Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-19 / 217. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 19. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Atranszatlanti partnerségjó egészségben tartása és a globális stabilitás megőrzése Európa és Észak-Amerika közös stratégiai felelőssége - hangsúlyozta közös cikkében Des Browne brit védelmi miniszter és Szekeres Imre honvédelmi miniszter. ANépszabadságban megjelent írás szerzői szerint a NATO 60. évfordulója alkalom arra, hogy új stratégiai koncepciót fogalmazzanak meg, megkezdődjék a szövetségnek az új világrendben kialakuló szerepkörének meghatározása. Alkalom arra, hogy „a transzatlanti kapcsolatokat megerősítsük, új partnerségek kovácso- lódjanak, és a más nemzetközi intézményekkel való együttműködésjobbá és szorosabbá váljék”, (mti)- Tudod, mi a különbség a lotyó és a prosti közt? A prosti már euróbán is közli az árát. (Peter Gossónyi karikatúrája) Az ország 10,5 millió lakosából 6,5 millió a flamand, csaknem 4 millió a vallon Belgium jövője kétséges Korábban inkább csak a fla- mandok erőltették a nagyobb tartományi autonómiát, de ma már a vallonok többsége sem jósol nagyjövőt Belgiumnak, a holland nyelvű flamandok és a francia ajkú vallonok közös szövetségi államának. MT1-HÁTTÉR A Le Soir című brüsszeli lapban közölt legfrissebb közvéleménykutatási eredmények szerint Valló- nia lakosainak 31%-a úgy véli: 15 év múlva olyan Vallóniában él, amely nagymértékben önállósodott, és bár még elvben Belgiumhoz tartozik, annak a Belgiumnak a jelentősége már csak szimbolikus. Tizenöt százalék azon a véleményen van, hogy Vallónia fokozatosan Franciaországhoz kapcsolódik, 4% pedig úgy gondolja, Luxemburghoz. További 18% szerint Vallónia és a kétnyelvű Brüsszel egy régióban való összeforrása jelenti a jövő útját. A teljesen függetien Vallóniában 2%-nyian hisznek. Ezekkel a verziókkal szemben mindössze 26% vélekedik úgy, hogy Vallónia másfél évtized múlva is nagyjából a mostanihoz hasonló jogállású tartomány lesz a belga szövetségi államon belül. Külön felmérést végeztek Brüsszelben. A belga főváros többségében francia ajkú, de a hollanddal is lehet boldogulni. Brüsszelt flamand területek veszikkörül, ahol egyes helyeken nehéz lenne francia nyelvtudással érvényesülni. Brüsszelben szintén 26%-os azok számaránya, akik szerint a belga szövetségi állam fővárosának 15 év múlva is a mostanihoz hasonló lesz a jogállása. Ugyanennyien viszont azt gondolj ák, hogy egy tartalmilag teljesen kiürült, csupán jelképesen megmaradt Belgiumon belül Brüsszel tartomány nagyfokú önállóságot élvez. Brüsszel és Vallónia egyesülésében a brüsszeliek 15%-a hisz, a teljesen függetien Brüsszel tartomány jövőképe 13% számára tűnik reálisnak, a Vallonjával együtt Franciaországhoz csatlakozás gondolatát 7% tekinti elképzelhetőnek, a Luxemburghoz csapódást 1%, míg a Flandriával való egyesülést 4%. A jelenlegi helyzet tehát a többség szerint nem maradhat fenn túl sokáig. Egyesek szerint Belgium már ma sem több mint „állandó diplomáciai érintkezés Flandria és Vallónia közti’. A flamandok ezt a kapcsolatot szívesen lazítanák tovább, hiszen ők a gazdagabbak, ők a nagyobb adófizetők, a francia ajkú vallonok pedig többet kapnak a támogatásokból. Közülük sokan - mint a közvélemény-kutatási adatok tanúsítják, egyre többen - attól tartanak, hogy a 177 éves múltra visszatekintő állam széthullik. Az ország 10,5 millió lakosából 6,5 millió a flamand, csaknem 4 millió a vallon, és él az országban néhány tízezer német ajkú is. Belgiumban tavaly júniusban tartottak parlamenti választást, amelyen az addig kormányzó, Guy Verhofstadt flamand liberális politikus vezette szocialista-liberális koalíció vereséget szenvedett. Yves Leterme, a vallon apától és flamand anyától származó új kormányfő - a flamand keresztény- demokraták vezetője - kilenc hónapig tárgyalt, mire sikerült összeállítania egy működőképes koalíciót. Az ötpárti kormányban a flamand és a vallon kereszténydemokraták, valamint a flamand és a vallon liberálisok mellett helyet kaptak a vallon szocialisták is. Leterme azonban - miután nem sikerült megállapodni a flamand és a vallon népközösség, illetve a két tartomány, Flandria és Vallónia eddiginél is nagyobb önállóságát célzó államreform tartalmában - július 17-én benyújtotta lemondását. II. Albert király nem fogadta el, azóta eredménytelenül folyik a pártok iszapbirkózása. Belgiumban jövő júniusban tartományi választásokat tartanak, és a politikai erők vonakodnak elkötelezni magukat olyan államreform mellett, amely nem teszi lehetővé, hogy abszolút győztesként reklámozhassák magukat a tartományi választási kampányban. Egy szövetségi állam kettéválásának folyamatában ugyanis - miként az Csehszlovákia felbomlásakor is megmutatkozott - egyszer elérkezik az a pillanat, amikor „az utolsókból lesznek az elsők, az elsőkből az utolsók”. Vagyis a szövetségi törvényhozásban ülő, addigi élvonalbeli politikusok rádöbbennek, immár nem ők osztják a lapot, hanem azok a második vonalbeliek, akik a regionális, tartományi törvényhozásban szereztek mandátumot, hiszen az ő mandátumuk nem üresedik ki tartalmilag. A rendezvény idejére hatvanas évekbeli ötkoronásokat nyomtatnak, amelyekért fél kiló banánt lehet venni Újra katonai díszszemle lesz Prágában KOKES JÁNOS Negyed évszázad után - október 28-án, Csehszlovákia megalakulásának 90. évfordulója alkalmával- újra nagyszabású katonai díszszemle lesz Prágában. A rendezvényt nagy érdeklődés előzi meg, mert utoljára még a szocialista rendszer idején- 1985-ben, a II. világháború befejezésének 40. évfordulója alakalmával - volt katonai díszszemle Prágában. A 200 ezres csehszlovák szocialista hadseregből időközben kizárólag hivatásos katonákból álló két - cseh és szlovák - hadsereg lett. Csehszlovákia és a Varsói Szerződés szintén megszűntek, s az 1993 óta Csehország és Szlovákia függetien és önálló államok, s ma már a NATO tagjai. A mintegy 25 ezres cseh haderő ebből az alkalomból bemutatja elit egységeit és a legkorszerűbb fegyverzetét. A díszszemle előtt Prága központján keresztül mintegy 90-100 veterán katonai gépkocsi halad át. A Moldva-parti metropolis négy terén ugyanakkor nagyszabású kiállításokat rendeznek, amelyek bemutatják, milyen volt az élet, milyenek voltak a hétköznapok az elmúlt évtizedekben Csehországban. A négy kiállítás külön-külön bemutatja az első Csehszlovák Köztársaság (1918-1938), a II. világháború és az azt követő átmeneti időszak (1939-1947), a szocialista rendszer (1948-1989), valamint a rendszerváltás utáni (1989 novemberétől) időszakok életét. A fényképek mellett számos korabeli tárgyi emlék, személyautók, babakocsik, ruházat - köztük rendőri egyenruhák-is látható lesz. „A rendezvény idejére hatvanas évekbeli ötkoronásokat nyomtatunk, amelyekért fél kiló banánt lehet venni. Szeretnénk, hogy a mai fiatalok is átéljék, milyen volt a kommunizmus idején a sorban állás például a banánért” - mondta újságíróknak Jiri Kunc, az egyik rendező. A díszszemlére a prágai repülőtérre vezető Európa sugárúton kerül sor, mert a rendezvény hagyományos színhelye a Letná tér átépítés miatt használhatatlan. A várhatóan nagyszámú érdeklődő mintegy kétezer katona felvonulásán kívül megcsodálhatja a tűzoltó és rendőri egységeket, valamint a lovas rendőrök és az egészségügyi alakulatok menetelését is - értesült a Právo című napilap. Az újság szerint a díszszemlén a hagyományosnak mondható harckocsikon, gyalogsági páncélozottjárműveken, az új Tatra katonai teherkocsikon és a terepjárókon kívül láthatóak lesznek a legújabb tüzérségi fegyverek is. A szemle egyik csúcsa a korszerű Gripen vadászgépek, az L-159 típusú vadászgépek és a helikopterek bemutatója lesz. Az ünnepségen megjelenik Václav Klaus cseh államfő is, aki a hadsereg főparancsnoka is. Az évforduló alkalmával az államfő magas kitüntetéseket adományoz. A hírek szerint az afganisztáni háború több veteránját is kitünteti. Az évforduló és az akció alkalmával a nagyközönség számára megnyitják a védelmi tárca épületegyüttesét körbevevő parkokat és kerteket is. Ezt a zöld övezetet utoljára a második világháború előtt látogathatta szabadon a lakosság. „Kissé kirázott a hideg, amikoraz elképzelést először megvitattuk, s eszembe jutottak a totalitárius rendszer nagyzoló demonstrációs katonai rendezvényei. Végül győzött az a vélemény, hogy a rendezvénnyel jól be lehet mutatni a lakosságnak az egységek létezésének fő célját: szavatolni a lakosság nyugalmát - fejtette ki újságírók előtt Vlasta Parkanová, az első cseh védelmi miniszter asszony. - Aki dübörgő és füstölgő tankokat és ágyúkat vár, az valószínűleg csalódni fog. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy a cseh hadseregnek van mivel büszkélkednie, s van mit megmutatnia” - szögezte le. Prágában 2005-ben ugyan volt egy kisebbfajta haditechnikai bemutató a II. világháború befejezésének 60. évfordulója alkalmával, de azt az országszerte működő hagyományőrző klubok szervezték, és sem a hadsereg, sem az állam nem vett részt az akcióban. KOMMENTÁR Reális veszély CZAJL1K KATALIN Az SNS legújabb agymenése az MKP-s politikusok részvételéről a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF), az erősödő magyarveszélyről vagy a nemzetőrség létrehozásának szükségéről említést sem érdemelne, ha ezeket a témákat nem venné komolyan a másik két kormánypárt is, aminek következtében Slo- ta képtelenségei konkrét politikai lépésekké válhatnak. Márpedig ez a veszély nem teljesen irreális. Amint azt már láttuk, a Smer támogatja a nemzetiekjavaslatát az MKP beszámoltatásáról a budapesti tanácskozás kapcsán. S bár még meg sem történt a meghallgatás, néhány smeres politikus már határozott nemtetszésének adott hangot Csákyék hétvégi jelenése kapcsán. Kár lenne azzal érvelni, hogy teljesen természetes, ha egy ország intézményesíti kapcsolatát a határon túli kisebbségeivel, meg hogy a KMKF-nek szinte semmilyen gyakorlati, inkább szimbolikus funkciója van. Ebben a diskurzusban ugyanis nem az észérvek, hanem az érzelmek, pontosabban az irracionális fóbiák számítanak. Mert ha a különböző országokban élő magyarok összejönnek Budapesten, nyilvánvaló, hogy az csakis Szlovákia ellen irányulhat. Sőt, mondjuk ki kerek perec: ez a történelmi Magyarország feltámasztását szolgáló első lépés. Bármennyire hihetetlenül hangzik, ez a fóbia a hazai politika egyik létező, rendszeresen fel-felbukkanó motívuma. Gondoljunk csak Koszovó függetlenségének kikiáltására: Szlovákia az EU-tagországok többségétől eltérően egyértelműen elutasítja az új állam elismerését, mivel ez állítólag precedens lehet a délvidék számára. S ez az álláspont valamennyi szlovák párt - koalíciós és ellenzéki - sajátja, tehát egyesíteni képes a politikai ellenfeleket is. Ezért várható, hogy a Ján Slotának köszönhetően egyre erősödő nacionalista, magyarellenes hullám az ellenzéki pártokat is magával ragadja, már csak azért is, mert mindhárom erőnek (SDKÚ, KDH és a Palko-féle KDS is) nagy szüksége van népszerűségük növelésére. Az persze enyhén szólva kérdéses, hogy a magyarellenes retorika erősítése mennyire hatékony módszer. Bebizonyosodni tűnik ugyanis, hogy az SNS témáinak-pontosabban egyetlen témájának - átvételével nem lehet választókat lopni a nemzeti párti táborból (a Smer egyre észrevehetőbb magyarellenessége nemhogy gyengítené, hanem erősíti a nemzetieket). Ennek ellenére borítékolható, hogy a magyarellenes megnyilvánulások egyre gyakoribbak és erőteljesebbek lesznek, hiszen jövőre három választás is esedékes, s a szlovák politikusok nyilvánvalóan úgy vélik, erre a témára még mindig építeni lehet. Ezért fontos, hogy mi, szlovákiai magyarok, felkészüljünk erre, s önmagunk számára és kifele is adekvát álláspontot és magatartást tudjunk kialakítani a már elhangzott s a várható támadásokkal szemben. S ez nem csupán az MKP feladata, hiszen az előbbi természetéből adódóan része a politikai harcnak, így az ő tiltakozása a magyarellenes megnyilvánulások ellen egyszersmind a politikai ellenféllel való küzdelem része. Egyre időszerűbbé válik tehát, hogy a civil szféra sokkal markánsabb szerepet játsszon a hazai magyar álláspontok artikulálásában. Csak bízni lehet abban, ha más pozitív hatása nem is lesz, legalább ezt kiprovokálja a szlovák politika erősödő magyarellenessége. JEGYZET Mi és a balkáni bányabéka LŐR1NCZ ADRIÁN Egy éve sincs még annak, hogy teljesen független megfigyelőként elvetődtem a Balkánnak abba a szegletébe, ahol még nemrég is szóltak a fegyverek, s a tömegsírok százszámra ontották a civil áldozatok földi maradványait. Koszovóba, a földkerekség egyik legifjabb országába, vagy autonóm területére, vagy szakadár tartományába - kezelje ezt ki-ki belátása szerint. Sikerült belecsöppennem a parlamenti választási kampány kellős közepébe; s mert szokásom meghallgatni tapasztaltabb ismerőseim intelmeit, tekintettel a balkáni mentalitásra és a fennálló helyzetre, golyóálló mellény híján óvatosságból vastagabbik kötött pulóveremet vettem fel. Igazam volt - életet mentett, nem kaptam tüdőgyuszit a metsző novemberi szélben... Amúgy semmi különös nem történt - politikusék hozták a jobbnál jobb figurákat, a közönség meg vette a lapot. Végtére is fél óra ünneplés, reflektorfény, egy-egy pofa csorba és ráki mindenkinek kijár. S hogy ezt egyesek képesek voltak megfejelni a szép jövő, a gazdasági fejlődés víziójával, az elviselhetőnél már hajszálnyival több is volt a jó koszovóiak számára. Ábrándozva gondolok most vissza erre a boldog novemberi rügyfakadásban tobzódó, reményteljesen szárnyát bontogató demokráciára, melyet a Nyugatról sebtében behozott politikai kulturáltság és a balkáni virtus egyfajta különös keveréke, valamint jó adag tolerancia hatott át. Annál is inkább, mert ki(e)s hazánkban, mely a térség talán legdinamikusabban fejlődő gazdagságát tudhatja magáénak - magyarán: fetreng a jólétben - helyi ízeknek és toleranciának jó darab ideje híján vagyunk már. Olyannyira, hogy jó eséllyel tornázzuk magunkat egyre lejjebb és lejjebb, az elvetendő példaként oly gyakran felemlegetett balkáni szint, sőt annál is lejjebb: a balkáni bányabéka hátsó fertálya alá. Elvileg nincs is ezzel semmi baj, míg a gyűlöletkeltést és in- toleranciát kormányprogrammá nem léptetik elő (ez irányban, bevallom, kisebb aggodalmaim vannak...); gyakorlatilag is csak annyi, hogy igen nehéz lesz tisztán feljönni onnan...