Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-27 / 224. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Sok egy euróért 30,1260 korona Pozsony. A lakosság nagy része még júniusban is abban re­ménykedett, hogy az euróra való átállás során a korona átváltási árfolyama erősebb lesz az Európai Unió gazdasági miniszterei ál­tal július 8-án meghatározott 30,1260 korona/eurónál. A statisz­tikai hivatal által júniusban megkérdezettek 35 százaléka 27 ko­ronánál erősebb átváltási árfolyamot is elfogadhatónak tartott volna, 28 százalékuk 27 és 30,19 százalékuk 30 és 31 korona kö­zötti összegre voksolt. A jegybank szerint a lakosság ugyanakkor gyorsan hozzászokott a 30,1260 korona/eurós árfolyamhoz. Az augusztusi felmérések alapján a megkérdezettek 70 százaléka tu­dott pontos választ adni arra a kérdésre, hogy jövő januártól mi­lyen árfolyamon váltják át a koronát euróra. (SITA) Frone vezeti a KDH EP-listáját? Pozsony. A KDH tanácsa mai ülésén dönt arról, ki vezesse a párt európai parlamenti választási listáját - az elnökség Martin Frone volt oktatási minisztert ajánlotta a posztra. A további helyekre a párt eddigi EP-képviselőit javasolja a testület. A 2004-es EP-válasz- tásokon a KDH három mandátumot szerzett. Szlovákiának 14 kép­viselője van jelenleg az Európai Parlamentben, 2009-től viszont Románia és Bulgária EU-tagsága miatt már csak 13 lesz. (MSz, s) Elbocsátások a védelmi tárcánál Pozsony. Év végéig a védelmi tárca civil alkalmazottainak több mint 20 százalékát elbocsátják - közölte tegnap Jaroslav Baska védelmi miniszter. Arról, ki kap felmondást, az érintett osztályok vezetői határoznak. A tárca első embere szerint a lépés elengedhe­tetlen a minisztérium hatékonyabb gazdálkodása szempontjából. Ugyanakkor jelezte: ez csupán a felmondások első fordulója, to­vábbi alkalmazottaktól a jövő év folyamán válnak meg. A minisz­térium kötelékében jelenleg körülbelül 15 500 katona dolgozik, a civil alkalmazottak száma eléri a 8600-at. „Ez az arány aránylag furcsa” - jelentette ki júniusban Robert Fico kormányfő, a minisz­tériumnál tett ellenőrzés után, és egyben hatékonyabb gazdálko­dásra szólította fel a minisztert, (dp, s) Nem és nem a koszovói útlevelekre New York. Történjen bármi, Szlovákia kitart korábbi állásfogla­lása mellet, és nem ismeri el a koszovói útleveleket-jelentette ki New Yorkban Ján Kubiš külügyminiszter a koszovói államfővel, Fatmir Sejdiuval és a külügyminiszterrel, Skender Hysenivel folytatott tár­gyalásai után. Mindketten arra kérték a szlovák diplomácia vezető­jét, hogy Pozsony is ismerje el a koszovói úti okmányokat. Emlékez­tettek: bár az Európai Unió többi tagállama nem ismeri el Koszovó függetlenségét, mégis elfogadjákakoszovói útleveleket, (s) Amerikai zsidók Harabin ellen Pozsony. Amerikai zsidó szervezetek tiltakoztak Štefan Hara­bin igazságügyi miniszter antiszemita kijelentései ellen; Ján Kubiš külügyminiszternek elmondták: a szlovák kormány tagjának megnyilvánulása ront Szlovákia hírnevén. A tárca vezetője meg­üzente a tiltakozó zsidó szervezetek képviselőinek, hogy a kor­mányfő elhatárolódott a kijelentésektől, és Harabin is bocsánatot kért megnyilvánulásáért, (s) Indul a pozsonyi repülőtér bővítése Pozsony. Tegnap hivatalosan is meghirdette a versenypályáza­tot a pozsonyi repülőtér vezetősége a légikikötő új termináljának az építésére. Az új terminál kivitelezése az előzetes számítások szerint áfa nélkül mintegy 2,8 milliárd koronába, (92,94 millió eu­ró) kerül. Az építkezési vállalatok október 30-áig jelentkezhetnek, a győztes nevét pedig decemberben ismerhetjük meg. Az építési munkálatok így a jövő év elején megkezdődhetnek, az átadást pe­dig 2012 februárjára tervezik. Az új terminálnak köszönhetően a pozsonyi repülőtér a jelenlegi 2,5 millió helyett évente már 3,5 millió utast fogadhatna. (SITA) t Hogyan lesz a bélyegekkel? A Szlovák Posta 2009. január január 17-étől már csak eurót fo- 1-jén kezdi meg az „eurós” bé- gadnak el. A postai szolgáltatá- lyegek kibocsátását, a legkisebb sokkal kapcsolatban bővebb tá- névértékű 1 centbe, a legna- jékoztatás a www.posta.sk inter- gyobb-alkalmi bélyeg-pedig 3 netes oldalon, valamint a 0800 euróba kerül. 2009 izgalmas év 122 413-as díjmentes tudako- lesz a fogazott szélű, kis papírla- zóvonalon kapható, (shz) pót használók körében, hiszen egyszerre három, különböző tí­pusú lesz forgalomban, s kombi­nálni is lehet őket. Januártól az „eurós” bélyegek mellett nyesek maradnak a (de csak 2009 végéig). Rajtuk vül forgalomban lesznek a februárjában kibocsátott, csak a postai küldemény tömegét fel­tüntető bélyegek. Az esetleg megmaradó „koronás” bélyege­ket nem cseréli be a Szlovák Pos­ta. 2009. január 16-áig az ún. SIPO-számlát még koronában is ki lehet egyenlítem, ez érvényes a csomag- és levélküldésre is, ám (sxc.hu-felvétel) Mečiari amnesztiák: feszültség Dobroslav Trnka főügyész és Štefan Harabin igazságügyi miniszter között Palkóék próbálkoznak a törléssel Harabin és Tmka. Üzengetnek egymásnak. (SITA-felvétel) Róbert Remiášt mégis megölték? Pozsony. Állítólag mégis volt robbanószerkezet abban az autó­ban, amelyben Róbert Remiáš meghalt. Meggyilkolásával több évig Ivan Lexát, a Szlovák Információs Szolgálat egykori igazgató­ját gyanúsították: állítólag ő rendelte meg Remiáš megölését. A HZDS minden képviselője és Lexa máig azt állítja, hogy balesetben halt meg, egyesek szerint viszont felrobbantották. Ä rendőrség még januárban Csehországban megrendelt egy szakértői véle­ményt, amely igazolta, hogy az autóban bomba volt. A hatóságok a héten leállították az eljárást .mondván, nincs elég bizonyíték - ezek után viszont vélhetőleg újraindul a vizsgálat, (s) Pozsony. Tovább fokozódik a feszültség Dobroslav Tmka főügyész és Štefan Harabin igazságügyi mi­niszter között. A tárcaveze­tő szerint Mikuláš Dzurin- da kormányfőként vissza­élt hivatali jogkörével, amikor eltörölte az ifj. Mi­chal Kováé elrablására vo­natkozó Meéiar-amneszti- át, ezért a sajtón keresztül felszólította a főügyészt, vizsgálja meg az esetet. Tmka tegnap azt állította: nem hiszi, hogy Harabin ilyet mondott volna. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Vladimír Mečiar kegyelmi ren­deletét Dzurinda akkor törölte el, amikor néhány hétig elnöki ha­táskörrel bírt. A hatóságok szerint az államfő fiának külföldre hurco- lásáért a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) akkori igazgatója, Ivan Lexa volt a felelős. Az am­nesztia érvénytelenítése nyomán lehetett letartóztatni és eljárást indítani ellene - a bíróságok ké­sőbb felmentették a vád alól. Lexa kilenc évvel ezelőtt 95 napot töl­tött vizsgálati fogságban. Az Eu­rópai Emberjogi Bíróság jogerős döntése értelmében viszont Dzu- rindának nem volt joga eltörölni a kegyelmi döntést, s Lexa fogságát is törvényellenesnek nevezte. Kártérítést a SIS egykori igazgató­ja ugyan nem kap, Szlovákiának viszont meg kell térítenie a per­költségeket: pontosan 8000 eu­rót, azaz 241 008 koronát. Trnka nem akaija elhinni, hogy Harabin felszólította, cselekedjen az ügyben. „A miniszter nagyon jól ismeri a büntető törvényköny­vet, a vonatkozó jogszabályokat. Nagyon jól tudja, hogy a fő­ügyészt nem szólíthatja fel a saj­tón keresztül arra, hogy indítson eljárást egy európai bíróság hatá­rozata alapján, amelyet sehol nem hoztak nyilvánosságra, és amelyet nem látott senki. Nincs dokumen­tum, mely alapján feltételezni le­hetne, hogy bűncselekményt kö­vettek el” - nyilatkozta Tmka. Mi­chal Jurči, a miniszter szóvivője erre annyit mondott, hogy a dön­tést nyilvánosságra hozták az in­terneten, ahol a szakértők és lai­kusok is megnézhetik. „Elképzelhetetlen, hogy az ille­tékes politikusoknak csak azért sikerüljön elkerülniük a bűnvádi eljárást, mert jó kapcsolatban vannak a főügyésszel, aki kineve­zését nekik köszönheti. Remélem, hogy a főügyész önmagától el­kezdi az eljárást” - jelentette ki csütörtökön Harabin. Trnkát erre a tisztségre Ivan Šimko független képviselő jelölte. 2004 februárjá­ban az akkori ellenzéki és koalíci­ós képviselők is támogatták kine­vezését, a HZDS ellene volt. Trnka szerint semmi sem akadályozza meg Harabint abban, hogy felje­lentést tegyen, ha úgy érzi, valaki bűncselekményt követett el. Vladimír Palkó, František Mikloško, Rudolf Bauer és Pavol Minárik egyébként tegnap beje­lentette: a parlament elé terjesz­tenek egy alkotmánytörvényt, melynek célja az összes Mečiar- amnesztia eltörlése. A független honatyák erről a javaslatról az ok­tóber 21-én kezdődő ülésen .kí­vánnak tárgyalni. Arra a kérdésre, miért próbálkoznak újra a ke­gyelmi határozatok semmisé nyil­vánításával, Palkó azt válaszolta: „Mert zavar minket, ha ilyen ter­roristák amnesztiát kapnak.” Ján Kovaréík, a HZDS képviselője ne­vetségesnek tartja a kezdeménye­zést, a független képviselők sze­rinte csak azért folyamodtak eh­hez a lépéshez, hogy növeljék tá­mogatottságukat. A Robert Fico kormányfő vezette Smer sem tá­mogatja a javaslatot. Fico a héten leszögezte: legyenek bármüyenek is az amnesztiák, nincs olyan jog­szabály, melynek alapján eltöröl­hetnék őket. (dem, s) A volt miniszter szerint a kormányfő is elismeri, hogy késik az elektronikus útvámrendszer bevezetése Prokopovič: Fico széles nyomtávú ámokfutása ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Pavol Prokopovič, az SDKU parlamenti képviselője a széles nyomtávú orosz vasút Bé- csig történő meghosszabbítását a Fico-kormány ámokfutásának tartja. A volt közlekedési miniszter szerint a két ország politikusainak a nyilatkozataiból arra következ­tethetünk, hogy egyre közelebb kerülünk a megvalósításhoz, való­jában azonban a Fico-kormány máig nem adott választ arra, hogy a vasútvonal meghosszabbítása kinek az érdekeit szolgálná, és - fő­leg - mennyibe kerülne. „Ha a szé­les nyomtávú vasutat az osztrák fővárosig építenék ki, ebből hasz­not húzna Bécs és Moszkva is, Po­zsonynak azonban csak hátrányai származnának belőle, hiszen Ke- let-Szlovákiában az ottani átrakó­állomás kapacitását még kevésbé használnák fel, így tovább nőhetne a régió már így is magas munkanélkülisége” - állítja Proko­povič. Egyelőre ugyanilyen prob­lémás a finanszírozás is, hiszen Robert Fico 4,3 milliárd eurós (129,5 milliárd korona) kiadások­ról beszélt, az Orosz Vasutak in­ternetes honlapján viszont 4,3 mil­liárd dollár (88,5 milliárd korona) szerepel, miközben Ľubomír Vážny közlekedési miniszter a hé­ten 3,3 milliárd eurós (99,4 milli­árd korona) kiadást jelzett. A volt közlekedési miniszter kemény szavakkal illette a kor­mányt azért is, mivel a szerinte el­puskázott, soha véget nem érő szappanoperára emlékeztető ver­senypályázat miatt az elektronikus útvámrendszer bevezetésére már Robert Fico szerint is csak legha­marabb 2010-ben kerülhet sor. Az eredeti tervek szerint ugyanakkor már a jövő évtől működtették vol­na a rendszert, de a kialakítására és üzemeltetésére kiírt pályázat három sikertelen résztvevője pa­naszt nyújtott be az eljárással kap­csolatban a Közbeszerzési Hiva­talhoz, s emiatt késik az útvám be­vezetése is. A kormányfő a megol­dást a közbeszerzési törvény mó­dosításában látja. Pavol Prokopovič szerint Fico ehelyett inkább a Nemzeti Autó­pálya-társaság és a közlekedési tárca „tehetetlen” vezetőit vált­hatná le. (ú, s, mi) Nemzetközi konferencia a munkaerőhiányról és a megoldási lehetőségekről Újra a reformot bírálta a kormányfő ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Robert Fico szerint a képesített munkaerő hiányának oka a sok tévedés és sikertelen­ség. A miniszterelnök ezt a vé­leményét a közép-európai mun­kaerőhiányról és a megoldási le­hetőségekről tartott pozsonyi nemzetközi konferencián fejtet­te ki. A kormányfő úgy véli, „a rövid távú sikerek miatt nem lát­tuk meg az új horizontokat”. Szerinte „nem lehet elegendő kvalifikált munkaerő ott, ahol a külföldi tulajdonosú cégek sike­rének egyetlen fokmérője a nyereség”. A miniszterelnök kije­lentette: „Egy egész generáció, a nyugdíjas korosztály áldozatául esett az utóbbi évek szerencsét­len reformjainak.” Úgy látja, fontos „konszolidálni a közkiadásokat”, de elutasítja, hogy „feláldozzunk egy generá­ciót a gazdasági növekedés miatt”. A nemzetközi konferen­cia fő tézise volt, hogy az euró­pai munkaerőhiány megoldásá­nak egyik kulcsa a migráció, vagyis a munkaerő-bevándorlás. Vladimír Špidla, az Európai Bi­zottság foglalkoztatáspolitikai biztosa szerint ezt a lakosság el­öregedése teszi szükségessé. Noha minden európai országban más-más a foglalkoztatási rend­szer és a munkanélküliségi hely­zet, egy azonban közös: a de­mográfiai krízis, vagyis a lakos­ság elöregedése, a születések alacsony száma miatt egyre ke­vesebb a szakképzett munkaerő. Špidla rámutatott: a bevándor­lóknak a kezdetektől fogva azo­nos jogokkal és kötelességekkel kell rendelkezniük, integrálni kell őket, nem lehet gettókat ki­alakítani. Az uniós biztos azon­ban hangsúlyozta, csak a migrá­ció nem megoldás, hiszen a tér­ségbe érkező bevándorlók - leg­inkább Ázsiából - is öregednek, tehát minden államnak ki kell dolgoznia a maga stratégiáját a munkaerő-piaci helyzet megerő­sítésére. Az oktatásügy reform­ján kívül a legmeghatározóbb eszköz ebben az lehet, hogy fel­számoljuk a hátrányos megkü­lönböztetést, véli Špidla. Jelen­leg ugyanis érezhető a diszkri­mináció a nőkkel és az 50 éven felüli munkavállalókkal szem­ben, s így rengeteg értékes, szakképzett munkaerő esik ki. Ugyanígy meg kell szüntetni a romák diszkriminációját is, tette hozzá a biztos. Viera Tomanová munka-, szociális és családügyi miniszter elmondta, a statiszti­kai mutatók alapján egyre töb­ben térnek haza azok közül, akik külföldön vállaltak munkát. Špidla rámutatott: ez európai je­lenség - a külföldi munkát válla­lók mintegy fele visszatér a saját hazájába, (sán) Aki nem lépett ki egyszer... Pozsony. A szociális minisz­térium becslései szerint 2009. május 31-éig 30 ezer és 150 ezer között lesz azok­nak a száma, akik lelépnek a nyugdíjrendszer második pil­léréből. A kormány a jövő hé­ten dönt arról, hogy másod­szor is megnyitja a pillért - ezt az amerikai pénzügyi vál­sággal indokolja. A szaktárca számításai alapján ha 30 ezer ügyfél lépne ki, akkor a Szo­ciális Biztosítónak még eb­ben az évben 190 millió ko­ronával (6,31 millió euró) nőnének a bevételei, a jövő évben pedig 1,7 milliárd ko­ronával (56,43 millió euró). Ha 150 ezren távoznak a rendszerből, akkor idén 951 millióval (31,57 millió euró), jövőre 8,6 milliárd koronával (285,47 millió euró) emel­kedne a bevétel, (-sán, s)

Next

/
Thumbnails
Contents