Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-24 / 221. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 24. www.ujszo.com A magyar képviselők ignorálni fogják az ülést Čaplovič jelentést ír az MKP budapesti útjáról ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormánypártok felkérték Dušan Čaplovič embe­ri és kisebbségi jogokért felelős kormányalelnököt, hogy a par­lamentben „adjon komplex in­formációkat a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma in­tézményesítésének hatásairól a szlovák-magyar kapcsolatokra, továbbá a szlovák alkotmányra és törvényekre, minden állam­polgárral szemben, kivétel nélkül.” Az, hogy napirendre kerül-e egyáltalán ez a prog­rampont, annak eldöntése a házelnök, Pavol Paška (Smer) hatáskörébe tartozik. Bárdos Gyula az MKP frak­cióvezetője erre úgy reagált, hogy ha a házelnök napirendre tűzi, az MKP ignorálni fogja az ülést. „Biztosan nem veszünk részt rajta” - jelentette ki. Sze­rinte az efféle ülésre semmi ok, nincs megalapozott indoka. Az SNS szerint a fórum egyértelmű bizonyíték arra, hogy Budapest a szlovák belügyekbe avatkozik, ez az intézmény ennek az esz­köze, sőt ez nem más, mint a magyarság újraegyesítésének terve a Kárpát-medencében, s Nagy-Magyarország visszaállí­tása. Bárdos szerint az SNS az MKP-képviselők mandátumát szeremé hitelteleníteni, vagy legalább megkérdőjelezni. Az MKP frakcióvezetője szerint a fórumon való részvétellel sem­milyen szlovákiai törvényt nem sértettek meg. Anna Belouso- vová SNS-alelnök szerint vi­szont ki kell vizsgálni, hogy a részvétellel az MKP-képviselők megszegték-e esküjüket. Dušan Čaplovič lapunk meg­keresésére elmondta, több ma­gyarországi szakember, elemző véleményét ismeri, például a Magyar Tudományos Akadémia elismert közgazdászáét, Bauer Tamásét is, aki szerint a Kárpát­medencei Magyar Képviselők Fórumához hasonló intézmé­nyeknek nincs létjogosultsága Európában. „További elemzése­ket is készíttetek, de már most elmondhatom, arra a véle­ményre jutottam, hogy az ilyen intézmény ellentmond az euró­pai demokratikus normáknak” - nyilatkozta lapunknak a kor­mány emberi és kisebbségi jo­gokért felelős alelnöke. (sán, s) RÖVIDEN Mikolaj 8,5%-os béremelést ígér Pozsony. Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter szerint akár 8,5%-kal is emelkedhetnek jövőre a pedagógusbérek. Az állami költségvetést a béremelés 1,5-2 milliárd koronával növelné meg. Mikolaj szerint a bérezés a teljesítmény függvénye lesz. A tör­vénymódosítás a tanárokat négy csoportba osztaná, képzettsé­güknek megfelelően. (SITA) Bojkottálja az ellenzék Harabint Pozsony. Kivonult tegnap az ellenzék a tárgyalóteremből, ami­kor Štefan Harabin javaslatai kerültek napirendre. Az SDKÚ, KDH és az MKP ezzel a lépéssel tiltakoztak az igazságügyi miniszter személye ellen, akinek leváltását az albán maffiózó, Baki Sadiki- hez fűződő kapcsolata maitt javasolta korábban. „Nem akarunk olyan emberrel a parlamentben ülni, aki élő adásban hazudik, aki vulgáris kifejezésekkel börtönbe küldött egy ellenzéki parlamenti képviselőt. Ezek elfogadhatatlan módszerek” - indokolta dönté­süket Milan Hort az SDKÚ-DS frakcióvezetője. Hozzátette, Hara­bin javaslatainál mindig elhagyják a termet. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője a sikertelen leváltási kísérlet miatt tartja fontos­nak a bojkottot. Véleménye szerint a kormányfőn, Robert Ficón van a sor, aki felszólíthatná a HZDS-t, hogy cserélje le miniszterét. Harabin szerint az ellenzék a kivonulással kinyilvánította, hogy közömbös a lakosság többségét érintő problémákkal szemben, példaként az elhúzódó bírósági pereket és az uzsorakamatozást említette. (SITA) Nem fogják szigorúbban ellenőrizni, jelen vannak-e a törvényhozásban a képviselők Rafaj tovább hamisíthatja a parlamentben Slota aláírását Pozsony. Nem hagyták jóvá a parlamenti képviselők a je­lenlétük ellenőrzésére vo­natkozó szigorító javaslatot. A150 fős törvényhozásban csak 58 támogató voksot ka­pott a javaslat, az ellenzék tartózkodott vagy ellene sza­vazott, gyakorlatilag csak a Smer támogatta, sok volt a távolmaradó képviselő. ÚJ SZÓ-HÍR Pavol Paška házelnök (Smer) és Miroslav Číž parlamenti alelnök (Smer) kezdeményezte, hogy ún. hitelesítők ellenőrizzék a jelenléti íveken az aláírások valódiságát. A hitelesítők - kormánypárti és el­lenzéki képviselők - minden tár­gyalási nap végén aláírták volna a jelenléti ívet, ugyanígy a bizottsági ülések végén a bizottságból meg­bízott hitelesítők. Ha valamelyik parlamenti képviselő nem írja alá a jelenléti ívet, a parlamenti szava­záson való részvétellel is igazol­hatta volna, hogy jelen volt. Az el­len, aki mással íratja alá a jelenléti ívet, a parlament fegyelmi eljárást indíthatottvolna. A javaslat Ján Slota aláírás-ha­misítási botránya miatt született - tavasszal a Sme napilap leplezte le, hogy az SNS elnöke helyett a párt frakcióvezetője, Rafael Rafaj írta Kiürült az ülésterem, amikor a képviselői jelenlét ellenőrzésének szigorításáról kellett szavazni (SITA-felvétel) alá a jelenléti ívet. Mind Slota, mind Rafaj letagadta ezt, Pavol Paška házelnök pedig megelége­dettennyivel. Paškának nem ez az első .jobbí­tó szándékú” javaslata, amelyet a törvényhozás elutasított. Néhány hónapja a képviselői mentelmi jog teljes megszüntetését szorgalmaz­ta, a parlament ezt sem hagyta jó­vá. Paška tegnap bírálta az SNS-t és a HZDS-t, hogy nem szavazták meg a törvénymódosítást. Szerin­te „amikor személyes előnyökről van szó, vagy arról, hogy módot ta­láljunk az állampolgárok nem meghallgatására, Dzurinda, Mečiar és Slota csodálatosan együttműködik” - áll nyilatkoza­tában. A HZDS „nevetségesnek” tartja Paška szavait, mert az „egyedüli ok, amiért nem szavazták meg a javaslatot, az volt, hogy rossz”. „Nincs semmiféle szövetség Mečiar és Dzurinda között” - szö­gezte le a HZDS. (sán, s) A Smer EP-képviselői visszautasították, hogy Fico nem utasítaná vissza Slota kijelentéseit A magyarellenességről az Európai Parlamentben ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Folyamatosan romlik a kisebbségek helyzete Szlovákiá­ban, jelentette ki Duka Zólyomi Árpád (MKP) az Európai Parla­ment tegnapi ülésén napirend előtti felszólalásában. „Egyér­telműen megállapítható, hogy Ro­bert Fico kormányának hatalomra kerülése óta valami nagyon nincs rendben Szlovákiában - jelentette ki Duka Zólyomi. - Különösen az egyik koalíciós párt elnökének, Ján Slotának köszönhetően elvi­selhetetlen mértékben szaporod­nak a magyarellenes, soviniszta, rasszista-xenofób és antiszemita megnyilvánulások, uszítások. Ami még inkább szembetűnő, az az, hogy a miniszterelnök és a kor­mány részéről sem ítéli el senki ezt a veszélyes és ártalmas folyamatot.” A felszólalás ellen til­takoztak a Smer EP-képviselői. Vladimír Manka szerint nem sze­rencsés egy ember - Ján Slota - ki­jelentései alapján megítélni a szlovák-magyar viszony alakulá­sát. Úgy véli, ha magyar részről nem provokálnák Slotát, akkor nem lenne oka nyilatkozni. Egy­ben kijelentette, a kormányfő és más befolyásos koalíciós politiku­sok rendszeresen elhatárolódnak a Szlovák Nemzeti Párt elnökének kijelentéseitől. „Nem tudom, mit tart a Smer elhatárolódásnak, én úgy látom, hogy ez eddig egyszer sem történt meg” - mondta la­punknak Duka Zólyomi. Szerinte az utóbbi hetek eseményei is bizo­nyítják, hogy az SNS elnöke Ro­bert Fico miniszterelnök jóváha­gyásával politizál. Az MKP-s képvi­selő szomorúnak nevezte, hogy már a fiatalok között is rendkívül magas a magyarellenesség. Az Open Society Fund friss felméré­séből kitűnik, hogy a 14-15 éves szlovák fiatalok többsége szerint a magyaroknak nyilvános helyen ki­zárólag szlovákul kellene beszél­niük, anyanyelvükön csak otthon. „Ettől is szomorúbb tény, hogy a szlovák oktatási miniszter a par­lamenti felszólalásában teljes mellszélességgel kiállt emellett a vélemény mellett” - jelentette ki Duka Zólyomi. Ján Slota magyarellenessége Ivan Gašparovič államfőt sem za- vaija igazán, a Szlovák Rádió egyik műsorában megvédte. A magyar-szlovák kapcsolatok leg­főbb problémájának az egyre na­cionalistábbá váló Magyarországi politikai palettát tartja. (lpj,s) Brüsszel a barangolási díjak csökkentését javasolja Olcsóbb lesz az SMS A legszegényebb országokban élet-halál kérdéssé vált a korrupció, ivóvízhez sem lehet hozzájutni nélküle Dél-afrikai szintű a szlovákiai korrupció MTl-HÍR Brüsszel. Javaslatot tett az Európai Bizottság arra, hogy a külföldről való SMS-küldés díja 2009. július 1-jétől 60 százalék­kal csökkenjen. Az Európai Uni­ón belül külföldre utazó uniós polgároknak a mostani 29 centes átlagárral szemben legfeljebb 11 centbe kerülhet majd egy SMS küldése, ha a javaslatot az uniós szervek jóváhagyják. A javasla­tokat most az Európai Parlament és a tagállamok kormányait képviselő Tanács elé terjesztik, és mindkét intézménynek el kell fogadnia őket, mielőtt jogerőre emelkednek. Az EU a külföldi hívásfogadás és híváskezdemé­nyezés költségeit tavaly már csökkentette, szintén 60 száza­lékkal. Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint ha „a javaslatot megva­lósítjuk, óriási növekedés vár­ható az SMS- és adatszolgálta­tási piacon, és bizonyítjuk, hogy az alacsony roamingdíjak igenis lehetnek előnyösek minden fél számára”. Az európai polgárok tavaly 2,5 milliárd üzenetet küldtek 800 millió euró értékben, derül ki a bizottság adataiból. A bizottság azt is megerősítet­te, hogy a telefonhívások baran­golási (roaming) díjának tavaly bevezetett korlátozását követő­en 2012-től tovább szeretné csökkenteni az árakat 34, illetve 10 centre. Ezen felül másodperc­alapon kell majd számlázni a külföldről kezdeményezett, 30 másodpercnél hosszabb baran­goló hívásokat, a külföldön fo­gadott hívásokat pedig hossztól függetlenül. A percalapú díjsza­bás miatt ma még a valós hasz­nálatnál 24 százalékkal többet fizet a fogyasztó a kezdeménye­zett, és 19 százalékkal többet a fogadott hívásokért. ÚJ SZÓ-HÍR Berlin/Pozsony. Szlovákia az 52. helyen áll a Transparency In­ternational (TI) tegnap Berlinben közzétett, éves korrupciós listáján. A korrupció ellen küzdő, nemzet­közi társadalmi szervezet idei lis­tája 179 ország nevét tartalmazza. Az úgynevezett korrupciós index (CPI) számos nemzetközi szakértő és független intézet véleményén alapul. A legkevésbé korruptnak minősített országok Dánia, Svéd­ország és Új-Zéland. Ajelentés sze­rint Szomália és Irak a világ két legkorruptabb országa, de nem sokkal marad el tőlük Mianmar és Haiti sem. Az úgynevezett korrup­ciós index 1 és 10 között osztá­lyozza a korrupció mértékét az egyes országokban, 5 alatt súlyos­nak, 3 alatt pedig már válságosnak minősítve a helyzetet. Tehát minél alacsonyabb pontszámot kap egy ország, annál nagyobb a korrup­ció. Magyarország 5,1 pontot ka­pott, Szlovákia 5,0-át. Ez azt jelen­ti, hogy csökken a korrupció, ám szinte elhanyagolható, észrevehe­tetlen mértékben. Robert Fico kormányzásának két éve alatt 0,2 ponttal. Emília Sičáková Beblavá, a Transparency International szlo­vákiai szervezetének elnöke sze­rint a korrupció látványosabb csökkenéséhez rendszerbeli vál­toztatásokra van szükség. „Foly­tatni kell a reformokat az egész­ségügyben, az igazságszolgálta­tásban, meg kell őrizni az informá­cióhoz való szabad hozzáférés jo­gát, és működőképessé tenni né­hány korrupcióellenes módszert, például a köztisztviselők vagyon- bevallását, vagy a politikai pártok ellenőrzését” - fejtette ki a TIS szlovákiai elnöke. Ivan Rončák, a TIS korrupcióellenes programjá­nak vezetője szerint arra, hogy az emberek hogyan ítélik meg a kor­rupció mértékét, befolyással van a hatalom reagálása a korrupciós botrányokra. Ugyanis „a politikai­lag tolerált klientelizmus légkörét alakítják ki, mint ahogy az meg­mutatkozik az önkormányzatok támogatása esetében vagy az ún. szociális vállalatok létrehozá­sánál”. A környező országok, illetve a térség új európai uniós tagállamai közül kisebb a korrupció Szlovéni­ában (a 26. a listán), Észtország­ban (27.), Csehországban (45.) és Magyarországon (47.). Lettország Szlovákiával holtversenyben az 52., Lengyelország az 58., Romá­nia a 70., Bulgária a 72. Szlovákiát közvetlenül a Dél-afrikai Köztár­saság követi a listán. A legkorruptabb országok Szo­mália, Irak és Mianmar. A növekvő elszegényedés mellett a lakossá­got a jogállami intézmények csőd­je és ezzel párhuzamosan elhara­pódzó megvesztegetés sújtja. A legszegényebb országokban a kor­rupció élet-halál kérdéssé vált, ivóvízhez vagy kórházi kezeléshez sem lehet hozzájutni nélküle. A legkevésbé korrupt ország Dánia, Svédország és Űj-Zéland, egyaránt 9,3-as osztályzatot ka­pott, a legkorruptabb Szomália 1-es, Irak és Mianmar pedig 1,3-as indexszel. A jelentés kiemelte, hogy egy év alatt jelentősen rom­lott a helyzet Bulgáriában, Burun­diban, Nagy-Britanniában és Nor­végiában, Számottevően javult vi­szont Albániában, Grúziában, Ka­tarban, Nigériában, Cipruson és Törökországban. A TIS hangsúlyozza: mind a gazdag, mind a szegény országok­ban erőteljesebb intézkedéseket kell hozni a korrupció leküzdésé­re. A szegényebb országokat első­sorban az igazságszolgáltatás kor­rupciója, valamint a parlamenti el­lenőrzés teljes hiánya sújtja, míg a fejlett országokban a gazdasági korrupció, a külföldi megvesztege­tések, valamint a pénzintézetek, il­letve pénzpiaci tevékenységek nem megfelelő felügyelete jelenti a legfőbb problémát. (sán,mti)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents