Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-12 / 212. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 12. Kultúra-hirdetés 9 A szlovák Zuzana Surkošová és a cseh Jirí Surűvka közös kiállítása a somorjai At Home Galletyben Éjjeli tatarozás a zsinagógában Somorja. Cseh-szlovák kiállítás nyílik az At Home Gal- leryben holnap 18 órakor. A szlovák Zuzana Surkošová és a cseh Jirí Surűvka Nočná obnova / Night repair, azaz Éjszakai tatarozás címmel mutatja be alkotásait a zsinagógában. MISLAY EDIT Az utóbbi időszakban számos különleges és figyelemre méltó installációnak adott otthont az At Home Gallery, a most nyíló kiállítás egyik érdekessége viszont éppen az lehet, hogy a két kiállító művész klasszikus festményekkel érkezik a somorjai zsinagógába, ahol mindkettőjüknek ez lesz az első bemutatkozása. Az ostravai születésű Jirí Surűvka a kortárs cseh képzőművészet fenegyerekének számít. Sokoldalú művész: festészettel, multimediális művészettel és per- formansszal egyaránt foglalkozik. „Jirí Surűvka mentalitása egy olyan performeré, aki elsősorban az életművészetet gyakorolja. Akciói realisták, brutálisak és nagyon eltérőek a 60-as, 70-es évek hagyományaitól” - így jellemzi a művészt munkásságának egyik elemzője, Jirí Ševčík. Surűvka nagyon erősen kötődik szűkebb pátriájához, Ostravához, s az iparváros „lerobbant környezetéből sikerült kihoznia annak minden pozitív oldalát”. Az utóbbi két évtizedben nagyszámú önálló és csoportos kiállításon prezentálta műveit, 2001-ben a 49. Velencei Biennálén például Németh Ilonával mutattak be közös projektet. Szlovákiában is több alkalommal állított ki. Zuzana Surkošová 2000-ben végzett a Pozsonyi Képzőművészeti Egyetemen, az utóbbi években több hazai kiállításon voltak láthatók a festményei, ebben az esztendőben pedig Németországban és Ausztriában is bemutatkozott önálló kiállítással. Az At Home Galleryben megvalósuló közös projektjük Zuzana Surkošová ötlete volt. Elárulta, hogy Jirí Surűvkával személyesen még soha nem találkozott, de ismeri a munkásságát, és bizonyos szellemi-művészi rokonságot is felfedezni vélt kettőjük között. A fiatal szlovák képzőművész ezért e-mailben „kopogtatott” cseh kollégájánál az ajánlatával: megkérdezte tőle, lenne-e kedve egy közös projekthez. Zuzana Surkošová (Képarchívum egsyik nagyszabású munkája az atipikus, nem túlságosan hízelgő képmásokat közreadó, Együgyű portrék, avagy egy normális társadalom című sorozat. Ehhez kérte Jirí Surűvka közreműködését, pontosabban, hogy bővítse ki a portrésorozatot a saját maga készített festményekkel. A cseh művész elfogadta a felkérést. így született meg az Éjszakai tatarozás című közös kiállítás, amelynek eszmei-művészi üzenete Zuzana Surkošová megfogalmazása szerint: „Két festői szemlélet prezentálása önmagunkról és másokról. Arról az egyszerű tényről, hogy ebben a kozmikus térben rengetegen vagyunk, és mi magunk döntjük el, kivel osztjuk meg azt a kevés időnket, amíg itt tartózkodunk. Elsősorban azonban saját magunkkal töltjük a nekünk kiszabott időt. Miről árulkodik az arcunk, milyen, az idő által meghatározott rejtjeleket közvetít? Könnyen megfejthetik mások ezeket a rejtjeleket? Mi magunk is megértjük és kihasználhatjuk őket? Visszaélhetünk saját magunkkal az önbizalom uralmának érdekében és a leplezetlen belső erőfitogtatására?” Ezekre és további kérdésekre próbál meg választ adni a két művész a somorjai zsinagógában megrendezett közös kiállítással. Zuzana Surkošová „nem túlságosan hízelgő képmásai" Jirí Surűvka egyik „kiegészítő" festménye (Képarchívum) mm- •• • m - g®*® i PENGE ■HM j Biztosítás nélkül... Tétényi Csaba első könyvének, az Akkor sem biztosítási esemény című regénynek a főszereplője és egyben elbeszélője napjaink Odüsszeuszaként bolyong a Szkülla és Kharübdisz- ként kikerülhetetlen munkahely, kocsma, házibulik és az otthon között. Irodalmi párhuzamként Joyce Ulyssesének világát idézi a városon keresztül vezető végeérhetetlen utazás szimbóluma által. Ez az utazás a felgyorsított nagyvárosi élettérben a sehon- nanból a sehová vezet. Ugyanakkor Tétényi még a lehetőségét is felszámolja annak, hogy a regényben bármiféle összefüggő cselekményszál kibontakozhasson, hiszen az elbeszélő folyamatos utazása egy felaprózott, naponta újrakezdett, cél nélkül sodródó úton-levés, melynek kiindulópontjait többnyire a homályosan alakuló álomfolyamatok emlékfoszlányai képezik, a végpont pedig legtöbbször az alkohol bódító mámora és a képzelgések réveteg pillanatai. A regény főhősének ábrázolása megoldatlan marad, egy arctalan és névtelen figuraként emelődik ki a tömegből, azaz a hangyabolyból, személyiségvonásainak kontúrjai elmaszatol- va a belső monológokból és kapcsolatai alakításából azonosíthatóak. Passzív, vágyainak és kötelességeinek kiszolgáltatott magányos férfi vonásai tűnnek elő, aki miközben sóvárog a nők és valami igazi történés bekövetkezése után, képtelen cselekedni, inkább csak sodródik buszon, vonaton, villamoson és metrón az embermassza részeként. Eközben bevágott montázsként felfelvillan egy-egy női fül, csípő, tekintet és duzzadó kebel, mint az éppen kiszemelt nő teljes képéről leválasztott töredék. így a nő egy-egy, az eredeti jelentésétől megfosztott mozaikdarabként emelődik ki a testmasszából, teret adva a narrátor képzelgéseinek és hangot kölcsönözve a test vágyainak. A főszereplő beleolvad az arctalan tömegbe, neki sincs neve, mint ahogy a regényben többször megjelenő hajléktalan kéregeTétényi Csobo Akkor sem biztosítást esemény L tőknek sem lehet. Csak a puszta én-érzékelés marad számára: „még jó, hogy én én vagyok, így legalább én észlelem magam” - mondja a narrátor a Hazafele a munkából című fejezetben, ezzel mintegy a dilettáns irodalmi térben is megrekesztve a szöveget. Az elbeszélő ilyen irányú felfokozott önreflexivitása több esetben öncélú és hiteltelen, mondatai olykor puszta indokolatlan pózolássá minősülnek át, mint Zólya Andrea Csilla kritikai rovata például a következő mondatban is: „megvárom, amíg mindenki leszáll. Lassan lépek le a járdára, hogy a lépteim kifejezzék melankolikus hangulatomat.” Ötletesebb próbálkozásként tekinthetjük a filmes és fotós médiumoknak a bevonását, melyeket gyakori zenei idézetek egészítenek ki. Viszont ezek is csak egyfajta háttérzörejként lépnek működésbe a történések (iÜetve azok stagnálása) mentén. A valóságtól való elszakadás és a fiktív tükrözésének terét, illetve a sejtelmes hangulatot teremtik meg a Twin Peaks és Fight Club misztikus világának a rávetít ése a főszereplőre. Tétényi Csaba regénye olykor maradandó olvasmányélményt nyújt, egy- egy jól megírt fejezetnek köszönhetően (Útvesztő, Zero, Nem megyek sehová, Kurvával). Azonban szükségeltetik az olvasó türelmének és együttérzésének a biztosítása is, mivel a kötet erényeinek elismerése mellett bosszantó (főleg az első fejezetekben) az igénytelenül megfogalmazott sorok, a grammatikai és szemantikai egyeztetések különböző fokain maradó mondatok és bekezdések értelemzavarójelenléte. Tétényi Csaba: Akkor sem biztosítási esemény. Budapest, József Attila Kör - Ľ Harmattan Kiadó, 2006. Értékelés: ••••OOOOOO KOBERCE TREND (válasszon bármilyen szőnyeget, és a másik kiválasztottat az első árával egyenlő összegig ingyen kapja) k pvc matracok www.kobercetrend.sk Az akció 2008. IX. 6-tól 30-áig vagy a készletek kimerüléséig tart. DUNASZERDAHELY Kračanská cesta 10 (150 m-re az udvarban levő síneken túl, gyalog 5 percnyire a Kék Duna Áruháztól.) Tel.: 031/5530 873 Hétfő-péntek: 8.00-18.00, szombat: 8.00-12.00 KOMAROM Hadovská 8 (150 m-nyire a Kaufland mögött), tel.: 035/7604 182 Hétfő-péntek: 9.00-18.00, szombat: 8.00-12.00 .) * Átváltási árfolyam: 1 euró = 30,1260 Sk ÉRSEKÚJVÁR Cyrilometodská 8, tel.: 035/640 7797; hétfő-péntek: 8.00-18.00, szombat: 8.00-12.00 BP-8-13522
