Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-13 / 213. szám, szombat
www.ujszo.com UJSZO 2008. SZEPTEMBER 13. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ NÉPSZAVA Bár úgy tűnhet, a felek álláspontja közeledik, de a márciusi népszavazással, a koalíció felbomlásával és az azóta elhangzott nyilatkozatokkal mindkét fél olyan helyzetbe került, ahonnan nincs visszaút - vélekedett a N épszavában Hack Péter. Az SZDSZ alapító tagja szerint a legvalószínűbb az, hogy az SZDSZ kívülről hajlandó lenne támogatni egy Gyur- csány Ferenc nélküli kormányt. Hozzátette: a liberálisoknak ugyan nem érdeke egy előrehozott választás - ahogy a szocialistáknak sem -, de abban bízhatnak, hogy Gyur- csány eltávolítása fordulatot hozhatna a politikában. A liberális párt másik alapító tagja, Bauer Tamás úgy értékelt: a két fél eljutott odáig, hogy látják, egymás nélkül nem megy. (mti)- Kisasszony, maga mögött biztosan erős politikai párt áll, hogy ilyen magasra jutott! (PeterGossányi karikatúrája) __HÉTVÉG(R)E Fekete lyuk fenyeget Komótosan kerekező kötényruhás nagymamák, figyelem! Továbbra is bukósisak nélkül biciklizhetnek. A lakóövezetekben lazán a gázra lépő gyorshajtók szintén fellélegezhetnek, ugyanis egyelőre nem viszik lejjebb a megengedett sebesség felső határát. Hogy miért? Mert Szlovákia „örökös” miniszterelnöke, Vladimír Mečiar újra ökörködött. S1DÓ H. ZOLTÁN A bosszú mindig is erőssége volt Vladimír Mečiamak, aki a koalíciós társai iránti neheztelése jeléül párttársaival egyetemben nem fogadta el a közúti törvény módosítását. Hogy a törvény elfogadásának megtorpedózása miatt tovább nő a halottak száma a közutakon, az a politikai hulla első jeleit mutató Mečiart a legkevésbé sem érdekli. Lehet, hogy abban bízik, örvendetesen öregedő választói a járókeretük biztonságában megússzák a baleseteket? A nemes harag megnyilvánulása egy nemtelen ember érdekében tört fel. A HZDS ki- mozdíthatatlan elnöke Štefan Harabin igazságügy-miniszter védelmére kelt, ami koalíciós partnereinek ellenkezésébe ütközött. Az albán kábítószer-kereskedővel lazán, haveri hangnemben telefonálgató Harabin védekezésképpen szintén kábítani próbált, szánalmas eredménnyel. A paragrafusok mágusa lehet, hogy táncolni tud, legalábbis a Markíza televízió a parkett ördögeként tálalja őt, azonban az igazság bekötött szemű őre jobb, ha a sánta kutyával nem méri össze gyorsaságát. Merthogy hazug, akit a napokban kétszer is, ráadásul gyorsan utolértek és lebuktattak. Emellett kezdő antiszemita, aki elődjére, Lipšicre „hirtelen felindulásból” zúdított parlamenti rágalmait papírból olvasta fel. Jelenleg már itt, ilyen alpári hangoknál, megnyilvánulásoknál tart a kormánykoalíció, s félő, lesz ez még rosszabb is. A korábban csak a közutak állapotával foglalkozó Ján Mikolaj oktatási miniszter legott helyesli a szlovák ifjak magyarellenes érzelmeit, aki szintén a parlamentet találta megfelelő helynek ahhoz, hogy a magyar beszédet a lakások falai közé száműzze. Még jó, hogy nem dalban mondta el az oktatásban új utakat kereső, ám eddig csak zsákutcákat találó Mikolaj az érveit. Nem úgy, mint a Malina Hedviget, meg a Magyar Koalíció Pártja politikusait gyalázó internetes klip „alkotói”, akik bujdosásra biztató csasztuská- jukban uszítottak. Az acsarkodó, ellenségkereső hangnem a közélet mellett a gazdaság terepére is kiteljed. A második nyugdíjpillér csikicsukija tovább folytatódik, Robert Fico a gázárak frontján ront neki a minden huncutságra kész monopóliumoknak (vajon az orosz Gaz- promot miért nem szapulja?), a munkaadókat pedig a partvonalra küldte a minimálbérről szóló törvénymódosítás pánikszerű elfogadtatásával. A kormányfő legszívesebben újraírná a gazdaság törvényszerűségeit, maga szabná meg az árakat, a cégek nyeresége csípi a szemét, és egyre inkább „az állam én vagyok” szerepében akar tetszelegni. Lehet, hogy jól is állna neki XIV. Lajos rizsporos parókája. Csak nehogy eszébe jusson a Smerhez dörgölődző cégekkel megépíttetni a Versailles szlovák megfelelőjét. Mečiar fénykorában, a lassan homályba vesző 1990-es évek derekán rendszeresen érkeztek Pozsonyba az Európai Unió intői. Itt még ugyan nem tartunk, azonban a napokban Brüsszel már figyelmeztetett, hogy Fico ne vegye olyan sűrűn a szájára a kisajátítás szót, a Fitch nemzetközi hitelminősítő csütörtökön jelezte, hogy nálunk politikai nyomás alá helyezték az energiaárakat, Vincent Obsitnik, Amerika pozsonyi nagykövete (szlovák származású, így nehezebb belé- kötni) pedig az államosítás és az árellenőrzés ellen emelte fel a szavát. Ha így megyünk tovább, Szlovákia újra fekete lyukká válik Európa szívében. Genfben szerdán indították be a világ eddigi legnagyobb részecskegyorsítóját, ami egyesek szerint akár a Földünket elnyelő fekete lyukat is képes előidézni. Nekünk ehhez nem kell a Nagy Hadronütközte- tő 27 kilométeres köralagútja. Elég csak magasabb fordulatszámra kapcsolni a honi politikát, növelni a pártbeli ütközések számát, és a világ szemében újra fekete mélységbe zuhanunk. JEGYZET Ó, én édes Fahéjam... LAKATOS KRISZTINA Halni a Józsefek és Lajosok, Margitok és Etelek halnak. Ezzel szemben: Kevin és Dominik, Cynthia és Vivien alatt ma már nem születik gyerek. Olyan igazság ez, ami - gondolom - önöknek is szemet szúrt. Persze: változnak a névadási szokások és divatok. Nem is a konzervatív hagyományok nevében kívánok szót emelni, inkább az igényesség mellett érvelnék. A magyar utónevek bevett és napról napra gyarapodó jegyzéke ugyanis igazi kincseket rejt, amelyeket érzésem szerint nem aknázunk ki megfelelően. Álljon itt tehát néhány figyelemre méltó lehetőség, megfejelve egy intelemmel: Sokasodjatok és gyarapodjatok a világ sokszólamúsá- gajegyében! Kezdjük talán a férfi utónevekkel. Ázt mondanom sem kell, hogy a tömegkultúra termékei hozzánk is begyűrűztek, nem kell hát meglepődni, ha kis Anakinok, Frodók és Gandalfok másznak elő a homokozóból. Ám akkor sem kell hosszasan keresgélnie, ha ön érdeklődik a művészetek, a történelem iránt, és klasszikus műveltségét, ezzel együtt a kultúra kontinuitását saljai sorával is jelezni szeretné. Semmi akadálya, hogy gyermekét Szindbád, Ticián, Dante, Eliot, Jagelló, Kolumbusz, Dzsingisz vagy Batu, esetleg Fausztusz néven anyakönyvezzék. Apropó, a jó öreg doktorról jut eszembe: a Mefisztó nem, a Lucifer viszont bízvást kérhető. (Egyébként a Jézus nem. Vajon hol vannak ilyenkor a fundamentalista keresztények?) Mindenféle névtan alapvető tétele, hogy a tulajdonnevek ősi formájukban köznevek voltak. Ennek a jelenségnek egyfajta reneszánsza tapasztalható. Példát is mondok. Nagycsaládot tervez? Mokány kis legénykékből egy kispályás focicsapatot? Gondoljon a madarakra! Holló, Kerecsen, Sirály, Sólyom és Turul... Az állatvilág, a természet sokszínűsége persze más lehetőségeket is kínál. Nincs az a szőrösszívű anya- könyvvezető, aki vétót emelne, ha ön felelőssége teljes tudatában kijelenti: legyen eme gyermek Acél vagy Kövecs, Hárs vagy Jávor, Felhő vagy Bérc, Csikó vagy Gida, és talán ha lehetne még Leopárd is. A lányok mezőnyében legkönnyebben egy egzotikus télikertet lehetne összeállítani az Áfonyákból, Ánizsokból, Aloék- ból, Berkenyékből, Babérokból, Barackokból, Bodzákból, Barkákból, Begóniákból, Borostyánokból, és akkor még csak a b betűig jutottunk el. Hol vagyunk még a Verbénától és a Zsályától! És abba sem gondoltunk még bele, hogy a fenti nevek elterjedése milyen jótékonyan hatna a magyar szerelmi Ura megújulására. Virágénekben ki mondana Rózsámat-Vio- lámat, ha azt is sóhajthatja: Ó, én édes Fahéjam... Egyébként a fent felsorolt utónevek, sok egyéb kreatív tipp társaságában, megtalálhatók a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének honlapján. Akinek kérdése van, e-mailhen is felteheti, bár az eredmény tekintetében nagyon biztatót nem tudok mondani. Jó ideje már, hogy véleményt kértem - mintegy az egész szlovákiai magyarság nevében, hisz úgy írtam alá: Lakatos Krisztina, Szlovákia -, válasz viszont a mai napig nem érkezett. Ergo: ma sem tudom, hogy a Kóbász elfogadható-e férfi utónévként. A Rizsát már kérdezni sem merem... ..•ý- KOMMENTÁR Végjáték Budapesten SERES LÁSZLÓ Megegyezés - ezzel a címmel adta közre nemrég Gyurcsány Ferenc azt a programvázlatot, amely aztán órákon belül éppen a megegyezést tette lehetetlenné. A volt koalíciós társ, az SZDSZ ugyanis szinte azonnal nemet mondott a Megegyezésre és a megegyezésre, azaz nem voltak hajlandók érdemben egyezkedni a miniszterelnökkel. Aztán csütörtökön mégis leültek vele, és miután közölték, hogy csak az általuk „szakértői kormánynak” nevezett populista giga- blöffról hajlandók tárgyalni, kizárólag arról nem tárgyaltak, ehelyett érdemi, szakpolitikai, kifejezetten kedélyes hangvételű beszélgetést folytattak a miniszterelnökkelés embereivel, majd abban maradtak, hogy a jövő héten folytatják, tehát a nyakunkra szakadó politikai, közjogi, gazdasági és morális katasztrófa előtt fél órával, ügyöt körül még közösen teáznak egyet. A magyar közéletben, ha egyáltalán, akkor egyetlen dologban van megegyezés: abban, hogy Gyurcsánynak mennie kell. Ezt a szocialistákon kívül mindegyik párt így látja, és van ebben valami igazságtalan, a sokat és joggal szapult miniszterelnök ugyanis csak részben tehet arról, hogy most itt tartunk, hiszen kintről a Fidesz, bentről a szoci oldschool támadta folyamatosan. Kormánya májusban kisebbségben maradt, miután azt hitte, úgy rúghatja ki a liberálisok egészségügyi miniszterét, hogy azt az SZDSZ le is nyeli. Márpedig az SZDSZ sokat nyelt a koalícióban, de ezt már nem nyelte le. A koalíciós szakítás valódi oka azonban az volt, hogy a - bármilyen dilettánsán bevezetett és kommunikált - életfontosságú reformok megakadtak, előbb egy jobbos népszavazás vetett véget egy részüknek, majd a baloldali kormányfőről derült ki, hogy enged a népakaratnak, és lemond a további érdemi reformokról (adó, nyugdíj, szociális rendszer, állami kiadások). Márpedig az SZDSZ nem akart egy semmit nem akaró kormányfőhöz tovább asszisztálni. Jó. Ebből következően lett kisebbségi kormány, és lett őszre a Megegyezés c. dolgozat, amelynek egyik lényeges eleme e nem akarás nyíltszíni elismerése. Az alig adócsökkentő program tehát vélhetően megbukik, ahogy vélhetően megbukik év végén a költségvetés is, Gyurcsány lemond, új választás stb. De mi jön utána? Hát az, hogy a közjogilag zűrös, reform nélküli állapot után egy közjogilag tiszta, reform nélküli Fidesz-kormányzásnak nézünk elébe. „Egyáltalán nem bizonyos, hogy az új jobboldali többség ténylegesen enyhíti gondjainkat. De már az is közvéleményünk hasznára válna, ha ez mielőbb világosan kiderülne” - írja Tölgyessy Péter a helyzetről. Nem tudom, mi lehet a közvélemény haszna, de nem biztos, hogy a demokrácia erősödik attól, ha a Fidesznek most már meg sem kell nyikkannia gazdasági terveiről, fél év múlva így is, úgy is az ölébe hullhat a hatalom. Amiről ugye ez az egész cirkusz végső soron szól. A szerző a Hírszerző vezető szerkesztője FIGYELŐ Megegyezésre ítélve Kis János, az SZDSZ volt elnöke szerint a szocialistáknak és a liberálisoknak nem egymás, hanem a jobboldal ellen kell a választási harcot megvívniuk, „megegyezésre vannak ítélve” - olvasható a Népszabadságban megjelent interjúban. Nem programról és nem szakértői kormányról kellene tárgyalni - véli a filozófus. Ezek a témák akkor volnának aktuálisak, ha az MSZP és az SZDSZ újra koalíciót kívánna kötni, de erre a választásokig nincs esély. Kis János úgy véli, most a kisebbségi MSZP-kormány túlélésének feltételeiről kellene megegyezni. Ezt a koalíció felbontásakor meg kellett volna tenni, de még nem késő. „A Gyurcsány-dolgozat jól mutatja, meddig hajlandó az MSZP elmenni a ciklus hátralevő részében. Az SZDSZ ezen az alapon nem térhet vissza a kormányba. Akkor viszont mindegy, hogy politikusié a miniszterelnök vagy sem” - fogalmaz a filozófus. Hozzáteszi: nem biztos, hogy Fodor Gábor SZDSZ- elnök szakértői vezetésű balliberális koalícióra gondol. „Az ellenzéki pártokkal nyilván nem erről kíván tárgyalni. Egy olyan szakértői kormánynak, mely a jobboldali pártok támogatását is élvezi, lenne értelme. Ez 2010-ig megtehetne néhány fájdalmas, de szükséges lépést, melyre szűkebb bázisú kormányok nehezen szánják rá magukat. Ehhez azonban az MSZP-nek és a Fidesznek kellene egyetértésre jutnia, amire nem látok esélyt.” Az előre hozott választások ötlete Kis János szerint „nem az ördögtől való”. „Csakhogy ide kétféle forgatókönyv szerint lehetne eljutni. Az egyik: a kormányzó párt tárgyalásokat kezd a választás megnyerésére esélyes ellenzéki párttal a parlament önfeloszlatásának feltételeiről. Ha ez lehetséges, akkor mérlegelés kérdése, kívánatos-e. Én arra hajlok, hogy nem lehetséges. A másik forgatókönyv: az SZDSZ megszavazza a jobboldali pártok határozati javaslatát a parlament önfeloszlatásáról, vagy velük együtt leszavazza a költség- vetést. Ez nem kívánatos. Megpecsételné az SZDSZ sorsát” - fogalmazott. Kis János szerint még nem dőlt el, hogy az SZDSZ kiesik-e a parlamentből, „de ha ő kényszeríti ki az idő előtti választásokat, biztosan kiesik.” A filozófus felhívja a figyelmet, hogy az SZDSZ-nek a választáson a jobboldallal szemben kell majd harcba szállnia. „Olyan szavazókért fog küzdeni, akik a jobboldal megállítására akarnak szavazni. Ok nem bocsátanák meg neki, hogy közelebb hozta a Fidesz győzelmét. Nem hinnék el, hogy ha bejut a parlamentbe, demokratikus hagyományaihoz híven a Fidesz eltökélt ellenzéke lesz.” Kis János közölte, hogy a mai SZDSZ-szel nem érzi magát azonosnak, „de nincs a színen más liberális párt. Márpedig a liberalizmus parlamenti képviseletének megszűnése csapás volna az amúgy is rossz állapotban lévő magyar politikára. Az ország érdeke, hogy az SZDSZ ne kövessen el harakirit”, (mti)
