Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-25 / 222. szám, csütörtök

10 Kitekintő-hirdetés ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 25. www.ujszo.com Hirtelen nagy gáznyomás keletkezett, ez a gáznyomás szaladt végig a rendszeren. Kívülről még nem tudják megállapítani, milyen kárt okozott a nyomáshullám A nyalábot koordináló rendszer tökéletesen működött A nagy hadronütköztető (LHC) elromlásának pon­tos okát csak akkor tudják megállapítani, ha kinyitják a rendszert. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Ehhez viszont előbb fel kell melegíteni, amihez néhány hét szükséges - tájékoztatta az MTI- t Vesztergombi György részecs­kefizikus, egyetemi tanár, az Eu­rópai Nukleáris Kutatási Köz­pont (CERN) magyar kutatásve­zetője annak kapcsán, hogy csu­pán tavasszal indítják újra a CERN múlt héten leállított svájci szupergyorsítóját. „Eleve úgy tervezték, hogy november végén leáll az egész rendszer. Van ugyanis egy cso­mó munka, amelyet a rend­szerben még nem tudtak befe­jezni, a próbamenet alapján akarták elvégezni a végleges beállításokat. Eleve betervezték a négy hónapos szünetet és azt, hogy még nem kezdődik meg a kutatási program, s csak ápri­lisban indul újra a rendszer” - mondta a fizikus. Magyarázata szerint az LHC szeptember 10-i indítását eleve próbamenetnek tervezték. „A lényeg az volt, hogy a rendszer minden eleme működjön. Vég­telen pech, hogy az utolsó elemnél keletkezett egy rövid­zárlat. Sajnos, a teszt nem bi­zonyult olyan sikeresnek, aho­gyan elkezdődött, pedig hihe­tetlenül jól indult, a protonnya­láb minden paramétere megha­ladta a várakozásokat” - hang­súlyozta Vesztergombi György. A fizikus kifejtette, a proton­nyaláb paraméterein azt kell ér­teni, hogy milyen finoman lehet beállítani. „A gyorsítóban cso­magokban repülnek a protonok. Ezekből 10 a 9-en - 10 a 10-en van egy ilyen csomagban, amely 20-30 centiméter hosszúságú és 1 centiméter átmérőjű. Ezek a kis csomagok repülnek csaknem a fény sebességével. Kritikus ezt a protoncsomagot egyben tarta­ni, ugyanis az ütközéshez az kell, hogy két ilyen csomag ta­lálkozzék. Ha szétfolyna ez a csomag, akkor a protonok ütkö­zése is teljesen esetlegessé vál­na” - mondta a tudós. Vesztergombi György kiemel­te, hihetetlenül pontosan sike­rült megvalósítani a feladatot: több ezerszer sikerült úgy kör­bevezetni a nyalábot, hogy a csomagok mérete nem válto­zott. „Ez azt mutatja, hogy a nyalábot koordináló rendszer tökéletesen működött” - tette hozzá a fizikus. A technikai hiba okairól el­mondta, hogy a rövidzárlat a hűtőrendszer cseppfolyós álla­potban levő héliumát kezdte el „forralni”. Az elektromos hiba robbanásszerűen hevítette fel a környezetében levő héliumot. „Hirtelen nagy gáznyomás ke­letkezett, ez a gáznyomás sza­ladt végig a rendszeren. Kívül­ről most még nem tudják meg­állapítani, hogy ez a nyomás­hullám milyen kárt okozott. A masszív acéldarabokkal nyilván nem történt semmi, de a hőszi­getelő anyagok, ezek a lehelet- vékony, finom szerkezetek megsérülhettek. Ez elég nagy baj, de minden javítható” - ma­gyarázta Vesztergombi. Szerinte 1-2 tonna hélium szi­vároghatott el, ami egynyolcada a teljes mennyiségnek. A rend­szer ugyanis nyolc részre van felosztva, a többi szegmenst lehűtve tartják. Olcsóbb ugyanis lehűtve tartani, mint újra felme­legítem az egész rendszert. A lehűtés a legdrágább procedúra. Legalább egy hónapot vesz igénybe, ahogy a felmelegítés is: óvatosan kell elvégezni. Ha gyorsan melegítik fel, hirtelen felmelegszik az egész hélium, ami robbanást okoz. „Nagyon nagy a valószí­nűsége annak, hogy elromlik a gyorsító, az volt a csoda, hogy ennyire könnyedén mentek a dolgok egészen a rövidzárlatig” - mondta a fizikus, hozzátéve, hogy a kényszerszünet nyilván csalódást okoz a kutatóknak, de türelmesnek kell lenniük. „Tü­relem szükséges, a tudomány lényege a lassú, megfontolt elő­relépés, itt egy kis lépésnél megbotlottunk, de a kísérlet folytatódik, ez nem kétséges” - hangsúlyozta Vesztergombi György. • SPP TANACSADAS • SPP GONDTALAN • SPP BIZTONSÁGOS A gaz sok ember életének része. Arra törekedünk, hogy a gáz használatával szebbek legyenek a mindennapok. Ezért olyan új szolgáltatásokat és termékeket ajánlunk, melyek a lehető legnagyobb mértékben megkönnyítik az Önök életét. Az SPP BIZTONSÁGOS szolgáltatással gondoskodunk az Önök háztartásának biztonságáról, és takarékossági tanácsokat adunk az SPP TANÁCSADÁS-sal. A gázfogyasztók karbantartását pedig az SPP GONDTALAN-nak köszönhetően nyugodtan szakemberekre bizhatja. Ön pedig nyugodtan élvezheti otthona kényelmét További tájékoztatásért keresse fel a www.spp.sk oldalt, az SPP ügyfélszolgálati központját, valamint az SPP ügyfélszolgálati vonalát: 0850 111 363. 10 ezer dolláros ráfordítással hozták rendbe Működik Einstein távcsöve MTl-HÍR Albert Einstein rég elveszettnek hitt távcsövén keresztül kutathatják a csillagos égbolt rejtelmeit a jeru- zsálemi Héber Egyetem diákjai és lá­togatói - a szerkezetet ma mutatják be az érdeklődőknek. A legendás fizikus, akit 1921-ben tüntettek ki Nobel-díjjal a relativitás elméletének kidolgozásáért, egy év­vel 1955-ben bekövetkezett halála előtt kapta a távcsövet. A teleszkóp barátja, Zvi Gizeri ajándéka volt, áld a feltételezések szerint maga készí­tette a szerkezetet. Albert Einstein, aki a Héber Egye­tem társalapítója volt, végrendele­tében jegyzeteit az intézményre hagyta. Az egyetemen sokan tudni vélték, hogy a távcső is szerepelt a hagyatékban, ám hosszú évtizede­kig senki semmit nem tudott a tele­szkóphollétéről. Az elveszettnek hitt távcsőre már az 1990-esévekbenrábukkantarak- tárban a Héber Egyetem egyik in­formatikusa, ám nem ismerte fel ale- let jelentőségét. Végül 2004-ben Esel Ofir biológus jött rá, hogy Albert Einsteiné volt a raktárban hányódó távcső. Az eszköz, amelyet három­éves munkával, s 10 ezer dolláros rá­fordítással rendbe hoztak, most is- métteljesenműködőképes. A teleszkóp az egyetem ifjúsági központjába kerül azzal a szándék­kal, hogy az odalátogató iskolások­ban felkeltsék a tudomány iránti ér­deklődést. Az Endeavour 22 kilométer átmérőjű Újabb krátert támad meg a Marson az Opportunity MTl-TUDÓSÍTÁS Újabb krátert támad meg a Mar­son barangoló, golfautó méretű Op­portunity amerikai önjáró robot, amely nemrégiben már meghódított egy másikat - jelentette be az ameri­kai űrkutatási hivatal, a NASA. Az Opportunityt irányító szak­emberek emlékeztettek arra, hogy a robot korábban már bemászott a Victoria nevű, közel egy kilométer átmérőjű kráterba, majd sikerült onnan kikecmeregnie. Most újabb úti céljaként az Endeavour krátert jelölték ki számára. Ez a felszíni alakzat azonban jóval termetesebb, mint a Victoria: 22 kilométer átmérőjű. Ahhoz azonban, hogy az Oppor­tunity eljusson kiszemelt célpontjá­hoz, 11 kilométert kellene megten­nie, vagyis kétszer annyit, mint amennyit eddig bejárt a Marson. A robot csigalassúsággal tud előreha­ladni, és beleszámítva azt is, hogy időnként megáll egy-egy tudomá­nyos szempontból érdekes marsi kőnél vagy sziklánál, vélhetően mintegy két évig fog tartani az En­deavour kráterhoz vezető útja. Az Opportunity 2004 januárjá­ban szállt le a vörös bolygó egyenlí­tői vidékére, három héttel azután, hogy ikertestvére, a Spirit elérte a Mars felszínét. Mindkét robot mű­ködésének az idejére mindössze há­rom hónapos garanciát vállaltak a gyártók, de a két robot azóta is, im­már ötödik éve a Mars homokos-kö­ves talaján barangol, és látja el a ku- tatókatvizsgálódásukhozszükséges alapanyaggal. A robotok hatkerék-meghajtású- ak. A Spint egyik kereke ugyan már működésképtelen, de ha bicegve is, még mindig tud mozogni hátrame­netben. Az Opportunity viszont aje- lek szerint kész az újabb kiadós mar- sitúramegtételére. (ČTK/AP-felvétel BP-8-13655

Next

/
Thumbnails
Contents