Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-24 / 221. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 24. Közélet 3 Szlovák euróval csak jövőre A 2006-os strasbourgi döntés után szlovák állam a már hajlott a megegyezésre 400 millió „bennmaradt" az oktatási alapban Pozsony. A szlovák állam várhatóan 150 millió korona kárpótlást fizet Révay László gróf utódainak az 1945-46-ban elkobzott földtulajdon fejében. A gróf unokahúga még 1992-ben 1500 hektár földet igényelt vissza, ám a szlovákiai bíróságok - fokozatosan egészen az alkotmánybíróságot is beleértve - visszautasították a kérvényt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A bársonyos forradalom után elfogadott restitúciós törvény 250 hektárban szabta meg az egy személy által visszaigényelhető terület nagyságát, ám ezt a határt 1992-ben eltörölték, mivel az akkori honatyák az emberi jogokkal ellentétesnek találták. Azonban az önálló Szlovákia megalakulása után, 1993-ban újra visszaállították a 250 hektáros plafont. A család abban az időszakban kérte a terület visszaszolgáltatását vagy a pénzbeli kárpótlást, amikor a felső határ nem szerepelt a törvényben, a szlovákiai bíróságok mégis arra hivatkoztak, hogy a 250 hektáros plafont újra visszaállították, ezért sorra utasították el a kérvényt. Révay László gróf unokahúga 1995-ben elhunyt, férje és gyermekeik folytatták az ügyet. A főügyész az alkotmánybírósághoz fordul Az első sikert akkor érték el, amikor 2000-ben Bohumü Hanzel akkori főügyész a családnak adott igazat, és a sikertelen perek után az alkotmánybírósághoz fordult. A főügyész szerint a vonatkozó jogszabályok visszamenőleges hatályúak voltak, ami sérti az alkotmányt és ellentétben áll a tulajdonjog védelmével is. Az alkotmánybíróság azonban 2001-ben elvetette a beadványt, igaz a döntést ellenezte három alkotmánybíró: Mészáros Lajos, Štefan Ogurčák és Dániel Šváby. A döntés szerint az 1993-ban újra bevezetett plafon nem befolyásolta a kárpótlási folyamat alapelveit, tehát a törvénymódosítás során még folyamatban lévő ügyekre nem volt jelentős befolyással, nem befolyásolta a kárpótlási igényt. Az alkotmánybíróság tehát a gróf örököseinek igényét nem tekintette jogosnak. Újra alkotmánybíróság, majd Strasbourg Az örökösök később újra az alkotmánybírósághoz fordultak, s mivel nem jártak sikerrel, panaszt tettek az Európai Emberjogi Bíróságon. A testület 2006-ban elfogadta a beadványt, ami az ügy szempontjából nagyon fontos volt. A bíróság ugyanis kijelentette, hogy a panaszosok igénylése a beadás pillanatában megfelelt minden törvényi előírásnak, vagyis jogosnak tekintette azt. Ez azt jelenti, hogy a stras- bourgi bíróság már az igényt is tulajdonként kezelte, ezért az ahhoz való jog korlátozása, melyet az 1993-as törvénymódosítás okozott a 250 hektáros plafon bevezetésével, a tulajdonhoz való jog korlátozását jelenti. Ez pedig ellentétes a szlovák alkotmánnyal, de sérti az alapvető emberi jogokat is. A Révayak szklabinai várkastélyának romjai. A várat 1630-ban újra megerősítették, felépítették a második elővárat és a főispán reprezentációs céljaira új kastélyt építtettek. A vár a 18. század közepéig Turóc vármegye székhelye volt, a reneszánsz kastély egészen a második világháborúig sértetlen maradt. 1944-ben égett le és azóta maradványai is széthullófélben vannak. 1500 hektár vagy 150 millió A szlovák állam a 2006-os strasbourgi döntés után már hajlott a megegyezésre, amibe a RéA Révayak, Turóc vármegye örökös főispánjai A szklabinai és blatniczai báró, illetve trebosztói és bisztricskai nemes Révay család régi magyar nemesi család, a szlavóniai Szerém vármegyéből származik. Első ismert ősét, Jakabot, a XIII. század elején említik. A család a mohácsi vész után Turóc vármegyébe került. Későbbi birtokukra, Szklabinyára, Blat- nicára és Mosócára 1560-ban Ferenc adománylevelet, s vele együtt bárói rangot kapott. Az ebből az ágból származó Péter még a grófi rangig is eljutott, de az ő ága 1855-ben kihalt. A másik ágat az előbbi Ferenc testvére, István alapította, és a nemesi oklevélen kívül bárói rangra emelkedtek. A blatnicai vár mellett számos kastélyuk volt a vármegyében. (Ján Krošlók felvétele) vay-utódok belementek. Az egyezség a Sme napilap információi szerint úgy szól, hogy az állam az emberjogi bíróság jóváhagyását követően hat hónapon belül kiadja az 1500 hektáros területet, vagy pedig kárpótlásként kifizet 150 millió koronát. A földek Szklabinaváralja (Sklabinský podzámok) és Kissel- mec (Turčianská Štiavnička) kataszterében találhatók. Az állam inkább a kárpótlást választotta, vagyis kifizet 150 millió koronát, hogy ne kelljen visszaadnia 1500 hektárt. A Révayak földtulajdonát visszaigénylő örökösök ma Nagyszombatban, Pozsonyban és az ausztriai Grazban élnek. Egyikük sem viseli a Révay nevet, Révay László unokahúgának férjét ugyanis Ladislav Rosivalnak hívják. (lpj, sme) Az úgynevezett startcsomagok révén már december elsejétől hozzájuthatunk a szlovák nemzeti fejoldalú euróérmékhez, azonban ezekkel hivatalosan csak 2009. január 1-től fizethetünk. Az 500 koronáért forgalomba kerülő eurócsomagban 16,60 euró értékben lesznek fémpénzek (összesen 45 darab, a legtöbb, 8-8 darab húsz- és öt- vencentesből lesz), egycentestől egészen kéteurósig. A pénzes zacskókat a Szlovák Posta, a Szlovák Nemzeti Bank, továbbá valamennyi kereskedelmi bank forgalomba hozza. „Minden startcsomagon figyelmeztetés olvasható, amelyből kiderül, az érmékkel csak 2009 januárjától zethetünk” - közölte Jana čová, a Szlovák Nemzeti szóvivője. Az eurózóna régebbi tagállamainak pénzével viszont lehet fizetni. Vajon mi történik, ha valaki már decemberben szeretne fizetni a szlovák fejoldalú euróérmékkel? Akit rajtakapnak, az bizony pénzbírságra számíthat. „Ha ezt fizikai személy követi el, akkor tette kihágásnak minősül, de ezért is akár 5000 koronás pénzbírsággal sújtható” - magyarázta a jegybanki szóvivő. A nemzeti bank arra is gondolt, hogy esetleg néhány ügyeskedő a szomszédos Ausztriában próbálja karácsony tájékán kipróbálni a „szlovák” eurót. A jegybank ezért kapcsolatba lépett az osztrák pénzintézetekkel, az ottani pénzváltóknak, bankoknak elküldik az eurós szlovák szimbólumok (kettős kereszt, pozsonyi vár, Kriváň hegycsúcs) jegyzékét, (akt., só) (sxc.hu-felvétel) Nem tudnak pályázatot írni az iskolák ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A középiskolák oktatási minisztériumhoz benyújtott pályázatainak csupán 17%-a volt sikeres. A 145 pályázó iskolából csak 25 kap támogatást az oktatás színvonalának emelését célzó uniós program keretében. Az alapból így mindössze 130 millió koronát (4,32 millió €) lehet felhasználni, holott a Szlovákiának szánt teljes keret 335 millió korona (11,12 millió €). Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter a sikertelenséget azzal magyarázza, hogy az iskolák most tanulják az uniós alapok felhasználását. „Nem fogadhattunk el hibás pályázatokat, ebből csak gondok lennének később. Fontos, hogy az intézmények megtanuljanak pályázni. Ha mi szemet is hunynánk, az uniós ellenőrzés biztosan kidobná a nem megfelelő pályázatokat, és ez a pénz visszafizetésével járna” -jelentette ki Mikolaj. Az alapiskolák esetében is hasonló a helyzet, a rendelkezésre álló 430 millió koronás keretből csupán 230 milliót használhatnak fel. Itt a 211 beérkezett pályázatból 67 volt sikeres. Sok esetben csak apró, formai hibát követtek el, az alapiskolák esetében legtöbbször az önkormányzat, középiskoláknál maga az intézmény pályázott. Előfordult, hogy alá- íratlanul, vagy nem teljesen kitöltött nyomtatványokat adtak le, hiányos volt a projekt költségvetése, vagy nem volt biztosítva a program hosszú távú fenntarthatósága. A minisztérium annak érdekében, hogy a pályázók elkerüljék az ilyen és hasonló hibákat, október 2-án szakmai konferenciát szervez. A tárca mellett működő, oktatásügyi strukturális alapok felhasználását koordináló ügynökség októberben újabb pályázatot hirdet az alap- és középiskolák részére iskolai programok kialakítására, valamint didaktikus eszközök vásárlására. A most sikertelenül pályázók is újra próbálkozhatnak. Mikolaj szerint az intézményeknek ügyelni kellene arra, kivel dolgoztatják ki projektjeiket, szerinte a pályázatíró ügynökségek sem egyformán állnak hozzá a feladathoz, (jéem) Szlovákia 150 millió korona kárpótlást ad a Révay-örökösöknek Szél: É-ÉK, 110-20 km/h Péntek 12717° 06.40 Pozsony 06.32 Besztercebánya 06.23 Kassa 18.46 18.39 18.30 Pozsony 300 árad Komárom 165 árad Párkány 85 apad Szerda 10°/17c Csütörtök 10716° Felhős, borult idő várható. Helyenként esőre, záporokra lehet számítani. VÁROSOK Pozsony Nyltra Dunaszerdahely Komárom Ipolyság Rimaszombat Kassa Királyhelmec Besztercebánya Poprád MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Időnként eső 9" 14“ lelhős égbolt 9" 16“ jobbára felhős égbolt 7” 16“ lelhős égbolt 8° 16“ zápor, zivatar 9“ 15“ jobbára felhős égbolt 6“ 16“ felhős égbolt r 15“ felhős égbolt 8“ 16“ kissé lelhős égbolt 6“ 16“ lelhős égbolt r 17“ felhős égbolt 8“ 16” kissé felhős égbolt 6* 17” lelhős égbolt 6“ 17“ felhős égbolt 9“ 16“ kissé felhős égbolt 6“ 15“ felbős égbolt 8" 16“ felhős égbolt 8" 15“ jobbára lelhős égbolt 6" 15“ felhős égbolt 9. 15” lelhős égbolt 8“ 15“ jobbára lelhős égbolt 6” 15” felbős égbolt 9“ 17“ lelhős égbolt 9" 16” jobbára felhős égbolt 7" 16” zápor, zivatar r 15” eső 7” 15“ jobbára lelhős égbolt 5“ 15” eső 4" 11“ eső 5" 10“ jobbára felhős égbolt 4” 12“ A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Ciprus 27728“ Nizza 21720' Hvar 20720° Rimini 22720' Isztambul 22721 ° Split 20720' Kairó 25°/35° Várna 22718' Kréta 22723° Velence 21720' Szel: É-ÉK. 10-25 ktn/hB Szombat “THBl 13718° Derűs, helyenként kissé felhős égbolt. A reggeli órákban kőd is előfordulhat. Szél: 10-15 km/h A hőmérsékletek Celsius-íokban vannak megadva Y szél .a. melegfront n ciklon Pozsony hidegfront okklúziós front v anticiklon Besztercebánya Késziti az SHMÚ Kassa Az 1600 m tengerszint feletti magasságban havazás. Kissé leibős idő várható. A reggeli órákban helyenként köd. Túlnyomóan felhős idő, helyenként záporral, zivatarral. Az orvosmeteorolégia a Panoráma oldalon olvashaté. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tűntettük fel.
