Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-24 / 221. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 24. www.ujszo.com Továbbra is a cseheknél gyártják az Acer gépeket A Foxconn nem költözik KOKES JÁNOS Prága. Nem viszi el Csehországból Magyarországra az Acer márkájú számítógépek összeszerelését a tajvani Foxconn Technology csoport. A székesfehérvári összeszerelő üzem megnyitása alapvetően a Foxconn magyar piacra való expanzióját jelenti - írta tegnap a Hospodáfské noviny gazdasági napilap. A mértékadó prágai újság annak kapcsán kérdezte meg Jim Changot, a Foxconn Technology csehországi vezér- igazgatóját miután a budapesti Világgazdaság hétfőn azt írta, hogy a számítógépeket is forgalmazó elektronikai cég, a tajvani Acer a tervek szerint Magyarországra viszi az asztali gépek (PC) összeszerelését Csehországból. Nem a termelés áthelyezéséről, hanem inkább magyarországi expanzióról van szó. A Foxconn Technology csehországi gyárait Pardubicében és Kutná Horában a tranzakció lényegében nem érinti. „Nincs szó túlságosan nagy akcióról. Azzal számolunk, hogy Magyarországon mintegy 200-300 ember fog nekünk dolgozni” - nyilatkozta Jim Chang. A Foxconn Technology 2000-ben jelent meg Csehországban, s jelenleg összesen mintegy 7000 embernek ad munkát az országban. A tervek szerint a Foxconn idén 13 millió LCD képernyős televíziót, illetve képernyőt állít elő Csehországban. A Czechlnvest ügynökség szerint Csehország az utóbbi időben az informatika és számítógépgyártás terén a világcégek kedvelt bázisává vált. __________GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ma megalakul az ártanács Pozsony. Az euró bevezetésével kapcsolatos áremelések megelőzése érdekében létrehozott ártanács elnöke a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Peter Mihók, al- elnöke pedig a gazdasági miniszter, Ľubomír Jahnátek lesz. A kormány tanácsadó testületének a létrehozásáról a szlovák kabinet ma dönt. Az ártanács fő feladata az árak ellenőrzése lesz az euró bevezetését követően. Ha az elkövetkező időszakban egyes ágazatokban az indokoltnál nagyobb mértékben nőnek az árak, a tanács az ágazatot felügyelő szaktárcákat kötelezheti a beavatkozásra. (SITA) Kevesebb tejet vásároltak fel Pozsony. Szlovákiában egyre kevesebb tehéntejet vásárolnak fel az őstermelőktől - derül ki az agrárpiaci információs rendszer legfrissebb jelentéséből. Idén júliusban 81 326 tonnányi tejet vettek át a termelőktől, ami 3,1 százalékkal kevesebb az elmúlt év azonos időszakához képest. A nyers tehéntej felvásárlási ára júliusban kilogrammonként 9,80 korona (0,33 euró) volt. Ez ugyan az előző hónaphoz képest 3 százalékkal alacsonyabb, az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva azonban csaknem 6 százalékkal nőttek az árak. (SITA) Olajár: óriási ugrás és esés New York. Hétfőn több mint 16 dollárral emelkedett az olaj ára New Yorkban, egy nap alatt ennyivel még soha nem ment fel az árfolyam. Hétfőn New Yorkban 120,92 dollárt is adtak egy hordó (159 liter) olajért. Ez volt a valaha mért legnagyobb napi drágulás az olajpiacon. Az árfolyam megugrását az okozta, hogy egyelőre nem egyértelmű, hogyan fog működni a Washingtonban kidolgozott, 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomag. Tegnap kicsit megnyugodott a piac, amit jól mutat, hogy több mint 2 dollárral esett a kurzus. (Eco) Szlovák Posta: év végi nyitva tartás Pozsony. Az euró bevezetése kapcsán fontos tudni, müyen lesz a Szlovák Posta év végi nyitva tartása. December 29-én hétfőn a postafiókok az összes szokványos feladatukat ellátják, december 30-án viszont délután csak korlátozott tevékenységet folytat (nem lehet csomagokat feladni). December 31-én zárva tartanak a fiókok, bár az újságokat és az expressz küldeményeket kihordják. 2009. január 2-án újraatel- jes feladatkörüket ellátják. A társaság jelezte, az év végéig minden postai utalvánnyal csak koronában lehet utalni az összegeket, viszont januártól csupán euróbán, (shz) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30,282 Lenqyel zlotv 9,136 Anqol font 38,082 Maqyar forint (100) 12,577 Cseh korona 1,254 Horvát kuna 4,234 Bolqár leva 15,480 Román lei 8,272 Japán len (100) 19,481 Svájci frank 19,012 Kanadai dollár 19,867 USA-dollár 20,552 VÉTEL * ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,30-31,30 19,72-21,38 1,22-1,28 11,95-13,25 OTP Bank 29,52-31,06 19,96-21,07 1,23-1,29 12,13-13,06 Postabank 29,38-31,18 19,80-21,30 1,22-1,28 11,58-13,58 Szí. Takarékpénztár 29,49-31,01 19,94-20,98 1,22-1,29 12,00-13,13 Tatra banka 29,45-31,03 19,98-21,04 1,22-1,28 12,07-13,07 Dexia banka 29,49-31,07 20,02-21,09 1,22-1,29 12,25-12,90 Általános Hitelbank 29,49-31,07 20,05-21,12 1,22-1,29 12,03-13,16 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Idén sorra zuhanórepülésbe kezdtek a világ légitársaságai, a britek fogadásokat kötnek a cégek bukására Már a Malév is légörvénybe került? Budapest/ Moszkva/ London. A brit XL légitársaság csődje, az olasz Alitalia agóniája után a magyar Malév is bajba került, annak ellenére, hogy a közelmúltban a tőkeerős orosz Borisz Ab- ramovics nagyvállalkozó vásárolta meg. Idén eddig világszerte mintegy 360 légitársaság csődölt be. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Magyar Televízió információi szerint a Gyurcsány-kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megmentse a Malév magyar nemzeti légitársaságot. Felvették már a kapcsolatot orosz kormánykörökkel, és abban a bankgaranciában bíznak, amelyet a privatizációkor a Vnyese- konombank adott. Moszkvai magyar diplomáciai körökben nem tudnak arról, hogy a Malév ügyében a magyar kormány az orosz kormányhoz fordult volna. Az orosz légitársaságok csődhullámát azonban egyelőre a Kreml sem tudja kezelni. Az orosz sajtó azt állítja, hogy a légitársaság tulajdonosát, vagyis a Borisz Ab- ramovics vezette AirUnion vállalatcsoportot pénzügyi nehézségei miatt a megszűnés fenyegeti. Az orosz üzletember tavaly a pénzintézet összesen 62 millió eurós bankgaranciájával nyerte el a magyar légitársaság tulajdonjogát. A Maléwal kapcsolatos merész üzleti tervek azonban nem teljesültek, sőt közben az orosz tulajdonosok hazai érdekeltségei egyszerűen összeomlottak. Az A magyar Maiévnek is komoly gondjai vannak. Búcsút intenek a felhőtlen korszaknak? (ČTK-felvétel) Abramovics-féle AirUnion-cso- port gépei sokáig hitelbe tankolták az egyre drágább kerozint, de kolosszális adósságok miatt az orosz állami hatóságok megvonták tőlük a repülési engedélyt. A moszkvai sajtó már beszámolt arról: az AirUnion vagyona, beleértve a repülőgépeket is egyszerűen eltűnt. Az ingatlanokat eladták, a dolgozók fizetésére nincs fedezet. A botrány politikai vonatkozása, hogy az AirUnion kisebbségi tulajdonosa az orosz állam, és az üzleti partnerek most a kormánytól követelnek kárpótlást. Elemzők szerint az orosz cégcsoport pénzügyi gondjai részben összefüggnek a légi közlekedés globális válságával, amelynek áldozatul esett az olasz Alitalia és a görög Olympic légi- társaság is. De arra is vannak jelek, hogy az Abramovics-érde- keltségek bukását a cégvezetés eleve hibás stratégiája jócskán felgyorsította. Az XL, a harmadik legnagyobb utaztató brit cég két héttel ezelőtti csődje óta a londoni fogadóirodák már téteket ajánlanak arra, hogy melyik lesz a következő összeomló légitársaság. A jelöltek között a Malév, a SkyEuro- pe és a Wizz Air is szerepel. A fogadóirodák nem riogatnak, hanem a tényeket veszik alapul. „Az idegenforgalom szempontjából lehető legrosszabb időszakban vagyunk. Ebben az évben eddig mintegy 30 légitársaság összeomlásának voltunk szemtanúi, és az év végéig még ugyanennyi cég juthat csődbe“ - közölte Willie Walsh, a British Airways egyik igazgatója. A többek között a részben hazainak mondható SkyEurope Airlinesnek is komoly fejtörést okozó problémákat a drága üzemanyag, valamint a világgazdaság lassulása okozza. A piac éllovasai közé tartozó a British Airwaysnek sem megy túl jól, rövidesen közel 1400 alkalmazottjától válik meg. A nemzetközi légiforgalmi szervezet, az IATA becslése szerint idén a világ légi- társaságai együttesen 6 milliárd dollárnyi veszteséget szenvedhetnek el. (MTV, P, oo, só) A kisvállalkozók gázdíja folyamatosan nő, októbertől további 6 százalékos drágulás várható Fico csak a háztartásokat védi az áremeléstől ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gázárak esetében a háztartások és a vállalkozók között óriási szakadék tátong. Míg a kormány az elmúlt időszakban művileg visszatartotta a háztartási vezetékes földgáz árát, addig a Szlovák Gázművek (SPP) szolgáltatásait igénybe vevő vállalkozók a negyedével nagyobb összeget lesznek kénytelenek fizetni, mint egy évvel korábban. Az SPP a 65 ezer hazai kisvállalkozó számára januártól 5, májustól 4, júliustól 10 százalékkal növelte a gáz árát, az elkövetkező hónapban pedig további 6 százalékos áremelést tervez. A kisvállalkozók, annak ellenére, hogy hasonló fogyasztói csoportban vannak, mint a háztartások, lényegesen nagyobb összeget fizetnek. Míg egy 150 négyzetméteres házban lakó, évente 3 ezer köbméternyi gázt fogyasztó család havonta 3600 koronát (119,50 euró) fizet a gázért, addig a kisvállalkozók októbertől hasonló fogyasztás esetén 5100 koronát (169,29 euró) lesznek kénytelenek fizetni. Ugyanakkor a vállalkozók többletköltségeit is a lakosság fizeti meg, hiszen a vállalkozók ezt beépítik az áraikba. A vállalkozók számára megszabott árak esetében a gázmüveknek nem kell az árszabályozási hivatalhoz (ÚRSO) fordulniuk engedélyért, így ezeket szabadon növelhetik. Az SPP az áremelést a gáz világpiaci árának a növekedésével magyarázza. Dana Kršáková, a társaság szóvivője szerint a szlovákiai gázszállításokat biztosító orosz Gazprom a gázárak esetében a kőolaj világpiaci árát veszi figyelembe. Az árszabályozási hivatal az idei évre 77 dolláros hordónkénti (159 liter) árral számolt a hazai gázárak meghatározásánál, miközben az átlagár eddig 112 dollár körül mozog. A kormány a háztartások esetében ennek ellenére nem ért egyet az árak növelésével, arra hivatkozva, hogy a környező országokban a lakosság kevesebbet fizet a gázért. Ugyanakkor míg nálunk 3 ezer köbméternyi gázért a háztartások havonta átlagosan 3600 koronát fizetnek, Csehországban 650, Lengyelországban 250, Magyarországon 220, Ausztriában pedig 1200 koronával többet. A kormánynak annyiban van igaza, hogy a vásárlóerőt, vagyis a bérek és az árszint arányát figyelembe véve a gázért nálunk fizetjük a legtöbbet. (p, s, mi) Csehországban a 3,5 tonnás tehergépkocsik is elektronikus útadót fognak fizetni a jövő év januárjától Milyen autópályadíjakra számíthatunk? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Pozsony. Már a 3,5 tonnás tehergépkocsik is elektronikus útadót fognak fizetni jövő év január elsejétől Csehországban. A kormány döntéséről tegnap adott tájékoztatást Aleš Ŕebícek, közlekedési miniszter. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint az elektronikus útadó csak a 12 tonnán felüli teherkocsikra vonatkozott. Az útadó kiszélesítését a kisebb teherkocsikra még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, de ez a megfigyelők szerint már csak formalitásnak tekinthető. A döntésnek nincs egyértelmű támogatása Csehországban. Míg a közúti teherszállítók szövetsége határozottan támogatja, addig a gazdasági kamarának fenntartásai vannak az intézkedéssel szemben. „A változás nagyon kedvezőtlenül fogja érinteni azokat a kis és közepes vállalkozókat, akik nagymértékben függenek a közúti közlekedéstől” - állítja a kamara állásfoglalásában. A kisebb fuvarozókra ugyanolyan tarifák lesznek érvényesek, mint a nagy kamionokra, de az alacsonyabb súly miatt a kisebb kocsik kevesebbet fognak fizetni. A csehországi elektronikus útadó rendszerben jelenleg több mint 300 ezer tehergépkocsit regisztrálnak. Tavaly (2007-ben), az elektronikus útadó első évében a rendszer 5,6 milliárd koronát hozott a kasszába. Idén a szakértők azzal számolnak, hogy ez az összeg 6,6 milliárd koronára emelkedik. Becslések szerint az elektronikus útadó kiszélesítéséveljanuárban mintegy 150 ezer kisebb teherkocsi kapcsolódik be a rendszerbe. A személygépkocsik éve sztrádadíja jelenleg 1000 korona. Az illetékes tárca azt tervezi, hogy januártól a sztrádabélyegeket chipek váltanák fel. A szlovák közlekedési és távközlési minisztérium is elkészítette a 2009-re vonatkozó, az autópályákat és gyorsforgalmi utakat igénybe vevőket érintő matricatarifákat. A Pravda napilap által megszellőztetett, és a szaktárca által eddig nem cáfolt értesülések szerint 12 tonnás súlyhatárig 2008-hoz képest nem lesz változás, vagyis a gépkocsival Szlovákiába utazóknak nem kell mélyebben a zsebükbe nyúlniuk. Viszont a 12 tonnás súlyhatár felett drágulás várható, méghozzá az összes kategóriában. Napjainkban egy 1 napos matrica 300 koronába kerül, ami a tervek szerint jövőre 31 koronával drágul. Az 1 hétre szóló matrica a mostani 1200 koronáról 1325 koronára ugrik, végezetül az éves matrica ára 28 ezerről 31 150 koronára emelkedik. Érdekes, hogy a havi matrica árát változatlanul hagyták. Az eredeti tervek szerint Szlovákiában 2009 januárjától a sztrádákon, a gyorsforgalmi és az I. osztályú utakon már elektronikus útdíjrendszernek kellett volna működnie, azonban a botrányokkal tarkított nemzetközi tendert hivatalosan máig nem értékelték ki, ezért a rendszer kiépítése még várat magára - emiatt a közlekedési tárca szerint havi 400-450 millió korona bevételtől esik el az államkassza, (-kés, P, só)
