Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-03 / 204. szám, szerda
14 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 3. www.ujszo.com Az Északi-tenger akkora jelentőségre tehet szert a szélenergia hasznosításában, mint a Perzsa-öböl az olajtermelésben Az egyik legfontosabb modern energiaforrás lesz Európában az elmúlt tíz évben gombamódra szaporodtak a költséghatékonynak számító szélfarmok (SITA/AP-felvétel) Brüsszel/London. A szélenergia az EU villamos- energia-szükségletének egynegyedét adhatja 2030-ra. Ennek feltétele azonban, hogy biztosítsák az úgynevezett szélfarmok megfelelő bekötését az európai áramhálózatokba. ÖSSZEFOGLALÓ Ez áll abban a jelentésben, amelyet július végén mutatott be az Európai Szélenergia-technológia Platform (European Wind Energy Technology Platform - TPWind), s amely politikai és kutatási prioritásokat is javasol a szektor számára. A TPWind véleménye szerint könnyen lehet, hogy 2030-ra a szélenergia forrásaiból is biztosítani lehet az EU villamosener- gia-szükségletének hozzávetőleg az egynegyedét. Ehhez arra van szükség, hogy megfelelő legyen a szélfarmok bekötése az áramhálózatba, illetve, hogy egy új áramvezeték megépítésével az EU kiaknázza az offshore-szélenergiát is. A szakértők szerint „2030-ban a szélenergia az egyik legjelentősebb modem energiaforrásnak fog számítani; megbízható és költséghatékony, ha az egy kW órára jutó kiadásokat nézzük”. A TPWind akcióterve hosszú távú stratégiai kutatási programot és piacfejlesztési stratégiát is tartalmaz, ezen kívül mind tudományos, mind politikai szempontból elemzi a kérdést. Nicolas Fichaux, a TPWind főtitkára az EurActiv-nak kifejtette, az a célj, hogy az EU 2030-ra szélenergiából állítsa elő a villamosenergia 28%-át, mintegy 300 GW- nak felel meg. Jelenleg az áramhálózatba bekötött szélfarmok 57 GW energiát termelnek, ami az unió fogyasztásának mindössze három százalékát teszi ki. A főtitkár szerint az unió szélenergiakapacitásai évente 19-20 százalékkal növekednek. A TPWind szakértői a piac gyors növekedésére számítanak, éppen azért, mert az ipar egyre növekvő aggodalommal figyeli:- a fenntarthatóságot és a klímaváltozás hatásait,- az olaj- és gázkészletek kimerülését,- a növekvő üzemanyagárakat,- az unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerében alakuló széndioxid-árakat. Fichaux úgy ítéli meg, a megvalósíthatóságot egyedül az veszélyezteti, hogy nem elég átlátható a szélfarmoknak az áramhálózatba való bekapcsolhatósága. Az akcióterv azonban más problémákra is felhívja az unió figyelmét. A kutatók szerint további áramhálózatokat kell kiépíteni annak érdekében, hogy az EU jobban kiaknázhassa az offshore- szélenergiát is. Hiányzik az infrastruktúra ahhoz is, hogy kialakuljon egy világméretű szélenergiapiac. A TPWINd ezért felszólította az Európai Bizottságot és a tagállamokat: különítsenek el anyagi forrásokat a szélenergia-piac kiépítésére és az akcióterv ajánlásainak megvalósítására. Javasolja továbbá, hogy az EU a 7. kutatási keretprogramjának 2009-ben esedékes felülvizsgálatát az akcióterv fényében hajtsa végre. Ebben az értelemben a platform stratégiai kutatási terve nem csak hosszú, hanem rövid és középtávú kutatási prioritásokat is kijelöl, pontosan négy területen: szélfeltételek, szélturbina-technológiák, szélenergia-gyűjtés és offshore-szélerőművek telepítése. Az akcióterv politikai prioritásokat is lefektet és elemzi a szélenergia-piac megnyitása előtt álló akadályok felszámolásának lehetőségeit, hogy széles körben megvalósulhasson a szélenergia hasznosítása. Az EurActiv ezzel kapcsolatban rámutat: az idei év végére az EB stratégiai energiatervet mutat be, és ebben várhatóan a TPWind javaslatait is figyelembe veszik. Jövőre pedig az EB útjára indítja az Európai Szél Kezdeményezést (European Wind Initiative). A szélenergia hasznosításával kapcsolatban a nagy tagországok közül az Egyesült Királyságból érkeztek figyelemre méltó hírek a nyár folyamán. A brit kormány ezerszám akar szélturbinákat telepíteni az elkövetkező években a klímavédelem jegyében. Gordon Brown miniszterelnök június végén, a kabinet 100 milliárd font sterlinges programjának bemutatásakor bejelentette: a megújítható energiaforrások részarányát az ország szükségleteinek kielégítésében a jelenlegi öt százalékról 2020-ig 15 százalékra emelik. Nagy-Britannia szerinte el van maradva más uniós tagországok mögött a megújítható energiaforrások, a szél-, nap- és vízenergia, valamint a biomassza, biogáz és termálenergia hasznosításában. Németországban például a megújítható források részaránya a szükségletek kielégítésében 13 százalékos. Hangsúlyozta, a szélerőmű-fejlesztéssel egyúttal egy másik 2020-ig szóló uniós klímavédelmi előírást, a szén-di- oxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentését is teljesíteni lehet majd. A brit kormány tervének középpontjában a szélenergia hasznosítása áll. Mintegy 3 ezer tengeri turbinát telepítenek majd az Északi-tengeren és 4 ezret szárazföldön. „Az Északi-tenger ezzel akkora jelentőségre tehet szert a szélenergia hasznosításában, mint a Perzsa-öböl az olajtermelésben” - mondta Gordon Brown. A kormány tervének megvalósítása 160 ezer munkahelyet is teremtene. A kormányfő szerint a 70-es évek mértékét meghaladó jelenlegi olajsokkra való tekintettel Nagy-Britanniának égető szüksége van az olajfüggését mérséklő hosszú távú stratégiára. Meg kell őriznie az ellenőrzést a növekvő energiaárak felett is. Mindez csak a megújítható energiaforrások hasznosításának fokozásával és új atomerőművek létesítésével lehetséges. Nem mellékes: a brit kormány egy másik terve az elöregedett atomerőművek területén is újabb reaktorok létesítését irányozza elő. (euractiv.hu, mti,ú) Pluszok és mínuszok A szélenergia egyszerű elvre épül: a mozgó légtömegekből nyert forgási energiából generátorokkal termelnek villamos energiát. A szélturbinák mérete és kapacitása látványosan növekszik, Európa nyugati tengerpartjain és a part közeli vizekben elképesztő sebességgel bukkannak fel az új szélfarmok. A szélturbinák a szélerő függvényében termelik a villamos energiát. Eleinte, ahogy élénkül a szél, úgy nő a termelt villamos energia is, egészen kb. 7 m/s-os (kb. 25 km/h) szélerőig. Ebben a szélben „érzi legjobban magát” a turbina, ettől az értéktől - ha tovább erősödik a szél - a termelt villamos energia színije is csökken, és kb. 20 m/s-os (72 km/h) szélben a turbina már nem termel energiát. Ami gond: ha csökken a szélenergia, a hálózatba bevitt energiát hagyományos erőművekkel kell pótolni. Az erőművek úgynevezett felterhelése időigényes feladat, és ha nem tudják elég gyorsan pótolni a hiányzó szélenergiát, akkor a villamosenergia-hálózat ösz- szeomlik. Az extra-nagyfeszültségű hálózatba kapcsolt szélturbinák egyszerre, akár egy egész régióra kiterjedő területen is kieshetnek, ez például Németországban többször is előfordult. Ennek következményeként az így kieső, akár 3000 MW-ot egyik pillanatról a másikra kellett pótolni a hagyományos forrásokból. A hálózati stabilitás megköveteli a tartalék képzését (spinning reserve). A gyors pótlás érdekében a hagyományos erőműveket ezért oly módon kell készenlétben járatni, hogy a kieső energiát bármikor pótolni lehessen. A növekvő tartalékolási kényszer miatt a szélenergia alkalmazása nem csökkenti jelentős mértékben a C02-kibocsá- tást. Nagyon erős szélben a turbinákat le kell állítani, hogy ne rongálódjanak meg, ami csökkenti a teljesítményt. További csökkenést okozhat a jellemzően az offshore-turbináknál jelentkező sólerakódás a turbina lapátjaira, (ú) Szélturbina szerelése Franciaországban (SITA/AP-felvétel Offshore-szélerőművek A tengerre telepített szélerőműveket nevezzük így, amelyek költségesebbek ugyan, de fontos szerepet játszanak az éghajlat védelmében. Az offshore-szélparkok létesítésében Dániáé az elsőség. Mivel a tengeren nagyobb a szélerősség, 40 százalékkal több energia nyerhető ki, mint a hasonló elven működő tengerparti erőműveknél. Viszont az offshore-szélerőművek építése napjainkban 60 százalékkal drágább, mint a szárazföldieké. Ennek az az oka, hogy a kinyert energiát csak nehezen és drágán tudják a hálózati ellátáshoz hozzákapcsolni, (ú) a magánnyugdíjpénztárak gazdasági mutatói Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,1383 Sk 247 308 527,92 Sk 0,065% 1,1258 Sk 1 539 254 540,95 Sk 0,065% 1,1073 Sk 4 668 606 425,74 Sk 0,065% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1434 Sk 858 444 176,45 Sk 0,065% 1,1099 Sk 5 826 168 244,49 Sk 0,065% 1,1019 Sk 12 233 902 657,69 Sk 0,065% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1380 Sk 479167 790,81 Sk 0,065% 1,1105 Sk 4 234 237 235,57 Sk 0,065% 1,1030 Sk 12 369123 746,44 Sk 0,065% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,1228 Sk 130 523 735,86 Sk 0,065% 1,0928 Sk 1 008 924 364,21 Sk 0,065% 1,0902 Sk 2 331 201 644,53 Sk 0,065% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1318 Sk 202 910 061,09 Sk 0,065% 1,0951 Sk 1 935 045 091,19 Sk 0,065% 1,0826 Sk 4 638 346 293,96 Sk 0,065% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1322 Sk 432 977 168,07 Sk 0,065% 1,1058 Sk 3 259 054 275,97 Sk 0,065% 1,0983 Sk 5 268 916 009,75 Sk 0,065% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. augusztus 22-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
