Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-04 / 205. szám, csütörtök

10 Külföld UJSZÓ 2008. SZEPTEMBER 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Uniós távlat Szerbiának Brüsszel. Szerbia jövőre elnyerheti az EU-tagjelölti jogállást, ha addigra ennek minden feltétele teljesül. Ezt tegnap jelentette ki Jósé Ma­nuel Barroso EB-elnök, mi­után Borisz Tadics szerb el­nökkel tárgyalt. Barroso ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem kötelezettségvállalás Brüsszel részéről. Szerbiának teljes mértékben együtt kell működnie a hágai törvény­székkel, mert ez az előfeltéte­le az EU-szerb stabilizációs és társulási megállapodás uniós ratifikálásának. (MTI) Helyreállítják Jongbjont Washington/Szöul. Észak-Korea hozzálátott ah­hoz, hogy helyreállítsa a Jongbjon atomerőművet, megsértve ezzel azokat a fel­tételeket, amelyet az USA szabott a diplomáciai kapcso­latok megteremtéséhez. Ahírt a Fox News amerikai tévé kö­zölte, hozzátéve: Phenjan valószínűleg e lépéssel tilta­kozik az ellen, hogy Washing­ton még nem vette le az orszá­got a terrorizmust támogató államok listájáról. Észak-Ko- rea augusztus 26-án jelentette be, hogy felfüggeszti atomlé­tesítményeinek működéskép­telenné tételét. (MTI) Ismét meghalt egy újságíró Moszkva. Hétfőn egy in- gusföldi ellenzéki vezető és honlaptulajdonos, kedden este pedig egy dagesztáni új­ságíró ellen követtek el me­rényletet. A vahhábizmus el­leni fellépéséről ismert Ab­dulla Alisajev tegnap reggel a kórházban belehalt sérülése­ibe. Alisajev számos műsort vezetett a TV-Csirkej iszlám csatornán és filmet forgatott A hétköznapi vahhábizmus címmel. Dagesztánban az isz­lám fundamentalisták azért harcolnak, hogy elszakítsák az autonóm köztársaságot Oroszországtól, illetve Cse- csenföldet és Dagesztánt egy iszlám államban egyesítsék újra. Dagesztán a Kalmük Köztársasággal, Csecsen- földdel, Sztavropol kerület­tel, Azerbajdzsánnal, Grúziá­val és a Kaszpi-tengerrel ha­táros. (MTI) Civil áldozatok Pakisztánban Pesavar. Legkevesebb 15 civil, közöttük asszonyok és gyerekek haltak meg tegnap egy Északnyugat-Pakisztán- ban történt támadásban, ame­lyet - biztonsági illetékesek és szemtanúk szerint - a szom­szédos Afganisztánban állo­másozó amerikai erők katonái hajtottakvégre. Az incidens az al-Kaida és a tálib fegyveresek fellegvárának számító Dél- Vazirisztánban történt, Angur Ada településnél. Az esetről érkező hírekben egyelőre sok az ellentmondás. Egy szemta­nú szerint hajnalban egy ame­rikai helikopter landolt egy lakóház mellett, katonák ug­ráltak ki belőle, és lőni kezd­ték a bent és kint tartózkodó embereket. (MTI) Juscsenko elnök ismét összerúgta a port Timosenko kormányfővel Rosszkor jött válság Juscsenko és Timosenko. Mindhalálig ellenségek? (SITA/AP-felvételek) Kijev. Puccskísérlettel vádolta meg ellenlábasait tegnap Viktor Juscsenko ukrán ál­lamfő, azzal fenyegetőzve, hogy feloszlatja a parlamen­tet és kiírja az előrehozott vá­lasztásokat. A grúziai válság megoldásán fáradozó NATO és EU aggódik. ÖSSZEFOGLALÓ Mindkét brüsszeli központ erősí­teni kívánja kapcsolatait a fekete­tengeri térséggel, különösképpen Ukrajnával, ahol jelentős számú orosz él, és félő, hogy Moszkva Uk­rajnával szemben is kijátszhatja az ottani „orosz lakosság megvédése” elnevezésű ütőkártyát. Juscsenko tévébeszédében azt mondta, a parlamentben politikai és alkotmányellenes puccs kezdő­dött, s jogi szempontból gyakorla­tilag kezdetét vette egy új kor­mánykoalíció megalakulása. Hoz­zátette, ha a törvény által előírt ha­táridőn belül nem alakul meg az új kormányzó szövetség, akkor fel­oszlatja a parlamentet, és előreho­zott választást ír ki. A Juscsenko mögött álló Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem (NU-NSZ) tegnap bejelentette, ki­lép a Nyugat-barát kormánykoalí­cióból. A döntés oka: kedden este a vele szövetséges, Julija Timosenko miniszterelnök vezette tömb (BJuT) az oroszajkú (ellenzéki) Régiók Pártja szavazataival jóvá­hagyta azt a törvénytervezetet, amely egyszerűbbé teszi az államfő hivatalból való elmozdítását, és a kormány javára megkurtítja a ha­talmát. Juscsenko azt mondta, megvétóz minden, kedden elfoga­dott „alkotmányellenes” törvényt, amely „miniszterelnöki diktatúrát” teremt az országban. Az államfő élesen bírálta a Timosenko-kor- mányt, elsősorban a hadsereg elég­telen finanszírozását és a növekvő inflációt vetette a szemére. Kifogá­solta továbbá, hogy a koalíciós szerződés által előirányzott 245 törvény közül mindössze 41 került a parlament elé, és csak 11-et foga­dott el a törvényhozás. Mint mond­ta: a kormány a gazdasági kérdések megoldása helyett saját hatásköré- nekkiteijesztésével volt elfoglalva. A koalíció szétesése után 30 nap áll rendelkezésre az új kormányzó szövetség megalakítására, azon túl pedig az elnök feloszlathatja a par­lamentet és új választásokat írhat ki. Ha tehát az NU-NSZ nem vonja vissza döntését a kilépésről, Ukraj­na újabb mély válságba sodródik. Megfigyelők szerint Juscsenkónak, Miheil Szaakasvili grúz elnök ba­rátjának félre kellene tennie nézet- eltéréseit a kormányfővel. Ahhoz, hogy az EU meg a NATO szolidáris lehessen Ukrajnával, szükség lenne az egyértelmű magatartást tanúsí­tó, szilárd Ukrajnára is. (MTI, ú) Történelmi, közvetlen tárgyalásokat kezdtek a két ciprusi közösség vezetői Aphrodité szigete egyesülni akar ÖSSZEFOGLALÓ Nicosia. Megkezdődtek tegnap Nicosiában a Ciprus újraegyesíté­séről szóló, történelmi jelentőségű tárgyalások. Dimitrisz Hrisztofiasz ciprusi görög elnök és Mehmet Ali Talat, a török közösség vezetője az ütközőövezetben található, 1974 óta elhagyott nicosiai repülőtér egyik nemrég felújított épületében ült tárgyalóasztalhoz. Megbeszé­lésükön részt vett Alexander Dow­ner volt ausztrál külügyminiszter, aki júliusban lett az ENSZ ciprusi megbízottja. Tálát a találkozó után kijelentet­te: remélik, hogy az év végéig sike­rül megoldást találniuk a megosz­tottságra. Downer egyenesen tör­ténelmi pillanatnak minősítette a két ciprusi közösség vezetői közötti párbeszéd felújítását. A megbeszé­lés után felolvasta Ban Ki Mun ENSZ-fótitkár levelét, amely a vi­lágszervezet támogatásáról bizto­ÖSSZEFOGLALÓ Dzsidda. Irán egyre növekvő be­folyásától tartva a Perzsa-öböl hat monarchiája a korábbinál szoro­sabb politikai, katonai és gazdasá­gi együttműködésről szóló megál­lapodást írt alá tegnap Törökor­szággal. Az Öböl menti Országok Együttműködési Tanácsának (GCC) külügyminiszteri ülésén az egyik legfontosabb téma volt Irán­nak az a lépése, hogy két közigaz­gatási hivatalt nyitott az öbölbeli Abu-Músza-szigeten. Az Egyesült Arab Emírségek szerint Irán ezzel megsértette a két ország megállapodását, amely úgy szól, hogy a szigetet közösen kell igazgatniuk. A GCC közleményben Mehmet Ali Tálát (balra) és Di­mitrisz Hrisztofiasz (SITA/AP) sítja a feleket az újraegyesítésben. Akétciprusinépcsoportvezetőinek célja egy föderáció létrehozása az északi és a déli terület részvételé­vel. Az ezt célzó párbeszéd várha­tóan hónapokig fog tartani. Tálát és Hrisztofiasz legközelebb szeptem­ber 11-én találkozik egymással. 1974. július 13-án a görög kato­nai junta által támogatott ciprusi görög katonatisztek, azzal a szán­ítélte el az iráni lépést, és követeli a hivatalok megszüntetését. Irán 1971-ben, a brit erőknek az öböl­ből való távozása után, még a sah uralkodása idején vonta ellenőr­zése alá a Hormuzi-szorostól nyu­gatra található Abu-Múszát és né­hány más környező kis szigetet, s mindig elutasította az emírségek igényét e területekre. 1992-ben Irán megerősítette katonai jelenlé­tét az Abu-Múszán. Ez vitát váltott ki Irán és az emírségek között, amelyben a sziget stratégiai jelen­tősége és olajkincse a tét. A szunnita muzulmánok lakta öböl menti monarchiák ezenkívül attól tartanak, hogy a síita Irán nö­veli befolyását Irakban és Liba­nonban. (MTI, ú) dókkal, hogy Ciprust Görögország­gal egyesítsék, államcsínyt kísérel­tek meg az érsek-elnök Makariosz ellen, aki életét mentve elmenekült a szigetről. Hét nap múlva, az 1960-as háromhatalmi egyez­ményre és a török etnikum védel­mére hivatkozva, a sziget északi harmadát (37%) Törökország megszállta, és ott a ciprusi törökök önálló közigazgatást alakítottak ki. 1983. november 15-én kikiáltották a csak Törökország által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársasá­got. Ciprus 2004-es EU-csatlakozá- sa előtt Kofi Annan ENSZ-főtitkár vezetésével terv készült a sziget új­raegyesítésére. A népszavazáson a ciprusi törökök az egyesítés mel­lett, a ciprusi görögök az egyesítés ellen szavaztak, így a terv kudarcba fulladt, és Ciprus megosztott ál­lamként lett az EU tagja. Az északi, a törökök által megszállt terület uniós tagságát a helyzet rendezésé­ig felfüggesztették. (MTI, ú) Rálőttek Gilani autójára Megúszta a merényletet Iszlámábád. Rálőttek tegnap a pakisztáni kormányfő autójára, de a politikus nem sérült meg. A tá­madók automata fegyverekből egy dombról adtak le lövéseket a mi­niszterelnöki járműre az iszlámá- bádi repülőtérre vezető főúton, s két lövedék eltalálta Juszuf Raza Gilani páncélozott autójának olda­lát. Pakisztánban három nap múl­va lesz az elnökválasztás. A me­rénylet olyan időben történt, ami­kor az új kormány azt hangoztatja, hogy leszámol az iszlám szélsősé­ges fegyveresekkel, miután távo­zásra kényszerítette az elnöki ha­talomból az USA-val szövetséges Pervez Musarrafot. (MTI) Ankarához közelednek az öböl menti monarchiák Összefognak Irán ellen Medvegyev: Szaakasvili nem is létezik Támogatások Tbiliszinek összefoglaló Brüsszel/Tbiliszi/Moszkva/ Washington. Határozatban szólí­totta fel tegnap az Európai Parla­ment Oroszországot, hogy tartsa be a grúziai konfliktussal kapcsolat­ban tett vállalásait, mindenekelőtt a csapatkivonást. Az EP állásfogla­lása hitet tesz Grúzia függetlensége és területi integritása mellett, és el­ítéli Oroszországot, amiért egyol­dalúan elismerte Dél-Oszétia és Abházia függedenségét. A képvise­lők támogatják a hétfői EU-csúcs döntését, hogy mindaddig ha­lasszák el az EU-Oroszország part­nerségi tárgyalásokat, amíg az orosz csapatok ki nem vonulnak Grúziából. Dmitrij Medvegyev orosz állam­fő az olasz RAI televíziónak azt nyi­latkozta, hogy Moszkva nem tekinti többé grúz elnöknek Miheil Sza- akasvilit. „Csődbe vitte tetteivel a hazáját (...) Számunkra ő nem is lé­tezik, politikai hulla” - tette hozzá. Medvegyev szerint a tbüiszi veze­tőknek nyújtott „kritikátlan ameri­kai támogatás” hozzájárult a grúzi­ai konfliktus kirobbanásához. Az USA egymilliárd dolláros segélyt ad Grúziának az augusz­tusi háború utáni újjáépítésre ­közölték tegnap Washingtonban. Dick Cheney amerikai alelnök pe­dig a térségben tesz látogatást: tegnap Azerbajdzsánba érkezett, majd Tbiliszibe és Ukrajnába uta­zik tovább, hogy kifejezze az USA támogatását két térségbeli szö­vetségesének. A hónap közepén pedig a NATO főtitkára és a szer­vezet tagországainak nagykövete­iből álló Észak-atlanti Tanács uta­zik Tbiliszibe. Jaap de Hoop Scheffer és a 26 nagykövet a grúz államfővel és a kormány illetéke­seivel fog tárgyalni. Moszkvában bejelentették: új BT-határozatot tartanak szüksé­gesnek Grúziáról az orosz és a fran­cia elnök által kidolgozott rendezé­si elvek alapján. Andrej Nyesztye- renko külügyi szóvivő szerint ki­vonták az orosz csapatokat a grúzi­ai Poti és Gori városokból. A grúz parlament feloldotta a hadiállapotot, amelyet az Orosz­országgal való fegyveres konflik­tus első napjaiban, augusztus 9-én vezettek be. Ugyanakkor rendkí­vüli állapotot rendelt el az ország bizonyos területein, ott, ahol az orosz fegyveres erők még mindig jelen vannak, ideértve a két szaka- dár grúz köztársaságot, Dél- OszétiátésAbháziát. (MTI, ú) McCainek tagadják, hogy felre akarják állítani Palin a sajtó főszereplője összefoglaló Washington. John McCain megértette 2001. szeptember II. tanulságait, így készen áll arra, hogy ő legyen Amerika következő elnöke. így érvelt a jelenlegi elnök pártja leendő jelöltje mellett a min- nesotai jelöltállító konvencióhoz intézett, helyi idő szerint kedd esti üzenetében. A republikánusok kongresszusa a Gustav hurrikán miatt csak aznap kezdte meg az ér­demi munkát St. Paul városában. Bush elnöknek csak mellékszerepet szántak a konvención. Megjelent viszont a helyszínen a jelenlegi elnök apja, idősebb Geor­ge Bush a feleségével, Barbarával. Joe Lieberman, a demokratából függetlenné vált connecticuti sze­nátor, akit sokáig lehetséges alel- nökjelöltként emlegettek, arról be­szélt: „amikor mások vesztesen el­hagyták volna a harcmezőt, amikor Barack Obama a csapatok finanszí­rozásának elvágása mellett szava­zott, John McCainnek megvolt a bátorsága ahhoz, hogy ellenállj on a közvélemény nyomásának”. Fred Thompson, Tennessee volt kor­mányzója hevesen védte a liberáli­sok által hevesen támadott Sarah Palin alelnökjelöltségét. Azt mond­ta, a demokratákhoz húzó média bepánikolt Palin jelöltsége miatt. „Palin bátor, sikeres reformer, aki nem fél attól, hogy a hatalommal szembemenjen.” A liberális sajtó azt állította, hogy McCain Palin al- elnökjelöltségének visszavonását fontolgatja az alaszkai kormányzó asszony személye körül sokasodó botrányok miatt. A párt vezetői azonban közölték, hogy ez a kérdés még csakfel semmerült. Egyébként tegnapra-lapzártautánra-tervez- ték Palin nagy érdeklődéssel várt, lényegében bemutatkozó beszédét a konvención. (MTI,ú) POLITIKAI BOTRÁNY Jansa lehet a rejtélyes J? Helsinki. Egy finn tévéműsor szerint megvesztegette a szlo­vén miniszterelnököt a Patria finn hadiipari cég, hogy meg­nyerjen egy 135 páncélozott szállító harcjármű (PSZH) ál­lami beszerzésére kiírt, 278 mil­lió euró értékű szlovén pályáza­tot. A szlovén kormányfői hiva­tal visszautasította a vádat, és bocsánatkérést követelt. Az YLE tévé esti politikai műsora sze­rint Janez Jansa szlovén kor­mányfő is szerepel a megvesz­tegetési akciók lebonyolításával megbízott Walter Wolf szlo­vén-osztrák kettős állampol­gárságú üzletember kifizetési listáján. Csak egy rejtélyes J lát­ható a listán, nem Jansa neve - hangzott el a műsorban, de bi­zalmas okmányokra és névtelen forrásokra hivatkozva a szer­kesztők állították, hogy ez a betű Janez Jansát jelöli. Az is elhangzott, hogy a Patria össze­sen 21 millió eurót szánt meg­vesztegetésekre a szlovén meg­Janez Jansa (Képarchívum) rendelés megszerzése érdeké­ben. Sok más döntéshozó és lobbi­zó is kapott ebből a kenőpénz­ből, köztük Karel Erjavec vé­delmi miniszter közeli munka­társa, Drágán Bavcar dandártá­bornok - állították a finn tévé műsorkészítői. A finn rendőrség elfogatóparancsot adott ki Wolf ellen. Jansa hivatala a vád fel­bukkanását a szeptember 21-re kitűzött szlovéniai parlamenti választásokkal hozta összefüg­gésbe. (MTI, ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents