Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-23 / 220. szám, kedd

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Kiállítás: Üzenetek a múltból Pozsony. ASzlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet közös rendezésében nyílik kiállítás holnap 16 órakor a Brámer-kúria galériájában Üze­netek a múltból címmel. A kiállítás Arany A. László szociográfiai- néprajzi témájú fényképeit mutatja be a közönségnek. Arany A. László nyelvész, tudományszervező 1909-ben született Betlérben. Az 1930-as évek második felétől kutatta Szlovákia kétnyelvű vi­dékeinek nyelvjárásait, és gyűjtőútjain több száz fényképet is ké­szített, elsősorban Zoboraljáról, de Gömör és Kassa környéke fal- vairól is. Akiállítás az 1941 és 1943 között a szlovák államban ma­radt magyarok mindennapjairól készült szociográfiai és néprajzi témájú fényképeiből nyújt válogatást, (ú) A Társulat tagjai a Deja vu-klubban Pozsony. Holnap este tartja évadnyitó estjét a Deja vu klub. A Hlava XXII kávéházban ezúttal A Társulat két hazai tagjával, a Koppányi alakító Vadkerti Imrével és az Asztrik főpapot játszó Derzsi Györggyel találkozhat a közönség. Kapunyitás a szokott időpontban, 18 órakor, (ú) Magyar Örökség-díj a Ghymesnek Budapest. A kultúra hét kimagasló személyiségének - mű­vésznek, alkotónak, történésznek - adták át a hét végén a Magyar Örökség-díjat a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A Magyar Örökség kitüntető címet bizonyító oklevelet és aranyjel­vényt a Ghymes együttes, Szarka György kolozsvári honismereti vezető, Rónay György költő, író, műfordító, irodalomtörténész, Schultheisz Emil orvostörténész, Kemény János irodalomszervező, színházigazgató, író, Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító, esszéíró, valamint a Szentendrei Művésztelep kapta, (ú) EMMYs EMMY Tina Fey és Alec Baldwin (Reute rs-felvétei 13 díj a John Adams életéről szóló sorozatnak Emmy rekordokkal MTl-JELENTÉS Los Angeles. Tizenhárom díjá­val rekordot döntött a második amerikai elnök, John Adams életét feldolgozó sorozat, a Reklámőrül­tek (Mad Men) pedig az első díja­zott a legjobb drámai sorozat ka­tegóriában az idén hatvanadszor kiosztott Emmy-díjak történeté­ben, amelyet nem az HBO sugároz. A televíziós műfajok legrango­sabb amerikai díjait a Televíziós Művészetek és Tudományok Aka­démiája ítéli oda a 13 ezer tag szavazata alapján. A díjazott ka­tegóriák száma az idők során úgy megnőtt, hogy a szárnyas nőala­kot ábrázoló szobrocskákat két menetben adják át. Az úgyneve­zett kreatív kategóriák - például a legjobb jelmez, vágás, főcímzene - nyertesei szeptember 13-án kap­ták meg a díjat, a „rendes” díjakat pedig helyi idő szerint vasárnap este osztották ki Los Angelesben. Az HBO-n futó történelmi soro­zat, a John Adams a nyolc kreatív díj mellé további ötöt gyűjtött be. A címszereplő, Paul Giamatti pél­dául a legjobb színész díját kapta, az elnökfeleség, Abigail Adams szerepét játszó Laura Linney pe­dig a legjobb színésznőnek járó szobrot vehette át. A hétrészes so­rozat így kettővel több Emmyt nyert el, mint a korábbi rekorder, a 2004-ben tizenegy díjjal kitün­tetett Angels in America. A Magyarországon nemrégiben indult Reklámőrültek - amelynek főszereplői a 60-as évek Ameriká­jában a reklámiparban dolgozó fi­atal szakemberek-Amerikában az AMC csatornán megy, és a legjobb drámai sorozat díjával együtt összesen hat Emmyt nyert, köztük a legjobb forgatókönyv díját. A ka­tegóriában a legjobb színésznő dí­ját Glenn Close kapta a Damages című ügyvédes-bírósági sorozat­ban nyújtott alakításért. A férfi színészek közül Bryan Cranston (Breaking Bad) bizonyult a leg­jobbnak. A vígjátéksorozatok kö­zül az abszolút győztes hét Emmy- vel a sorozatfilmes szakma világát bemutató 30 Rock, amely egymás után másodszor vitte el a kategória fődíját. A stúdiófőnököt játszó Alec Baldwin a legjobb színész dí­ját kapta meg, Tina Fey, a sorozat kreátora, producere és főszereplő­je pedig a legjobb színésznőnek já­ró díjat és a legjobb forgatóköny­vért járó díjat is elvitte. A három nővér. Diana Mórová (Olga), Zuzana Fialová (Mása) és Táňa Pauhofová (Irina), valamint Ingrid Timková (Natasa) (Filip Vančofelvétele Parádés szereposztásban játssza a pozsonyi Nemzeti Színház Roman Polák rendezésében a Három nővért Tizenegy (fény)évre Moszkvától Pár sarokra a Szlovák Nemzeti Színház épületé­től, szinte beleütközöm Ľuboš Kostelnýbe, vagyis Alexej Petrovics Fedotikba. Még alig ült el a taps a Há­rom nővér végén, még a fe­jemben kavarognak a cse- hovi mondatok, s a színész, aki nem jelent meg a taps­rend végén, már egy másik feladat felé lohol. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Üdv. Alexej Petrovics, szeret­ném mondani, de gyorsan vissza­billenek a valóságba. Csehov Oroszországban, Csecsenföldön és Pozsonyban. Csehov mindenhol. Roman Polák, akinek művé­szeti vezetői minőségében ez volt az utolsó rendezése a pozsonyi Nemzetiben, szinte mindig az orosz klasszikusokhoz nyúl, ha a jelenről szeretne vallani. Tette ezt annak idején az Astorkában a Vá- nya bácsival, Turócszentmárton- ban az Ivanowal, vagy ugyancsak az Astorkában a máig is repertoá­ron lévő Gorkij-adaptációval, amelyben szintén összemosódik a múlt a jelennel. Az utóbbi színpa­di adaptációban ízig-vérig mai történetet látunk, amelyben Tó­biás Szidi még dalra is fakad. Polák nem sokat törődik az idő­vel; már A király mulat című elő­adásában is hol korabeli kosztü­mökben játszatja a hőseit, hol ma­iakban. A Három nővért (a szám­nevet következetesen szám­jeggyel írva) Csecsenföldre helye­zi. Ennek, mint utólag kiderül, látszólag nincs semmilyen jelen­tősége, bár a szöveg végig utal a csecsenföldi jelenlétre. Csehov még Sztanyiszlavszkij- jal is összezördült, amikor az be­mutatta a darabjait, ugyanis a drámaíró szerint alkotásai komé­diák, a Három nővér pedig egye­nesen vaudeville. Talán nem olyan véletlen, hogy a magyar színháztörténet legendás, de a nagyközönség számára minden­képpen legismertebb Három nő­vér-adaptációja az a bohózat, amelyet egy szilveszteri televíziós műsorban mutatott be Körmendi János, Haumann Péter és Márkus László. Egy zseniális darab zseniá­lis paródiáját láthattuk, amely fe­jén találta a „csehovi szöget”. Iz­galmasan szólni a reménytelen­ségről hallatlanul nagy feladat, nem véletlen, hogy sokszor ful­ladnak unalomba Csehov-előadá- sok. S az sem, hogy rendezők megpróbálnak elrugaszkodni a szövegtől, egyfajta stilizált álom­világot hozva létre. Hatásos, végig azonos szenvedéllyel átitatott előadást csak igen keveset láthat­tunk az elmúlt évtizedekben, s ma, amikor a néző rohanó vilá­gunkban hozzászokott a másfél órás, szünet nélküli színpadi művekhez, négyórás Csehovot játszani több mint istenkísértés­nek tűnik. Roman Polák viszont a hosszú, aprólékosan kidolgozott előadá­sairól ismert. Ezúttal sem sieti el a dolgot, bár a darabot csak két részben adják. Polák nagy hang­súlyt helyez ötletei kidolgozására, nagyon markáns díszletet (Pavel Bórák), jelmezt (Peter Čanecký) és zenét (Michal Novinski) tervez­tetett az előadáshoz, s ebbe he­lyezi bele a színészeit, a Nemzeti társulatának legjavát. Polák való­di színészparádét rendez színpad­ra. A színészek pedig élnek a lehe­tőséggel, s még a legapróbb sze­repekben is magabiztos teljesít­ményt nyújtanak. A címszerepet Diana Mórová (Olga), Zuzana Fi­alová (Mása) és Táňa Pauhofová (Irina) alakítja. Három nő, három teljesen elütő karakter. Pauhofová Irinája még remél, még szerelmes, még vár valamit az élettől. Fialová Másája már megtört nő, talpig feketében, aki még alkalomadtán hisz a kitö­rés lehetőségében. Mórová Olgája a reménytelen jelen idő, aki már nem fejlődik sehová, egyedül a fi­zetésbiztos, de szellemi fejlődést biztosítani nem képes szakmája tartja életben. Sokkal nagyobb reményt nem mutatnak az időnként hozzájuk csapódó, de már korábban felőr­lődött mellékfigurák sem. Legin­kább szánnivalónak az Andrej- Natasa házaspár mutatkozik. Ing­rid Timková Natasája szinte fel­zabálná az egész világot telhetet­len együgyűségében, s ebben a kontextusban Tomáš Maštalír Andrejét sem tudjuk szánni. Ő már azelőtt elveszett, melőtt Na­tasát megismerte volna. Többet remélt, mint amennyit képességei valójában megengedtek, viszont hiányzott belőle az ostobák gát­lástalansága. Csütörtökön nagyszabású Megérkeztek az alkotások kortárs orosz művészeti kiállítás nyílik a debreceni MODEM-ben (Fotó: MODEM) Debrecen. Célegyenesbe érke­zett a csütörtökön nyíló kortárs orosz kiállítás építése Debrecen­ben. A tárlat három kurátora, Jev- genyij Berezner, Irina Csmirjova és Natalja Taraszova személyesen koordinálja a munkálatokat. Az elmúlt héten az okozott izgalmat, szerepel-e a magyarországi tárla­ton Ilja Kabakov Közös konyha című installációja. Moszkvában ugyanis egyidejűleg négy Kaba- kov-tárlat nyílt meg, s a szervezők szerették volna ezt az installációt is kiállítani. Az alkotás végül Deb­recenbe került. További jó hír, hogy a Kék orrok művészcsoport Rendőrcsók című, nagy viharokat kavart képe, amelynek párizsi kiál­lítását tavaly Szokov orosz kultu­rális miniszter akadályozta meg, szintén megérkezett Debrecenbe és szerepel A meztelen igazság - a Blue Noses cenzúrázatlanul című kamara-kiállításon (amely szintén csütörtökön nyílik). (modem) Installálják a műveket

Next

/
Thumbnails
Contents