Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-04 / 205. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Pedagógussztrájk lesz? Pozsony. Eía a kormány nem ad a tervezettnél több pénzt az oktatásügynek a jövő évi költségvetésben, a pedagógusok szak- szervezete kész tiltakozó megmozdulásokat szervezni - jelentette be tegnap az érdekvédelmi szövetség. Azt követelik, hogy a kormányzat 2-3 milliárd koronával (66,4-99,6 millió euróval) növelje a 2009-re előirányzott összeget, s ezt a többletet a pedagógusok tarifás béreinek 7 százalékos emelésére fordítsa. „Mi az oktatásügyre fordított pénzeket nem szükségletként, hanem befektetésként értelmezzük” - nyilatkozta Ján Gašperan, az oktatásügyi és tudományos dolgozók szakszervezetének elnöke. Ha nem biztosítanak többletforrást, és a béremelés csak 3 százalékos lesz, Gašperan szerint az oktatásügyben dolgozók bére - reálértékét tekintve - 0,5 százalékkal csökken. Az oktatásügyi minisztérium szerint a jövő évben 7 százalékkal emelkednek az oktatásügyben dolgozók tarifás bérei. A tárca szóvivője, Dana Španková szerint ezzel az emelkedéssel számol a pénzügyminisztérium is a jövő évi költségvetésben. (SITA) Nem tárgyaltak a HZDS pártpénzeiről Pozsony. Nem volt szó a HZDS gyanús pártpénzeiről a parlament pénzügyi bizottságának tegnapi ülésén. Jozef Burian, a bizottság smeres elnöke szerint nem történt törvénysértés, csak morális síkon lehetne az ügyről beszélni. A bizottság döntése értelmében szakértői testület jön létre, amelynek feladata a pártfinanszírozási szabályok szigorítása lesz. „Hipotetikus jogi elemzést folytattunk, a plenáris ülés megnevez majd szakértőket, akik a bizottság tagjai lesznek“ - mondta lapunknak Farkas Iván, a bizottság MKP-s tagja. Hetekkel ezelőtt derült ki, hogy a HZDS tavaly közel 11 millió koroná- nyi (365 ezer €) ajándékot fogadott el két magánszemélytől - ezeket gyanús körülmények között vették át a párt megbízottjai, emellett a tranzakció átvételi nyilatkozatai is hiányosak voltak. (MSz) Feljelentették a Onefest főszervezőjét Somotja. Eddig egy feljelentés érkezett a Onefest főszervezője, Méry Tamás ellen. Egy fizikai személy fordult a somorjai rendőrkapitánysághoz, mert állítása szerint 50 ezer korona készpénzt kölcsönzött Mérynek. „Harminc napunk van arra, hogy a feljelentés nyomán eldöntsük, történt-e bűncselekmény” - nyilatkozta Both Péter dunaszerdahelyi járási rendőrkapitány. Méry Tamás eltűnését még mindig nem jelentette senki a rendőrségen. Mint ismeretes, múlt hétvégén egy este után becsődölt a reklámjaikban nagy zenekarneveket felvonultató somorjai One Fesztivál. Koncertek maradtak el, egyes zenekarok már a nyitónap előtt szerződést bontottak, másokat a főszervező csütörtök esti lelépése után elfelejtettek értesíteni arról, hogy a fesztivál elmarad. Sok érdeklődő háromnapos bérletet váltottak a fesztiválra több száz koronáért. Egyes szervezőirodák és menedzserek jelezték, hogy jogi úton kérnek elégtételt a történtekért. (jóm) 3,5-ös átlag felett nincs ösztöndíj Pozsony. Szigorúbb feltélek mellett kapnak szociális ösztöndíjat a középiskolások. Az új tanévben a 3,5 feletti átlagot elérő diákoknak már nem jár szociális juttatás. A 2-es átlagnál jobb diákok 30 koronával többet, 1230 koronát (40,83 €) kapnak havonta. A 2,0-2,5 tanulmányi átlagot elérő 861 koronára (28,58 e) jogosultak. A 2,5-3,5-ös átlag 615 koronát (20,41 c) jelent. Az átlagot az előző félév jegyeiből számolják ki. Szociális ösztöndíjra az a nappali tagozatos közép- és szakközépiskolás jogosultak, akinek családjában az előző évi bevételek egy tizenkettede nem haladta meg a létminimumot. Az ösztöndíjat a szülő vagy a diák kérvényezheti az iskola igazgatójánál, (jéem) Kamatnövelő hatású az euró Az euró bevezetésének közeledtével a hazai bankok váratlanul éles versenyt indítottak az ügyfelek megtakarításaiért. Ennek érdekében fokozatosan emelkedik a 12 havi lekötésű betétek kamata. A magas kamatok egyrészt kicsalogatják a lakosságtól a pámacihában pihenő készpénzt, másrészt a bankok felkészülnek a Nyugat-Európát egyre jobban sújtó, a jelzálogpiaci válság hatására jelentkező készpénzhiányra. Martin Lenko, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője szerint a betéti kamatok ha lassan is, de az év végéig tovább nőhetnek. Napjainkban a 12 havi lekötésű bankbetét kamata már szinte az összes pénz intézetben eléri a 4 százalékot, vagyis aki 100 ezer koronát (3319,39 euró) egy évre leköt, az 12 hónappal később a kamatadó levonása után 3240 koronával (107,55 euró) gazdagodik. A bankok többségére érvényes, hogy minél nagyobb összeget helyezünk el náluk, annál magasabb a kamat, ráadásul a lakástakarékpénztárak is beszálltak a kliensek megtakarításáért folytatott versenybe. Például azoknak az ügyfeleknek, akik szeptember végéig pénzt helyeznek el az Első Lakás-takarékpénztárban (PSS), 2009-ben a 30,126 korona/euró kurzus helyett 28,90 korona/euró árfolyamon váltják át a lekötött összeget. Napjainkban a 12 havi lekötésű betétek kamatversenyében az OTP Bank, a Tatra banka és az Istrobanka áll az élen, 4,50 százalékos kamatot kínálnak. (S, p) (sxc.hu-felvétel) Jóváhagyta az oktatási minisztérium a komáromi egyetem új statútumát A szenátusválasztás sem zökkenőmentes a Selyén Komárom. Jóváhagyta az oktatási minisztérium a Se- lye János Egyetem új statútumát. Szeptemberben szenátusi választások lesznek, csak az a kérdés, hány karon. A háttérben az esetleges rektorválasztás előtti szavazatbiztosítás állhat. ÚJ SZÓ-HÍR Az oktatási minisztérium a napokban hagyta jóvá az egyetem új statútumát - árulta el a tanévkezdés kapcsán tartott sajtótájékoztatóján Albert Sándor rektor. A dokumentumot még márciusban nyújtották be, de június elején a tárca formai hibákra hivatkozva visszaküldte átdolgozásra. Az új szenátus a korábbi 18 tagú helyett 16 taggal működik, az egyetem mindhárom kara 5-5 tagot, a rektori hivatal pedig egyet delegálhat. A karonkénti öt tag közül három oktató, kettő pedig hallgató. „Az új statútum alapján most már meg lehet tartani a szenátusválasztás“ - mondta Albert. Ezzel nem ért egyet Ištvánik Norbert, a Hallgatói Önkormányzat (HŐK) elnöke (s egyben a régi ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az AD-REM tankönyvterjesztő vállalat illetékesei szerint a májusban elfogadott új közoktatási törvénynek megfelelően megváltoztatott, újonnan nyomtatott tankönyvek közel felét a szoros határidők miatt nem sikerült tanévkezdésig az iskolákba kézbesíteni. Vladimír Lobreis, a könyvterjesztő vállalat igazgatója szerint sok könyv még meg sem érkezett a nyomdából, így fizikai lehetetlenség a terjesztésük. Elmondása szerint a hetekben két műszakban dolgoznak az alkalmazottaik, hogy minél több helyre sikerüljön eljuttatni időben az új könyveket. Az oktatásügyi minisztérium szóvivője lapunk kérdésére viszont azt írta: minden rendben folyik, az iskolák időben megkapják a könyveket. A pedagógusok tapasztalatai viszont mást mutatszenátus alelnöke), aki szerint csak pótválasztásokat kell tartani, ugyanis a két legnagyobb karon - a gazdaságtudományin és a tanárképzőn - már júniusban megtartották a választásokat. Problémát okozhat, hogy a szenátusválasztást a korábbi szenátusi elnöknek kellene meghirdetni, aki júniusban hét társával együtt lemondott tisztségéről. Stredl Terézia korábbi elnök akkor úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a nyolc tag távozásával a szenátus elveszítette határozatképességét, sem az egyszerű, sem az abszolút többség nincs meg, így nem tudja ellátni feladatát. Albert a kari szenátusi elnökökkel kedden folytatott megbeszélésén ezért azt javasolta, karonként jelöljenek egy-egy tagot a választási bizottságba, a rektor pedig meghirdeti a szenátusválasztás idejét. Ami már csak azért is nagyon sürgető, mert a régi mandátuma szeptember 12-én lejár. „A felsőoktatási törvény nem szabályozza, mi a teendő ilyen helyzetben, amikor a szenátus határozatképtelen, de mielőbb lépni kell, ezért javasoltam ezt a megoldást” - mondta. Ištvánik Norbert ugyanakkor úgy látja, a júnak. „A nyár folyamán hívtam az AD-REM-be, akkor azt mondták, majd automatikusan küldik, de úgy látom én is, hogy nem fogjuk megkapni időben azokat a tankönyvetek, amiket ígértek“ - mondta lapunknak Hajtman Béla lévai iskolaigazgató. „Igazolva látom, hogy ez a központosított megoldás a könyvkiadás és forgalmazás terén nem válik be, konkurens környezetben lehet, hogy jobban állnának a dolgok“ - nyilatkozta lapunknak Pék László, a pedagógus-szövetség (SZMPSZ) elnöke. „Az iskolai reform kapcsán sok könyv kiadását vették tervbe, a tankönyvkiadás körül sok probléma van“ - tette hozzá Pék. Az iskolákban az új könyvek megérkezéséig a régi tankönyvekből kell oktatni, a pedagógusok időközben cseréltetik azokat az újakra. Ez nem csak adminisztrációs nehézséget okoz - az niusi szenátusválasztás szabályosan folyt le, és ezért most már csak kiegészítő választásokat kell tartani a teológiai karon és a rektori hivatalban. Ennek kiírása pedig az új szenátus feladata lesz. Ö, mint a korábbi szenátus alelnöke, a napokban összehívja az alakuló ülést. Véleménye szerint semmilyen jogalapja nincs annak, hogy a rektor jelölje ki a szenátusválasztás idejét. Albert szerint viszont a júniusi választást több okból nem lehet legitimnek tekintetni. Egyrészt meghirdetése idején még a régi statútum volt érvényben, de már az új létszámra írták ki azt. Másrészt nem tartották be a jelöltállításra vonatkozó egy hónapos határidőt, a választást nem az elnök, hanem az alelnök hirdette meg, a szenátus pedig határozatképtelen volt. Újabb jogértelmezési vita és csatározás várható tehát a Selye János Egyetemen. A háttérben az is állhat, hogy nem mindegy, melyik oldal jelöltjei kerülnek többségbe a szenátusban - ha ugyanis a minisztérium nem ismeri el Tóth Jánost a májusi rektorválasztások győztesének, akkor ősszel újra rektort kell választani Komáromban, (vkm, MSz) új tantervek által készített tankönyvek ugyanis több esetben nem ugyanazt a tananyagot tartalmazzák, mint a régiek. Az új rendszer szerint például bizonyos tanrészeket később vagy hamarabb kell átvenni a tanulókkal, mint a régi szerint. „Már korábban is jeleztük, hogy nem lehet az iskolai reformot úgy megkezdeni, hogy nincsenek rá felkészülve sem az állami szervek, sem az iskolák, sem a kiadók“ - mondta lapunknak Szigeti László (MKP) volt oktatásügyi miniszter. „Ez gyakorlatilag várható volt, mert egy új tankönyv megírása, kiadása, leszállítása nem napok, hetek kérdése, normális esetben ehhez legalább egy évre van szükség“ - tette hozzá Szigeti. „Kozmetikázásról van szó, toldoznak-fol- doznak, kipofozzák a régi tankönyveket, de ezzel tartalmi reformot beindítani nem lehet“ - mondta a képviselő. (MSz) Háborgó munkaadók Fico dönt a minimálbérről Pozsony. Elfogadta a kormány a minimálbérről szóló törvény módosításáról szóló javaslatot. Eszerint a jövőben a minimálbérnek csak az alsó határa lenne megszabva, a felső nem, a végső összeget a kormány hagyja jóvá. A jelenlegi, januártól érvényes törvény értelmében ha a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány nem jut megállapodásra a minimálbérről, akkor az olyan arányban emelkedik, mint amennyivel nőtt az előző évi országos átlagbér. Ennek alapján jövő januártól a mostani 8100 koronás (268,87 €) minimálbér 8690-re (288,46 €) nőne, a szakszervezetek és a kormány viszont legalább 8900 koronát (295,43 c) szeretne , ezért a módosítás. ,A törvény most nem ad a kormánynak elég lehetőséget, hogy a szociális partnerekkel való egyeztetéskor figyelembe vegye az elismert nemzetközi kritériumokat is” - magyarázza a szociális ügyi minisztérium a módosítást. A munkáltatók az egyezség felrúgásának tartják a változtatást. „A minimálbérről szóló hatályos törvény a szociális partnerek közti egyezség alapján jött létre. A kormány ezt most felrúgta. Felmerül tehát a kérdés, mi értelme van ilyen formában a szociális párbeszédnek. Nem zárom ki akár a kilépést sem, még tárgyalunk róla” - mondta lapunknak Martin Hošťák, a Munkáltatók Országos Uniójának (RÚZ) elnöke. A Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) viszont helyesli a kormány javaslatát. „A módosítás teret ad arra, hogy ha nincs egyezség, a kormány döntsön” - fejtette ki Vladimír Mojš alelnök. A Vállalkozók Szövetsége (PÁS) arra figyelmeztet, hogy a minimálbér adminisztratív emelése közgazdasági alapok, hatástanulmányok és elemzések nélkül negatív hatással lehet a szlovák gazdaságra, (sán, s) Ellenzéki bojkott Az MKP nélkül egyeztetnek Pozsony. Ismét az MKP nélkül egyeztet ma az ellenzék. Az SDKÚ és a KDH a Štefan Harabin igazságügyi miniszterrel szembeni bizalmatlansági indítványról és a parlamenti ülésről tárgyal. „Egyelőre nem született megállapodás, hogy meghívjuk az MKP-t” - nyilatkozta Mária Sabolová (KDH). Duray Miklós, az MKP alelnöke sajnálatosnak tartja, hogy a két szlovák párt nem tekinti szükségesnek az MKP jelenlétét. (SITA) Az új tankönyvek közel felét nem kapták meg a tanév kezdetéig az iskolák Késve érkeznek az új tankönyvek A politikusok nagy része nyilatkozataiban támogatja egy szigorú jogszabály elfogadását, mégsincs törvény Nem kell igazolni a vagyon eredetét ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Továbbra sem tudni, mikor fogad el a parlament törvényt a vagyon eredetének igazolásáról. A civü szervezetek évek óta állítják, hogy a jelenleg hatályosjogszabályok miatt lehetetlen leellenőrizni, ki hogyan jutott hozzá vagyonához. S míg a politikusok nagy része ezzel a véleménnyel egyetért, egy szigorú jogszabály elfogadásában máig nem tudtak megegyezni. A vagyon eredetéről szóló törvényről az alkotmánybíróság három évig vitatkozott, majd a döntés nyilvánosságra hozását Pavol Paška házelnök javaslatára két hónappal ezelőtt elhalasztották. Paška kérvényét azzal magyarázta, személyesen akart részt venni a határozat nyüvános kihirdetésén. Többen azért bírálták, hogy szándékosan hátráltatja a határozat kihirdetését. „Ne találgassunk. Hallani akartam a döntést” - mondta tegnap a házelnök. Gál Gábor, az MKP parlamenti képviselője is fontosnak tartja ilyen jogszabály elfogadását. „Másrészt a vagyon eredetének igazolása nem lehet alkotmányellenes. Az alkotmánybíróság alátámasztotta, hogy az aggályok jogosak voltak, viszont a helyzet nem oldódott meg” - nyilatkozta Gál. Véleménye szerint az lenne a legjobb megoldás, ha a vagyonbe- vallásokat ötéves időközönként le kellene adni az adóhivatalban. Ellenőriznék a bevételeit és azt a vagyont, amelyre az illető öt év alatt tett szert. A törvény szerint az lett volna köteles igazolni vagyona eredetét, akinek a jövedelme és a vagyona közti különbség meghaladja a minimálbér ezerszeresét, vagyis jelenleg a 8,1 mülió koronát (270 000 €). Ha nem tudná igazolni, hogy törvényes módon jutott hozzá vagyonához, az automatikusan az állam tulajdonába kerülne. Egyes vélemények szerint Vladimír Mečiar HZDS-elnök vagyonával kapcsolatban merült fel a legtöbb kérdés - például máig nem hozta nyilvánosságra, miből finanszírozta vülájának felújítását Trencsénteplicben. Ján Slota nemzeti vezérről is közismert, hogy luxusautói és egy jachtja is van, nemrég egy sportrepülőt is vásárolt - hogy honnan van erre pénze, nem árulja el. Vladimír Palkó, a Konzervatív Demokrata Párt képviselője már korábban a parlament elé terjesztett egy törvényjavaslatot, amely azonos a most alkotmánysértőnek kihirdetett törvénnyel. Szerinte úgy lehetne megkerülni az alkotmánybíróság döntését, hogy a jogszabályt alkotmánytörvényként fogadnák el. Fico tegnap sajtónyilatkozatban felszólította az alkotmánybíróságot, pontosan határozza meg, milyen feltételek mellett lehetne a vagyon eredetéről szóló törvényt elfogadni, és döntsön arról is, hogy a Palkó által javasolt megoldás alkotmányellenes-e, vagy sem. (dem, s)
