Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-06 / 231. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 6. www.ujszo.com Marek Madarič kulturális miniszter annyit ismert el, a kormánynak egyértelműbb útmutatást kellett volna adnia a földrajzi nevek magyar nyelvű használatáról Csáky Pál: Robert Fico uszító politikát folytat Pozsony. Az MKP elnöke szerint Robert Fico folytatja az uszító politikát a szlovák-magyar viszonyban, mert a szlovák miniszterelnök beszélt arról a Die Welt- nek adott interjújában, hogy a kapcsolatokban esetleg szükség lehet az EU és a NATO beavatkozására. ÖSSZEFOGLALÓ Egész Európa nevet rajtunk, mondta az MKP elnöke a közszolgálati Szlovák Televízió Öt perc múlva 12 című műsorában. A szlovák politikai színtér a nacionalista témák felé irányul, ennek a Szlovák Nemzeti Párt parlamenti és kormánybeli jelenléte az oka, jelentette ki Csáky, aki szerint a kormány megsértette az ígért nemzetiségi status quót azzal, hogy a negyedikes honismeret tankönyvben a földrajzi nevek csak szlovákul szerepelnek. Bírálta azt is, hogy Dél-Szlovákiába nem a megfelelő arányban irányulnak uniós támogatások. Manipulációnak tartja az egy hete húzódó autonómiahisztériát Csáky Pál. A Magyar Koalíció Pártja elnöke erről is a közszolgálati Szlovák Televízió Öt perc múlva 12 című műsorában beszélt. „Az autonómia egy politológiai terminus, nem keli vele ijesztgetni” - mondta. A pártelnök megismételte azokat a kijelentéseit, melyekről már szombati kiadásunkban beszámoltunk: szerinte az egész autonómiahisztériát három újságíró keltette, kettőt a tegnapi tévéműsorban név szerint is említett: Barak Lászlót és Szilvássy Józsefet, emellett támadta lapunkat is. Amikor a-műsorvezető felolvasta a Tőkés Lászlóval történt múlt heti találkozó utáni sajtótájékoztatóján tett nyilatkozatának szlovák fordítását, mely szerint „az autonómia mindig az MKP legitim célja volt”, a pártelnök azt mondta, rossz a fordítás, s nemcsak ezé a mondaté. Az MKP elnöke leszögezte, egyetlenegyszer ejtette ki az autonómia szót, politológiai szak- kifejezésként. Véleménye szerint buta, provinciális hajtóvadászat folyik ellene és az MKP ellen. A Tőkéssel való találkozón semmi nem történt, ami törvénytelen vagy inkorrekt lenne, szögezte le. Milan Urbáni (HZDS), Csáky Pál vitapartnere kijelentette, a szlovák-magyar kapcsolatokban a feszültséget Budapest és az MKP szítja. Szerinte a Idsebbségi jogok biztosításáról a szlovák parlamentben, kormányban kell tárgyalni, nem pedig Budapesten. „Göncz Kinga eltévesztette az évszázadot” - mondta Urbáni. Kijelentette, az autonómia érzékeny téma a szlovákok számára, és nem kell ezzel provokálni. Nem autonómia, Nagymagyarország Nem az autonómia a Magyar Koalíció Pártjának célja, hanem Nagymagyarország - így gondolja Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt első alelnöke. „Az autonómia csak eszköz. Csáky Pál valószínűleg elvesztette az önuralmát, amikor megnyitotta az autonómia témáját. Aztán megijedt saját szavaitól, és letagadta” - mondta a nemzeti párti politikus. Belousovová bírálta a magyarországi politikusokat is. „Kik oktatnak ki bennünket demokráciából? Budapest, ahol terjed a fasizmus, melynek propagálása csak szabálysértésnek minősül?” - nyilatkozta a SI- TA-hírügynökségnek Belousovová. A szlovák politikusoktól az váija el, hogy államférfiakként álljanka a kérdéshez, minden pártnak deklarálni kellene a szlovák nemzeti érdekek védelmét. Mégiscsak autonómia Marek Madarič kulturális miniszter (Smer) tudni véli, hogy a Magyar Koalíció Pártja területi autonómiát akar. A Markíza Televízió vitaműsorbáan ezt többször is hangoztatta, hiába érvelt vitapartnere, Berényi József, az MKP elnökhelyettese, hogy ez az állítás nem igaz. Hiába szögezte le egyértelműen, hogy az MKP nem akar területi autonómiát, a kulturális miniszter nem tágított attól, hogy az MKP hosszú távú célja az autonómia. Szerinte ezt Duray Miklós szavai is bizonyítják. Berényi József visszakérdezett, vajon akkor Ján Slotának a magyarok címére tett kijelentései a kormányprogram részének teinthetők-e. Berényi tehát visszautasította, hogy az MKP területi autonómiát óhajtana, viszont kiállt a kulturális és oktatásügyi önkormányzatiság bővítése mellett. Marek Madarič megismételte azt, amit pénteken Robert Fico miniszterelnök mondott. Mindkettőjük szerint a feszültséget Budapest okozza, Madarič szerint azért, mert erősíteni igyekszik a közép-európai magyarságot az ott élő más nemzetek és államok, még a jószomszédi kapcsolatok rovására is. Berényi visszautasította a miniszter szavait. „Robert Fico már idén kora tavasszal valóságos ultimátumban szólította fel a magyar kormányt, hogy azonnal lépjen a pilisszentkereszti (Mlynky) szlovákok ügyében, mert különben Pozsony az uniós szervekhez és intézményekhez fordul panasszal. Még csak egy hetet sem adott a válaszra, mint most Göncz Kinga, aki csupán kérdezett” - hangsúlyozta az MKP elnökhelyettese. A kulturális miniszter úgy véli, a magyar tannyelvű iskolák számára kiadott botrányos honismereti tankönyv esete nem nagy ügy. Mint mondta, a kormánynak egyértelmű ajánlást kellett volna adnia a könyvkiadóknak, hogy a szlovákul közölt helység- és földrajzi nevek mellé zárójelben oda lehet írni a magyar megfelelőt. Hozzátette, neki ez nincs ellenére, de hangsúlyozta, csak akkor, ha az adott területen egykor magyarok is éltek, vagy most élnek. Tehát szerinte, mint ahogy azt példaként felhozta, Besztercebányát nem szabadna magyarul feltüntetni. Berényi József szerint a csak szlovákul feltüntetett földrajzi nevek a magyar szövegben a magyar és a szlovák nyelv megerőszakolását jelentik, egyfajta hibrid nyelvet eredményeznek. Iveta Radičová (SDKÚ-DS) szerint az autonómia témája tárgytalan, mert nincs támogatottsága sem a parlamentben, sem a lakosság körében. Mint mondta, a magyar kisebbség körében sem. A Szlovák Tudományos Akadémia felmérésére hivatkozott, melynek alapján a szlovákiai magyarok 70 százaléka büszke arra, hogy Szlovákia állampolgára, (sán, sita) RÖVIDEN 300 milliós részvényrablás Prága. Ismeretlen tettesek 250-300 millió cseh korona (10 067 347-12 080 816 €) értékű részvényt, és megközelítőleg egymillió cseh korona (40 269 €) készpénzt loptak el a prágai Hotel Olympik igazgatójának széfjéből tegnap dél körül. A hírt a prágai rendőrséggel közösen jelentette be az Olympik Holdong igazgatótanácsának elnöke, Vlastislav Šos. A társaság felhívta a befektetők figyelmét, hogy ne vásároljanak részvényeket. A lopásra a rendőrség gyanúja szerint 10 és 12.30 között kerülhetett sor. Az 53 kilós páncélszekrényt két férfi ki a szállodából. Az alkalmazottak azonban észrevették őket, az egyiküket fel is tartóztatták és átadták a rendőrségnek, azonban szabadon engedték, mivel nem találtak nála semmit. (ČTK) A KDH kitart Radičová mellett Pozsony. A KDH nem vonja vissza az Iveta Radičová támogatására tett ígéretét azután sem, hogy az ellenzéki SDKÚ köztársaságielnök-jelöltje az abortusztilalom ellen szavazott a parlamentben - közölte a kereszténydemokrata párt elnöke, Pavol Hrušovský. „A konzervatív politizálás egyik pillére, hogy az ember nem változtatja döntéseit. A KDH hosszú, nehéz, de felelősségteljes vita után úgy döntött, hogy támogatni fogja Iveta Radičovát - mondta. - Szlovákia megérdemelne végre egy köztársasági elnököt, akinek nincs kommunista múltja.” (SITA) Nehezebb lesz a pénztárca Az euró januári átvétele után pénztárcánkban a jelenleginél jóval több fémpénz, mint papírpénz lesz. .Feltételezéseink szerint a mindennapi készpénzforgalomban inkább a fémpénzeket fogják használni a papírpénzek helyett” - nyilatkozta Jana Ková- čová, a Szlovák Nemzeti Bank szóvivője. Az eurózóna eddigi 15 tagállamában a papírbankók közül a húszas és az ötvenes címlet a legfrekventáltabb, ami 600, illetve 1500 koronának felel meg. A jegybank egyelőre nem tudja, nálunk milyen címletű papírpénzeket használ majd leggyakrabban a lakosság, csak valószínűsít hető, hogy az uniós átlagnál al; csonyabb árszintűnk miatt az öt és tízeurósok kerülnek elő leggyakrabban a pénztárcákból. A fémpénzeket augusztus dereka óta már javában verik Körmöcbányán, összesen mintegy 500 millió darabra lesz szükség 167 millió euró (5,03 milliárd korona) értékben. Az eurózónában 11,687 milliárd darab bankó van forgalomban, a legnagyobb címletű ötszázasból 464 millió darabot regisztrálnak 232 milliárd euró értékben. A legnagyobb darabszámú (4,29 milliárd) az ötveneurós, összértéke 214,6 milliárd euró. A fémpénzek közül darábszám terén a húszcentes vezet 8 milliárddal (1,6 milliárd euró értékben), a vásárlóérték terén pedig a kéteurós viszi a prímet 7,7 milliárddal (a darabszáma pedig 3,85 milliárd). (ČTK) (sxc.hu-felvétel) Elsősorban a kiskórházakban mutatkozik hiány, sok a túlóra és alacsonyak a bérek 9000 nővér hiányzik az egészségügyből Hiányozni fog, nővérke (ČTK-felvétel ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szlovák Nővérkamara becslése szerint nagyjából 9000 egészségügyi nővér hiányzik az egészségügyből. Pontos számot azért nem lehet mondani, mert központilag nincs megszabva, hogy egy-egy kórházban, osztályon hány nővért kell alkalmazni. Mária Lévyová, a kamara elnöke szerint csak központi szabályozás után derülhetne fény arra, hány ember hiányzik az egészségügyből. A munkaerőhiány leginkább a kiskórházakat sújtja, az alkalmazottak túlterheltek, és legtöbbször ez vezet a pályaelhagyáshoz. Több felmérés is azt mutatja, hogy az egészség- ügyi nővérek legtöbbje a fizikai és pszichikai túlterhelés miatt hagy fel szakmájával, csupán ezt követi az alacsony bérezés és a nem megfelelő társadalmi megbecsülés. Horváth Zoltán, a dunaszer- dahelyi kórház igazgatója lapunknak elmondta, nekik is több egészségügyi nővérre lenne szükségük, de az ellátás nincs veszélyeztetve. A helyzet nem drámai, viszont általánossá vált a túlórázás. „Sokat változtatott a helyzeten az egészségügyi középiskola átszervezése, ma már a legtöbben egészségügyi asszisztensként kerülnek ki a középiskolából, ami azt jelenti, ők ápolók, nem pedig egészségügyi nővérek” - boncolgatta a nővérhiány okait. A nővérek zöme 30-40 éves, a fiatalabbakat, csak pályakezdőket ápolóként alkalmazzák. Horváth kifogásolja, hogy óriási a bérkülönbség a kiemelten kezelt egyetemi kórházak és a kis kórházak közt. „Ha nem tátongana ekkora szakadék a fizetések közt, nekünk sem lenne gondunk” - mondta Horváth Zoltán. Volt egy időszak, amikor a szlovákiai nővérek Magyarországon kerestek munkát, amikor ott jobban megfizették az egészségügyi dolgozót. Ma már ez nem jellemző. A nővérek legtöbbször Ausztriában próbálnak szerencsét, ahol akár kórházakban, akár családoknál ápolóként sokkal többet keresnek kevesebb munkával. A galántai kórházban talált munkát a Vágsellyéről elbocsátott nővérek egy része, a létszám így 216-ról 233-ra emelkedett, de nem szűnt meg a nővérhiány. „Folyamatosan toborozzuk a nővéreket, hirdetésekkel, személyes találkozásokkal próbáljuk megszólítani a munkakeresőket” - nyilatkozta lapunknak Rynaldo Šimanský, a galántai Szent Lukács kórház igazgatója. A kórház vezetése további 20 nővért alkalmazna, hogy zökkenőmentes legyen az ellátás. A kórház igazgatója lapunknak elmondta, augusztusban sikerült 10%-kal emelniük a fizetéseket. Az érsekújvárin egyetemi kórház esete is alátámasztja, hogy nővérhiánnyal inkább a kiskorházak küszködnek. Anna Kluč- ková, az érsekújvári kórház igazgatóhelyettese lapunknak elmondta, jelenleg 527 nővért, illetve szülészasszisztenst alkalmaznak. „Nálunk fordított a helyzet, nagyon sokan érdeklődnek munka iránt, akiket már nem tudunk felvenni, mert elég nővér van. A kórházra az sem jellemző, hogy a jobb kereset miatt alkalmazottai külföldre mennének dolgozni, (jéem) A gyermeket elvállaló rokonnak gyermekfelügyeletre kiadott iparengedélyre lesz szüksége Vállalkozóként vigyázhat a nagyi az unokára ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A tervek szerint januártól akkor is kaphatnak gyest, pontosabban gyermek- gondozási díjat az anyák, ha gyerekük hároméves kora előtt munkába állnak. (Egészségkárosodott gyereknél 6 év a korhatár.) A gondozási díj új támogatási forma, azonos lesz a gyes összegével, 2009 januárjától 4780 korona (158,7 €). A feltétel, hogy a szülőnek ki kell mutatnia a „gyermekre fordított költségeket”, vagyis számláznia kell. Ha ezt nem teszi, a gondozási díj csak a gyes negyede, 1195 korona (39,67 €). A gyereket beadhatja bölcsődébe, óvodába, és a pénzt akkor is megkapja, ha a nagymama vagy más rokon vigyáz rá. Viszont a felügyeletet vállaló rokonnak vállalkozói engedélyt kell kiváltania (így aztán adóbevallást készítenie és fizetni a járulékokat). Ha a gyermekre vigyázó személynek nincs gyermekfelügyeletre kiadott iparengedélye, akkor a gondozási díj csak a gyes negyede. Viera Tomanová szociális ügyi miniszter szerint az új támogatási forma pozitívuma, hogy választási lehetőséget ad, dolgozik vagy gyereket nevel, a gyes összegét megkaphatja, és ha később meggondolná magát vagy elvesztené állását, visszatérhet a gyesre. Tomanová a legnagyobb hozadéknak azt tartja, hogy az új támogatás minden gyermekre jár. Vagyis, ha a szülő egyszerre több, háromévesnél kisebb gyermeket nevel, mindegyikre jár a gondozási díj - ellentétben a gyermekgondozási segéllyel. A gondozási díjat az a szülő is megkaphatja, akinek háromévesnél kisebb gyermeke állami óvodába jár. A gyesre a mostani törvény értelmében csak az a dolgozó szülő jogosult, aki nem állami óvodába vagy bölcsődébe járatja a gyereket. Iveta Radičová (SDKÚ-DS) azt kifogásolja, hogy a változás mindössze 7900 gyermek szüleit érinti pozitívan. „A többiek helyzete vagy nem változik, vagy negatív irányba változik” - véli a képviselő. Rámutatott, hogy a javaslat hátrányosan érinti a fogyatékkal élő gyermekek szüleit is. Az ilyen gyermek ugyanis a betegsége miatt rendszerint nem jár óvodába, viszont ha a szülő mégis tud munkát vállalni, s a gyereket a családtagra, nagyszülőre bízza, a járuléknak csak 25 százalékát kapja meg - kivéve, ha a családtag kiváltja az iparengedélyt. Radičová bírálta, hogy a tervezet „nagyszülőkre” és „vállalkozókra” osztja a gyermek felügyeletét vállaló nagyszülőket. (sán)
