Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-27 / 224. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Vizsgálatot követel az EP Berlin. Az Európai Parlament azonnali vizsgálatot követel Írországtól az unió reformszerződését elutasító júniusi népszavazás finanszírozására vonatkozó híresztelések ügyében. A Handelsblatt német napilap tegnap arról számolt be, hogy Hans-Gert Pottering elnök és az EP frakcióvezetői egyaránt felszólították az ír kormányt: haladéktalanul vizsgálja ld azokat az értesüléseket, amelyek szerint amerikai hivatalos körök, mindenekelőtt a C1A és a Pentagon jelentős pénzekkel támogatta a nem-kampányt irányító, Libertás nevű írországi Európa-ellenes mozgalmat. (MTI) Rendőrök verik a szerzeteseket Peking. Kínai rendőrök megvertek közel ötven tibeti szerzetest, akik épp egyik társuk megveretését kérték számon a hatóságokon. A Free Tibet Campaign emberjogi szervezet számolt be a tibeti Kirti kolostorban történt esetről, amelynek következtében négy szerzetes kórházba került. A beszámoló szerint a rendőrök megvertek egy szerzetest, aki kora este tért vissza a kolostorba. Vérző társukat látva a többi szerzetes a rendőrségre vonult, hogy magyarázatot követeljen a történtekre, ekkor őket is megverték. (MTI) Teherán nem hagyja abba Teherán. Iráni iszlám diákok mutatták be tegnap azt a zsidó holokausztról készült új karikatúrakönyvet, amelyet a minden évben megrendezett al-Kudsz (Jeruzsálem) napja alkalmából jelentettek meg. A 7000 példányban kiadott kötetet a teheráni Elm o Szanat Egyetem iszlám milíciájának diákjai készítették, Ebben az intézményben tanult egykor Mahmúd Ahmadinezsád elnök is. A könyvbemutatón részt vett az ország oktatási minisztere, Alireza Ahmadi. Ahmadinezsád több ízben is kétségbe vonta a holokauszt megtörténtét és az áldozatok számának nagyságát. A dán Mohammed-karikatúrákra válaszul 2006-ban Irán nemzetközi holokauszt-karikatú- rapályázatot hirdetett. (MTI) Nagyszabású tisztogatás Iszlámábád. Eddig több mint ezer iszlamista fegyverest, közte öt törzsfőt ölt meg a hadsereg a Pakisztán északi részén fekvő, Afganisztánnal határos törzsi területeken. Ta- rik Han, a hadsereg illetékese a térségbe látogató újságíróknak elmondta: eddig 27 katonája esett el a harcokban. A pakisztáni biztonsági erők augusztus elején indították offenzívájukat Badzsur térségében. Az USA nyomást gyakorolt Pakisztánra, hogy avatkozzon be a régióban, ahol a tálibok az amerikai és a NATO-csapatok elleni támadásaikat készítik elő. Állítólag itt bujkál bin Laden is. (MTI) A mentőterv megakadása és újabb banki összeomlás miatt zuhantak a határidős indexek Gazdasági depresszió fenyeget Az átlagamerikai az anyagi biztonsága miatt aggódik, az elnökválasztás alig érdekli. Amögött sem keres politikai indítékot, hogy az Obama- pohár kisebb, mint a McCain-bögre. (Reuters-felvétel) Washington/NewYork. Az amerikai határidős indexek tegnap ismét esni kezdtek, miután a pénzügyi ágazatnak szánt 700 milliárd dolláros mentőcsomagról folyó törvényhozási tárgyalások megakadtak és a felügyeletek nyilvánosságra hozták minden idők legnagyobb bankcsődjének számait. Mindez a hitelválság folytatódását jelentheti. ÖSSZEFOGLALÓ A törvényhozás vezetői megígérték, újabb kísérletet tesznek - helyi idő szerint még tegnap - arra, hogy egyetértésre jussanak a nagy válság óta legköltségesebbnek ígérkező mentőtervről. A Fehér Házban csütörtökön tartott megbeszélésen ugyanis nem született megegyezés. Ezen a válság- csúcsfélén részt vettek a Kongresszus vezetői, valamint a két elnökjelölt: a demokrata Barack Obama és a republikánus John McCain. Richard Shelby, a szenátus pénzügyi bizottságának republikánus tagja szerint még túl sok a véleménykülönbség, s ezzel rácáfolt a bizottsági elnökre, a demokrata Christopher Doddra, aki azt mondta: lehetséges lesz gyorsan cselekedni, mert „az elvekben alapvető egyetértésre jutottunk”. A befektetők ugyanakkor tovább igyekeznek mérsékelni kockázataikat, és ez mind Ázsiában, mind Európában a tőzsdei árfolyamok eséséhez vezetett. Az amerikai bankfelügyelet adatai szerint a becsődölt Washington Mutual eszközállománya 307 milliárd dollár, betétállománya 188 milliárd dollár volt; banki üzletágát a JPMorgan Chase & Co vásárolta ki 1,9 milliárd dollárért. Megfigyelők szerint a Bush-kor- mány 700 milliárdos mentőcsomagjáról kötendő megállapodásra rendkívül nagy szüksége lenne a piacnak, elmaradása a maradék lelkesedést is kiölheti a befektetőkből, nélküle rendkívül nehéz lehet a piac megindítása felfelé. Az elektronikus kereskedésben a pénzügyi ágazat papírjai komoly nyomás alá kerültek, a részvények értéke már a tegnapi nyitás előtt 3,8 százalékkal csökkent. Európában is bankpapír okozott riadalmat: a belga-holland Fortis árfolyama a likviditásával és alapjaival kapcsolatos piaci aggályok miatt csaknem 10 százalékkal csökkent. Világszerte egyre nagyobb a bankok pénzigénye - saját devizáik és a dollár iránt egyaránt, mert a mentőcsomag sorsával kapcsolatos legújabb hírek tovább rontották a már eddig is meglehetősen ideges bankok bizalmát az egymásnak nyújtott hiteleket illetően. Londoni pénzpiaci elemzők szerint most már sürgős lenne a kongresszusi megállapodás az amerikai pénzügyi válság legalább rövid távú megoldási módozatairól, mert ennek elmaradása esetén heteken belül globális recesszió fenyeget. A Financial Times londoni gazdasági napilapnak kereskedők azt mondták: a bankok annyira rettegnek egy esetleg fizetésképtelen másik bank finanszírozásától, hogy még magas minőségű fedezet esetén is szinte leállt az egynaposnál hosszabb nagybani hitelpiaci folyósítás. A bankok - még a kamathasznot is feledve - az utóbbi napokban 6 milliárd fontot helyeztek biztonságba a Bank of Englandnél, a brit jegybanknál alacsony kamatra, ahelyett, hogy ezt a likviditást a bankközi piacon ajánlották volna fel. Az adósok képtelenné válnak kötelezettségeik refinanszírozására, a törlesztési leállások kikezdik a bankok tőkeellátottságát és további kölcsönzési képességét, márpedig a hitelfolyósítások megszűnése gazdasági depresszióval fenyeget. (MTI, s, ú) Új ENSZ-határozat? Váratlan egyeztetés New York. Oroszország és az USA megállapodásra jutott egy Iránnal szembeni új ENSZ-hatá- rozatról - közölte tegnap a brit ENSZ-nagykövet. Diplomáciai források előzőleg arról számoltak be, hogy a BT öt állandó tagjának és Németországnak a külügyminisztere, akik a világszervezet közgyűlése alkalmából tartózkodnak New Yorkban, helyi idő szerint tegnap reggel előre be nem jelentett találkozóra gyűltek össze, hogy megvitassák az iráni atomprogram ügyét. Az orosz külügyminiszter szerint abban állapodtak meg, hogy megerősítik a korábbi szankciókat, (m, ú) Moszkva mérges lett 33 ukrán tank a kalózoknál Nairobi/Kijev. Harminchárom T-72 típusú harckocsit szállított az az ukrán teherhajó, amelyet csütörtökön kerítettek hatalmukba Szomáliái kalózok - közölte tegnap Jurij Jehanurov ukrán védelmi miniszter. Oroszország eközben bejelentette: időről időre hadihajókat küld a kalózveszélyes vizekre, hogy szavatolja az orosz hajók és állampolgárok biztonságát. Egy hadihajó már el is indult Szomália partjai felé. (MTI) Ausztriában már a kamaszok is szavazhatnak Szoros eredmény várható Nem lesznek demokratikusak a holnapi fehérorosz parlamenti választások Csupán némi javulás tapasztalható MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Becs. A holnapi előrehozott parlamenti választáson való minél nagyobb arányú részvételre biztatta tegnap Heinz Fischer osztrák elnök az ország szavazóit. Intő példaként utalt arra, hogy míg 2002-ben a szavazók 84,2 százaléka járult az urnákhoz, 2006-ban már csak 78,5 százaléka. Megfigyelők az eredményt illetően nem is mertek jóslatokba bocsátkozni. Várhatóan egyik párt sem lesz képes fölényes győzelmet aratni, és kiszámíthatatlan az is, hogy a pártok mely kombinációja teszi majd lehetővé a szüárd többségre támaszkodó kormány létrehozását. A két legnagyobb erőnek számító szociáldemokraták (SPÖ) és a néppártiak (ÖVP) között szoros küzdelemre lehet számítani. Az EU tagállamai közül egyedüliként a 16 és 18 év közötti fiatalok is szavazhatnak Ausztriában. A tavaly módosított választási törvény most először teszi lehetővé az érintett korcsoportba tartozó, valamivel több mint 180 ezer tizenévesnek, hogy szövetségi szinten is gyakorolhassa szavazati jogát. E döntésével úttörőnek számít az alpesi ország az európai földrészen. Arra már korábban is volt példa, hogy 16-18 évesek szavaztak, de csak tartományi szinten. 2005-ben a burgenlandi és bécsi tartományi választáson adhatták le voksaikat, az idén pedig Alsó-Ausztriában és Tirolban. ÖSSZEFOGLALÓ Minszk. A fehérorosz ellenzék és civil szervezetek szerint nem lesznek demokratikusak a holnapi parlamenti választások, de javulás tapasztalható a korábbi évekhez képest. Anatol Ljabedzka, a Fehéroroszországi Egyesült Polgári Párt elnöke elmondta: bár a fehérorosz képviselőház „nem parlament, hanem Alekszandr Lukasenko elnök hivatalának végrehajtó szerve és a parlamenti képviselőket gyakorlatilag nem választják, hanem kinevezik”, a 12 politikai szervezetet tömörítő Egyesült Demokratikus Erők ellenzéki tömörülés mégis indul a választásokon. A tömörülés, amely az ideológiai különbségeket félretette, a 110 egyéni választókerületben 110 jelöltet kívánt indítani, de 35-öt különböző adminisztratív kifogások miatt nem vettek fel ajelölőlistára. Ljabedzka a pozitívumok között említette, hogy a kampány során az ellenzéki jelölteknek alkalmuk volt - ha csak öt-öt percre is - megszólalni a televízióban, s hogy nem vettek annyi ellenzéki aktivistát őrizetbe, mint korábban. Igaz, mondta, őt magát kétszer is megverték tiltakozó megmozdulásokon és négy adóellenőrzésen esett át a választások előtt. Kifogásolta, hogy a választási bizottságokon belül az ellenzéki erők képviselői mindössze 0,05 százalékban vannak jelen, azaz az ellenzék nem lehet jelen a szavazatszámláláskor, ezért nem ismerik el legitimnek a vasárnapi választásokat. Tütakozásul holnap estére tüntetést szerveznek. Aleh Hulak, a Fehérorosz Helsinki Bizottság elnöke is azt mondta, a kampány alapján nincs jogalap demokratikusnak nevezni a választásokat, de ő is kiemelte a politikai folyamatban bekövetkezett változásokat. „Demokratikus választás csak ott lehet, ahol működik a szólás- és a gyülekezési szabadság” - szögezte le. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Lukasenko - a Nyugat nyomásának most először engedve - elengedte a politikai foglyokat, ezáltal csökkent a félelem a lakosság körében. (MTI, ú) Chávez nagyon kedves vendég Moszkvában Hadiipari együttműködés ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Hugo Chávez venezuelai államfő ismét - három hónap alatt másodszor - Moszkvában tárgyalt. Megerősítette, hogy országa határozottan támogatja Oroszország dél-oszétiai fellépését, és megelégedéssel szólt a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról. Dmitrij Medvegyev orosz elnök köszönetét mondott ezért és az orosz hadászati bombázók vendégül látásáért, valamint megemlítette a küszöbön álló közös haditengerészeti hadgyakorlatot. Tárgyalásuk után emlékeztetőt írtak alá a Gazprom orosz gázipari konszern és a PDVSA venezuelai állami olajvállalat közötti együttműködés fejlesztésének lehetséges irányairól, továbbá egy kormányközi energetikai egyezménykidolgozásáról. Az orosz-venezuelai kapcsolatok látványos fejlődése kapcsán az orosz sajtó már többször felhívta a figyelmet arra: Latin-Amerikában tömb van kialakulóban olyan országokból, amelyek meg akarják tömi az USA térségbeli hegemóniáját, s ehhez alternatívát Oroszországban látnak. Moszkvának ez a perspektíva szintén előnyöket kínál. A Kremlben elmondták: Moszkva egymilliárd dolláros hitelt nyújt Venezuelának a hadiipari együttműködési program megvalósítására. E téren az utóbbi két évben már 4,4 milliárd dollár értékű szerződések jöttek létre és nagyrészt már meg is valósultak. Az Interfax szerint fennálló kormányközi egyezmény alapján folyó fegyverszállítások állítólag szigorúan összhangban állnak a vállalt nemzetközi kötelezettségekkel és az érvényes jogi normákkal. Oroszország vadász- repülőgépeket, katonai helikoptereket és új típusú kalasnyikovokat szállított, illetve szállít Venezuelának, emellett két gyárat épít a fegyverek összeszerelésére és lőszer előállítására. Szó van (további mintegy egymilliárd dollár értékben) rakétarendszerek, illetve Var- sayjanka osztályú tengeralattjárók eladásárólis. (MTI, ú) Timosenko-nyilatkozat Ultimátumféle Juscsenkónak Kijev. Julija Timosenko ukrán kormányfő tegnap jelezte: előrehozott választásokhoz vezethet a Viktor Juscsenko államfővel való vitája. „Számunkra a legelső lépés a Litvin Blokkjával megerősített demokratikus koalíció újraélesztése lenne. Ha az elnök gátat szab ennek, akkor két lehetőség marad: előrehozott választások, vagy nem természetes koalíciók létrehozása.” Timosenko szerint egy új választás esetén eltűnne a Nyugat-barát erők többsége a parlamentben, és ez 180 fokos fordulathoz vezetne Ukrajna európai integrációjában. Külföldi újságíróknak kijelentette: Ha most nem sikerül kormányt alakítani, akkor logikus lenne az előrehozott választással együtt elnök- választást is tartani. Tény, hogy ez a forgatókönyv lenne a legrosszabb Ukrajna számára. Egyébként október 5-én lejár az új koalíció megalakítására szabott 30 napos határidő, azután Juscsenko feloszlathatja a parlamentet. (MTI) POLITIKAI BULVÁR Boszorkányság kizárva Anchorage. A YouTube honlapon megjelent egy felvétel, amely Sarah Palint, a republikánusok alelnökjelöltjét mutatja, amint egy kenyai pap megáldja őt és „a boszorkányság minden formájának” legyőzéséért imádkozik egy pünkösdista istentiszteleten. A felvétel egy wasillai pünkösdista templomban készült 2005 októberében, két nappal azelőtt, hogy Palin bejelentette : indulni akar az alaszkai kormányzói tisztségért, amelyet a következő évben el is nyert. A két és fél perces videón Palin nem szólal meg, végig lehajtott fejjel áll, két tenyerét felfelé fordítva. Thomas Muthee kenyai püspök a kétperces rituálé alatt Palin mögött áll, és a boszorkányság minden formájának legyőzéséért fohászkodik Istenhez. A felvételen a pap arra kéri Istent, hogy juttasson Palinnek Sarah Palin (SITA/AP) pénzt a kampányára és használj a fel őt a nemzet jó útra térítésére. A republikánus elnökjelölt, John McCain kampánystábja nem reagált a videóra. Nem ez az első felvétel, amely Palin mély vallásosságára utal. Korábban egy másik videón Palin arról beszélt egy gyülekezet előtt, hogy az amerikai hadsereg Istentől kapott missziót teljesít Irakban. (MTI)
