Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-29 / 225. szám, hétfő
Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 29. www.ujszo.com Én mindig mosolygós, jókedvű kislány vagyok. 14 évig vártak rám, hogy a családba örömet hozzak. Az én családom a legboldogabb, hogy megszülettem. Nevem: Gulyás Gabriella Szeme színe: kék Hajam színe: barna _ Születési súlyom: 3000 g j Testhosszam: 47 cm Lakhelyem: Kisújfalu Nevem: Juhos Valentin Szemem színe: kék Hajam színe: világosbarna Születési súlyom: 3230 g Lakhelyem: Vásárút Ajándékozza meg a nagyszülőket és a keresztszülőket] Mivel sokan szeretnék látni gyermeküket ezen a helyen, felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a baba adatain kívül egy telefonszámot is tüntessenek fel, hogy értesíteni tudjuk Önöket, melyik számban jelenik meg a kép. Ráadásul az Új Szónak azzal a számával megajándékozhatják a nagyszülőket, a keresztszülőket vagy az ismerősöket is. Mániás és depressziós állapotok követik egymást Kései gyerekeknél gyakoribb a hangulatzavar FELFEDEZÉS Gyakoribb a bipoláris hangulatzavar azoknál a gyermekeknél, akik idősebb apától születnek, derül ki egy svéd vizsgálatból. „Azok a gyermekek, akiknek az édesapja a megtermékenyítéskor 55 évnél idősebb, körülbelül 37%-kal magasabb kockázatot viselnek a bipoláris hangulatzavarok szempontjából, mint azok a gyermekek, akiket apjuk még a húszas éveiben nemzett” - fogalmaztak a szerzők. A bipoláris hangulatzavar - más néven mániás depresszió - súlyos hangulatzavar, amely során mániás és depressziós állapotok felváltva követik egymást. A mostani vizsgálatban több mint 13 000 svéd vett részt, akiknél bipoláris hangulatzavar volt kimutatható. Az elemzések során a szerzők azt találták, hogy minél idősebb volt a résztvevők apja, annál nagyobb valószínűséggel alakult ki ez az állapot. A kutatók szerint ez a jelenség genetikai okokra vezethető vissza. „A nőkkel szemben, a férfiak ivarsejtjei folyamatosan osztódnak az élet során, ami növeli a DNS-ben létrejövő másolási hibák számát” - emlékeztettek a kutatók. A magasabb apai életkor más pszichiátriai rendellenességek, így az autizmus és a skizofrénia szempontjából is kockázatot jelentenek, ezt már korábbi vizsgálatok igazolták. Hasonló jelenség az anyák magasabb életkora kapcsán is megfigyelhető volt, de korántsem volt ilyen kifejezett az összefüggés. (med) Már a közösségbe kerülés előtt védjük meg gyermekeinket a bárányhimlőtől! Cseppfertőzéssel terjed a vírus A bárányhimlő a megbetegedések 70%-ában óvodás kor végéig fertőzi meg a gyermekeket, és a betegség egyre több gyermek esetében jár szövődménnyel. TÁJÉKOZTATÓ Gyermekkorban is veszélyes lehet A bárányhimlőről régen azt tartották, hogy jobb minél előbb átesni rajta. Ez azonban csak a védőoltás kifejlesztése előtti időkben volt helyénvaló. A serdülő vagy felnőtt korban, különösképp pedig a várandósság idején átvészelt fertőzés ugyanis nagyobb kockázattal jár, mint a gyermekkori, így a megfigyelések alapján - a „kisebb rosz- szat” választva - a gyerekkori bárányhimlő tűnt szerencsésebbnek. A szövődmények gyakoriságára vonatkozó utóbbi évtizedekben készült felmérések azonban azt bizonyítják, a gyermekkorban átvészelt bárányhimlő sem veszélytelen. Közösségben megnő a fertőződés kockázata A bárányhimlő a leggyakoribb fertőző betegség, a szakértők szerint tízből kilencen átesnek rajta. A fertőzést vírus okozza, ami cseppfertőzéssel terjed. Mivel a bárányhimlő rendkívül ragályos, közösségbe (bölcsődébe, óvodába) kerülés után a gyermekek nagy része megfertőződik. Egyre gyakoribb a szövődményes bárányhimlő Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a bárányhimlő korántsem ártalmatlan betegség. A bárányhimlő-fer- tőzés előtt teljesen egészséges gyerekek esetén is felléphet szövődmény, tehát nemcsak az immunhiányos gyerekekre lehet veszélyes a betegség. Milyen szövődményekkel járhat? ♦ A leggyakoribb szövődmény a hólyagos bőr felülfertőződése a test különböző részein, ami gyógyulás után gyakran maradandó hegekkel jár. ♦ Súlyos szövődmény lehet a tüdő- gyulladás, és kevesen tudják, hogy akár szív-, máj- vagy ízületi gyulladást is okozhat a bárányhimlő. ♦ Az egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikáció a kisagyat érintő jóindulatú gyulladás. Ez a szövődmény mozgás-koordinációs zavarra] jár, az akaratlagos mozgások végrehajtása közben remegés, beszédzavar, hányinger, hányás fordulhat elő. A riasztó jelek ellenére legtöbbször 2-3 hét alatt spontán gyógyuló betegségről van szó. ♦ Ritkább, de veszélyesebb szövődmény az agyvelőgyu lladás, ami fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okoz, és késői idegrendszeri maradványtüneteket eredményezhet. Védjük a családtagokat is! Egy családon belül a második, ül. harmadik családtag bárányhim- lő-fertőzése rendszerint súlyosabb lefolyású, hosszabb ideig tart, és jóval több kiütéssel jár. Ha az óvodás gyermek védőoltást kap, akkor egyúttal az is megelőzhető, hogy kisebb testvérét megfertőzze, áld esedeg életkora miatt még nem kaphat védőoltást. A bárányhimlő eUeni védőoltást gyermekünk közösségbe kerülése előtt kell kérni. A gyermekvállalásra készülő leendő édesanyák mellett a közösségbe kerülő gyerekek esetén is fontossá vált a bárányhimlő elleni védőoltás, hiszen ma már gyakoribb a szövődményekkel járó fertőzés a kisebbek között is. (Forrás: a Magyar Országos Epidemiológiai Központ) A nyugati világban sem ismeretlen, hogy a „várandós Apák - kínok között apa" pszichoszomatikus tüneteket produkál ISMERTETÉS Közismert karikatúra téma: az apa a szülőszoba előtt egyik cigarettáról a másikra gyújtva föl-alá masírozik. A kínok kínját éli át, míg a mosolygó anyát a gyönyörű kisbabával a karján ki nem tolják hozzá a folyosóra. Vajon a szülő apa tényleg szenved, vagy csak izgul a családjáért? Egyes kultúrákban ez nem kérdés, hiszen a „várandós apa” a szülés megindultával maga is vajúdni kezd. Számos indián törzsnél előfordul, hogy a félj üyenkor lefekszik az ágyba, nyög, sóhajtozik. A törzs nőtagjai gondoskodnak róla, ugyanúgy, mint a feleségéről. Az etnográfusok szerint üyenkor a férfi nem tetted magát: valójában átéli a szülés kínjait. Pszichoszomatikus tünetek Bizonyos kultúrákban az apa már a várandósság kezdetétől mágikus kapcsolatban van a gyermekkel, ezért tettei hatnak a még meg nem született utódra. Az apa ezért böjtöl, vagy távol tartja magát bizonyos ételféléktől és tevékenységektől, amivel a gyermeknek árthatna. Az indiánok hiedelmei között a szülésre vonatkozó tabuk is megtalálhatók. Az apa nem ehet pacalt, nehogy a köldökzsinór a gyerek nyaka köré tekeredjen. Az apa nem eheti bizonyos áüatok húsát, mert a hús által átjutna a gyermekre az állat rossz tulajdonsága. Más törzseknél az apa nem úszhat mély vízben, mert megfuüadhat az újszülött. Vajon csak a „primitív” népek leendő édesapái élik át üyen mélyen gyermekük születését? A legfrissebb kutatások azt sugallják: nem. A nyugati vüágban sem ismeretien, hogy a „várandós apa” pszichoszomatikus tüneteket produkál, szorongásos-félelmi reakciók, sőt, igen ritkán pszichoti- kus epizódok jelennek meg nála. A tünetek a szülést követően megszűnnek. A tünetek a „várandós apák” 20-25 százalékánál tapasztalhatók. A szakirodalomban couvade (couver franciául: kikelteni) szindrómának nevezett tünetegyüttes kialakulására számos magyarázat született. Legkézenfekvőbb az, hogy az apa a partner és a gyermek egészsége miatti szorongást pszichoszomatikus tünetekbe fordítja át. Más magyarázat szerint a félj, a gyermekkel mintegy rivalizálva tudattalanul csikar ki így némi plusz törődést az anyából. Nincs tisztában a szerepével A tapasztalatok szerint leginkább azok az apák érintettek, akik csupán érzelmüeg vonódnak be a gyermekvárás folyamatába, de nincsenek tisztában saját szereplehetőségükkel. A mai bizonytalan világban a családfő szerepe egyre inkább elmosódik, nincsenek általános érvényű viselkedésformák úgy, mint régen. Segít, ha az apa megfogalmazza a helyét a leendő családban, ha nem szorul ki a gyerekvárással, szüléssel kapcsolatos történésekből. így talán anélkül is képes megtartani lelki egyensúlyát, hogy „elirigyelné” a várandósság testi tüneteit. (A dkk Etényi Zsuzsa: Couvade - mi történik a várandós apákkal c. előadása nyomán született) egészségünkre Szerkeszti: Kovács Hona Levélcím: Egészségünkre, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
