ahogy eddig például az oroszokat. Moszk­va azért soha nem volt olyan hülye, hogy ezt láttassa, Európának most ez is sikerült. A szeptember 28-ai választások ugyanis pontosan abban a me­derben folytak le, amelyben az eddigiek is. Lukasenko mufti most is, mint eddig bármikor, pár nappal a választások előtt kinyilat­kozta abbéli óhaját, hogy az új parlament harminc százaléka le­gyen nő, negyven százaléka álljon a régi parlament képviselőiből stb. A Központi Választási Bizottság már hozzászokhatott hasonló matematikai feladványok gyors megoldásához, mert, mit ad Isten, a százalékok pontosan megegyeztek a Luasenko által óhajtottak- kal. Annyira, hogy az EBESZ ezek után csak a vállát vonogatta és az eddigi gyakorlatnak megfelelően csalásnak minősítette az er- deményt (diplomatikusan ez úgy hangzik, hogy a választások nem feleltek meg az EBESZ által előírt feltételeknek). Csakhogy Lukasenko mindössze pár nappal az orosz-grúz háború után, gyorsan kiengedte a börtönből a politikai foglyokat. Ezzel teljesítette az EU által minimumként aposztrofált feltételt a politi­kai dialógus megkezdéséhez. Ezt a Moszkva agressziója által ge­nerált tényt Brüsszel saját politikai sikerének könyvelte el, és azt gondolta, Minszk talán nagyobb politikai liberalizációt is enged. Nem engedett. Bár a belarusz rezsim nagyszabású gazdasági re­formokba kezdett-példáuljanuártól 12%-os lesz ajövedelemadó -, ennek célja egyértelműen Lukasenko hatalmának meghosszab­bítása, nem egy politikai transzformáció kezdete. A Nyugat új menyasszonya sem nem új, sem nem szűz, de a Nyugatnak még ez a menyasszony is megfelel, hogy megpróbálja elkezdem a játsz­mát Moszkvával (és Minszkkel). A nyugati vőlegénynek azonban nem a keleti módon kellene játszania, hanem jó előre elfogadtatni a menyasszonnyal a nyugati játékszabályokat. Ellenkező esetben a vőlegény húzza a rövidebbet. TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Tömörülés. Vezetője, Kiss Pé­A szocialista párt platform­jai bíznak abban, hogy elfo­gadják a költségvetést és a kormány kitölti mandátumát - írta a Népszabadság. A plat­formok képviselői kivétel nél­kül azt mondták, bíznak a kormányfő Megegyezés című programjában. Az MSZP-ben hét csoportosulás van, a legré­gebbiek 1990-ben alakultak. A fiatal tömörülések egyike, a 2007 elején intézményesülő, „gyurcsányistának” tartott Progresszív Platform ügyveze­tő alelnöke, Nagy László azt mondta: az MSZP-nek teljes mellszélességgel vállalható programja van. Fekete Zoltán, a Népi Platform elnöke úgy fo­galmazott: a Fidesz nyugodtan állítsa át az óráját 2010-re, mert az egypárti kormány ki­tölti a mandátumát. Úgy látja, az adótörvények és a költség- vetés is átmegy a Parlament­ben, ez az SZDSZ érdeke is. Hozzátette: az ésszerű komp­romisszumokra készen áll az MSZP. Kertész Krisztián, az Ésszerűség és Felelősség Plat­form elnöke azt mondta: az SZDSZ adójavaslataiban van­nak olyanok, melyek elfo­gadhatók és beépíthetők a ter­vezetbe. Véleménye szerint ha a pártok feloldják a személyi ellentéteket, akkor átmennek az adótörvények. Baja Ferenc - a Népszabadság által jelen­tős befolyásúnak mondott - Szocialista Platform elnöke azt nyilatkozta, megnyugtatónak tartja, hogy az MSZP és az SZDSZ megbeszélései nem fo­kozták a feszültséget. Az MSZP legnagyobb, legbefolyá­sosabb platformja a Baloldali tér úgy fogalmazott: „van egymáshoz közeli baloldaU és liberális vízió a jövőről, lehet közös Magyarország-képünk”. MAGYAR HÍRLAP Kétségbeejtő helyzetben van­nak azok a tokaji szőlősgazdák, akik nem saját maguk dolgoz­zák fel a szőlőt, hanem felvásár­lóknak adják el - írta a Magyar Hírlap. Idén a tavalyi árnak már csak kétharmadát kínálják a szőlőért, ami jóval az önköltség alatt van; a ráfizetést pedig egy­re kevesebben vállalják. A tokaji borvidéken leszüretelték már a korai fajtákat, a kedvező időjá­rás miatt a kései fajták is szépen aszúsodnak, és a termés mennyiségére sem lehet pa­nasz. Sebesta Sándor hegybíró szerint azonban hiába a jó ter­més, képtelenség száz forintnál alacsonyabb küónkénti áron megtermelni a szőlőt. Üzleti nyereséget feltételezve a kor­rekt felvásárlási árnak 150 fo­rintnak kellene lennie. Ezzel szemben a felvásárlók idén csak hatvan-nyolcvan forintot akar­nak fizetni. A hegybíró szerint ennek az az oka, hogy Olaszor­szágból tartálykocsikban özön- lik be az olcsó bor, amelyet gyakran 200-250 forintos áron forgalmaznak. Ilyen áron ma­gyar szőlőből tisztességes mó­don nem állítható elő bor. A gazdák korlátoznák a külföldi borok behozatalát, a magyar ál­lam ezzel elősegíthetné a hazai borágazat érvényesülését. Ha megteheti ezt a francia kor­mány a maga borvidékeinek védelmében, akkor a magyar miért nem? - vetette fel a hegy­bíró. (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents