Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-18 / 216. szám, csütörtök

18 Sport UJSZO 2008. SZEPTEMBER 18. www.ujszo.com STV 3 - 19.25: MŠK Žilina- Levszki Szófia labdarúgó UEFA-kupa-mérkőzés (élő) ČT 2 - 17.00: Slavia Praha- HC Vítkovice cseh jégkorong Extraliga-mérkőzés (élő) ČT 4 - 18.45: Baník Ostra- va-Szpartak Moszkva labda­rúgó UEFA-kupa-mérkőzés (élő) ORF1 -19.25: Austria Wien- Lech Poznan labdarúgó UE­FA-kupa-mérkőzés (élő) DSF - 16.55: Cserno More Varna-VfB Stuttgart labda­rúgó UEFA-kupa-mérkőzés (élő) 18.55: Wolfsburg-Rapid Bucuresti labdarúgó UEFA- kupa-mérkőzés (élő) ARD - 20.40: Dortmund- Udinese labdarúgó UEFA- kupa-mérkőzés (élő) EUROSPORT - 23.00: Lab­darúgó UEFA-kupa, első for­duló (összefoglaló) Csütörtök, szeptember 18. Labdarúgó UE- FA-kupa, 1. for­duló, első meccsek: 909. Ostrava-Szpart ak Moszkva 2,8-3-2,3-1,4­1.3- 1,29; 917. Slavia Praha- FC Vaslui 1,68-3,2-4,45-1,1­1.85- 1,25; 918. Žilina­Levszki Szófia 2,05-3-3,25­1.25- 1,55-1,29; 928. Dort- mund-Udinese 2-3,1-3,3­1.25- 1,55-1,27; 929. AC Milan-FC Zürich 1,18-5,6- 9,45-1-3,5-1,07; 930. FC Sevilla-Salzburg 1,27-4,6­7.85- 1-2,9-1,12; 932. Dina­mo Zagreb-Sparta Praha 2.1- 3-3,2-1,3-1,5-1,29; 935. Napoli-Benfica 2,1-3-3,2­1.3- 1,5-1,29; 937. Totten­ham-Wisla Krakow 1,32-4- 8,05-1-2,65-1,16; 938. Sp. Braga-Artmedia 1,5-3,5-5,6­1.1- 2,15-1,21. ■HI»iC 38. játékhét: LOTO (szer­da) - I. HÚZÁS: 9, 33, 38, 41, 44, 49; pótszám: 36. . NYEREMÉNYEK: 1. díj prémiummal, 1. díj és 2. díj: nincs nyertes; 3. díj: 33 009 korona (22); 4. díj: 728 korona (1194); 5. díj: 122 korona (23 941). JACKPOT: 17 827 753 ko­rona. II. HÚZÁS: 1, 9, 13, 27, 37, 42; pótszám: 19. NYE­REMÉNYEK: 1. díj prémi­ummal és 1. díj: nincs nyertes; 2. díj: 146 711 ko­rona (3 nyertes); 3. díj : 11 789 korona (56); 4. díj: 419 korona (2275); 5. díj: 85 korona (34 191). JACKPOT: 105 196 273 korona. JOKER-SZÁM: 377 117. NYEREMÉNYEK: 1. díj: nincs nyertes; 2. díj: 100 000 korona (4); 3. díj: 10 000 korona (18); 4. díj: 1000 korona (202); 5. díj: 100 korona (1779). JACK­POT: 447 565 korona. A KENŐ tegnapi nyerő­számai: 1, 3, 4, 10, 11, 12, 15, 18, 19, 21, 33, 35, 45, 47, 53, 67, 72, 74, 78, 79. Kenő Plusz-szám: 21. (ú) Kozmann György és Kiss Tamás nehéz napokat élt át Pekingben, de végül bronzérmet nyert „a C3-asok" ezer méteres távján Kolonicshoz méltón akartak versenyezni Zászlóval, meghatottan. Ludasi Róbert ezdő, Kiss Tamás és Kozmann György az olimpikonok budapesti fo­gadásán. (Somogyi Tibor felvétele) nap nagyon nehéz volt, de szeren­csére a középfutam jól sikerült. A döntő előtt érezték, hogy valami nagy dolog is összejö­het? Nem éreztünk ilyet, ez egyszerűen csak jött. Mentünk ezer métert, és ez lett a vége. Kiss Tamás: „Ötszáznál beszállt valaki” Milyen az, amikor egy kettes valójában hármas? Ezt nagyon nehéz megfogal­mazni... De az biztos, hogy hár­mas volt, tényleg. Ötszáznál érez­tük, hogy még beszállt valaki, annyira jól elindult a hajónk. Ma­gunk sem értettük. Számítottak ilyen jó ered­ményre? Egyáltalán nem. Nekem már az is a plafon lett volna, ha az első hatban vagyunk. A döntőbe min­denképp szerettünk volna bejutni, mert az edzéseken jó időket men­tünk. Az előfutamban nem men­tünk úgy, ahogy tudunk, ezt érez­tük is, és hiányérzettel jöttünk volna haza, ha nem tudjuk meg­csinálni, amire képesek vagyunk. De szerencsére a középfutam si­került. Nagyon rövid idejük volt a felkészülésre... Egy éve ismerjük egymást Kozmann Gyurival, egy éve edzünk közös csapatban. Ez az éremszerzés szerintem úgy si­kerülhetett, hogy volt egy közös célunk, méltó futamot akartunk menni Kóló emlékére. Abban a másfél hónapban, amennyit együtt készültünk, mindent alá­rendeltünk ennek. Ez óriási erőt adott, félre tudtunk tenni mindent. A történtek után egy héttel már mindent félretet­tünk, kénytelenek voltunk ki­zárni ezt az egészet. Azóta nem is nagyon tudtam ezen gondolkodni... Vagyis... Gon­doltunk Kólóra... De az edzé­sekből kizártuk. Fejben nagyon keménynek kellett lennünk az olimpia alatt, most majd kicsit elengedjük magunkat. Mi volt a legnagyobb pekingi élménye? Hú, most biztos azt kellene mondanom, hogy a dobogóra állás... De az az igazság, hogy annak nem tudtam annyira fel­hőtlenül örülni, mint kellett vol­na. Én még azt sem hiszem el, hogy egyáltalán ott voltam Pe­kingben! Nem tudott felhőtlenül örül­ni, mert... Mert még fel sem fogtam, mi történt, és persze rögtön eszembe jutott, miért is vagyok itt... Hogyan lehetett ezzel a tu­dattal versenyezni? Részt venni egy olimpián, de ilyen szomorú áron... Ezt teljesen ki kellett zárni. Erre nem volt szabad gondolni egy pillanatig sem. Szerencsére itthon pszichológus is segített minket, és ő megtanított rá, ho­gyan kell ezt tudatosan megcsi­nálni. Hogyan teltek a napjaik Pe­kingben, mennyit beszélget­tek a versenyről? Esett-e szó arról, hogy jó lenne éremmel tisztelegni Kolonics emléke előtt? Éremről csak a poén szintjén beszéltünk... A versenyekről se sokat beszélgettünk. Előző nap megegyeztünk, hogy másnap reggel az edzésen megbeszél­jük, mit fogunk csinálni a ver­senyen, aztán délután meg megvalósítjuk. Ez ennyire egyszerű? Nem, nem olyan egyszerű, de mi így próbáltuk megcsinálni, (nevetés) Első felnőtt versenyén rögtön olimpiai bronzérmet nyert, ugye tudja, hogy most már nem adhatja alább? Még nem tudom, merre tovább, de én is remélem, hogy tudom még ezt fokozni... Az egyik elveszítette a ba­rátját. A másik a tragédia után élete lehetőségét kap­ta. Egyiküknek se volt könnyű, és sokáig maguk sem hitték, hogy ez működhet, mégis működött. Kozmann György és Kiss Tamás egy hónappal Kolonics György tragikus halála után bronzérmet nyert a pekingi olimpián. BŐDT1TAN1LLA Kozmann György: „Kóló inspirált, még így is” Amikor a tragédia után egy héttel úgy döntött, mégis elin­dul az olimpián, mi motiválta? Kóló volt az, aki inspirált, még így is... De hogy érmet is nyerek, azt nem gondoltam volna. Milyenek voltak az első na­pok Kiss T amással? Óriási nehézségekkel küszköd­tünk akkoriban... Az elmúlt na­pok gondjaival is meg kellett küz­denünk, és egy olyan párost kel­lett összeraknunk, amelynek na­gyon rövid ideje volt arra, hogy normálisan felkészüljön. Minek köszönhető, hogy ilyen gyorsan összerázódtak? Remélem, erre én is rájövök hamarosan. Milyen a kapcsolat kettejük között? Régóta ismerem Tamást, együtt edzünk, szóval nagyon jól ismerem. Ezért is esett rá a válasz­tásom. Ő hogy fogadta a felkérést? Felvonta a szemöldökét... Elő­ször nemet mondott, illetve volt néhány kérdése, amit tisztáznunk kellett, és aztán beleegyezett a do­logba. A pekingi előfutam volt az el­ső éles futamuk együtt. És mivel nem sikerült túl jól, utána egy kicsit nehéz napok következtek... Olyan szereplés­sel, mint amilyet az előfutamban produkáltunk, nem biztos, hogy bejutottunk volna a döntőbe. Ki­csit aggódtunk, a közbeeső két Öröm a parton: „Megcsináltuk!" (Reuters-felvétel) „A Davis-kupában semmit nem lehet megjósolni, ettől különleges. Papíron mi vagyunk a favoritok, de a meccsen bármi történhet..." Vajda nem súg Djokovicsnak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Novak Djokovicstól szeretném megkérdezni, ért-e va­lamennyit szlovákul?” - hangzott a kérdés a szerb csapat sajtótájé­koztatóján a Szlovákia-Szerbia Davis-kupa-mérkőzés előtt két nappal, és Djokovics nem várta meg, amíg a tolmács fordít. „Da - felelt szerbül -, értek.” A világranglistán harmadik he­lyen álló, világelsőségre vágyó Djokovics szlováktudása nem a szláv nyelvrokonságnak, hanem a szlovák edzőnek, Marián Vaj­dának köszönhető, de Vajda a Davis-kupában nem segít véden­cének. „Nem lenne tisztességes a szlovákokkal szemben, ha Mari- ántól érdeklődnék a játékosaik­ról, vagy ha tanácsokat adna ne­kem. Itt van az edzéseinken, be­szélgetünk, talán a várost is megnézzük, ha jobb lesz az idő, de most a Davis-kupa-csapat ka­pitányára hallgatok.” A Davis-kupa-csapat kapitá­nya, Bogdan Obradovics meg azt mondja, nagyon komolyan kell venni ezt a találkozót: „Nem becsülhetjük le Szlováki­át, még ha a közelmúltban nem is remekelt, elvégre már döntőt is játszottak a Davis-kupában!” Dominik Hrbatý szerint meg hamarosan a szerbek játszhat­nak döntőt, jelenleg ugyanis az egyik legerősebb csapattal di­csekedhetnek. „Most éppen jó csapatunk van, ez igaz - ismer­te el Djokovics. - De a Davis- kupában semmit nem lehet megjósolni, éppen ettől külön­leges. Ahhoz, hogy később dön­tősök lehessünk, most bent kell maradnunk a Világcsoportban. Papíron mi vagyunk a favori­tok, de a meccsen bármi történhet...” (bt) Djokovics másodszor jár Pozsonyban - de szlovákul remekül ért (SITA-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents