Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-24 / 221. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 24. Külföld 9 AAcCain is, Obama is a gazdasági válságról beszél, amilyen a 30-as évekbeli nagy depresszió óta nem sújtotta az USA-t Amerikában már ma megkezdődik az elnökválasztás Obama (jobbra): - Ez az egyetlen dolog, amiért irigylem McCaint! (SITA/AP-felvételek ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Több amerikai szövetségi államban a szavazópolgárok már mától leadhatják voksukat az elnökjelöltekre, akik kampányuk felgyorsítására kényszerülnek a lerövidült választási időszak miatt. John McCain és Barack Obama, a republikánus, illetve demokrata párti elnökjelölt első televíziós vitájára készül. A pénteki megmérettetés témája a Mississippi Egyetemen a külpolitika és a nemzetbiztonság lesz, de a közvélemény számára az iraki és afganisztáni háború ellenére a gazdaság jövője fontosabb. George Bush elnök kivételével jóformán mindenki, már McCain is gazdasági válságról beszél, méghozzá olyanról, amilyen a 30-as évekbeli nagy depresszió óta nem sújtotta Amerikát. Hat héttel a november 4-i elnökválasztás előtt Iowában már tegnap borítékolhatták a szavazók döntésüket, hogy kit kívánnak látni a következő négy évben a Fehér Házban (az előzetesen leadott voksokat is csak november 4-én számolják össze). Több mint 30 Washington. Robert Gates amerikai védelmi miniszter szerint Afganisztánban a legnagyobb kihívást a hozzáértő és megbízható helyi biztonsági erők létrehozása jelenti, miközben az amerikai parancsnokoknak még mindig kevés katona áll rendelkezésükre a feladatok elvégzéséhez. Gates a szenátus fegyveres erők bizottsága előtt közölte: az erőszak mindaddig folytatódni fog AfganisztánJeruzsálem. A várakozásoknak megfelelően Cipi Livni izraeli külügyminiszter megbízást kapott Simon Peresz elnöktől a következő kormány megalakítására. Az államfő a politikai pártokkal folytatott konzultációk után adott megbízást a hatalmon lévő Kadima új vezetőjének. Livninek 42 napja van, hogy olyan koalíciós kormányt alakítson, amely a parlamentben többséggel bír. Ha ez nem sikerül neki, 90 napon belül előrehozott választásokat kell tartani Izraelszövetségi állam teszi lehetővé a korai szavazás valamilyen formáját: ezzel az alacsony részvételi arányon kívánnak javítani. Az elnökválasztás tehát lényegében ma kezdődik és november 4-én zárul le. így a régebbi elnökválasztási hadjáratok forgatókönyve már a múlté. Régebben szeptember elején kezdődtek a kampányok a jelöltek életrajzáról szóló puha üzenetekkel, amelyeket a különbségeket hangsúlyozó tévés reklámok követtek. A kampány utolsó 10 napjában vetették be a legütősebb ban, amíg a lázadók pakisztáni menedékeit nem számolják fel. Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy Washington szoros kapcsolatot tartson fenn Pakisztán új, polgári vezetésével. Az afgán-pakisztáni határ őrizetének javítása érdekében javasolta, hogy Washington ösztönözze a két szomszédos ország együttműködését. Az afgán kormány már javasolta is Pakisztánnak, hogy hozzanak létre közös fegyveres alakulatot, amelyet a határvidéken vetnének be. ben. A felmérések szerint a Benjamin Netanjahu vezette jobboldali Likud nyerne, ha most rendeznének választásokat. Livni felszólította Netanjahut, tegyék félre nézeteltéréseiket, és alakítsanak együtt nemzeti egységkormányt. Livni már a megbízás átvétele előtt is tárgyalt több kollégájával. Médiajelentések szerint az Izraeli Munkapárt vezetőjével, Ehud Barakkal folytatott beszélgetése „nagyon jól alakult”. Livni megígérte, teljes értékű partnerként fogja kezelni a Munkapártot, ha részt vesz koalíciós kormányában. végső érveket. Idén azonban nincs idő fokozatosságra, a korai szavazások miatt a stábok a konvenciók után szinte azonnal előjöttek a legélesebb fegyverekkel, s mára a negatív üzenetek eluralták a kampányt. Visszatérve a slágertémára, a gazdasági válságra: McCain egy kétpárti szakértői testület létrehozását javasolta, amely felügyelné, hogyan költi el a pénzügyminiszter a bankmentő segélyeket, amelyek összege akár az ezer milliárd dollárt is elérheti. London. Több nyugat-európai NATO-tagállam lakosságának zöme erősen ellenezné, hogy hazájuk katonai erővel védje meg a szövetség keleteurópai tagjait orosz támadás esetén. Ez szerepel a Financial Times tegnap közzétett felmérésében. ÖSSZEFOGLALÓ A londoni gazdasági napilap megbízásából elvégzett közvélemény-kutatás öt nagy nyugat-európai országra - Németországra, Nagy-Britanniára, Olaszországra, Spanyolországra és Franciaországra -, valamint az USA-ra terjedt ki. Jóllehet a NATO-alapokmány 5. cikkelye a szövetségesek közötti kölcsönös segítségnyújtást úja elő, Németország, Olaszország és Spanyolország lakosságának többsége egyértelműen ellenezné, hogy országuk hadseregét bevessék például a balti köztársaságok megvédésére, ha azokat orosz fegyveres támadás érné. Németországban eléri az 50 százalékot azoknak az aránya, akik elleneznék a baltiaknak nyújtandó fegyveres védelmet, és csak 26 százalék mondta azt, Közölte, tiszteli, sőt csodálja Henry Paulson pénzügyminisztert, de kényelmetlenül érzi magát, hogy ekkora feladatot egyetlen emberre bíznak. Mint kifejtette, ki kellene jelölni egy Amerika-szerte elismert szakemberekből álló ellenőrző testületet. Ennek olyan tagjai lennének, mint például a Barack Obamát támogató Warren Buffett milliárdos-üzletember, a republikánus Mitt Romney volt elnökjelölt-aspiráns vagy a független Mike Bloomberg, New York polgár- mestere. .Amikor az adófizetők hogy támogatná. Csak Nagy-Bri- tanniában és Franciaországban vannak relatív többségben azok, akik helyeselnék a kelet-európai NATO-tagok fegyveres megvédését Oroszországgal szemben, de arányuk a britek között sem éri el a 40 százalékot. A Harris intézet által elvégzett felmérés szerint a grúziai háború óta meredeken nőtt azoknak a nyugat-európaiaknak a száma, akik szerint Moszkva nagyobb veszélyt jelent a világ stabilitására, mint Irán, Irak vagy Észak-Korea. Augusztusban, közvetlenül a grúziai orosz katonai bevonulás előtt, a megkérdezett nyugat-európaiak alig 4 százaléka tartotta Moszkvát a legnagyobb globális biztonsági feJohannesburg. Benyújtotta lemondását a dél-afrikai kormány 11 tagja, aki Thabo Mbeki elnökkel együtt távozik a vezetésből. Ezt az államelnökség jelentette be. A lemondásuk holnap, az elnökével együtt lép hatályba. A távozó politikusok között van a nagy tekintélyű Trevor Manuel pénzügyminiszter és helyettese, Jabu- lani Moleketi, valamint Mosiuoa Lekota védelmi miniszter és Aziz Pahad külügyminiszter-helyettes. Kilép a kormányzatból Phumzile Mlambo-Ngcukaalelnök is. A csoportos lemondások miatt tartani attól lehet, hogy zavarok állnak be az afrikai földrész legnagyobb gazdaságának működésében is, hiszen az apartheidrendezer milliárd dollárjáról van szó, akkor a »higgyenek nekem« nem elég” - fogalmazott az arizonai szenátor. Obama már a hét végén figyelmeztetett: valamiféle ellenőrző mechanizmust kellene beépíteni a Bush-adminisztráció által igényelt 700 milliárd dollár elköltésébe. A két elnökjelölt hétfőn egymást támadta, mindkettő azt állította, hogy a másik alkalmatlan a gazdasági válság kezelésére. Obama közölte, hogy a kormányzatot a „felelőtlenség erkölcse” jellemzi, és McCain, aki 26 éve a washingtoni kongresszusban dolgozik, a probléma része. Rámutatott, hogy McCain korábban ellenezte azokat az ésszerű szabályozási reformokat, amelyek meg tudták volna akadályozni a jelenlegi válság bekövetkeztét. McCain viszont azzal támadta Obamát, hogy nem fejti ki részletesen gazdasági elképzeléseit. A friss közvélemény-kutatások szerint McCain és Obama fej-fej mellett halad a népszerűségi versenyben, hol az egyik, hol a másik felmérés mutat ki némi előnyt valamelyiküknél. (MTI, ű) nyegetésnek; szeptemberre ez az arány 17 százalékra emelkedett. Az USA-ban hasonló folyamat zajlott le: a leginkább Oroszországtól tartók aránya egyetlen hónap alatt 2 százalékról 13 százalékra nőtt. Ezzel együtt azonban a vizsgált országok lakosságának egyértelmű többsége ellenzi, hogy kormányuk az egészségügy vagy a szociális programok rovására emelje a védelmikiadásokat. A Financial Times szerint az egész felmérés legkirívóbb eleme az a kontraszt, hogy jóllehet az európaiak egyre jobban félnek Oroszországtól, mégsem hajlandók támogatni semmilyen lépést a Moszkva által támasztott kihívások katonai ellensúlyozására. (MTI, ú) szer vége óta példa nélkül álló belpolitikai válság alakult ki. A kormány felbomlásának hírére a délafrikai valuta, a rand súlyos árfolyamveszteséget szenvedett el, de később visszanyerte erejét, amikor a pénzügyminiszter közölte, hogy a következő kormányban is szolgálni kíván. A miniszter azért érezte szükségesnek, hogy lemondjon, mert Thabo Mbeki kérésére vállalta el a tárca vitelét. A szinte az összes kormánytagot adó párt, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) holnap ideiglenes államfőt választ. A legújabb hírek szerint Kgalema Mothlante, a párt alelnöke a legesélyesebb a megbízatásra. Jacob Zuma, aki decemberben elnyerte Mbekitől az ANC pártelnöki tisztségét, állítólag támogatja ezt a felállást. RÖVIDEN Tárgyalnak az emberrablókkal Berlin/Kairó. Németország tárgyal az Egyiptomban hétfőn elrabolt turisták fogvatartóival, akik a túszok megölésével fenyegetőznek. A legújabb adatok szerint 11 európai turistát és 8 egyiptomi kísérőjüket, akik egy szafarin vettek részt a Szaharában, Szudán területén tartják fogva. Az emberrablók 15 millió dolláros váltságdíjat követelnek értük. Az egyiptomi és szudáni hatóságok állítólag azonosították az elrabolt turisták tartózkodási helyét, de nem terveznek olyan mentőakciót a kiszabadításukra, amely veszélybe sodorhatná a testi épségüket - közölték Khartúm- ban. A turisták közül öt német, öt olasz és egy román állampolgár. (MTI) Lelőttek egy orosz gépet Tbiliszi. Grúzia tegnap bejelentette, hogy lelőtt egy orosz kémrepülőgépet, amely Dél-Oszétia határától délre, grúz területet pásztázott. Sota Utiasvili grúz belügyi szóvivő közölte, az orosz robotrepülő Gori város közelében végzett felderítést még hétfőn reggel, egy grúz járőr azonban észrevette és lelőtte a gépet. Grúzia úgy véli, azt a területet ellenőrizték az orosz kémrepülővel, amelyen át a Bakut és Szupszát összekötő olajvezeték húzódik. Az orosz védelmi tárca szóvivője határozottan cáfolta a grúz fél állítását a gép lelövéséről. (MTI) A Szaharov-díj idei jelöltjei Brüsszel. Háromra szűkült hétfőn éjjel a Szaharov-díj idei jelöltjeinek mezőnye. Az Európai Parlament külügyi és fejlesztési bizottságának ülésén Hu Csia bebörtönzött kínai demokráciaharcos, Alek- szandr Kazulin nemrég szabadon engedett fehérorosz politikai fogoly, valamint Apollinaire Malu Malu, a Kongói Demokratikus Köztársaság független választási bizottságának elnöke maradt fenn a rostán. Eddig ajelöltek közt volt a hosszú fogság után kiszabadult Ingrid Betancourt volt kolumbiai elnökjelölt, a dalai láma, valamint Morgan Tsvangirai, a zimbabwei demokratikus ellenzék vezetője is. A díjat az emberi jogok védelméért évente ítéli oda az Európai Parlament. (MTI) Ötszáz katona a maffia ellen Róma. Az olasz kormány tegnap jóváhagyta 500 katona 3 hónapos bevetését az ország déli részén a maffia elleni harcban. A döntésre azután került sor, hogy a múlt csütörtökön Nápoly környékén szitává lőttek hat afrikai bevándorlót és egy olasz férfit, s a hatóságok a helyi alvilágot tették felelőssé a gyilkosságokért. Ezen kívül hat hónapra kiterjesztik az augusztusban a közbiztonság javítására a nagyvárosokba vezényelt 3000 katona megbízatását is. (MTI) POLITIKAI BOTRÁNY A CIA pénzelte az ír elutasítást? Brüsszel. Ki kell vizsgálni, iga- zak-e azok a feltételezések, amelyek szerint az USA állhatott az írországi népszavazáson sikeresnek bizonyult elutasító kampány mögött. Ezt Daniel Cohn-Bendit német zöldpárti európai parlamenti képviselő javasolta az EP hétfői brüsszeli ülésén. Cohn-Bendit felhívta a figyelmet arra a múlt héten az ír sajtóban megjelent feltételezésre, hogy kapcsolat lehetett az EU intézményrendszerét megreformáló Lisszaboni Szerződésről (LSZ) szóló népszavazáson a szerződés elfogadása ellen kampányolók finanszírozói és az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon, illetve az amerikai hírszerzés, a CIA között. Ennek az elképzelhető amerikai beavatkozásnak az oka a cikk szerint az lett volna, hogy Európa ne legyen túl erős. Az LSZ ugyanis jelentős mértékben áramvonalasítaná az unió döntéshozatali mechanizmusát. A zöldpárti képviselő - a négy évtizeddel ezelőtti nyugat-európai diákmozgalmak egykori neves ideológusa - az Európai Parlament elnökét az ügy tisztázására kérte, és úgy vélte, fel kell szólítani az Európai Tanácsot, valamint az EU legfőbb végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot, hogy adjanak tájékoztatást a történtekről. Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament elnöke a Cohn-Benditnek adott válaszában egyetértett azzal, hogy teljes átláthatóságra van szükség az ügyben. Az EP-elnök emlékeztetett rá: a nem-kampányt finanszírozó, Libertás nevű szervezet képviselője, Declan Ganley üzletember korábban azt állította: a támogatások kis összegűek voltak, és egyszerű polgároktól érkeztek. Most viszont beismerte, hogy szervezete 200 ezer eurót kapott magánforrásokból, valamint azt is, hogy a Pentagonnal katonai megbízásokról szóló, 200 millió dolláros nagyságrendű szerződéseket kötött. (MTI) Gates sötét képet festett Afganisztánról Nem csökken az erőszak MTl-HÍR Negyvenkét napja van a kormányalakításra Livni megbízást kapott MTl-HÍR Oroszország nagyobb veszélyt jelent a világra, mint Irán, Irak vagy Észak-Korea Magunkra hagynának Amerika és Európa nem ért egyet London. Erős megosztottság mutatkozik Európa és Amerika között abban, hogy melyik amerikai elnökjelölt védené meg hatékonyabban az európai érdekeket Oroszországgal szemben. Mind az öt nyugat-európai országban a lakosság jelentős többsége - Németországban és Spanyolországban csaknem a 60 százaléka - a demokrata Barack Obamában bízik, a republikánus John McCain ugyanakkor egyik nagy európai országban sem ért el 20 százalékot ezen a listán. Az amerikaiak 41 százaléka szerint azonban McCain jobb lenne Európának, s csak 37 százalékuk vélekedett így Obamáról. (m) Tizenegy miniszter távozik az államfővel együtt Súlyos válság Dél-Afrikában MTTÖSSZEFOGLALÓ