Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-16 / 214. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Egy sérült még Rijekában maradt Kassa. Tegnap délután a horvátországi Zágrábból újabb két sé­rültet szállítottak a kassai Louis Pasteur Kórházba. Jelenleg hét személyt ápolnak a baleseti osztályon, a legsúlyosabb sérült még Rijekában maradt, őt valószínűleg a héten hozzák haza. A tegnap érkezettek egyike egy 64 éves nő, akinek több súlyos végtagtörése van, és megsérült a medencéje is. A másik, 67 éves nőbetegnek borda-, medence- és végtagtörésein kívül a tüdeje is károsodott, ezért intenzív rehabilitációt igényel. A legfontosabb műtéteket már a horyátországi orvosok elvégezték, de nem kizárt, hogy újabb beavatkozásokra kerül sor. A harmadik Zágrábban ápolt be­teg a múlt hét végén érkezett haza. A 79 éves asszony olyan súlyos sérüléseket szenvedett a múlt vasárnap történt autóbusz-szeren­csétlenségben, hogy mindkét lábát amputálni kellett, (kozs) Fischer szívsebész az elnöki posztéit? Privigye. Viliam Fischer ismert szívsebész nem zárta ki annak le­hetőségét, hogy indul a jövő évi államfőválasztáson. Politológusok szerint viszont nem lesz esélye, ha párttámogatás nélkül száll ringbe. Fischer korábban a HZDS holdudvarában mozgott, a kormánypárt pedig eddig hivatalosan egyik államfőjelölt mellett sem állt ki. (s, ú) Érseki javaslat: kevesebbet tévézzünk Sasvár (Šaštín). Naponta legfeljebb két órán át tévézzünk - ja­vasolta Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek a sasvári búcsújáróhe­lyen. Hétfájdalmú Szűzanya napján a helyi bazilikában éjféli misét celebrált Jozef Kováčik, a püspöki konferencia szóvivője, tegnap pedig a búcsúra érkezőknek Zvolenský érsek tartott misét. (SITA) A gázdrágulás megakadályozása: találtak kiskaput Nem osztják szét az osztalékot ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS lvan Gašparovič véleménye szerint nem rossz a szlovák-magyar viszony Sólyom bírálta Slotát Prezidensi pantomim (ČTK-felvétel) Pozsony. Akár törvénymódosí­tásra is kész a Smer, hogy megaka­dályozza a gáz árának emelkedé­sét, jelentette ki Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter (Smer) va­sárnap, a Szlovák Televízió politi­kai vitaműsorában. A Szlovák Gázművek nyereségéből származó milliárdokból azonban az állam nem akaija kompenzálni a legsze­gényebb rétegeket, amelyeket a tervezett áremelés leginkább súj­tana. „Nem vagyok híve az ilyen kereszttámogatásnak” - mondta szombaton a miniszter a Szlovák Rádióban. Az ellenzék szerint azonban éppen ez az igazságosabb megoldás, mivel a földgáz drágu­lása csak idő kérdése, ugyanis vi­lágpiaci ára az utolsó hazai drágí­tás óta jelentősen emelkedett. Stanislav Janis, az SDKÚ frakció­vezetője azonban úgy látja: éppen a célzott támogatás lenne a leg­jobb megoldás, melyet finanszí­rozhatna a kormány a gázművek osztalékából. A tavalyi adózott nyereségből több mint 8 milliárd koronát kasszírozott a Fico-kabi­net. Elemzők szerint a szociális programra ennek töredéke is elég lenne. „A kormány ne támogassa azokat, akik erre nem szorulnak rá. Minek azokat segíteni, akiknek villáik, nagy házaik vannak?” - kérdezte Janis. Hozzátette: a Fico- kabinet mesterségesen alacsonyan akarja tartani a földgáz árát, ami a leggazdagabbaknak a legelőnyö­sebb. Robert Fico miniszterelnök politikai nyomást gyakorolva akar­ja rákényszeríteni a gázmüveket, hogy ne emelje a gáz árát, a rész­ben külföldi kézben lévő vállalat visszavásárlását sem zárta ki, ha ebbe beleegyeznek a tulajdono­sok. Jahnátek szerint azonban a kormány olyan kiskaput talált a vonatkozó törvényben, mely lehe­tővé teszi az áremelés megakadá­lyozását. „Tudjuk, hogyan lehet megtenni, de a nyilvánosság előtt erről nem akarunk beszélni” - je­lentette ki a miniszter. Janis rámu­tatott: a kormány az ilyen kijelen­tésekkel az ellenkezőjét éri el an­nak, amit szeretne. „A külföldi tő­ke egyre óvatosabb lesz, mivel a vállalkozói környezet instabillá válik”-jegyezte meg. (lpj,s) Pöstyén/Nyitra. Nem rossz a szlovák-magyar viszony Ivan Gašparovič szerint, bár problémák akadnak. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A szlovák államfő erről szomba­ton, a visegrádi államfők pöstyéni csúcsértekezlete utáni sajtótájé­koztatón nyilatkozott. Hangsú­lyozta, a felmerülő problémák nem akadályozhatják a két nemzet békés együttélését. Magyar kollé­gája szerint többdimenziójú kér­désről van szó. Sólyom László po­zitívumként értékelte a határ men­ti régiók együttműködését és a gazdasági kapcsolatokat, de emlé­keztetett, hogy Ján Slota, a koalí­ciós SNS elnöke gyakran tesz a szlovákiai magyarokat vagy Ma­gyarországot sértő kijelentéseket, és azoktól nálunk a legmagasabb szinten sem határolódnak el. Gašparovič szerint nem állítható, hogy az utóbbi időben Szlovákiá­ban növekedett az idegengyűlölet. Vannak ugyan regionális vagy egyéni rasszista megnyilvánulá­sok, ám ezek alapján nem szabad ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pöstyén/Nyitra. Az Ipoly-hi- dak újjáépítésének kérdését is fel­vetette szombaton Sólyom László, aki a visegrádi államfői csúcs után nyilatkozott erről. A magyar ál­lamfő a határ menti együtt­működés kapcsán hozta szóba a hídépítés kérdését, mert e téren nem tapasztal előrelépést. „A határ mentén polgármeste­rek, vállalatok között nagyon jó kapcsolatok vannak, tehát ez mindenképpen pozitív - fejteget­te Sólyom. - Az Ipoly folyó min­két oldalán kívánják a kapcsola­tok intenzívebbé tételét, s ehhez hidakat kellene építeni. Évek óta tervezzük a létesítményeket, kér­jük, hogy legyen együttműködés. De állami szinten nem jutunk egyről kettőre. Nagy nehezen alá­írjuk, hogy jó, akkor legyen kettő, és akkor majd engedélyezzük. Semmi nem épül, nincs semmi.” Ismeretlen „festők" Bemázolták a féli falutáblát Fél. Ismeretiének festékkel le­fújták Fél község (Szenei járás) magyar nyelvű helységnévtáblá­ját. A faluból Magyarbél felé veze­tő úton fehér színnel mázolták le a FÉL feliratot. Szalay József pol­gármester szerkesztőségünktől értesült a történtekről. „A hét végén történhetett. Szomorú dolog ez. Mást nem tu­dok hozzátenni” - mondta. A táb­la a regionális közútkezelő tulaj­donát képezi. Ha nem sikerül megtisztítani, cseréje 1400 koro­nába kerül, (ker) általánosító véleményt mondani. A két nemzet viszonya, a magyar és szlovák egyetemi hallgatók együttélése, valamint az anya­nyelvhasználat volt a fő témája annak a beszélgetésnek, amelyet a két államfő folytatott szombaton Nyitrán, a Konstantin Filozófus Egyetemen. A vendégeket Libor Vozár rektor, valamint a közép-eu­rópai tanulmányok karának dé­kánja, Komzsík Attila köszöntötte. Megemlítette, a polgármesterek több helyen is megunták, hogy ilyen a helyzet, és ideiglenes hi­dakat emeltettek. „A kölcsönösség politikája nem­csak hidak építését jelenti, hanem annál szélesebb együttműködést is - reagált magyar kollégájának szavaira Ivan Gašparovič szlovák elnök. - A hidak szükségesek, de annak okait, hogy miért nem áll­nak, ne csupán az egyik, hanem mindkét oldalon keressük.” Horvátország mielőbb Gašparovič elmondta, a viseg­rádi államok a Lisszaboni Szerző­dés tulajdonképpeni kudarcától függetlenül a további EU-bővítés hívei. Valamennyien támogatják Horvátország mielőbbi uniós csat­lakozását, mert úgy vélik, a dél­szláv állam már most eleget tesz a tagság előfeltételeinek. Elvileg Ukrajna uniós integrációját sem el­Pozsony. A parlament oktatási bizottsága a testület MKP-s tagja­inak kezdeményezésére október elején ellenőrzi az építésügyi és régiófejlesztési minisztériumban a gyanús iskolafelújítási pályáza­tok lebonyolítását. Az eddigi há­rom fordulóban csak egy magyar intézmény jutott támogatáshoz. Az egyes fordulók lezárta után csupán közlik a nyertesek listáját, a sikertelen pályázóknak pedig meg kell elégedniük egy általá­nos indoklással. Érdeklődtünk a tárcánál, mit szólnak a vizithez. A beszélgetés során a diákok hang­súlyozták az anyanyelvhasználat és a szlovák társadalomba való in­tegrálódás szükségességét, amit mindkét elnök nyugtázott. Gašparovič többször kitért arra, hogy a magyar diákoknak jól el kell sajátítaniuk az államnyelvet, Sólyom pedig a két nyelv ismere­téből származó előnyökről is emlí­tést tett. Gašparovič fontosnak tartja a honi magyarság Szlováki­ával szembeni lojalitását. Véle­ményét a magyar elnök is osztotta, de figyelmeztetett: az államnak is vannak a kisebbségekkel szembe­ni kötelezettségei. „Az állam ta­nuljon meg magyarul ott, ahol magyarok vannak” - fogalmazott Sólyom László. Sándor Anna nyelvész, egyete­mi oktató kifejtette: a többségi társadalom iskoláinak és sajtójá­nak is nagy szerepe van abban, mi­lyen magyarságkép alakul ki a szlovák fiatalok körében, (kár) lenzik, ám Kijevnek egy sor krité­riumnak meg eleget tennie. Regionális kapcsolatok Sólyom László magyar köztár­sasági elnök hangoztatta, jó vol­na szorosabbá tenni a regionális együttműködést, hiszen például az Európai Unió mediterrán or­szágai is erre törekednek. Úgy véli, a visegrádi államoknak egy­fajta ellensúlyt kell kialakítani­uk. Az elkövetkező rövid idő­szakban Csehország, Magyaror­szág és Lengyelország az EU so­ros elnöke lesz, ami - mondta Sólyom - újabb lehetőséget je­lent érdekei megjelenítésére, célkitűzései megfogalmazásá­hoz. Az elnökök bírálták, hogy egyes régebbi tagállamok to­vábbra is ellenőrizni akarják az EU schengeni övezethez tartozó keleti országaiból érkező polgá­rok határátlépését, (kor) Kérdéseinkre válasz gyanánt megfogalmazott állásfoglalást a hírügynökségeknek is elküldték. A minisztérium szerint a magyar politikusok és a szlovákiai ma­gyar médiák tendenciózus mó­don viszonyulnak a pályázatok ügyéhez, s a tárca október végéig fogadja a projekteket, ezért még nem lehet objektiven megítélni a magyar tannyelvű iskolák sike­rességét. Arra a kérdésre, mit szólnak az ellenőrzéshez és ahhoz, hogy még az SNS-es bizottsági tag is megszavazta, nem kaptunk vá­laszt. (jéem) Sláger lesz a tízes Az eurózóna tagállamaiban az ötveneurós a leggyakrabban használt papírpénz - ennek a bankjegynek az értéke mintegy 1500 koronának felel meg. Az Európai Központi Bank felméré­se alapján az ötvenes címlet a legalkalmasabb egy standard be­vásárlás finanszírozására. Ná­lunk az 50-es már komoly pénz­nek számít. A GfK Slovakia piac­kutató társaság szerint a szlovák polgárok leggyakrabban legfel­jebb 500 koronát tartanak ma­guknál. „Azzal számolunk, hogy jövőre is ugyanennyi lesz a pénz­tárcájukban, azaz átszámítva 15 és 20 euró közötti összeg” mondta Éva Sárazová, a Posta­bank elemzője. Ľubomír Dra hovský, a Terno piackutató cég szakértője úgy véli, ebből kifo­lyólag nálunk a tízeurós papír­bankó lesz a legfrekventáltabb. Az ennél kisebb címlet, az öteu- rós hátulütője, hogy a pénzkiadó automaták kínálatából a mérete miatt hiányozni fog. Napjaink­ban a húszkoronás a leginkább használt papírpénz, ennek eurós megfelelője nincs. Ami pedig a legnagyobb címletet, az ötszáz- euróst illeti, ezt a bankjegyet az eurózónában műit tartalékot ke­zelik a polgárok. Számunkra túl nagy címletről van szó, ezért leg­feljebb a bankokban találkozha­tunk vele. „Az 500-as értéke alig marad el a nettó havi átlagbértől, így ritka vendég lesz a pénztár­cánkban” - vélekedett Ľubomír Drahovský. (Hn, ú) (sxc.hu-felvélel) Búcsi lagziban járt Sólyom László Búcs. Nagy meglepetés érte a Kiss családot, amikor Szabolcs fiuk szombati lakodalmán megjelent a magyar államfő. „Csak kis vidéki esküvőt terveztünk vacsorával, de most megkoronázta a köztársa­sági elnöki látogatás. Nem mindenkinek az életében történik ilyen dolog” - mondta az ifjú férj. Felesége, Kiss Mónika könnyeivel küszködve arról beszélt, hogy ha megélik, még a dédunokáiknak is erről a napról fognak beszélni. Az elnök gratulációja egy ezüstme­dált ajándékozott a fiataloknak, majd az örömapával dalra fakadt az egyik búcsi vendéglőben megrendezett lakodalomban, (m) A visegrádi köztársasági elnökök közös fellépést sürgetnek az Európai Unióban Ki miatt nem épülnek az Ipoly-hidak? Miért nem jutnak támogatáshoz a magyar iskolák? Ellenőrzés pályázatügyben ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Viták a viszonyról Kit kellene „előállítani”? Pozsony. Egész Európát fenye­geti a nagymagyar sovinizmus, vé­li Ján Slota, az SNS elnöke. Szerin­te ez Magyarország hivatalos poli­tikája, ezt bizonyítja például a Kárpát-medencei Magyar Képvise­lők Fórumának léte is, mely az el­múlt hétvégén, Budapesten tartot­ta idei ülését. Az MKP Slotáék sze­rint a Szlovákiát is veszélyeztető magyar célokat követi. Az SNS ezért a parlamentben „elszámol­tatná” a magyar párt képviselőit arról, mit vitattak meg Budapes­ten. Duray Miklós, az MKP alelnö- ke közölte: inkább a nemzeti ve­zért kellene „előállítania” a tör­vényhozásnak. A fórum Slotáék szerint eszköz ahhoz, hogy Buda­pest közvetlenül beavatkozzon a szomszédos államok belügyeibe, és feltámassza Nagy-Magyaror- szágot. Slota úgy látja, megenged­hetetlen, hogy Szlovákia magyar nemzetiségű állampolgárai a Bu­dapest által kitűzött programot és feladatokat valósítsák meg. Nem tartja jónak a szlovák-magyar vi­szonyt František Mikloško (KDS) sem. Szerinte Magyarország min­denáron nemzetközi problémává akarja felfújni a magyarkérdést. „Ez tartós jelenség, főleg 1989 óta érzékelhető” - jelentette ki vasár­nap a Markíza televízióban Mikloško. Szerinte azonban Ján Slota szavaitól el kell határolódni. Ebben nem értett egyet Mikloškóval Rafael Rafaj (SNS). „A szavak csak szavak maradnak, a tetteket kell nézni” - védte főnöke vulgáris kijelentéseit az SNS frak­cióvezetője. Mint mondta, a ma­gyar sovinizmusra „példa” a pi- lisszentkereszti szlovák önkor­mányzat kilakoltatásának ügye. Ezt azonban - részben szlovák hozzájárulással - a magyar kor­mány úgy oldotta meg, hogy a szlovák kisebbségi önkormányzat teljesen új épületet kap. Mikloško kifogásolta a szlovák diplomácia tehetetlenségét is. „Miért nem re­agált a külügyminisztérium, ami­kor megalakult a Magyar Gárda?” -kérdezte aképviselő, (-lpj) Štefan Harabin ügye Menjen vagy menesszék Pozsony. Miroslav Jureňa (HZDS) szerint Štefan Harabin igazságügyi miniszter jól végzi a dolgát, s bírja a kormány és a párt bizalmát. Megkérdőjelezte a fő­ügyész által is elismert lehallgatá­si jegyzőkönyv hitelességét is. Ez bizonyítja, hogy Harabin jól is­merte Baki Szadikit, az albán drogmaffia egyik vezetőjét. „Ha valóban lehallgatták őket, akkor ezt már régen meg kellett volna semmisíteni” - jelentette ki a HZDS alelnöke az STV vasárnapi vitaműsorában. Bárdos Gyula (MKP) szerint azonban a minisz­ternek le kellene mondania, vagy le kellene őt váltani, mivel a levál­tására összehívott parlamenti ülé­sen botrányos, zsidóellenes kije­lentéseket tett, és megfenyegette az ülés összehívását kezdeménye­ző Daniel Lipšicet (KDH). „Tuda­tosan mondta, amit mondott. Szégyent hozott a parlamentre” - válaszolt Bárdos Jureňának, aki szerint Harabin csak felindultsá- gában ejtette ki a kifogásolt sza­vakat. Jureňa tagadta, hogy a köz­lekedési törvény elutasítása koalí­ciós válságra utalna. „Nem csupán a HZDS-es képviselőkön múlott, mert 15 koalíciós képviselő nem szavazott” - jelentette ki Jureňa. Az államfő által megvétózott jog­szabályt nem sikerült újra meg­szavazni. Opj-)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents