Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-26 / 223. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 26. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ DERSTANDARD A Transparency International legújabb korrupciós barométere azt mutatja, húsz évvel a rendszerváltás után a poszt- kommunista országok továbbra is a megvesztegetések elsődleges áldozatai - írta a Der Standardban Paul Lendvai, hozzáfűzve: ez érvényes Magyarországra, Horvátországra és Szlovákiára is. A „demokrácia támogatásának” jelszavával, ill. „európai szolidaritásból” 2003 és 2006 közt több milliárd forint folyt be az SZDSZ kasszájába, akik 2002 óta a nagy volumenű befektetésekért felelős gazdasági tárcát irányították. Az „euro- canton” át a szocialisták, sőt egy Fidesz-politikus is részesült a pénzügyi támogatásból. (mti)- Gyors kocsi, de a fékei kiválóan működnek, legalább olyan jól, ahogyan Slota kijelentései fékezik a szlovák-magyar kapcsolatok rendeződését. (Peter Gossányi karikatúrája) A Müncheni Egyezmény alapján Csehszlovákiának át kellett adnia Németországnak a szudétanémet vidéket Eredetiben láthatják az egyezményt Hét évtizeddel aláírása után végre a csehek is megtekinthetik az 1938 szeptemberében aláírt Müncheni Egyezmény eredeti példányait. KOKES JÁNOS Az I. Csehszlovák Köztársaság sorsát megpecsételő, korabeli négy európai nagyhatalom által létrehozott egyezményt Adolf Hitler német, Édouard Daladier francia, Neville Chamberlain angol és Benito Mussolini olasz vezető írta alá. A német és a brit külügyminisztérium már jóváhagyta a csehek kérését és hajlandó kölcsönadni a szerződés német, valamint angol eredeti példányát egy prágai kiállításra. Az olaszok még mérlegelik, teljesítsék-e a cseh kérést, a franciák pedig azt közölték: egyelőre nem találták meg a dokumentumot, de szorgalmasan kutatnak a levéltárakban, s remélik, meglelik. Esetleges kölcsönzéséről csak azután döntenek. A hírhedt Müncheni Egyezményt, amelynek alapján Csehszlovákia harc nélkül átadta az ország szudétanémetek lakta határvidékeit a náci Németországnak, a nagyközönség első ízben október 28-án tekintheti meg a prágai Nemzeti Múzeumban, ahol nagyszabású történeti kiállítás nyílik Csehszlovákia megalakulásának 90. évfordulója alkalmából. „Nem könnyűek a tárgyalások. A németek először elutasították a kérésünket, de miután London igent mondott, Berlin is megváltoztatta álláspontját. Remélem, hogy az olaszokkal és a franciákkal is meg tudunk állapodni” - jelentette ki Michal Lukeš, a Nemzeti Múzeum igazgatója. Az értékes dokumentumokat rendkívüli biztonsági intézkedések közepette lehet megtekinteni Prágában a március 15-ig tartó kiállításon, amely iránt már most nagy az érdeklődés. A csehek így első ízben nézhetik meg történelmük egyik hírhedt dokumentumát. Berlin idén nyáron már átadta a cseheknek a négyoldalas dokumentum színes másolatát, amelyet tartósan a kisoldali Kolowrat-palo- tában a Zöld szalon melletti teremben állítanak ki. Ebben a teremben ülésezett a két háború közötti csehszlovák kormány. A Ko- lowrat-palota ma a cseh szenátushoz tartozik, de a két világháború közti időszakban ez volt a csehszlovák kormány székhelye. „Nyilvánvaló, hogy Csehszlovákia történelmének kulcsfontosságú dokumentumáról van szó, de eddig senki sem akarta, hogy a nagy nyilvánosság elé kerüljön” - fejtette ki Boris Uhlff, történész. Úgy véli: alapvetően megváltozott politikai viszonyokra, új, a múlttal személyesen már nem terhelt kutatói gárdára és a lakosság újfajta, az eseményt már lezárt történelmi múltnak tekintő szemléletére volt szükség ahhoz, hogy a dokumentum Prágában kiállítható legyen. A Müncheni Egyezményt 1938. szeptember 29-én kötötte meg Németország, Olaszország, Nagy- Britannia és Franciaország. Később Emil Hácha cseh államfővel is elfogadtatták. A megállapodás alapján Csehszlovákiának két héten belül át kellett adnia a náci Németországnak a határ menti szudétanémet vidékeket, ellenkező esetben Berlin katonai beavatkozása várt volna rá. A Szent István a Viribus Unitis osztály negyedik csatahajója volt, 1915-ben állították hadrendbe Nagyhatalmi álmok süllyedtek az Adriába MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Fekete gránitból készült, speciális védőfelülettel ellátott emléktáblát helyeznek október 2-án az Adrián 1918-ban elsüllyedt Szent István csatahajó hadisímak minősülő, 66 méter mélyen fekvő roncsa mellé. A magyar hajóépítés legmonu- mentálisabb alkotásával együtt a hajdani Monarchia tengeri nagyhatalmi álmait is hullámsírba temette a 90 évvel ezelőtti torpedótalálat. Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori legújabb és legnagyobb hadihajója, a Szent István 1918. június 10-ének hajnalán a horvátországi Sibenik városhoz közeli szigetektől 12 kilométerre torpedótalálatokat kapott és az ott 66 méter mély Adriába süllyedt. Vele 89 tengerésze-köztük 41 magyar - és a Monarchia tengeri nagyhatalmi álma is a hullámsírba merült. Utolsóként parancsnoka, Seitz Henrik korvettkapitány hagyta el. A kilencven évvel ezelőtti tragédiára emlékezve, októberben magyar honvédségi és civil búvárok emléktáblát helyeznek el a hajóroncsnál. A Szent István nem tengeri ütközetben süllyedt el. Előző este testvérhajójával, a Tegethoffal és egy kísérő flottillával az Adriát lezáró, 75 km széles Otranto-szorosban hajókból, aknákból és hálókból az antant hatalmak által létesített hajózási zár áttörésére indultak. A zár áttörése egy évvel korábban, 1917. május 15-én Horthy Miklósnak a Novara gyorscirkálóval vezetett flottillával nem sikerült. A támadásról értesült olasz hadi- tengerészet előző este Anconából két gyors torpedónaszádot indított a támadásra készülők ellen. A hajnali félhomályban a Luigi Rinzo kapitány vezette MAS 15-ös két torpedója 3 óra 32 perckor eltalálta a Szent Istvánt. A léken bezúduló víztől a csatahajó az oldalára dőlt, majd felfordult és 6 óra 12 perckor elsüllyedt. A katasztrófát a Teget- hoff híradósai filmre vették, ez lett a technikatörténetnek egy csatahajó elsüllyedését megörökítő legelső filmfelvétele. A Szent István a Viribus Unitis (Egyesült erővel, I. Ferenc József jelmondata volt) osztály negyedik csatahajója volt, 1912-ben kezdték építeni és 1915-ben állították hadrendbe. Testvérhajóinak, az osztály névadójának, valamint a Prinz Eugennak és a Tegethofnak 1915-ös tavaszi, az olasz partok elleni támadásában még nem vehetett részt. E hajók a 20. század elején Angliában készült Dread- nought-ról (Semmitől se félj) elnevezett kategóriába tartoztak. A K.u.K. Kregsmarine (Császári és Királyi Haditengerészet) négy hajójának első és hátsó fedélzetére 2-2, félkörbe forgatható lövegtor- nyot építettek, amelyekbe 3-3 messzehordó, Škoda gyártmányú, 30,5 cm-es kaliberű nehézágyút helyeztek el. így előre és hátra 6-6, oldalra pedig 12 nehézágyúval nyithattak tüzet. A Szent István a Ganz-Danubius Gép-, Vagon- és Hajógyárnak a Fiume (Rijeka) elővárosában, Ber- gudiban az egykori Howaldt hajógyártól megvásárolt helyen épült, Popper Szigfrid hadmérnök tervei alapján. A hajó akkor 60 millió 600 ezer aranykoronába került, 181 méter hosszú, 27,9 méter széles volt, 8,2 méter mélyen merült, maximális vízkiszorítása 21 ezer 689 tonna volt, a vízvonalán 28 cm-es páncélzat védte. Gépei 26 ezer 400 lóerő teljesítményre voltak képesek. 1855 tonna szént és 268 tonna fűtőolajat is felvehetett, s így 7560 kilométerre hajózhatott el, 18 km/órás sebességgel. A főágyúi mellett 34 különféle ágyú - köztük két légvédelmi - és 4 torpedóvető alkotta a fegyverzetét. Személyzete 38 tisztből és 1056 főnyi legénységből állt. A felszerelés nagy részét a Ganz újpesti telepén gyártották és vasúton szállították Fiúméba. A Ganznak a fiumei telepein a haditengerészeti egységek gyártásának felfutása idején közel 12 ezer alkalmazottja dolgozott, versenyezve az ott korábban létesített patinás - osztrák, horvát stb. - hajógyárakkal. A Monarchia meglepőnek tűnő, igen költséges hadiflotta-fejlesztését a 20. század elejére kialakult nemzetközi erőviszonyok megváltoztatásának, illetve megtartásának igénye gerjesztette. Fő erősza- kolója az 1890-ben kinevezett parancsnoka, báró Stemeck alten- gernagy volt, aki már akkor készülődött a háborúra. A fejlesztést sürgette, hogy a Monarchia kimaradt a 19. század nagy gyarmatosításaiból. Egyetlen gyarmatát a Julius Payer lovag és társai vezette magyar-osztrák expedíció által 1873-ban felfedezett, több szigetből álló észak-sarkvidéki Ferenc József-föld alkotta. Pedig az Ausztriát, Magyar-, Cseh- és Horvátországot, Sziléziát, Galíciát, Dél-Ti- rolt, az annektált Bosznia-Hercegovinát egybefoglaló birodalom területe és lakossága nagyjából azonos volt Francia- és Németországéval vagy Angliáéval. Tengerpartja Trieszttől Montenegro Cat- taro (Kotor) öbléig terjedt. Ám a Kriegsmarine mozgási lehetőségét gúzsba kötötte, és az Adriára korlátozta a szűk Otran- to-szoros. Mert még ha áttörtek volna is azon, a Földközi-tengerről kihajózásra már nem volt reális lehetőség. Azért a tengeralattjárói a háború alatt kijártak a nyílt tengerekre, a legnagyobb, az U-14-es az a francia Curie volt, mely 1914. december 20-án fennakadt a pulai hadikikötő záróhálóján és elsüllyedt. A Szent Istvánnal aztán az egész ambiciózus álom is elsüllyedt. GL0SSZA Mámorító füllentések MOLNÁR IVÁN Robert Fico 1964. szeptember 15-én, a szűz jegyében született. Az asztrológiában a különböző jegyek különbözőképpen vállalják önmagukat, többféle módon reagálják le az élethelyzeteket. A Föld jegyűek, amelyekhez a szűz is tartozik, általában megbízhatóak. Kerülnek minden hazugságot, ha valamiért rákényszerülnek, az a biztonságuk veszélyeztetettsége miatt lehet. A kormányfő elmúlt hetekben tett nyilatkozatait figyelve már a pszichológiában kevésbé jártasak is megfigyelhették, hogy Fico egyre merevebben reagál, és főként egyre többet hazudik. Sissela Bök, a svéd származású amerikai filozófusnő szerint az igazságnak nem a hazugság az ellentéte, hanem a valótlanság; ekképp a hazugság ellentéte az őszinteség. A szlovák kormányfő - tapasztalt jogászként - tisztában van a valósággal, a választóinak így egész egyszerűen csak hazudik. Hazudik akkor, amikor azt állítja, hogy a világ pénzpiacain tapasztalható válság miatt veszélyben vannak a második nyugdíjpillérben tartott megtakarításaink, és emiatt újra megnyitják a nyugdíjalapokat. Fico csak azért kelt pánikhangulatot, mivel leállította az előző kormány privatizációs projektjeit, és most nincs elég pénze a nyugdíjak fizetésére. Hogy a második nyugdíjpillér csődbejuttatása esetén tíz-húsz év múlva ki fizeti a nyugdíjasokat, az a mának élő kormányfőt már nem izgatja. Hasonló a helyzet az e héten létrehozott ártanáccsal is. Ez utóbbinak csak az a feladata, hogy a lakosság körében fenntartsa azt az illúziót, hogy a kormány mindent megtesz az euró bevezetésével kapcsolatos áremelések elkerülésére. Fico ugyan már most azzal fenyeget, hogy akár a kommunista időszakot idéző árszabályozástól sem riadnak vissza, az elemzők nagy része szerint azonban ez is csak a kormányfő üres ígérgetésének számít, amivel még több választót szeretne beterelni a Smer hodályába. Hasonló célt tart szem előtt a miniszterelnök a hírügynökségeknél e héten közzétett fizetett hirdetéseivel is, amelyeken keresztül Ján Slotát bírálta, mivel a szlovák szélsőjobb vezetője a napokban úgy nyilatko- zott, a Smer és a HZDS nem elég erélyesek a magyar kisebbséggel szemben. A Smer papagája, Katarína Kližanová-Rýsová a biflázó diáklányok stílusában jelentette be: a kormánynak épp Slota kijelentései ártanak a legjobban. Hogy Fico miért a sajtón keresztül utasítja rendre Slotát, és hogy az üres nyilatkozatokon kívül mit tesz az SNS idegengyűlölete ellen, arról K. K. Rýsová már nem nyilatkozik. Miért is nyilatkozna? A választók hozzájutottak a kódolt üzenethez: Slota szakadt stílusával ugyan nem értünk egyet, ugyanakkor megvédünk benneteket a magyar veszélytől. Ha utáljátok a magyarokat, nyugodtan szavazzatok ránk... A hazugság hátterében a legtöbb esetben a valóság előli menekülés áll, a menekülés mögött a félelem, a félelem mögött az elvárás. Mit várnak el a szlovák kormányfőtől a mögötte álló politikai és vállalkozói körök? A válasz egyszerű. Csak azt, hogy a következő választásokat is megnyerje. Az elkövetkező időszakban azonban emiatt még görcsösebb, még hisztérikusabb kormányfőre és főleg egyre több népámító hazugságra számíthatunk. _____ FIGYELŐ___________________ Gazdagok és gazdagabbak John Kerry, az amerikai Demokrata Párt 2004-es elnökjelöltje a washingtoni kongresszus leggazdagabb tagja, John McCain republikánus elnökjelölt a 13., Barack Obama demokrata jelölt pedig nem tartozik az ötven legtehetősebb honatya közé - derült ki a Roll Call kongresszusi lap friss összeállításából. Kerrynek legalább 231 millió dolláros vagyona van. Az ötvenedik leggazdagabb képviselő a szintén demokrata Rahm Emanuel, 5 millió dolláros vagyonnal. A Roll Call azonban figyelmeztet, az adatok megtévesztőek lehetnek. Kerry massachusettsi szenátor nettó vagyonát például a Forbes magazin idén áprilisban egymilliárd dollárra becsülte. A jelentős eltéréseket a vagyonbevallásokban szereplő, tág kategóriákban mozgó összegek okozzák. A kongresszus tagjainak csak megközelítő összegeket kell megjelölniük, egy 5 millió, illetve egy 20 millió dolláros befektetés közötti különbségre nem lehet fényt deríteni. A képviselők és szenátorok nem kötelesek pontosan számot adni házastársuk vagy eltartott gyerekük tulajdonáról; az egymillió dollárnál nagyobb vagyon „1 millió feletti” összegként szerepel, nem lehet tudni, hogy 1,2 millió vagy 1,2 milliárd. Á kongresszus tagjai nem kötelesek bevallani a profitot nem termelő vagyontárgyakat sem. Repülőgépeket és luxusautókat nem kötelesek bevallani, ahogy régiségeket és egyéb értéktárgyakat sem. Az egyik képviselő ügyvédje megjegyezte, a va- gyonbevallás nem a politikus pénzügyi helyzetének tükre, hanem az előírásoknak megfelelően elkészített beszámoló. Az ötven leggazdagabb amerikai kongresszusi politikus sorában van egy Rockefeller-örökös, Jay Rockefeller (ő a negyedik 80,4 millió dollárral) és van egy Kennedy, a massachusettsi Edward Kennedy, 47 millió dolláros vagyonnal, ő a kilencedik. A13. helyen levő John McCain arizonai szenátor vagyona legalább 19,6 millió dollár. Az ő vagyoni helyzetét lehetetlen felmérni, mert a legjelentősebb tételek felesége vagy gyerekei nevén vannak. Újságok becslése szerint McCain vagyona eléri a 100 millió dollárt. A szövetségi törvényhozás 17. leggazdagabb tagja Nancy Pelosi demokrata párti kaliforniai politikus, a képviselőház elnöke, vagyona minimum 18,7 millió dollár. Hillary Rodham Clinton New York-i szenátor 10,3 millió dolláros vagyonával a 29. Stábja az előválasztási kampány során többször került pénzzavarba, a volt first lady több millió dollárt kölcsönzött saját kampányának. Férje, Bili Clinton volt elnök csak2007-ben több mint 10 millió dollár honoráriumot kapott beszédeiért és fellépéseiért, (mti)
